Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-03 / 207. szám

196.1 szepteirf&er 3. TOLNA MEGYEI NEPWSÄG Jílotorok múzeuma Az NDK-beli Szászországban ősi moiorok múzeumát rendezték be, Augustusburgban. Az itt kiállított gazdag és érdekes anyagból mu­tatunk be néhány példányt: 58 köbcentiméteres petróleummal mű­ködő Daimler 1685-ből; 1921-ben készült 122 köbcentis, egy lóerős DKW, a Dongó motor őse. Az első robogó, a 35 éves Lomos. — És mit szándékoznak ten­ni, hogy a fiatalok a vállala­toknál maradjanak munkás­nak? — Elsősorban a munkásszálló­Miért mennek el az építőiparból a fiatal szakmunkások ? Az építőiparban jelentős a veszik maguk közé őket. Nálunk ság arra is fordít majd időt, hogy szakmunkáshiány. A megye be- a legtöbb munkahelyen brigád- rendszeresen ellenőrizze: a fiata- ruházásainak gyors megvalósítá- elszámolás van, és a brigádok lóknak megadnak-e minden lehe- sa, nem utolsó sorban, azon mű- tagjai még hajlamosak arra, hogy tőséget a szakma alapos megis- lik. mennyi" munkáskéz áll ren- csak olyant vegyenek maguk kö- mérésére, deikezésre. Sajnos évek hosszú zé, aki gyorsan, jól tud dolgozni, sora óta krónikus szakmunkás- tehát végeredményben egyenran- hiány tapasztalható mind az ál- gú. Próbálkoztunk azzal is. hogy lami, mind pedig a tanácsi épí- felszabadult tanulókból alakítunk tőiparban. Pedig a szakember- brigádot, sajnos itt meg az eléggé képzés számszerűen nem rossz, alacsony induló alapfizetés, alap­évenként annyi fiatal tesz vizs- órabér szórta szét a brigádokat sok helyzetén kell változtatnunk, gát a különböző szakmákból, Véleményünk szerint az oktatás Otthonná kell tenni a szállásokat, amely többé-kevésbé az igények- módszerén is változtatni kell. jó étkezést kell biztosítani, és nek elég volna. A fiatalok azon- Sajnos néhány szakmában az ok- megfelelő munkaterületet, hogy a bán elmennek a vállalatoktól, tatás színvonala sok kívánnivalót fiatal szakmunkás a vizsga után, más munkát, sőt más szakmát hagy maga után. . A fiatalok de később is, folyamatosan tud- választanak. csak a szakma általános fogásait jón dolgozni, hogy a borítékjá­Ezekről a problémákról be- ismerik meg. Ezt okozza egyrészt bán legalább annyi legyen, mint szélgettünk az építők szakszer- a megfelelő ismereteket adó idősebb szaktársaiéban. Megfele- vezetének megyei bizottságán He- munkaterület és az oktatóműhe- lő kereseti, elhelyezési lehetősé- ringes Árpád kulturális bizottsá- lyeik hiánya is. gi vezetővel, — Az idén várható-e válto­zás? —h Tapasztaltuk, hogy az _ Az építőipari szakmákban na azonban haszontalan az sem, i dén, de a múlt évben is az közel ezer fő kezdi meg Tolna h® az ipari tanuló-idő letelte után énítninarí szakmákba nem szí- megyében a tanulást. Pótjelent- a fiatalnak bizonyos időt köteles- ep.to.par, szakmákba nem sz, elfogadnak még Ja vál_ sége volna eltölteni annál a vál­i.auuoK, mi egyes szaikmákban. Te- lalatnál, ahol a szakmát tanulta. hát van lehetőség a fiataloknak Enyhén szólva is illő volna visz- . ., . ■ szakmát tanulni. Idén az oktatást szaadni abból valamit az anya­— A kérdésre val^TOlni na- már központosabb4 tesszük, az vállalatnak, ami áldozatot a fia­gyon nehez. Mert ha azzal erve- 0 &é elvek betartását jobban tál szakmunkás képzésére fordí­tunk, hogy napja mkban a díva- ..... a7 tott. gek biztosítása, az emberséges bánásmód visszatartja a dolgo­zókat a vándorlástól.. . Nem vol­vesen mennek a ennek az oka? K, nogy napjaimat oan a uiva- oktatóktól de tott. szakmák - elektromossággal 2® tos kapcsolatos szakmák — felé for­dulnak a fiatalok, mert ott több. keresethez jutnak, már ez a tény is indokolja, hogy hozzánk nem sietnek a fiatalok. A másik ilyen ok: munkahelyeink gyakran tá­vol vannak a lakóhelytől, körül­ményesebb a megélhetés, mert a családos embereknek lényegében két háztartást kell vezetni. Ta­pasztaljuk, hogy a fiatal, ha szak­munkásvizsgát tesz, akkor is el­megy az építőiparból, mert má­sutt magasabb keresetet talál, szakképzettség nélkül. — Milyen arányú a szakmá­ból a vándorlás? — Elég jelentős. Például az ál­lami építőipari vállalatnál a fel­szabadult tanulók 27.8 százaléka távozott el, a tanácsi építőknél pedig ez az arány az ötvein szá­zalékot is meghaladja. Legtöbben az épületlakatos szakmát hagy­ják itt, és valószinű, hogy a va­sas szakma valamelyik üzemében vállalnak a fiatalok munkát. De a villanyszerelők fele is itthagyta anyavállalatát. — Csak a jobb fizetés re­ményében mennek el a fiata­lok? — Az igazsághoz tartozik, hogy amikor egy fiatal felszabadul, akkor a stand-brigádok nehezen a szakszervezeti megyei bizott­- Pj ­Szülőknek az iskolás korba lépő gyermekekről Itt van szeptember. Az első osztályba lépő gyermekek iz­galommal, a még „kezdő" szülök szorongva várják, hogy mi fog történni az iskolában? A nevelők az előző év fára­dalmait kipihenték, friss erő­vel és nagy szeretettel várják a tisztára meszelt iskolában az apróságokat. Újult feladatuk a meseországból kilépő ember- palántákat a legkorszerűbb módszerekkel és hivatásérzés­sel megtanítani írni-olvasni, számolni. Munkájukban nem elegendő azonban kettőjük akarata: a nevelőé és a kis­diáké. Nagy szükség van a szülők megértő segítségére, különösen ha eddig még óvo­dai fegyelmezésben sem része­sültek. Számukra roppant ne­héz a meséből, a gondtalan játékból a komoly valóságba, a nehéz munkába zökkenni. A pöttömnyi diákok bizony gyak­ran hűs időben is kiizzadnak egy-egy „á" betű leírásánál, két betű összekötése közben. Egy 1926-ban készült, 14 lóerős, vízhűtéses DKW, És a legkorszerűbb 1984-es típusú MZ, amelyet az NDK motor­ipara a világ legkülönbözőbb tájaira, több mint 30 országba exportál. Foto: Erb János. Nehézségeiket kezdettől ko­moly segítséggel kell meg­osztani. Hány szülő rontja el kezdetben már gorombaságá­val gyermeke kedvét, igyeke­zetét. Az a pici kéz nem moz­dul még úgy, mint a felnőtte­ké, merévebb. A kis szájuk nem áll az olvasásra, és olyan­kor agyba-főbe verik. Segít­ség ez? Nem! Rosszabb a gon­datlanságnál. Ahogyan az első hetektől szoktatjuk gyer­mekeinket „munkájukhoz”, úgy lesz majd felnőtt korában is. Nem közömbös tehát ez a nevelés a szülőnek, de a tár­sadalomnak sem. Szidják a nevelőt egy-egy gyenge osztályzatért. Vajon el­mentek-e a szülői értekez­letre, megérdeklődni az oko­kat? Hogyan neveljük tehát gyer­mekeinket? A nevelővel a tanítás első napjától tartsunk kapcsolatot. A nevelőre gyermekünk előtt soha megjegyzést ne tegyünk. Iskolai feladatait rendszeresen ellenőrizzük. Ha dicséretetj ér­demel dicsérjük, ha valami mégsem sikerült, ne csapjuk agyon, inkább próbáljuk az okát megkeresni. A feladatát ne írjuk meg, ne legyünk a csalásban cinkosai. Nem kevésbé fontos azon­ban: a gyermeknek osszuk be idejét. Otthoni tanulásával egy, vagy másfél óránál tovább ne foglaljuk el őt, de ezt az időt komoly „munkával” töltsük. Amennyiben nem napközis, ebédje után kis pihenő be­iktatásával, majd rövid játék után végeztessük feladatát Írásfeladata után ismét rövid játék következzék és csak leg­utoljára a számolás, hogy ez az iskolai fáradalmaktól leg­távolabb essen. A számolás n gyermeket leginkább terheli meg. Nem árt tehát újból hang­súlyozni: gyermekkori beosz­tásukból fejlődik ki a gyer­mek későbbi életritmusa. munkaszeretete. Ha mindenre jut ideje, örül az életnek. Nemes feladatunkat végez­zük kitartással tehát! Sotkó János pedagógus, Decs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents