Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

5055. szeptember 8, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Nehéz ősz előtt... A mezőgazdasági munkák szervezéséről tárgyalt a megyei operatív bizottság Kedden reggel ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság. Értékelte a szövetkeze­tek és állami gazdaságok mun­káját, és meghatározta a mun­kaszervezés legcélszerűbb módja­it. gosan, tehát a tervet 39,4 szá­llókra teljesítették. Igen kevés a kettős műszak­ban üzemelő erőgép, pedig ez az alapja az őszi időszak­ban mindennek. csolán, a závodi Megértés Tsz- ben, a mucsi Egyetértés Tsz-ben (pedig itt saját DT is dolgozik!), továbbá a kurdi Uj Élet Tsz-ben és a bonyhádi Petőfi Tsz-ben. De lehetne sorolni a példáikat, saj­nos szinte vég nélkül. Vajda István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának he­lyettes vezetője beszámolt a me­gyei helyzetről, eszerint 8300 holdról még nincs lehúzva a szalma, ami természetesen aka­dályozza a talajmunkát. Legrosz- szabb a helyzet a tamási járás­ban, ahol 4232 holdon található kombájnszalma. A paksi járás­ban 1655 hold ez a terület, vi­szont a szekszárdi járásban csak 90 hold. Sajnos, csépelnivaló is akad még. csak a paksi járás és Szekszárd város fejezte be a ga- bonacséplést. Legtöbbet a bony­hádi járásban kell csépelni szep­temberben: még hátra van mint­egy ezer hold termése. A járás felmérése szerint körülbelül 15-re fejezik be a nyári munkát a bonyhádi járás szövetkezetei. Elmaradás a talajmunkában Az említett két munka is mu­tatja, mennyire nehéz lesz az idén az ősz a mezőgazdaságban. Késnek a silózással a gazdasá­gok és már javában lehetne, s kellene is szedni a burgonyát, nem beszélve arról, hogy a ta­lajmunkában mennyire elmarad­tak mindenütt. A megyed jelen­tés arról ad hírt, hogy a vetőszántásnak eddig csak 27,1 százalékát Végezték el át­lagosan a megye közös gaz­daságai, a nyári mélyszán­tásnak pedig a felét. A silókukorica betakarításában átlagosan 29 százalékig jutottak. Az egész tarlóterületnek 79,3 szá­zalékát munkálták el. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya ki­számította, mekkora a traktorok kihasználási százaléka. Az ered­mény igen rossz képet mutat. Egy szántóegységre 915 normál­hold évi teljesítmény jut. és az első félévben ebből mindössze 361 normálholdat végeztek el át­A megyei operatív bizottság fi­gyelmezteti a szövetkezetek és a gépállomások vezetőit és trakto­rosait egyaránt, hogy a lehetősé­gekhez képest minél több gépen alkalmazzák a két műszakot, mert különben nem tudják elvégezni az őszi munkákat. Egyébként is az elmúlt ősszel a vetés talaj­előkészítése, illetőleg egyes táb­lák elmunkálása jónéhány szö­vetkezetben nem volt megfelelő, nem beszélve az őszi szántás el­maradásáról. Zsigovits Ferenc, a Gépállomások Megyei Igazgatósá­gának vezetője elmondta az ope­ratív bizottság ülésén: sokkal többe került az idei nyáron a kombájnok javítása, aratás köz­ben. mint tavaly. Sok kombájn súlyosan megsérült, egv-egy zök­kenőben eltörött a vágószerkezete és a dobja, vagy az egész járó- szerkezete. Kevés a két műszak Mennyiségben és minőségben megfelelő talajmunkát kizárólag akkor tudnak végezni megyénk­ben, ha a jelenleg üzemképes gépállomány háromnegyed részét éjjel-nappal dolgoztatják. Tűrhetetlen helyzet, hogy bár sok traktoros van, jóval több, mint ahány gép, mégis csak nyújtott műszakban járatják az erőgépeket, vagy még nyújtott műszakban sem. Aparhanton például nyolc trak­torvezetéshez értő tsz-tag nem ül gépen, egyáltalán nincs a szövet­kezetben két műszak, azzal az indokkal, hogy így nem használó­dik annyira a gép. Ha rendszere­sen tartanak javítómunkát, kar­bantartást, akkor semmi akadá-' lya nem lehet a gép maximális kihasználásának. A megyei ta­nács szakemberei személyesen meggyőződtek arról, hogy nincs kettős műszak a többi között Ko­madott, aztán később ő jött, hogy Rózsa elvtárs, azt hiszem, akkor elrugaszkodtam egy kicsit. Hát most haragudjak rá? Különbsé­get tegyek közte és más között? Nem. A munka a mérce. Meg azért az is, hogy ki hogyan áll a szocializmus ügye mellé. Fontos­nak tartom a kiművelt emberfők növelését. Csak a mindig értel­mesebb emberek képesek az egyre növekvő feladatokat megoldani. Tanulok én is, de követelem, hogy a beosztottaim is tanuljanak. — Különben nincs titka a jó vezetésnek. Szeretni kell az em­bereket, őszintének, következetes­nek kell lenni, mindenben. És persze a szakmához is kell érte­ni. Legalább annyit, min-t az a munkás, akinél én kifogásolom, a kenyér minőségét. Amikor a nehezebb évszak el­múlik, amikor különösen sok a kenyérfogyasztás. akkor jut idő arra is, hogy megjutalmazzák, di­csérjék, erkölcsileg, anyagilag el­ismerjék a pékek munkáját. Ró­zsa elvtárshoz nem jutott még el az erkölcsi elismerés. — Anyagilag elismernek, majd minden évben eddig kaptam ju­talmat, nem egyszer ezer forin­tot is. De, valahogy furcsa érzés, amikor egy kiváló pékemnek át­adom a kiváló dolgozó jelvényt, vagy a szakma kiválója jelvényt, és ilyenkor kérdezik a munkások: „Rózsa elvtárs, téged nem vesz­nek észre?’’ És mit mondhat ilyenkor az olyan ember, aki annyira szerény, hogy áldatlan lakásproblémája megoldására sem meri kérni a községi vezetőket, tizenkét évi olyan munka után, amelynek min­den napján egy kicsit előrelen­dített a község életén ... — Szóval most nagy feladat előtt állok. Szeretném valami úton-módon megoldani, hogy va­sárnap reggel is lehessen járá­sunkban, a nagyobb községekben friss péksüteményt kapni. (Az or­szágban egyébként vasárnap se­hol nem kapni friss péksüte­ményt.) Korszerűsítjük üzemein­ket. Talán kapunk majd több gépkocsit is, akkor nem kell ta­vas kocsival szállítani a kenyeret. Ha ezeket a feladatokat is siker­rel megoldjuk, akkor már azi mondom, hogy van magam mö­gött valami, ami mutatja mun­kámat. — És a Tamási Sütőipari Vál­lalat tizenkét éve? Ez nem bizo­nyít? Kérdésünkre nem ■válaszol, csak nercek múltán, amikor már arról beszélünk ismét, hogy a dombó­vári kenyérellátást sikerült hosz- szú és nehéz munkával megolda­ni — és akkor is csak ennyit mond: — Vitatkozunk, dolgozunk, az­tán elmúlnak az évek. Nem is gondolkodtam még azon. hogy már tizenkét éve vagyok a vál­lalat élén. Erre sajnos nincs idő... PALKOVACSJENŐ ’ Kezdjék meg a burgonyaszedést! Az operatív bizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a burgonyát teljes erővel szedjék a szövetke­zeti tagok, mert tárolásra érett és most sokkal több erő áll ren­delkezésre ehhez a munkához, mint később. Ha esetleg nem kap­nak rögtön vagont az elszállítás­hoz, akkor ideiglenesen tárolják prizmában a burgonyát a föld végén. A másik legsürgősebb tenni­való a vetőszántás és a mély­szántás nagy fokú meggyor­sítása. Ez kizárólag a két műszakok nö­velésével érhető el, tehát értse­nek szót egymással a traktorosok, i és a szövetkezeti vezetők is, a traktorosokkal. Az nem kifogás, hogy féltik a gépet más ember kezétől, hiszen a jó ismerősök megbízhatnak annyira egymás­ban, hogy kölcsönösen elvégzik a karbantartást. Megyénk állami gazdaságai előbbre vannak a munkákkal, mint a szövetkezetek. A vetőszán­tásnak már 48 százalékát elvé­gezték, befejezték a repcevetést, és vetik az őszi takarmánykeve­réket. Jelenleg 102 gép dolgozik a gazdaságokban két műszakban és ezt a számot 150-re növelik a napokban. Ehhez van traktoro­suk. Az egyetlen munka, ami I késik Tolna m^gye állami gaz­daságaiban, a silózás. Oka főként az, hogy az új silókombájnokat csak szeptember végén kapják meg, tehát az idén már nem tudják használni. Antikor fordított a sorrend Tamásiban, a Kossuth téri általános iskola, az átalakítás, tatarozás óta impozáns épüle­te, dísze a térnek. Azonban az életben is, de főleg az építő­iparban előfordul, hogy fordí­tott sorrend alakul ki. A ta­mási iskola tatarozási munká­latainál is valahogy így tör­tént. A tamásiak ugyanis né­hány héttel ezelőtt örömmel vették tudomásul, hogy az is­kola elkészült, eltűntek az áll­ványok. Néhány nappal ez­előtt a járókelők arra figyeltek fel, hogy ismét megjelentek az építők, s állványozni kezdtek. Mint kiderült, fordított sor­rendet alkalmaztak és csak a külső munkák: vakolás, fes­tés, mázolás befejezése után fogtak a tetőszerkezet kijaví­tásához. Ez a munka, pedig semmiképpen sem történhet meg anélkül, hogy g vakolat, a szép festés meg ne rongálód­jék. Az épület homlokzatán máris leverődött a díszítés, az eresz alatt pedig átázott foltok éktelenkednek. A látvány ért­hetően elkedvetleníti a tamá­siakat. Amikor elmennek az épület előtt, igencsak méltat­lankodnak. A mérsékeltebbek fejüket csóválják, s ennyit mondanak: ejnye, ejnye. A he­vesebb vérmérsékletűek egy-egy nyomdafestéket nem tűrő ká­romkodást is megeresztenek. P. M. Fischer Annié a szekszárdi jubileumi hangversenyéradhan Az ország legkiválóbb művészeit hallhatjuk Szekszárdon A szekszárdi zeneiskola 1966. elején ünnepli fennállásának 10. ' évfordulóját. A zeneiskola jubi- I leuma egybe esik a megyeszékhely rendszeres hangversenyéletének feltámasztása 10 éves jubileumá­val, így az 1965—66-os szekszárdi hangversenyévadban különleges zenei eseményekkel ünnepli a ze­neiskola js és a Zenebarátok Kö­re is a 10 éves jubileumot.­Ezúton mondunk köszönetét az Országos Filharmóniának és a művészeknek, akik készségesen vállalták a szekszárdi szereplést, hiszen a művészekhez is eljutott a híre annak, hogy a 10 éves munka nem volt eredménytelen és Szekuzárdon az elmúlt 10 eszten­dő alatt az ország egyik leghozzá­értőbb és leglelkesebb Zenebaráti Kör alakult ki. Az ünnepi sorozat legkiemelke­dőbb eseménye Fischer Annié, háromszoros Kossuth-díjas művé­szünk szekszárdi szereplése lesz, aki az év legnagyobb részét kül­földi hangversenykörutakon tölti és általában vidékre nem szokott ellátogatni. A jubileumra tekin­tettel azonban készségesen vállalta a szekszárdi szereplést, amely az 1948. évi szereplése után a máso­dik lesz. A többi szereplő művész zöme is Kossuth-díjas. így Kovács Dé­nes és Bacher Mihály Beethoven- ezomáta estjére októberben, a Tátray vonósnégyes hangverse­nyére márciusban kerül sor. Lesz Kossuth-díjas az operaest szerep­lői között is, de egyelőre nem tudjuk, hogy a lemondott Slmán- di József helyett Ilosfalvi Róbertét vagy Réthy Józsefet sikerül-e megnyerni a szereplésre. Október elején a budapesti VIII. Nemzetközi Zenei verseny győzte­sei látogatnak Szekiszárdra. Decem­berben a Liszt-díjas Zempléni Kor­nél áprilisban az azóta lassan férfiú vá serdült Perényi Miklós látogat el újra hozzánk és nem hiányzik a sorozatból a pécsi Zeneművészeti Szakiskola zenekarának a hang­versenye, Husek Rezső zongora­estje és a korábbi években meg­szokott Tanári Hangverseny sem. amely mái- azért is érdeklődésre tarthat számot, mert a zeneiskola az utóbbi években sok fiatal ta­nárral erősödött meg. Itt említjük meg, hogy a zene­iskola a felsorolt rendezvényeken kívül a 10 éves jubileumra emlé­kezve be kívánja mutatni jelenle­gi legjobb növendékeit és azokat is akik az elmúlt 10 év munká­jának eredményeképpen magasabb zenei intézetekben folytatnak ta­nulmányokat. Sőt arról is szó van. hogy a jugoszláviai Öbecse zeneikolájával cserelátogatást ter­veznek és ennek keretében az óbe­csei zeneiskola tanárai is elláto­gatnak egy hangversenyre Szek- szárdra. A zeneiskola ezúton közli a Ze­nebaráti Kör tagjaival, hogy a bérletek jegyzése megindult. Ké­rik, hogy a zenebarátok minél előbb jelentkezzenek a zeneisko­la gondnokánál, hogy a nagy ér­deklődésre tekintettel a régi ze­nebarátok kéréseit teljesíteni le­hessen. Szeptember 15-e után a szerzett jogok megszűnnek és a még rendelkezésre álló bérleteket új jelentkezik kapják meg. MIT MOND A $ ? a lottószelvények elvesztéséről Potyondi Istvánná kölesdi la­kos kétségbeesett hangú levelet írt: Négytalglatos lottószelvényé­ről ait állítják, hogy az nem érkezett be a pécsi központba. Mivel elveszett, nem fizetik ki a nyereményét. Ki a felelős ezért? Segítsünk neki nagy gondjában — kéri. A Pénzügyminisztérium Taka­rékpénztári Főigazgatósága által 353 L. — 6 1958. szám alatt jóvá­hagyott Lottó Részvételi szabály­zat 4. §. 9. és 10, bekezdése szó szerint a következőket tartalmaz­za: „A lottószelvény szállítás közbe-n történő elveszésének, il­letve a késedelmes beérkezésnek a veszélyét kizárólag a fogadó viseli. Az Igazgatóság tehát nem felel a lottószelvényeknek bár­hol, bármely módon, vagy bár­mely okból történt elveszéséért, vagy késedelmes beérkezéséért. Az Igazgatósághoz, illetőleg a körzeti irodához be nem érkezett lottószelvényt az igazoló szelvény, vagy a benyújtásra, illetőleg to­vábbításra szolgáló igazolások nem pótolhatják, az e vonatko­zásban benyújtott bizonyítékok figyelembe nem vehetők, azok alapján, nyereményigény nem tá­masztható.” A lottójátékon történő nyerés­nek tehát a megfelelő számú ta­lálat elérésén kívül az is felté­tele. hogv a lottószelvény beér­kezzen mégpedig határidőre beér­kezzen, az igazgatósághoz, illető­leg a körzeti irodához. Az ön lottószelvénye — tanácskérő le­vele szerint — nem érkezett be az igazgatósághoz, ebből követ­kezik, hogy ön a nyereményre nem jogosult. Minthogy pedig a hivatkozott szabályzat szerint a szelvény elveszésének veszélyét kizárólag a fogadó viseli, ön a Lottó Igazgatóság felé semmiféle igényt nem támaszthat. Dr. Deák Konrád Állami gazdaságok, tsz-ek és vállalatok figyelem ! Raktárról azonnal szállítunk 100, 200 ás 1000 kg-os, vasvázas to­lósúlyos, 20 kg-os gyors és 10 tonnás közúti hídmérlegeket. Az t966-os évre bármilyen mérleg típusra megrendeléseket felveszünk. Mérlegvonalú szaktanácsadást nyújtunk. Mérleggyár Vevőszolgálat, Budapest. XIII., Róbert Károly krt. 70. sz. Telefon: 208—252. (52)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents