Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

19<n>. szepiemSer *. TOLNA MEG TE! NEPUJsao 3 Mindenki magáért is KIGYULLADT DECSEN egy tulajdonképpen még el sem ké­szült istálló. Hegesztették a tető- szerkezetét, azután, hogy már rárakták a fedőanyagot. A mun­kás azt mondta: neki csinálni kellett, utasítást kapott rá. Azért ő nem felelős, hogy tüzet kapott a tető. Persze — tette hozzá — el lehetett volna kerülni a kárt, ha előbb végzik el a hegesztést, s csak azután rakják fel a palát. A munkavezető, akit azért állí­tottak posztjára, hogy sorolja, irányítsa az építés dolgát, a vál­lát vonogatta: igaza van a he­gesztőnek, de ennek ellenére ő sem felelős a történtekért. Egyszerű esetről van szó, s csu­pán arra jó ez a kis történet, hogy a nagyobbat is lássuk ben­ne. Mert sajnos bőven akad lát­nivaló. Az életnek szinte minden területén tapasztalható, hogy egy- egy történés esetében a felelőst megkeresni a legnehezebb. Va­lóságos rendszere alakult ki ná­lunk a személyektől független okok keresésének és találásának. Szinte minden jelentősebb termé­szeti jelenség alkalmas arra, hogy a megfogott felelősök mentsék magukat. Két éve volt egy na­gyon hosszú és szigorú tél. Az­óta eltelt több mint hétszáz nap, de ha jól odafigyelünk még min­dig találkozunk olyan megnyil­vánulással, amelyik az akkori ke­mény hidegre, a nagy hóra, a zord időjárásra hivatkozik. Vagy más: a szekszárdi TŰZ ÉP-telepen begyulladt egy nagy halom szén. Az ok világos: szűk a rakterűiét, szabályellenesen tárolják, sok volt a nváron az eső, s egyebek. Meg r na lakosság sem úgy vásá- ix..-, a tüzelőt, mint mondjuk októberben, novemberben, decem­berben. Arról azonban hallgat a krónika: ki felelős azért, hogy számolatlanul zúdították a nyár kellős közepén a szénnel megra­kott vagonokat a nehéz helyzet­ben levő telepre. A felelőst meg­keresni annál is fontosabb lenne, mert a szóban forgó szénhegyben nagymértékű minőségromlás kö­vetkezett be. Rostálgatják. ros- tálgatják, de nagyobb részét eset­leg csak a téglagyárak tudják fel­használni. Elégedjünk meg talán a pél­dákkal, így, csokorba kötve már ennvi is elég. Inkább arról a továbbiakban, hogy napjainkban _ nagyon helyesen — igen sok sz ó esik szinte minden fórumon a decemberi párthatározatról, a takarékos gazdálkodást célzó irányelvekről. Az értekezleteken, ankétokon azonban óhatatlanul támad az embernek olyan érzése, mintha inkább csak beszélnénk a határozatokról. Nem fent, ha­nem lent. ahol a konkrét tenni­valók jelentkeznek. A kormány ugyanis megtette a szükséges in­tézkedéseket. Szűkebbre szabta bizonyos beruházások méreteit, csökkentett olyan. kiadásokat, amelyek régebbi gazdálkodási tegyük hozzá mindjárt, hogy nem valamilyen különleges passzióból szólunk így. Több dolog indít erre. Az első: a népgazdaság ér­deke, az a tény, hogy a mulasz­tók nem a magukéból mulaszta­nak, hanem a közösségéből, az egész társadaloméból. A hanyag­ság közös zsebünkből veszi ki a pénzt, s a felelőtlenek kissé ka­gyakorlatunk szerint megbonthat- rikírozva: zsebtolvajok. Aztán a Iák volna az életszínvonal egyen­súlyát. Ezekkel az intézkedések­kel mindenki egyetértett. Van azonban a határozat mon­danivalójának olyan része is, amelyiknek az értelmezése körül tapasztalataink szerint nincs min­den rendben. Ezek közé tartozik egyebek mellett a felelősség a tervezésért, a szállításért, a ki­vitelezésért, röviden: az ország gazdasági vérkeringését szolgáló és tápláló termelésért. Nemrég került nyilvánosság elé a Közpon­ti Statisztikai Hivatal jelentése az országos tervek első félévi telje­sítéséről. Volt abban több olyan adat, amelyik méltán szolgált örömünkre, ám az öröm mellett ez a kérdés is felbukkant: meny­nyivel jobb lehetne nálunk min­den. ha a lelkiismeret is megfe­lelőképpen idomulna a határoza­tokhoz. Ha nem is mindig, de a legtöbb esetben, — ne legyünk maximálisak még a kívánságban sem. másik: a párt és a kormány na­ponta óriási felelősséget vállal a nép előtt Úgy irányítja a gaz­dálkodást, hogy az ne csökkentse, hanem fokozza a népjólétet. Mi­ért ne lehetne tehát akkor elvárni mindenkitől — kisebb és nagyobb vezetőktől, de a beosztottaktól is —, hogy legyenek felelősek önma­gukért, annak a pontos, lelki- ismeretes végrehajtásáért, amivel megbízták őket. A MAGA POSZTJÁN minden­ki felelős. A portás azért, hogy illetéktelenek ne menjenek be a kapun, a munkás a termelés mennyiségének és minőségének volumenét viseli lelkén, a veze­tők pedig a tervezését, szervezé­sét. Teljesíteni egyiket sem köny- nyű, ezt elismerhetjük. Meglepő azonban, hogy a televízió példá­ul arról számol be: nem lehet átadni egy létesítményt Kecske­méten, mert a kooperáló vállala­tok nem szállítják a szükséges kiegészítő anyagokat. Ez az építő SOKÄIG EMLÉKEZETES ma- vállalat szempontjából objektív. rád előttem a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságának egyik ülése. Arról volt szó ezen, hogy az egyik megyei vállalatnál baj van a tervteljesítéssel, s ezért bizonyos összegeket át kell cso­portosítani egy másikhoz. Tegyük hozzá: a lemaradásban közreját­szottak bizonyos előre nem lát­ható nehézségek, ám jórészt ab­ból keletkezett, hogy nem volt teljesen rendben a gazdálkodás. Néhány éve talán még bizonyos feddő szavak kíséretében szente­sítik az átcsopx>rtosítást, most azonban világosan megmondták: felül kell vizsgálni a helyzetet, s csak azzal szabad megterhelni a másik vállalatot, ami nem az előbbinél dolgozó vezetők hibájá­ból származik. Ez a megoldás mindenként helyes: felelősség­ügyekben ne csak a megyei vagy az országos vezetés feje fájjon, érezze súlyát az is, aki esetleg lemaradásokat idéz elő csak azért, mert nem figyel oda kellően arra amit csinál. Furcsán hangzott az utolsó megfogalmazás? Lehetséges, de ám még mindig meg lehet talál ni azt. aki velük kooperálj Fejét nem kell venni, de felelősségét meg lehet és meg kell állapítani, s ha mulasztást követett el, fele­lősségre vonni. Ez a mi közös­ségünknek nemcsak joga, hanem kötelessége is. Mert ha szépíteni próbálnánk, akkor is a mi dolga­inkról van szó. Szolnoki István Az árvíz sújtotta területekről jelentjük ÍGÉRET SZÉP SZÓ — megtartani becsület dolga Tájékoztatás céljából jelentem, hogy a helyreállítások fo­lyamatosan készülnek, azokhoz szükséges építési anyagok rendelkezésre altnak. Az újjáépítés tervei kissé vontatottan készülnék, de a jövő hét végéig valamennyi az építtetők ren­delkezésére áll. ,, ,A T°lna megyei Tanács építési osztályán hetenként ké­szítik el a jelentéseket, és továbbítják az Építésügyi Minisz­térium szakigazgatási főosztályára. A jelentésben áll hogy e hét közepéig huszonegy helyreállítási és hét újjáépítési do- kumentácáó, tervrajz készült el. A megyében megkezdett helyreállítások száma tizenkilenc és eddig tizenhármat fejez- tek be. Az újjáépítéshez szükséges építési anyagok zöme a helyszínen, a TÜZÉP-telepeken van. A hiányzó anyagok — pl. gerenda, bóléstest, faanyag — szállítása folyamatosan tör­ténik. Ennyit mond a jelentés, s ha figyelembe vesszük, hogy a megyében összesen huszonnégy új házat kell felépíteni, a megyei tanács vb határozata értelmében október 31-ig, ak­kor bizony ez a stagnálás nem valami megnyugtató. Csupán a helyi Tervező Iroda és a tanács építési osztálya készítette el a reá háruló feladatot. Az ő munkájuk, a hét megterve­zett bátai lakóház. Ezeknek az építése azonnal megkezdőd­het, mihelyt az OTP-nél szükséges formaságokat elintézték. A többi terv még várat magára. A kaposvári tervező iroda ígéretére is számítanak — elsősorban a károsultak — s re­méljük, már nem kell sokáig várniuk. S talán még egy megjegyzést. Az árvízkárosultak meg­segítésére indított akciók idején sűrűn számoltunk be arról, milyen nagyszerű felajánlásokat tettek a vállalatok, üzemek, intézmények, termelőiszövetkezetek dolgozói. Akik keresetük néhány százalékát ajánlották fel, azok már eleget tettek, be­fizették a csekkszámlára az összegeket. Most kerül azokra az építőipari brigádokra, szakmunkásokra a sor, akik társa­dalmi munkájukkal kívánnak segíteni a bajbajutottakon. A felajánlások megszülettek, a végrehajtáson a sor. És sajnos szomorúak a tapasztalatok. Már — most a társadalmi mun­kák kezdetén — érkeztek olyan válaszok, hogy a fel­ajánlott munkát nem tudják elvégezni. Régi magyar közmondás: Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó. Nem kötelezhető a vállalt társa­dalma munka elvégzésére senki. De azért, azt hiszem, a becsület úgy kívánja meg. M. É. állami gazdaság Ellenben az al- baton hazamegy s akkor elhozza busszal járnak. De arra A pusztán, ahol laknak, nagyon nincs megfelelő kedvezmény. Kül- nagy a sár, itt nem kell allan o döttség ment Benke Valéria or- an a cipőre vigyázni, meg este . -i, • i-z __:—intű77o t#>l<*víziót lehet nezni a szép szo­t ele­szággyűlési képviselőhöz, intézze televíziót lehet nézni a szép el a pusztai bejárók kérését. A bábán, ő nagyon szereti a 1 w víziót és sokszor megneza majd. válasz megérkezett: rendben van. nem akadályozza semmi az alsó- péiieket... Kerek fejű mosolygós, vidám gyerek Gyimóti Laci. Eddigi leg­nagyobb élménye az volt Gyön­V/’ égé az eliső napnak az Is- j-iogy hideg és meleg víz is ' kólában, hazajöttek a gye- van^ ]ehet fürdeni, aztán a koszos rekek. Valóban haza, ha némelyik- vjz lefolyik, nem kell lavórból nek kicsit még idegen is a nagy klőntözgetni. Eddig iis kitűnő ta- ház. hozzászokott az otthonihoz. nuj^ voj^ ej^ az eredményt tar- Az egyik szőke hajú, napbarnított, ^an. ajcarjai mert ha felnő „autó- farmernadrágos fiú éppen az öcs- s7erelő mérnök” lesz belőle, autó- csét leckézteti, mert rászóltak az val megy vissza a pusztára. Ad- iskolában. Pedig az édesanyja az .g sokat 0ivas, főleg indián ő üidjaira bízta: vigyázz fiam re24T1yeket, mert azok csuda iz- az öcsédre az idegenben. Kiss La- ga]masak. Az olvasás mellett cinak nem iis annyira idegen ez, nyolcadikos korára volt már ő Pesten is, de nem szeretne ott lakni, mert nagyon zajos. A pusz­tán se szeretne, ott meg sár és unalom van. Tovább akar tanul­ni, még nem tudja hol, de vala­persze focira iis lesz ideje, nagyon klassz focik vannak a kollégium­ban. U zek a gyerekek az elsők kö- zött vannak, akik már az általános iskolát is jobb. kultu­hol okvetlenül, „mert az kell az r/,] fakb körülménvek között vég- embernek ... zik a megvalósulás útiára léoett Somogyi Marika ötödikes lett az hatlakásos kollégiumok segítik idén. szép uj köpenyt kapott, le- ej- hogy semmiben se marad ia- teszi gyorsan, nehogy valami ba- nak je a v^pgg; gverekek mögött, ja essék. Nagyon szeret a kolle- yi-]]ven intézményre lenne giumban lenni, az este egy ici­picit se sírt az anyukája után. Miért is? Nagylány már ő, nem temberhön illik sími. nincs miért. Igaz, a ' ' babája otthon maradt, de szom­szüksóg hoay min<’l több pusz­tai kisiskolás induljon el szép­ÚJ tanácsháza9 létesítmények, igények Zárt ajtókra megszervezését, ki, kivel beszél Haász Ferenc elosztottuk, hogy az oktatásról, párton kívüli. A többről, akiket minden ciklus­ban megválasztanak, mert kör­zetükben jó munkát végeznek. A gerjeni tanácsház az idén épült, és a 200 ezer forintos építkezésen 40 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a községbeliek. Elkezdték a falu­ban a hepehupás járdák rende­zését is. Ezerkétszáznyolcvan négyzetméter járda elkészült. Az év végéig még kétezer talál az ügyfél, aki a régi ta­tsz-ben főagronómus. Gazdasági négyzetméter járda épül. A szakirányítói minőségben vett járdaépítéshez a cementet és a nácsház ajtaján kopogtat. Első- rész a párttaggyűlésen. szakmunkásokat biztosítja a ta­sorban a vidékről érkezőket ér- — Ott is elmondtam, amit nács. A földmunkát és a folyami heti e furcsa meglepetés. A hely- most. Termelőszövetkezetünk kavicsot viszont a lakosság adja, beliek már természetesen tudják, adottságai sokkal jobbak, mint társadalmi munkával. Felépítik hogy a községi tanács új épü- ahogy ezt ki tudjuk használni. az árvíznél megrongálódott ger­Adottságainkat figyelembe véve, i®1}* révházat is. A tanács el- gyorsabb lehetne a fejlődés, nőké, éppen a vízügyi szakembe- ha. .., és sorolta, mit kellene rekkel együtt, ez ügyben járt. tenni, hogy jobban menjenek a dolgok náluk. letbe költözött. Gerjenben, a község központ­jában, a régi tanácsház mellett csinos, új épület a tanácsház. Az elmúlt napokban adták át rendeltetésének. Berenkei Ottó vb-titkár szobájában, ahol még érzik a festékszag, nagy beszél­getésben találtuk együtt Bán Józsefet, a pártszervezet titka- helyett a tanácstitkár mondta rát, Magó Jenőt, az általános is- el, hogy a brigádvezetők jóval kóla igazgatóját, Haász Feren- többet tehetnének a reájuk bi­cét, a tsz főagronómusát. Mi zott feladatok ellátásáért, sem természetesebb, hogy a — Nem jó dolog, ha az agro- község vezető embereivel köz- nómosnak kell mozgósítani a ta- ségük életéről beszélgettünk. Az agronómus Ki-ki a maga területéről be­szélt, így Magó Jenő iskolaigaz­gató a gerjeniek kulturális igé­nyéről. A íanácsház — Mit mondana el Bán elv­társ, a pártszervezet titkára a pártmunkáról, a pártszervezet életéről? — Községünkben két párt- szervezet működik, a községi, és az állami gazdasági pártszerve­felépítésével felszabadult a régi tanácsi ‘épület. Ez lesz a község művelődési otthona. A nagyter­............a______ _ ___ met eddig is kulturális célokra g okat, hogy bizonyos munka el használtuk. Most, hogy az egész legyen végezve. A munkaszerve- épület teljesen át lesz adva, az zésnek ez a része a brigádveze- egyik helyiségből könyvtár, a tők feladata lenne — mondotta, másikból klub lesz. Nem érhet Példaként említette meg, hogy bennünket vád senki részéről az elmúlt napokban a muhar- sern- Amit lehet, megcsinálunk, széna behordásához az agronó- a magunk emberségéből. De a mus hívta meg az embereket, mert a brigád vezetők elintézték fiatalok nevében kérnénk vala­mit. Kérjük a földművesszövet­zet. Jó a kapcsolatunk a község azzai5 hívásunkra úgysem jönné- kezet járási központját, Gerjen- lakosságával, a tanáccsal, a tő- nek a tsz-tagok. ben is fordítson rtagyobb gondot megszervezetekkel. Taggyűlést Berenkei Ottó, a tanács vb- a vendéglátó egységek korszerű­rendszeresen, havonta tartunk, titkára, a tanácsülések látogatott- sílésére. Körülöttünk már min- Legutóbbi taggyűlésünket hétfőn ^ágáról, színvonaláról, a tanács- den faluban van presszós kis­tartottuk. Termelőszövetkezetünk tagok munkájáról beszélt. Ger- vendéglő, vagy cukrászda. A Tó­gazdasági helyzetéről, az őszi jen 30 tanácstagi körzetében a S' betyárcsárda helyén a mi fa- munkákra való felkészülésről, tanácstagok törődnek a válasz- lünk is megérdemelné a kultu- Ezenkívül a pártoktatást beszél- tők ügyes-bajos dolgaival. A ráltabb szórakozóhelyet. Kiegyez­közsegi vezetők, bár nem szive- ne_ egy presszós kisvendeglo­tük meg. Mi, pártvezetőségi ta­sen emlegettek neveket, olyan vek Reméljük teljesítik, hisz nem CSATAl ERZSÉBET gok, akik közül hárman jelen tanácstagokról beszéltek, még- naSy igény. 1 vagyunk, elvállaltuk az oktatás hozzá nem is egyről, hanem P. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents