Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-07 / 210. szám
r* w 1S€5. szeptember * fÖtffA ItTEGYEI JíEPÜJSAÖ interjú a megyei tanacs elnökhelyettesével az őszi gabonavetésről, a talajmunkákról és a szállítóeszközök kihasználásáról Tolnai Ferenccel, a megyei tanács elnökhelyettesével interjút készített munkatársunk az őszi mezőgazdasági munkák megszervezéséről, a jelenlegi helyzetről és a legfontosabb feladatokról. — Az egész évi rendkívüli időjárás miatt torlódnak a munkák. A megyei vezetésnek mi az álláspontja és kérése a szövetkezetekhez, a nehéz helyzetre való tekintettel? — A mezőgazdaság munkákban egyébként is az ősz a legnehezebb, de most különösen nagy feladatot ró az eltolódás minden gazdaságra. "Legfontosabb, hogy a betakarítást előrehozzák, amennyire csak lehet. Tehát ne várják meg a szövetkezetek, amíg minden beérik, hanem a legelső alkalommal kezdjenek hozzá a termények betakarításához, mihelyt mód nyílik rá. Jelenleg különösen a burgonyára vonatkozik ez. De a homokos területeken a napraforgó is kezd beérni. Lássanak hozzá a szedéshez a teljes érésnél korábban. A cukorgyár lehetőséget nyújtott arra, hogy néhány gazdaság a szokottnál korábban fogjon hozzá a cukorrépa betakarításához. Feltétlenül éljenek a lehetőséggel. Annál is inkább fontos a betakarítás célszerű szervezése, mert a kukorica későn érik, viszont akkor igen nagy erőt kell összpontosítani a kukorica-betakarításra, tehát a szántáson kívül más munka ne igen legyen. Külön kérésünk, hogy takarítsák be az összes zöldségfélét és gyümölcsöt, ha kell, társadalmi segítséggel. Igénybe vehetik a gazdaságok az általános iskolák felső- tagozatos tanulóit és a középiskolásokat. Legfontosabb azonban az, hogy a családtagok és mindenki, aki csak tud dolgozni, ebben az időszakban, adjanak segítséget a betakarításhoz. — Az aktuális munkákkal hol tartanak a megye közös gazdaságai? — A nyári mélyszántásnak átlagosan 50 százalékát végezték el, tehát az őszi mélyszántás megint hatalmas feladatot jelent az üzemeknek. Kiszámítottuk az erő- gépszúkségletet az őszi szántáshoz és vetéshez. Eszerint a még hátra levő talajmunka elvégzéséhez szükséges lenne két műszakban üzemeltetni az erőgépek 76,1 százalékát. Ha csak egy műszakban üzemeltetik az erőgépeket, egyáltalán nem teljesíthető a feladat. Tapasztalat, hogy idegenkednek a szövetkezeti traktorosok a két műszaktól. Megfelelő anyagi érdekeltséggel és a váltótársak önkéntes összeállásával bizonyosan megoldható a probléma, mint ahogyan állami gazdaságokban meg is oldották. A vetőszántásnak 27.1 százaléka történt meg eddig, legjobban a dombóvári járásban haladnak vele, leggyengébb a helyzet Szekszárd város szövetkezeteiben. A silóbetakarítás 29,1 százaléka az elvégzendő feladatnak. Ebben ugyancsak a dombóvári járás a legjobb, leggyengébb pedig a bonyhádi járás. — A gabonavetéshez milyen tanácsokat adna Tolnai elvtárs a szövetkezeteknek? — Korán kezdjék meg a vetést, nemcsak azért, hogy időben tudjanak végezni, hanem a jó termés érdekében is. Az idén azok a gabonák fizettek legjobban, amelyeket a megfelelő időben vetettek el. A jövő héten nyugodtan elkezdhetik a takarmánykeverék vetését, tizediké után az árpáét, szeptember második felében pedig a búzavetést. Az ütemterv is azt írja elő, hogy szeptember végéig befejeződjék az őszi árpa és a rozs vetése, sőt az őszi búza vetésének 25—30 százaléka. Legfontosabbnak tartjuk változatlanul az agrotechnikai követelmények betartását: Jó talajelőkészítést. megfelelő vetési mélységet és a tőállományt, továbbá a korai vetést. — Bezosztájából többet vet-e a megye, mint az előző évben? — Feltétlenül, hiszen ez vált be legjobban. Az összes búzának 70 százalékát akarjuk Bezosztája 1-es fajtával vetni. Ez a fajta fizetett legjobban és az időjárás viszontagságait is jobban tűrte, mint a többi fajtáik. Még a jégverés sem ártott neki annyira, mert rugalmasabb a szára. Igen jól hasznosítja a műtrágyát. — A munkaszervezésben, a kettős műszak alkalmazása mellett mit tart még nagyon fontosnak? — A szállítóikapacitás nagyfokú kihasználását és azt, hogy a tsz-tagok ne vasárnapok szerint ünnepeljenek, hanem az időjáráshoz alkalmazkodva. Sok a kihasználatlan jármű: nem rakják meg teljesen a vontatót, vagy például csak egyet vontatnak olyan géppel is, amivel kettőt lehetne. A lófogatok szerepe is ősszel a legnagyobb. Használják őket a betakarításban éppúgy, , mint a taiajélőkészítésben, ne sajnálják! Az ünneplésre vonatkozóan kérésünk — amit egyéb- \ ként a munka megkövetel —, hogy vasárnaponként is dolgozzanak a betakarítás idején és inkább esős időben pihenjenek a szövetkezeti gazdák, asszonyok. G. J. Népművelők figyelmébe ! Pályázatot hirdet a népművelési tanácsadó Közös gondunk az iskolán kiviül népművelés színvonalának állandó emelése, a különböző programok szaporítása, a művelődési házak otthonok és klubok életének színesítése, vonzóbbá tétele. A nem könnyű tennivalók elvégzésében jelentős rész vár a Tolna megyei Népművelési Tanácsadóra. Vezetője, Szabadi Mihály és munkatársai tulajdonképpen nem is tartottak nyári szünetet: miközben a falusi művelődés a nyári nagy munkák idején bizonyos értelemben szünetelt. a tanácsadónál a megyei filmtárat rendezték, terveket készítettek az őszre, télre, kidolgozták a továbbképzések programját, szervezték és bonyolították a különböző tanfolyamokat. — Különösképpen két téma foglalkoztatott bennünket — mondja Szabadi Mihály. — Közülük most csak az egyikről, az ismeretterjesztésről, az irodalmi színpadról, s a klubműsorokról néhány szót■ Megfelelő gyakorlat alakult már ki az évek során, de úgy véljük, hogy bizonyos sematizmus is fellépett. — Vagyis kevésbé vonzzák a közönséget a régi előadásos ismeretterjesztési formák? Úgy tudjuk, hogy a dombóvári járásban már két éve kísérleteznek. — Igen. s a tanácsadó szeretné felkarolni és elterjeszteni a jónak ígérkező módszert. Ezért pályázatot hirdetünk a komplex ismeretterjesztéshez témák kidolgozására. Elképzelésünk szerint a pályázóknak szabadon választott témából egy vagy másfél órás, a színpad és az ismeret- terjesztés igényeit kielégítő műsort kell östsze- állítaniok úgy, hogy az ne igényeljen nagy szereplőgárdát, s egyszerűen meg lehessen oldani. A cél természetesen a szórakoztatás és a népművelés szerencsés találkozását összefogni egy- egy produkcióban. — Könnyűnek éppen nem mondható fettétel. — Ez igaz, viszont azt is látni kell, hogy az érdeklődés meghaladta a régi előadások színvonalát. Van, aki az elgandolkodtatót keresi egy- egy előadásban más pedig a szórakozást. Egyiket is másikat is ki kell elégíteni. Erre törekszünk az irodalmi színpadok esetében is. Pályázati feltételünk szerint itt az elmúlt századok, de főleg korunk világ és magyar irodalmából válogatott lírai és prózai művekből kell összeállítást készíteni úgy, hogy axz alkalmas legyen középiskolai vagy munkás irodalmi színpad előadására. A mércét a mondanivaló, a művészi összeállítás adja, s nem utolsó sorban a közérthetőség. — Egy jó irodalmi színpadi műsor sokat ér. s bizony nem állunk belőle gazdagon. Legalább ennyire szegények vagyunk azonban a falusi klubok sokféle igényt kielégítő programjából. — Pályázatunk erre is kiterjed. Terveink szerint a pályázóknak a tudomány, a művészet vagy a technika egy-egy témája köré csoportosított klubműsort kell összeállítaniok. Fontos, hogy a műsor, illetve műsorok kötetlen formában szórakoztatva juttassák el az ismereteket a résztvevőkhöz. * A felhívás néhány napon belül nyilvánosság elé kerül. Részt vehet a pályázaton mindenki, aki csak segíteni akar a népművelési munka javításában. színesítésében. A kése munkákat szakértő zsűri vizsgálja felül s a legjobbakat jutalmazza. A belküldési határidő: T9G5. december 1. rr Ossi munkák a javítóműhelyben Szorgos munka közben találtuk a Várdomb! Gépjavító Állomás szedres! üzemegységének dolgozóik Teljes lendülettel folyik az őszi átállás, valamint az egyéb javítások. Felvételünk Nagy Jánost ábrázolja, aki egy silókombájn javítását végzi. Zetor főjavítását végzi Mácsik János. : v 1 lPiPEg\.lf Az SZK—3-as és 4-es kombájnok közül tizenötöt alakítanak •; napraforgóhoz. Ezt a munkát végzi Totterwich József és Assabiny Zsivkó. (Foto: Bakó Jenő.)
