Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

) VOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. szeptember 3S. Élénk diplomáciai tevékenység a kasmiri konfliktussal kapcsolatban Uj-Delhi, Polgár Dénes, az MTI Uj-delhi-i különtudósítója írja: A kasmiri konfliktussal kap­csolatban mind Indiai, mind Pa­kisztán részéről, élénk diplomá­ciai akció folyik. Pakisztán arra törekszik, hQgy a kasmiri kérdés az ENSZ közgyűlése elé kerül­jön, mert reméli, hogy ott több­séget kaphat egy olyan határo­zathoz, amely népszavazást ajánl Kasmírban. Ennek érdekében a pakisztáni kormány nagy tevé­kenységet fejt ki, s ennek része az a fenyegetőzés is, hogy Pakisz­tán kilép az ENSZ-ből, ha nem rendezik „igazságosan” a kasmi­ri kérdést. Ide tartoznak a tűz­szünetet megsértő kisebb táma­dások is, amelynek közvetlen cél­ja, hogy az ügyet állandóan na­pirenden tartsa, s bebizonyítsa, hogy addig nem lesz nyugalom míg népszavazás nem lesz Kas­mírban. India minden erővel ellensú­lyozni igyekszik Pakisztán ak­cióit. Az indiai kormány semmi esetre sem egyezik bele sem a népszavazásba, sem más olyan megoldásba, amely megváltoztat­ná Kasmír és Jammu jelenlegi státuszát. Az indiai kormány te­hát minden megnyilvánulásában azt hangsúlyozza, hogy az ENSZ­nek, s ezen belül a nagyhatal­maknak — nem „megoldaniok” kell a kasmiri kérdést (mint­hogy Uj-Delhi nézete szerint kas­miri kérdés nem létezik), hanem csupán garanciát kell nyújtaniok, hogy Pakisztán sem beszivárgás­sal, sem közvetlen támadással nem borítja fel a helyzetet. E két ellentétes álláspont kö­zött e pillanatban nehezen kép­zelhető el a kompromisszum. Sasztri a Biztonsági Tanács tűzszüneti felhívásáról Sasztri indiai miniszterelnök kedden újságírók előtt nyilatko­zott az ENSZ Biztonsági Taná­csának tűzszüneti felhívásáról. Kijelentette: India ezt a felhí­vást jóhiszeműen, feltétel nélkül elfogadja, egyoldalúan azonban A Pravda a% amerikai képviselőház határozatáról Moszkva (TASZSZ) Korionov a Pravda hasábjain kommentál­ja az Egyesült Államok képvise­lőházának szeptember 20-i hatá­rozatát, amely törvényesíteni akarja a latin-amerikai országok ügyeibe való katonai beavatko­zást. A rettegés a közép- és dél­amerikai országok demokratikus hazafias erőinek növekedése lát­tán, a félelem, hogy nem tudják megőrizni e térségben egykori pozícióikat, — ez magyarázza mindenekelőtt e határozat elfo­gadását. Az imperialista Ameri­ka vezetői osztályvakságuk elle­nére is érzik, hogy Latin-Ame- rikában beértek „a felháborodás gyümölcsei”. Az amerikai képviselőház hatá­rozatát — mutat rá Korionov — viharos felháborodással fogadták a latin-amerikai országokban. „Mélységesen téved az, aki azt hiszi, hogy latin-amerikai földön mindenki kész megadással fejet hajtani az észak-amerikai milli­árdosok uralma előtt. Á Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front felhívása Hanoi (MTI) A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának elnöksé­ge szeptember 25-én közzétett, a felszabadítási rádióban szerdán ismertetett felhívásában ítéli el újból az amerikai imperialisták Dél-Vietnamban elkövetett soro­zatos brutális tetteit. A világ közvéleményének til­takozása ellenére az amerikai imperialisták mindjobban kiter­jesztik háborújukat nemcsak a VDK ellen, hanem szabotáló ak­cióikkal és provokációikkal sú­lyosan veszélyeztetik Laoszt, Kambodzsát, Délkelet-Ázsia egész térségét és a világ békéjét. A Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadító Front Központi Bi­zottsága felhívja a VDK népét, a világ minden népét, emelje fel tiltakozó szavát az amerikai im­perialisták és lakájaik emberte­len tettei ellen, és kényszerítse őket arra, hogy betartsák a nem­zetközi szerződéseket, vonják vissza csapataikat minden fegy­verükkel és hadianyagukkal együtt, számolják fel katonai tá­maszpontjaikat és tartsák tisz­teletben Dél-Vietnam népének önrendelkezési jogát. A stratégiai légierő B—52-es bombázói szerdán hajnalban újabb támadást hajtottak végre a szabadságharcosok Saigontól 25 kilométerre északkeletre fek­vő megerősített állásai ellen. Ez volt a B—52-es gépek 34. beve­tése dél-vietnami terület ellen. nem. Kijelentette, hogy az indiai erőknek utasítást adtak, védel­mezzék meg magukat bármikor és bárhol, ha Pakisztán megtá­madja őket, megparancsolták azonban nekik azt is, hogy a tűzszünetet maguktól ne sértsék meg. Sasztri kifejtette: a Bizton­sági Tanács legsürgősebb felada­ta az, „szólítsa fel Pakisztánt, hogy térjen le az agresszió út­járól”. Azzal vádolta a szomszéd államot, hogy kész kiterjeszteni a háborút, ha szándékait más­képp nem tudja megvalósítani. Az indiai külügyminisztérium szóvivője kedden elmondotta: az indiai kormány közölte U Thant ENSZ-főtitkárral, hogy „India országhatárát — így a kasmiri határt is — egynek és oszthatat­lannak kell tekinteni, s ez min­den jövendő politikai rendezés előfeltétele”. India követeli a pa­kisztáni fegyveres erők vissza­vonását Kasmír területéről, kö­zöttük a Kasmír indiai részén te­vékenykedő, mintegy háromezer főre becsült gerilla-harcost is, — hangoztatta a szóvivő. Uj-Delhiben közöték, hogy a kelet-pakisztáni határon, Nargin- garh körzetében a pakisztániak tüzet nyitottak az indiai erőkre és ezzel megsértették a tűzszüne­tet. Pakisztán viszont azt jelentette be, hogy az indiai csapatok „tör­vénytelenül elfoglalták” Gatti pakisztáni határfalut, s a helyi­ségtől délre megtámadtak egy pakisztáni hadállást. Szvaran Szingh indiai külügy­miniszter, úton New York felé, kedden megállt Moszkvában és megbeszélést folytatott Kuznye- cov szovjet külügyminiszter-he­lyettessel. Később tovább indult Londonba. Áz SZKP Központi Bizottságának részvéttávirata Rónai Sándor elhúnyta alkalmából Rónai Sándor elvtársnak, a Ma­gyar Népköztársaság kimagasló állami és társadalmi vezetőjének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa tagjának, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökének elhunyta alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága mély részvétét fejezi ki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és az elhunyt csa­ládjának. A szovjet kommunisták és a szovjet emberek sokáig emlékez­ni fognak Rónai Sándor elvtársra, mint a Szovjetunió őszinte barát­jára, aki nagyban hozzájárult a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság népei közötti testvéri ba­rátság és sokoldalú együttműkö­dés fejlesztéséhez és megszilár­dításához. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Cseménuek SOROKBAN A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének rendelete alapján a szovjet kormány — a Nagy Hon­védő Háború idején a fasiszta megszállók ellen vívott harcokban szerzett érdemei elismeréséül — a Vörös Csillag Érdemrend ki­tüntetést adományozta Úszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettesnek, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség orszá. gos elnökének. A magas kitünte­tést N. R. Seleh, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője szerdán adta át a szovjet nagykövetségen. * ■ A Scotland Yard értesüléseket szerzett arról, hogy hol találha­tók Mussolini több millió font sterling értékű ékszerei és fest­ményei. Az értesülés szerint a kincs a volt olasz diktátor szü­lőhelyétől, Varano Costa-tól né­hány kilométerre levő farmon egy régi istálló padlója alatt lő­szerládákban van elrejtve. Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter tábornokok és tisztek kíséretében Prader oszt. rák hadügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett. Prader osztrák hadügyminisz­ter, az osztrák hadsereg táborno­kai és tisztjel, az osztrák külügy­minisztérium munkatársai, vala­mint Pódeerov szovjet nagykövet fogadta Malinovszkijt a bécsi re­pülőtéren * A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban járt négytagú keres­kedelmi delegáció, Tausz János belkereskedelmi miniszter vezeté­sével — eredményes tárgyalások és tapasztalatcsere után — ked­den éjjel hazaérkezett. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren a belkereskedelmi minisztérium ve­zető munkatársai fogadták. * Carpenter amerikai búvár és űrhajós, aki harmincnapos ten­geralatti tartózkodásával új re­kordot állított fel, sajtóértekezle­ten nyilatkozott a tengerfenéken való tartózkodásáról. Kijelentet­te, hogy a tengerfenék sokkal kellemetlenebb környezet, mint n világűr. A fő probléma a rend­kívüli nyomás, a hideg és az el­szigeteltség leküzdése. A negy­venéves búvár szerint a leg­nagyobb energiát az követeli, hogy a hatalmas nyomás ellené­re is lehetséges legyen a mozgás és az ötvenfokos hidegben biz­tosítani lehessen a kívánt hőmér­sékletet. • A Francia Kommunista Párt központi Bizottsága felhívást in­tézett a kommunistákhoz, a fran­cia dolgozókhoz, hogy nyújtsanak erőteljes anyagi támogatást a pártnak ahhoz, hogy aktívan részt tudjon venni a december elején sorra kerülő elnökválasztási kam­pányban. A felhívás országos gyűjtés szervezését jelenti be és kifejezi a Központi Bizottság re­ményét, hogy minden demokrata támogatja a pártot a demokrati­kus erők jelöltjének erősítését célzó propagandakampányban. • Sukarno elnök kedden elren­delte az államvasutak kebelében működő jobboldali szakszervezet­nek, mint ellenforradalmi szerve­zetnek a feloszlatását. fidenben sztrájkot kezdenek az angol politika ellen Az adeni szakszervezeti kong­resszus (ATUC) szombatra 24 órás sztrájkot hirdetett „a fel- szabadulási harc kiindulópontja­ként”. Az ATUC elnöke, Ali Husszein Kadi egy sajtóértekez­leten azt mondotta, hogy a sztrájk jelképes és békés módon fejezi ki az ATUC elégedetlenségét a megszállt Dél-Arábiában folyta­tott brit politikával szemben. A szakszervezeti szövetség, amely feladatának tekinti az ország fel­szabadítását, fel fog használni minden rendelkezésére álló esz­közt, hogy kiűzze a kolonialista zsarnokokat és előkészítse a ha­ladáshoz és a stabilitáshoz veze­tő utat, — mondotta Kadi. Szajed Nofal, az Arab Liga főtitkárhelyettese kedden nyilat­kozatot tett Kairóban, s ebben bejelentette, hogy az Arab Liga tanácskozásokat kezdett a dél- arábiai népi szervezetekkel közös harci terv kidolgozására a brit uralom ellen. A tervet memoran­dum formájában szerdán terjesz­tik a liga tagállamai elé. Mackave, Aden elmozdított fő­minisztere a napokban Kairóba érkezik, majd onnan volt gaz­daságügyi miniszterének, Abdal­lah Khalifának kíséretében az ENSZ székhelyére utazik. Khali- fa Kairóban hangsúlyozta, hogy az adeni politikai vezetők boj- kottálni fogják a brit főbiztos által megalakított bizottságokat. Vasutasok a végállomáson Tűvé tesszük az egész állomást, sehol nem találjuk azt a könyvet, amelyet 1896-ban vezettek a paksi vasútállomás forgalmáról. Mi min­den volt ebben a könyvben, ki volt az első főnök, az ma már szinte kideríthetetlen. A régi-régi könyv valahova elkeveredett. Egy újabb keltezésűt — 1946-tól ve­zetik — vesszük elő és forgatjuk a lapokat. Mit lehet ezekből a könyvfélékből megtudni? Jobbá­ra azt, ami most is történik az állomáson, csak éppen a húsz év előttit legalább tizenkétszeresre kell venni... De nem érdemes régi könyvek­ben lapozni. Van itt, ezen az egyetlen Tolna megyei végállo­máson olyan ember, aki a paksi állomás élő történelemkönyve... Mit csinálnak a végállomáson a vasutasok? 1896 óta végállomás a paksi, akkor építették ide az állomást. Itt minden vonat érke­zésekor a jegyvizsgáló kalauz köz­li az utasokkal: Paks, végállomás. Az utas elmegy, idős Vilmányi Vince pedig itt marad. 1933 óta dolgozik itt. Ö a paksi vasútállo­más élő történelemkönyve. Em­lékezik mindenre. Óra, perc pon­tossággal emlékszik minden je­lentősebb eseményre. Mi volt itt érdekes? Mi szenzációs: sok em­bert érdeklő? Még elmondani is sok lenne. Ezért válogatjuk, csak a javát jegyzem fel. Csizmadia Sándor — a mostani állomásfő- nök — ő egyébként a tizenkilen­cedik itt a végállomáson, és ki­lencedik idős Vilmányi Vince szolgálati idejében — segít eliga­zodni a végállomás történetében. Pályamunkás, takarító, váltó­kezelő, még egy kis fűtőházféle vontatási szolgálat is székel itt az állomáson, három személlyel. Éppen most jött az egyik az ál­lomásfőnökhöz: — Főnök elvtárs, itt járt egy ember, nekem nem tetszik, raj- zolgat, meg mit tudom én mit csinál a fűtőház mellett. Megyek igazoltatni. Tehát, ebből is látjuk, vasúton vagyunk. Éberség, pontosság van itt a végállomáson is. Meg min­den, ami a közbenső állomásokon. A napokban adják át az állomás kultúrvárótermét — hadd tudja­nak majd az utasok olvasgatni a csendes, Jól fűtött szobában. Itt van azután az utasellátó büféje is — a resti — mert milyen állomás az, amelyiknek még restije sincs? Csizmadia Sándor érdeme, hogy a vonattal érkező étszolgálat itt az állomáson rendszeresen árul hű­sítőket, trafikokat, élelmiszereket, cukorkákat. Itt is van talált tárgy: vadonat­új női kalap, szerszám, bőrönd, és még ki tudja mit nem hagynak el az utasok... Az állomásnál van a világ vége — mondják a vasuta­sok. Itt vége van a telefonhuza­loknak, itt fejeződik be a vágány is, egy földhányás előtt. Pedig nagy itt a forgalom, a balesetveszély nem kicsi. Havonta körülbelül hatezer menetjegyet váltanak, és a napi hat pár sze­mélyvonat rengeteg embert hoz. A vasútállomás személyzete — jelenleg 27 fő dolgozik itt — egyébként pillanatnyilag is. de éveken át is derekas munkát végzett. Olyan nagy munkák di­csérik őket, mint a hatos számú út építése, sok ezer vagon építő­anyag érkezett. No, meg az sem kis dolog, hogy 1940-től a kon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents