Tolna Megyei Népújság, 1965. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

1965. szeptember 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Feudalizmusból a szocializmusba A. soäöuÖV ae/edniVn^/c , AAAJO kokte — «f/viflev •fCi./fizj’Ä: et. A n-£/y*/o<Sfz, >*kj VAtAwo/vA/A/v ^CAsernse^r /j etö<£ - f2l'n&l 7 fe-, Ú(3-Y 34^v\wr «AAA., AAWr ooazji> A2 t/2 /ca^c/«a . /e>\'/vAc a^a'a. A/£2SA VOtr S-zO/CsdCw ds HAZA/rVOULTiy/^/^ I. Amikor néhány éve a szovjet távol-kelet ékessége, a Bajkál tó égszínkék tükrében nézegettük magunkat és a körötte hatalma­sodó hósapkás hegyeket, egyik szovjet barátunk — a teljesebb információ kedvéért — messze a távolba nézett és karjával jelez­ve mondta: „Ott, a hegyek mö­gött egy nagy ország kis népe él: a mongolok...” S most megint Irkutszkban va­gyok, Kelet-Szibéria nyüzsgő­pezsgő fővárosában, ahonnét IL— 18-asunk újabb start után átível ezerméteres hegyeket, végtelen erdőségeket, meredek szakadéko­kat, folyókat, legelő nyájakat és apró, fehéren izzó jurtákat. Vé­gül egy hatalmas felhőből kibuk­kanva megpillantjuk a hegyek övezte völgyben fekvő várost: Ulan-Batort. A mongol metropo­lis szikrázó fehérsége messzire világít az errefelé ritkább leve­gőben, a tengerszint felett ezer- háromszáz méter magasságban. Korábban sok mindent hallot­tam Mongóliáról, de találkozva a valósággal, már az első negyed­órákban olyan érzések szálltak meg, amelyek kint tartózkodásom alatt egy pillanatra sem hagytak eL Minden több volt a vártnál, az előre elképzeltnél. A repülő-" térről a városba vezető bitume­nes út, a nyomban tapasztalt je­lentékeny gépkocsiforgalom, ké­sőbb a főváros széles utcái, mo­dem és megkapó stílusban épül* megkoppan-zörren ebben az egy­re inkább távolodó múlt, de na­gyobb helyet kap a jelen, a szo­cializmus építésére latba vetett tettrekészség. Csak röviden a régebbi idők­ről és csak olyankor, amikor az összehasonlítás szükséges és he­lyénvaló. Egyébként is, bármeny­nyire érdekfeszítők a történelmi emlékek, mégis a szocializmust építő ország számára a legmeg­győzőbb mondanivalónak a jelen kínálkozik. Mongólia példája is bizonyítja, hogy a munkásosztály vezetésé­vel és a szocialista országok tá­mogatásával átugorható a kapi­talista fejlődés. Mégis kissé meg­foghatatlan volt számomra ez a teljes korszakot áthidalni képes folyamat. Mongóliában azonban a népet hallgatva és alkotásait lát­va az elméleti tétel teljes bizony­sággá vált a számomra. A szépséges és napfényes Ulan Bátor! Amikor járom hatalmas áruhá­zát — amelyre itthon is büszkék lennénk; amikor látom, hogy a közlekedő autók az itthonival tel­jesen azonos villanyrendőrnek en­gedelmeskednek; vagy amikor rá­pillantok a magyar nagykövet­séggel csaknem átellenben levő tudományos akadémiára, az egye­temek, technikumok épületére — döbbenten ébredek arra, hogy alig több mint négy évtizeddel előbb elmaradottságot talált itt a forradalom. Egy olyan országot, Az Ulan Bator-i új szálloda. lakóházakkal. középületekkel, mind-mind kellemes prológusa volt egy ismeretlen néppel és al­kotásaival való találkozásomnak Egy héttel érkeztem később, mint ahogyan a nadom-ünnepsé- gek zajlottak. A népi forradalom negyvennegyedik évfordulóját ün­nepelték olyan méltósággal, amely kifejezésre juttatta a nép tiszteletét és bizalmát történel­mének legnagyobb vívmánya iránt. Még ekkor is szerte a fő­városban az ünneplés számos je­lével találkoztunk és azzal a még mindig nem csillapodott szenzá­cióval, hogy a harminckilométeres lovasversenyt — a felnőtteket is megelőzve —, egy hatéves fiú nyerte meg. Szuhe Bátorról, a forradalom vezéréről elnevezett téren a nagy forradalmár lovasszobra áll. Kö­rülötte a klasszikus stílű prózai színház, a parlament és az Ulan Bátor szálloda. Barátaink alko­tásaiból ömlik a történelem: amelynek, a legfőbb ismertetője a gazdasági és szellemi nyomorúság, az emberek kiszolgáltatottsága, és a kül- és belföldi kereskedők, feu­dális urak és lámák eldorádója volt. Azokban a letűnt időkben a férfilakosságnak csaknem fele 700 lámakolostorban élt és nagyjából kerek egymillió embert a budd­hizmus szellemi rabsága sorvasz­tott. De 1921-ben a népi forrada­lom győzelmével létrejött az ara­tok — állattenyésztők — forradal­mi diktatúrája és az akkor még egyetlen szocialista országra, a Szovjetunióra támaszkodva, soha nem látott történelmi folyamat kezdődött a világ talán legelma­radottabb táján: egy nép a feu­dalizmusból közvetlenül a szocia­lizmusba vezető útra lépett. Meglehet, felesleges megemlí­teni, mindez milyen — számunk­ra elképzelhetetlen — nehézségek közepette ment végbe, küszködve az ellenforradalom állandóan le-' selkedő és alkalomadtán támadó erőivel és a gazdasági elmaradott­sággal. És mégis, a negyvenes években már a szocializmus épí­tésének közvetlen feladatai kerül­hettek napirendre. De a törek­véseket lassította a második vi­lágháború, hiszen Mongóliát nagyjából három évtizeden át ka­pitalista környezet is övezte. Ezekben az években több mint négyezer kilométeres határt kel­lett védelmzeni, ami fölemésztet­te a költségvetés 50—60 száza­lékát. És ráadásul ismernünk kell az ország kedvezőtlen természeti és éghajlati viszonyait, azt pél­dául, hogy a csapadék alig éri él évenként a 200—250 millimétert, hogy egész éven át mindössze 100 fagymentes nap van; a hideg és a meleg a legszélsőségesebb maximumokat éri el, és akkor máris kézenfekvő, hogy mindazt, amit építettek, milyen nagy becs­ben. tartják. Az sem hallgatható el ugyanakkor, hogy hosszú idő óta évente 200 napon át teljes napsütés van. Tehát az elmúlt évtizedekben építés folyt a javából. Már a har­mincas évek elején létrehozták a több részlegből álló ipari kombi nátot Ulan Bátorban, gépjavító üzemet, erőművet építettek és kezdetét vette a gépkocsi- és vas­úti szállítás is. Darhan városá bán épül az ország legnagyobb ipari központja. Egy olyan ország­ban, ahol nemrégiben még az ipa­ri termeléssel együtt a munkás- osztály is ismeretlen volt, ma már 55—60 ezer munkás van amelynek létszáma a további ipa­rosodással egyre növekszik. Az 1961. évi statisztika már 160 olyan ipari vállalatot említ, amely 20—2000 munkást foglalkoztat. Ebben az évben harminc ipari létesítmény kezdi meg működé­sét. Ulan Bátorban lakásépítő kombinát épült. Elkészült a to- szonszengelei fafeldolgozó kombi­nát és a Szalin-Goli bánya. Mind­ebből következik, hogy az utóbbi 10 évben az ipar termelése meg­négyszereződött. A gazdag ás­ványkincs-lelőhelyek feltárása nyomán fejlesztik az olajipart, az ércbányászatot, a fém- és fa­feldolgozó ipart, de a bőr- és láb­beli-, nyomda-, gyógyszer- és élel­miszeripart is. Alig_öt éve fejezték be a pa­rasztgazdaságok szövetkezetesíté­sét Az állami gazdaságok és gép­állomások mellett 294 mezőgazda- sági egyesülés alakult, amelyek szinte kizárólag állattenyésztéssel foglalkoznak A szövetkezetek méreteire jellemző, hogy a rr& fogalmaink szerinti egy járásban» csak egy szövetkezet van, átla- ' gosan 1000 taggal és 58 000 állat­tal. Az a mongol nép, amelyik cse­kély kivétellel neon ismerte az olvasást és a betűvetést, huszon­három év óta fokozatosan több- fakultásos egyetemet hozott létre saját orvos-, állatorvos-, közgaz­dász- és tanárképzéssel. S amire nagyon büszkék, egyetemeiken szovjet, bolgár, kínai, lengyel, ko­reai. magyar, csehszlovák és vief- nami diákok is tanulnak. Weither Dániel Következik: AKIK NÁLUNK TANOLTAK...

Next

/
Thumbnails
Contents