Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

Í965. szeptember Í2, TOLNA MEGYEI NlPÜJSAS r "H7 aj ót őr ott ? E gy nagy kéréssel fordulok a szerkesztőséghez. Tavaly augusztusban munkát kér­tem a szekszárdi munkaközve­títőben. Fel is jegyeztek a já­rási tanácsnál. Nem tudom megmondani, hogy ki jegyzett fel, csak azt tudom, hogy a bácsinak egy keze van, rok­kant. Itt vagyok három gye­rekkel. Igaz, ebből kettő kol­légiumban van ezek után kéne fizetnem havonta 480 forintot. Sajnos nem tudok, mert nem vagyok állásban. Egy év óta válók arra, hogy ki fognák ér­tesíteni. de most már nem bí­rom így tovább. Börtönbe nem akarok jutni, azért, hogy nem tudok fizetni a gyerekekért. Kérem a szerkesztőséget, néz­zen utána, hogy jogos-e a pa­naszom, vagy sem. Itt hely­ben. Tolnán bemegyek a faipari­ba, ha felvétel van, azt mond­ják, menjek a munkaközvetítő­be, akkor felvesznek. Ha oda­megyek, akkor meg azt mond­ják, hozzak egy papírt, akkor felvesznek. Nem tudom most már hova forduljak. Vidékre nem tudok menni. Van a há­rom gyerek mellé egy 72 éves beteg anyám. Kérem, válaszol­jon minél előbb, az újságban is lehet A Népújságot járatom. Közben megtaláltam a mun­kaközvetítő nevét: Prantner a neve. Az enyém: Csende Imré­mé. H áborgók. A szocialista hu­mánum égisze alatt ilyen nem engedhető meg, Kiál- táls ennek a levélnek minden sora. Az asszony, ha mást nem, jó szót és emberséget kí- j van. Három gyerek és egy 72 éves öreg. Én ennek az ügy­nek a végére járok. • — Prantner elvtárs? — Igen, én vagyok. — Levelet kaptunk Tolnáról Csende Imrónétől. Ebben a le­vélben ön is érintve van. Nem a legszimpatikusabb módon. Csende Imréné azt írja, hogy egy évvel ezelőtt felkereste és kéréssel fordult Önökhöz, sze­mély szerint önhöz. Munkát kért. Állítólag ennek az asz- szonynak feljegyezte a nevét, éis azzal küldte el, hogy majd ki fogja értesíteni. — Nem ismerem ezt az asz- szonyt. A nevét lehet, hogy feljegyeztem, tulajdonképpen mindig megteszem, de azt is közlöm mindenkivel, hogy Időnként tessék' benézni. Az­tán ha valaki két-három hó­napon belül nem jön vissza, akkor az rendszerint annyit je­lent hogy sikerült elhelyez­kednie. Különben a kiközvetí­tésnél rendszerint azokat néz­zük, akik legutóbb jöttek. Még pontosabban: akik időnként be-benéznek. Sajnos legnehe­zebb a nők elhelyezése. — Ennek az asszonynak, Prantner elvtárs, három gye­reke van. Miként szabad, vagy egyáltalán ezt a körülményt szabad-e figyelmen kívül hagy­ni? — Elvtárs, tessék engem meghallgatni Nagyon nehéz a dolgom. De állítom, hogy a há­romgyerekes anyát még soha nem hanyagoltuk el. Még min­den esetben biztosítottunk mun­kát annak, aki nagyon rászo­rult. Különösen akkor, ha a2 illető, nő létére, még család- fenntartó is. Csende Imréné- nek jelenleg is találnánk he­lyet. — Nyomban? — Azonnal. — Öt akkor tavaly miért küldte el ígérettel? —■ Mit írt Gsendéné, mikor járt nálam? — Augusztusban. — Pillanat. Előveszem a ta­valyi feljegyzéseket, és nyom­ban meglátjuk. Hát, kérem, itt nálam ilyen nevű asszony augusztusban nem jelentkezett. Megnézem még júliust. Igen, megvan. A mellette lévő ne­veket mind kipipáltam, ez azt jelenti, hogy valamennyien el­helyezkedtek. Amint ebből a feljegyzésből látom, amikor ösende Imréné nálunk járt, akkor volt neki munkahelye: tehát dolgozott. Igen, most mér pontosan emlékszem. Mun­kahelyet akart változtatni. — Nem kérdezte meg, Prant­ner elvtárs, hogy miért? — A bőrdíszműbe akart menni. Én akkor, a körülmé­nyek ismeretében, legfeljebb annyit mondhattam neki: oda elhelyezkedn, nem tud, jobban teszi tehát, ha megmarad a helyén. — Egészségi okok. családi kö­rülmények és még sok minden indokolhatja a munkahely-vál- tcxztaitásna vonatkozó kérést. —• Igen, de hozzánk renge­tegen jönnek, olyanok is, akik egyszerűen megszokták a ván­dorlást. Amikor egy nő akar állást változtatni, akikor nagyon lebeszélem, és arra kérem, mindig, hogy maradjon a he­lyén. — Miért? — Nagyon nehéz. Ahol gé­pekkel dolgoznak, ott a nyolc osztály a legkevesebb. Ehhez a vállalatok, az üzemek ragasz­kodnak. Ott, ahol ehhez nem ragaszkodnak, ott most is van betöltetlen munkahelyünk. De gyakran azt tapasztalom, hogy vannak bizonyos rangon aluli munkák. Takarítónőre jelenleg is van igény. Aki erősebb fizi­kumú. azt az építőiparban is azonnal el tudjuk helyezni. Ezt felajánljuk, de nem fogadják el Ahová legtöbb nő menni szeretne, ott viszont megköve­telik legalább a nyolc osiztályt. És ilyenkor kezdődik a panasz­kodás, a sírás, hogy nem kapok munkát, pedig van. Az is igaz. hogy az iskolai végzettség meg­követelése mellett általában in­kább a fiatalokat keresik. Ez­zel szemben a családfenntartó nőket — erről statisztikát is ve­zetünk — rettenetesen nehéz el­helyezni. — Szóval a dolognak az a lé­nyege, hogy válogatási lehető­ség nincs, de munka van. S ezt Csendénének nyomban biz­tosítani tudják. — Igen. — Köszönöm, önnek mi a teljes neve és mi a beosztása? — Prantner József. A szek­szárdi járási tanács munkaügyi főelőadója vagyok, K ezd ez a dolog egészen ér­dekesnek ígérkezni. Aki állást keres, az dolgozni is akár? Kérdés. Az ügy most már még jobban érdekel, mit tud róla mondani Tolnán a községi tanács vb-titkára? — Hát kérem, tudom kiről van szó. ö csak volt Gsende Im­réné, mert a férje meghalt. Nem most, régebben. Zörényi Sándoménak hívják. Zörényi Sándor a férje. Tudomásom szerint mindkelten bent dol­goztak Szekszárdin, a gépjaví­tónál. Az asszony azonban el­került a gépjavítóból. Arra konkrét választ nem adhatok, hogy miért. Nem tudom. Tes­sék erről az üzemben érdeklőd­ni. Különben partvonalon is foglalkoztak Zörényiné állás- ügyével. El is helyezték. Em­lékezetem szerint az építőipari ktsz-be. Azt már megint csak nem tudnám megmondani, hogy később mi történt vele. Vagy otthagyta ezt a helyet, vagy pe­dig kitették. Egyébként az asz- szony ide hozzánk a tanácshoz, isoha nem fordult kéréssel. Itt laknak Tolnán, rendes lakásban és rendes körülmények között. C sende Imrénét keresem, vagy az édesanyját. — Szekszárdra ment. Azt mondta, hamar megjön, az édesanyja ón vagyok. — Nem dolgozik még most lsem? — Dolgozott ő szegény, de én beteg lettem, és haza kellett neki jönni. Tolnán szeretne el­helyezkedni. Nem tud. Borzasz­Agyvérzés szer-másszor gennyes fogak, és man­dula is. A fehérvérűség és a nyirok- Idézünk egy hozzánk érkezett le- érrendszer (lymphogranulomatisis) sú­vélbűl: „A közelmúltban három jó lyos betegsége esetén “ többször je­lentkezik. Idegrendszeri elváltozások ismerősöm halt meg agyvérzésben. u szerepelhetnek> mint a viszketés Kérdezem, az agyvérzés azonos be- okai. (Tábesz, paralizis progressziva, tegség a guta-ütéssel? Azonnal ha- hisztéria, lelki felindulás.) A? öreg­lált okozhat-e? Mi okozza a beteg­séget? ... stb'< Az agyi érelmeszesedésről, mint az I agyvérzés előfutárjárói ,,négyszem- ! közt”- rovatunkban már több ízben írtunk. Az agyvérzés a guta-ütéssel teljésen azonos betegség. — Népies el- j nevezés. — Az agyvérzés okozhat és j gyakran okoz is azonnali halált. Az tó, beleőrülünk. A vöm 1300-at agyvérzésnek három tényezője van: keres, de hatodmagára. Hát a 1. Az ütőérelmeszesedés, 2. a magas kevésből, honnét legyen? A Iá- j vérnyomás és 3. elörement szöveti sé- nyom a ktsz-ben dolgozott, de rülés a későbbi vérzés területén. Fon­ott kellett hagyni, mert nem adtak néki egész műszakot. — A maga lányának, kedves, hány iskolája van? — Az a baj, hogy kevés. Ki­csi korában sokat betegeske­dett, ezért. Szeretne ő szegény elmenni iskolára, de most már nehéz. Reiter tanár úr azt mondta, azért majd megpró­báljuk. — Tsz-ben sem tudna a lá­nya dolgozni? — Nem bírja a napot. A jó isten tudja, a feje végett. Ha megbetegedne, ninas meg a rendes munkaegység, és csak nekünk lenne baj. Én már rég özvegy vagyok, öt gyereket felneveltem, és most ez az egy tosabb tünetek: Az esetek 80 százalé­kában azonnali, villámszerű, eszmélet­lenség (ictus), máskor kezdeti tünetek (fejfájás, szédülés, szikralátás,) után fokozatosan fejlődik ki. A beteg ön- Z®V*ra*l tudatlan, lélegzése horkoló. Arca ki­légzéskor a későbbi bénult (oldalon) felfúvódik, kékes-vörös, duzzadt és kori viszketés sokszor vezethető visz- sza a felsorolt betegségek valame­lyikére. Külső közvetlen behatások­ra csak ritkán keletkezik tiszta pru- ritus (viszketés). Ilyenek a külső hő­mérséklet okozta tavaszi és nyári, a durva flanelből, vagy gyapjúból ké­szült alsónemű dörzsölése, a haris- nyakötő-szorítás, a szappan és a für­dő. Ezekben, valamint a gyógysze­rek és tápszerek okozta viszketési esetekben, legszembeszökőbb az ide­ges túlérzékenység (allergia). A kö­rülírt viszketés okai között szerepel­nek: a női nemi szervek viszketésé­ben a hurutos váladék, a hüvelyöb­lítő folyadékok, bélférgek, gombás fertőzések, a petefészek működési végbéltáji viszketésben az aranyeres csomók, végbélrepedés a nyílás tájékán, székrekedés, gombák, férfiaknál prosztata megnagyobbodás, tág visszerek jelennek meg rajta. Szú- hólyaghurut.. . stb. Az orr és szom­szédsága viszketését bélférgek, a ga­rat, az orr melléküregeinek és a fo­gak gennyes gócai okozhatják. A te­nyér és talp viszketését sokszor ar­zén is okozhatja. rásra, csípésre nem reagál. A végta­gok petyhüdtek. Felemelve, teljes súlv- lyal esnek le. Reflex-hiány lép fel. Az érlökés lassú. A test hőmérséklete eleinte csökken, tizenkét óra múlva kezd emelkedni, sokszor a negyven tokot is eléri. Néhány nap múlva a magas láz megszűnik, ha tovább tart, az rossz jeli Mindkét szem a megkí­mélt testrész felé fordul. A beteg, székletét és vizeletét a legtöbb eset­ben maga alá ereszti. Súlyos esetben, van. .Dolgoztam, mint az állat, j SZÍV- és légzésbénulás következtében , ... _ I áll be a halál. Kedvező esetben az | eszméletlenség 24—48 óra alatt meg­szűnik. Á ‘féloldali bénulás ‘ bár h'ét" alatt Visszsfeflődlkiú'Középsúlyos és súlyos esetekben a vérzés nyomja, vagy teljesén’ elrOhcsblja a2 Ulegpív lyákat. Ilyen esetekben a betegség hónapokig esetleg évekig is elhúzód­hat, nem gyógyul. Jó jel, ha a ja­vulás elsősorban a felső végtagban Tiszta, reijdeií , itt minden. Fotelok, vannak, rekiamiók, kombinált szekrény. ’ 0i'c * — Meglkoplaltam. Én meg a lányom sokat nélkülöztünk. Sokszor egy nap egyszer ettem, de azt mondtam, ha fordulok, legyen neki rendes bútordarabja Csak én tudnék dolgozni, úgy dolgoz­nék, de úgy. Hiába, öreg va­gyok. Bár csak ne élnék, neki lenne könnyebb. — Magának, kedves, nincs nyugdíja? — Van. ötszáz forint. De nekünk senki pártfogónk nincs. — Az unokák hol vannak? — Egy Faddon, egy Paradi­csom-pusztán. Fizetünk 500 fo­rintot. A legkisebbik itt jár is­kolába. Beszédhibás a drága kisfiam, de úgy szeret iskolába járni, hogy nagyon. De nézze meg ezt a fényképet. Ö van Faddon. Nagyon szép gyerek. Az alvás zavarai Egy tizenhét éves diáklány” jel­ige alatt sürgős választ kér hosszú levelében egy olvasónk: Idé­zünk: „Ha alszom állandóan ször­nyűségeket álmodom. Fáradtan éb- redek, bármennyit pihentem, ál­mos vagyok, szemeim karikásak... Mb.M&njeW &fvoshoz?” E$tf másik olvasónk írja: Legyen szíves raj­tam segíteni! Nagyon rossz alvó vagyok. Tanácsát előre is köszön nőm.” Kedves Olvasóink! Mivel kérdésük lényegileg azonos, válaszunkat az alábbiakban adjuk meg: Az alvás, álom, üdülés zavarai címen rova­tunkban részletesen foglalkoztunk s problémával, ezért válaszunkban a lényegre szorítkozunk. A munka idé­.. " * , .. 7T „je az ébrenlét, a pihenésé az alvás. zilnk: „Tíz éves lányom elkezdett J f , A lélek nyugalmának zavarairól ak-, kor szólunk, ha az őntudatlanság (alvás) normálisnál mélyebb, vagy hosszabb tartamú. Ha kórosan felü­letes, úgy az üdülés, pihenés hiányos. A beteg még fáradtabban ébred, mint ahogy lefeküdt. Az idegbeteg­éül fel- ! vagy a beszédben kezdődik. Rossz jel, néhány ha az alsó végtagokban mutatkozik meg először. Hat-nyolc hónap után a meglévő bénulás maradandó. Az Ilyen beteget gyakran lássa orvos! A viszketés Egy előfizető hosszú leveléből idé­viszketni. Az orvos által rendelt gyógyszerből 3 üveggel is elhasznál­tunk, eredménytelenül, Most én is vakarózom. Kezem, lábam, de leg­jobban combjaim ‘viszketnek. Ülni nem tudok, mert állandóan vakaróz- ségben szenvedők gyakori panasza, »lom kell. Kérem a Négyszemközt- hogy alvásuk nem üdítő. Sokszor a öt segítsen rajtunk."- sexuális kielégítetlenség az álmát­lanság egyik oka. Máskor a rossz A viszketés, a bőr kóros szöveti el- hangulat, főfájás, telt gyomor akadá- változásainak gyakori kísérője. Szá- lyóznak egyeseket az alvásban. Az mos esetben bizonyos betegségek ki- llyen egyén órákon át forgolódik Ilyen ám mind a három. Édes- ; ®fr6 Legfontosabb a viszketés á án és ha némileg el is kábult, a , * okának kiderítése. Sokszor bizonyos ’ apjuk meghalt, a lányom most ’ gyögyszerek okoznak hasonló szerke- tulajdonképpeni üdülést eredménye- ment férjhez Zörényi Sándor-1 zetű elváltozást. A viszketés egyes ző öntudatlanság elmarad. A szív, hoz. Jó és rendes ember a vöm. ! eseteiben csupán a viszketés követkéz- a gy0m0r, a bélhuzam betegségei, Csakhát nekünk senki pórtfo- j ményelt 1^t]uk: vérzést’ varrókat, különösen a túlterhelt gyomor a U- . festékezettséget vagy a gennyes fér­gonk nincs. I tözés következményeit. Akármilyenek dérálmot (suceubus) okozza, amikor — Most tulajdonképpen hová a bőrváltozások, a diagnosisnak az a a beteg fojtogatásról üldözésről ál- ment Szekszárdon a lánya? I Eeladata> hogy a viszketés okát fel- m0dik. Úgy érzi, mintha valaki a fedje! A viszketés okai az esetek te­„mellére ült volna.”- Alkoholisták — Ideteleiontáltak. Héttőn kintélyes részében azonosak azokkal, már talán lesz munkája a Iá nyomnak. Orvosi ment. amelyek bőrgyulladást is okozhat- soksz°r panaszkodnak, hogy álmuk- Vizsgalatra nak- A bőr ldeSes túlérzékenységé- bán lobogó tüzet, apró rovarokat, ál- nek is hasonló a Szerepe. A legtöbb latokat látnak. Az erős dohányosok A z életben sok a megtévesz­tő. a félrevezető körül­mény. Sok mindent nem tudunk és nem tudhatunk meg soha. Ám az élet hajótörött­jeit, ezernyi munkánk közepet­te is, partra igyekszünk segí­teni. Ha lehet, és ha ők is akarják. SZEKULITY PÉTER kórokozó a véráram közvetítésével fejti ki hatását. így jön létre a visz­ketés, cukorbetegség, a köszvény, a máj, a vese, az emésztőszervek be­tegségei (az utóbbiak között a bél­férgek) rosszindulatú hasűri dagana­tok, a belső kiválasztás zavarai, kü­lönösen a női ivarszervek bántalmai (menstruációs zavarok, klimakté- tium, terhesség) bizonyos gyógysze­rek (morfium, kokain, belladonna, arzén) tápszerek,. és élvezeti cikkek, (tea, kávé, alkohol, sajt, eper, mál­is rossz alvók (nikotin!) Az üdülés elégtelensége, az állandó fáradtság, álmosság érzése, az alvás és az álom zavarainak következménye. Az al­vás zavaraiban szenvedőknek alta­tót szedni nem szabad! Az alkohol igen veszedelmes altatószer. Már a rászokás miatt is. Mindkét érdeklő­dőnknek azt tanácsoljuk, menjenek ideggyógyász orvoshoz, aki alvás­, na, fűszerek) bevitele kapcsán egy- zavaraikon feltétlenül segíteni fog.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents