Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

TWENA WKiTTEI NFPUJSAÖ 196S. aiigus7tus 13. fi. Biztosan győzött a dunaföldvári ökölyívócsapat Dunaföldvári VL—Máza-Szászvári Bányász 27:11 Vasárnap délután Durtaföldvá- rott a Kossuth Művelődési Ház nagytermében mérte össze ere­jét a Dunaföldvári Vörös Lobogó és a Máza-Szászvári Bányász ökölvívócsapata. Végeredmény­ben a hazai csapat 27:11 arány­ban győzött Máza-Szászvár ellen. Részletes eredmények (elöl a du­naföldvári versenyzők): Sumic II.—Tóparti. A két ver­senyző szép küzdelmet vívott egy­mással, és a rutinosabb Sumic ellen a harmadik menetben Tó­parti feladta. 2:0. Babits—Virágh. A hosszú növé­sű dunaföldvári fiú három mene­ten át távol tartotta a rohamozó Virághot, és jó taktikájával, az időben elhelyezett ütéseivel meg­érdemelten nyerte a mérkőzést. 4:0. Micki—Pál. A nagy ütőerejű dunaföldvári Micki nem tudott kibontakozni, mivel Pál mindig időben megelőzte. A bányászfiú gvőzelme biztos és megérdemelt. 4:2. Lindinger—Juhász. A vendég­csapat versenyzője nagyobb nö­vésű volt, mint Lindinger, de technikailag is felülmúlta a duna­földvári fiút. A kilátástalan küz­delmet Lindinger a második me­netben feladta. 4:4. Sumic I—Pusztai. Az első má­sodpercektől nagy hajrát vágott ki mindkét versenyző, gyors ütés- váltósok voltak. Ebből a nagy iramú küzdelemből a valamivel technikásabb dunaföldvári Sumic I. került ki győztesen. 6:4. Kovács—Baráti. A két egyfor­ma képességű versenyző három meneten át megállás nélkül ök­lözött, és a döntetlen eredmény igazságos. 7:5. Görgics—Szabó. A dunaföldvá­ri és a máza-szászvári versenyző ezen a találkozón azonos teljesít­ményt nyújtott. Görgicsnek ezút­tal nem sikerült megismételni eddigi teljesítményét, és így meg kellett elégednie a döntetlennel. 8:6. Vadász—Szilágyi. Három me­neten keresztül a dunaföldvári fiú irányította a mérkőzést. Min­den ütést megelőzött, időben el­lépett az ütések elől. így Vadász győzelme megérdemelt. 10:6. Varró—Simon. A közönség há­rom meneten át szép felütéseket, horogcsatákat láthatott. A ke­mény mérkőzésből Varró került ki győztesen. 12:6. Joó—Várnagy. A mérkőzés csak egy percig tartott, mert Joó üté­sétől Várnagy megroggyant, és edzője feladta a mérkőzést. 14:6. Változás a labdarúgás szabályaiban Az Intemacional Board, a labdarú­gás legfőbb szabályalkotó szerve a közelmúltban néhány szabálymódosí­tást határozott el. Az alábbiakban közöljük a fontosabb és 1965. július 25-ével már életbe léptetett változá­sokat. — A labdának bőrből, vagy más megengedett anyagból kell készülnie. Az International Board időről időre meg fogja határozni, hogy mi te­kinthető a labda megengedett anya­gának. — Ha a kapus a kezében tartott labdával erőteljesen szándékosan megdobja az ellenfelet, büntetőrúgást kell ítélni, amennyiben az eset a büntetőterületen történik. (Ismeretes, hogy eddig ezért a sza­bálytalanságért közvetett szabadrú­gás voH a -büntetés. A határozat két­ségtelenül következetesebb az eddigi­nél, amennyiben nem tesz különb­séget az ellenfél labdával történő szándékos megdobása és meglökése között.) — Ha egy játékos közvetlen vagy közvetett szabadrúgást végez a saját büntetőterületén, az ellenfél vala­mennyi játékosának a büntetőterüle­ten kívül és a labdától legalább 9,15 méter távolságra kell lennie, amíg a szabadrúgást el nem végezték. (Eddig csak az volt előírva, hogy az ellenfél játékosainak 9,15 méterre kell állniok a labdától és nem játsz- hatják azt meg, amíg el nem hagyta a büntetőterületet. Az új szövegezés szerint a büntetőterületen belül kife­lé >télt szabadrúgásnál — akár csak a kirúgásnál — nem léphetnek be a büntetőterületre, amíg a labda játékba nem' került.) * — Ha a büntetőrúgást végző játékos valamelyik játékostársa belép a bün­tetőterületre, mielőtt a labda játék­ba került volna és a labda a kapu­fáról, a keresztlécről vagy a kapus­ról visszapattan, akkor a játékot meg kell szakítani és a vétkes játé­kost figyelmeztetni kell. A játékot közvetett szabadrúgással kell foly­tatni. (Ezzel a módosítással megszűnt az a következetlenség, amely eddig a XIV. szabály 6. döntvénye és a XIV. szabállyal kapcsolatos 9. sz. kérdés- feietet között fennállott. A régi dönt­vény, ugyanis erre az esetre labdaej tést, a kérdés-felelet pedig közvetett szabadrúgást írt elő. Most egyértel­műen közvetett szabadrúgás az ítélet.*) — A partdobást végző játékosnak mindkét kézzel hátulról a feje fölött kell a labdát bedobnia. (Az új szöveg az eddiginél határo­zottabban körvonalazza a partdobás szabályos elvégzésének módját.) A módosításokat a FIFA 1965. VII. 25-ével életbe léptette, nálunk e köz­lemény megjelenésével azonnal, 1965 VIII. 14—15-éveI kell alkalmaznia min­den játékvezetőnek. (Megjelent a Magyar Labdarúgók Szövetségének 13-as számú hivatalos közlönyében.) Gavrilovics—Kasler. Sok dur­vasággal tarkított mérkőzésen a bányászversenyző sokat szabály­talankodott, így meglepetést kel­tett. hogy a mérkőzésvezető dön­tetlen eredményt hirdetett ki. 15:7. Szőke—Farkas. A mérkőzés mindössze 40 másodpercig tar­tott, mert Szőke jobbegyenesétől Farkas megroggyant, és repült a törülköző. 17:7. Singer—Bánkúti. Egy összecsa­pás után Bánkúti megroggyant, és amikor magához tért, elkez­dett szabálytalankodni. A követ­kező összecsapás után repül a törülköző, amely a feladást jel­zi. Győz Singer. 19:7. Szőke II.—Maróti. Az első me­net alapján jó mérkőzést várt a közönség, de nem így történt. A második menet elején Szőke II. jobbhorgától Maróti megroggyant, és feladta a mérkőzést. 21:7. Miskolci—Liptai. Az első ösz- szecsapás után Liptai megrogy- gyant, a mérkőzésvezető máris hirdette Miskolci győzelmét. 23:7. Lepsényi—-Fábián. Három me­neten át kemény küzdelem volt a szorítóban. A bányászfiú töb­bet támadott, de ütései pontatla­nok voltak és a harmadik me­netben már elkészült erejével, így meg kellett elégednie a dön­tetlennel. 24:8. Tóth—Gáspár. Mindkét ver­senyző tartózkodott az első me­netben. A második és harmadik menet már kemény összecsapá­sokat hozott, amikor Tóth egy ho­rogütéssel megroggyantotta ellen­felét. Győz a dunaföldvári fiú. 26:8. Stanyigin—Berecz. Élvezetes, kemény küzdelmet vívott három meneten át egymással a két jó képességű versenyző, a döntetlen igazságos. 27:9. Tormán—Bencze. A két ver­senyző az ökölvívás minden szép­ségét bemutatta, melyben Bencze bizonyult jobbnak. A szép öklö- zést a közönség nagy tapssal ju­talmazta. 27:11. Augusztus 15-én, vasárnap a dunaföldvári ökölvívócsapat 22 versenyzővel Paksra látogat, ahol az Ifjúsági Házban délelőtt 10 órai kezdettel ökölvívó-bemutatót tart. Teniszverseny Szekszárd város bajnoka címért A Szekszárd Városi TS mellett zőknek le kell szokniuk a vitat­működő teniszszövetség rendezé­se mellett került lebonyolításra augusztus 7*én és 8-án a Szek­szárd város bajnoksága, öt vi­déki szakosztály kapta meg a városi teniszszövetség verseny- kiírását, de ezek közül csak a Bajai Spartacus nevezett be két fiatal versenyzőt. A kétnapos verseny bebizonyította, hogy ke­vés a két pálya és nagyobb ren­dezvényekre nem alkalmas. A harmadik pólya nagyon kellene már. A verseny színvonala helyen­ként jó volt. így különösen a Lengyel (Sz. Petőfi) és Győrfi (Bajai Spartacus) küzdelme, vala­mint a döntőben Marosi (Sz. Pe­tőfi) és Győrfi (Baja) első helyért folyó küzdelme. (Meg kell azon­ban jegyezni, hogy a verseny­kozásról. Egy-egy pont helyes, vagy helytelen megítélése a já­tékvezető feladata!) Eredmények: Női egyesben: 1. D. Kovács Já- nosné (Sz. Petőfi), 2. Pápay Má­ria (Sz. Petőfi). 3. Vass Margit (Sz. Petőfi). A női páros mérkő­zés idő hiányában elmaradt. Férfi egyes: 1. Győrfi István (Bajai Spartacus), 2. Marosi Mi­hály (Sz. Petőfi), 3. Lengyel Atti­la (Sz. Petőfi). Férfi páros: Győrfi—Glied (Ba­ja), 2. Marosi—Lengyel (Sz. Pe­tőfi). 3. dr. Hadnagy—Papp (Sz. Petőfi) pár. Vegyespárosban: 1. Pápay— Lengyel (Sz. Petőfi), 2. D. Ko- vácsné—dr. Hadnagy (Sz. Petőfi). 3. Vass—Marosi (Sz. Petőfi) pá­rok. A labdarúgás nem némajáték Az Országos Játékvezető Tes­tület oktatási bizottsága rendsze­resen ellenőrzi a fővárosi és a vidéki labdarúgó-mérkőzéseket. Ezekről a mérkőzésekről beérke­zett ellenőrző jelentésekből a JT oktatási bizottság megállapí­totta, hogy még mindig vannak játékvezetők, akik a pályán a beszédet nem engedik meg. Mint az oktatási bizottság megállapí­totta, a szabályok is csak az olyan hangos kiáltásokat tiltják, melyek durvák, vagy alkalmasak az ellenfél megtévesztésére, fél­revezetésére, jogtalan előnyszer­zésre. Mint a JT megállapította, a labdarúgás nem némajáték, ezért, ha a játékosok sportsze­rűen szólnak egymáshoz, ezt nem szabad büntetni. Tíz játékvezetőnk más megyében Augusztus l5-én, vasárnap tíz Tolna megyei labdarúgó-játékve­zető működik NB Il-es és NB III-mas mérkőzésen. A Baja— Nagykanizsai Vasút mérkőzést Csordás vezeti. Partjelzői: Bihari és Köő. A Pécsi Ércbányász— PEAC rangadót Kleiber vezeti. Partjelzői: Pethő és Völgyesi. Az NB Il-es Kaposvári Kinizsi— Zalaegerszeg mérkőzésen Sipos és Horváth, valamint a Pécsi VSK—Pécsi Bányász mérkőzésen Schnierer és Várad! működnek, mint partjelzők. Heti öt edzés a kerekeseknek Tolna megye legjobb kerék­párosai heti öt edzéssel készül­nek a Mecsek Kupára. Naponta 60—80 kilométeres távot hajta­nak a versenyzők, és eredmé­nyük bíztató. A keretben Vajda, Bakó, Fejős, Vanicsek, Keresztes (Szekszárdi Spartacus), Kákonyi (Nagymányok), Forgács (Bony- hád), Könye és Szabó (Tamási) teljes erőbedobással hajtanak, hiszen formájuktól, a mutatott teljesítménytől függ, hogy a Me­csek Kupában közülük kik kép­viselik megyénk válogatottját. A brazil tízparancsolat II. ÖTÖDIK PARANCSOLAT: SEGÍTS TÁRSAIDON, MINT TENMAGADON Paulo Machado de Carvalho volt az első, aki szervezetten látott hozzá a brazil válogatott előkésztéséhez. Az ő tervei nyomán nyertük a két vi­lágbajnokságot. Legalább annyi di­cséret érdemli elgondolásait, mint Pelié és Garincha mesteri húzásait. Azt a játékrendszert, amit ő dolgozott ki, nemsokára az egész világon ma­gukévá tették a csapatok. Mert töké­letes volt. De nemcsak a játékrendszerben rejlik a brazil labdarúgás titka, ha­nem abban a csapatban, amely a labdarúgókkal foglalkozott és amely szerves része lett válogatottunknak, íme a ..fölállítás": orvosok, sebészek, masszőrök, pszichiáterek. Éjjel-nappal őrködtek a. válogatott labdarúgók egészsége és felkészültségé felett. A talpuktól a fejük búbjáig átvizsgálták őket mindennap., Ezenkívül katonai fegyelmet tartottak a labdarúgók kö­zött, egy nagy család volt a labda­rúgók és a szakemberek csoportja. A legnagyobb megértésben élt a csapat minden tagja, igazi svéd szellem ural­kodott az edzőtáborban. A csapat szállóigéje a következő volt: tegyen meg mindenki mindenkiért armzt. mint amennyit magáért tenne. Erre nagy szükség lesz Angliában is, mert a szigetországban talán még nehezebb feladat vár ránk. mint Svédországban és Chilében. HATODIK PARANCSOLAT: HELYES TAKTIKÁT ALKALMAZZUNK Tizenöt acélossá edzett csapat vár a brazil válogatottra Angliában. Va­Az angliai labdarúgó VB megnyerésének receptje lamennyi tökéletesen ismeri rendsze­rünket és felkészült a 4—2—4-es és a 4—3—3-as taktikánkra. Az európai csapatok, ereje valószínűleg a rendkí­vül gyors szélsőkben és középcsatá­rokban rejlik majd, akik minden bi­zonnyal ellentámadásokkal akarják majd bevenni védelmeinket. Mert meg vagyunk győződve arról, hogy az európai válogatottak nagyobbára vé­dekezni fognak ellenünk. Szerencsé­re azonban a mi válogatottunk sem játszik ma már naiv támadó futballt. Angliában valószínűleg 4—3—3-at fo­gunk játszani. Feola edző elgondolása Gerson és Pele visszavont összekö­tőkkel meghozza majd a harmadik VB-t is számunkra! HETEDIK PARANCSOLAT: MARADJUNK SZERÉNYEK Rióban 1950-ben kikaptunk az uruguayiaktól, mert lebecsültük őke . mert nem akartuk elismerni, hogy ők is tudnak. 1954-ben kikaptunk a ma­gyaroktól, megijedtünk a csapat ere­jétől. Mindezek után 1958-ban és 1962-ben végre felismertük a szerény­ség nagy értékét, senkitől sem fél­tünk. de senkit sem becsültünk le többé. Legyünk résen, és legyünk óvato­sak, mert Angliában az ellenfeleken kívül más veszély is vár ránk. köz­tük a játékvezetők, akik nem nagyon szeretik a délamerikaiakat, azután a TA — amelynek nem érdeke, hogy harmadszor is elnyerjük a világbaj­nokságot, mert akkor az elhunyt Jules Rimet kupája örökké a mi szö­vetségünk vitrinjében maradna. Attól a pillanattól kezdve, amikor a szigetre tesszük a lábunkat, min­den ellenfelet respektálnunk kell, de méginkább bíznunk kell erőnkben. Egyetlen mérkőzés sincs megnyerve még 10:0-ás eredménynél sem, mind­addig, míg a bíró véget nem vet a küzdelemnek. Veteránok, figyelmez­tessétek erre ifjú kollégáitokat. NYOLCADIK PARANCSOLAT: DOPPING Az európai labdarúgásban a dop­ping nem ismeretlen fogalom. Nem le­hetetlen, hogy a világbajnokságon is segítségül hívja majd egy-egy játé­kos, vagy egész csapat is. Mert ki­nek árthat meg egy pilula? Senki­nek sem. Ök így gondolkodnak. 1958-ig — azért, mert sosem voltunk tökéletesen felkészülve — az európai válogatottakkal való mérkőzéseink mindig Dávid és Góliát küzdelmére emlékeztettek. Erőben mindig mi ma­radtunk alul. Azóta azonban sok min­den megváltozott, amit két egymás utáni győzelmünk is bizonyít. Testileg, lelkileg tökéletesen fel kell készülnünk az angliai VB-re. Mert nemcsak a természetes erővel kell, hogy megküzdjünk, hanem való­színűleg a mesterségesen serkentett emberfeletti erővel rendelkező játé­kosokkal is. De mi sem leszünk dop­ping nélkül. Az a csodaszer, amivel mi jövünk Európába, utólérhetetlen az ő számukra. Neve: Pelé. KILENCEDIK PARANCSOLAT: A LEGJOBBAK JÁTSZANAK 1958. után is az volt a szokás, hogy ha Rióból négyen játszanak a válo­gatottban. akkor Sao Paoloból is any- nyian öltik magukra a válogatott mezt. Ha Rióból Nilton Santos, Ga­rincha, Didi és Zagalo játszik, akkor Sao Paoloból Pelé, Pepe, Gilmar és Djalma Santos volt föltétlenül a vá­logatottban. Ha három játékos ját­szott az egyik városból, három a másikból is. És nemegyszer emiatt volt gyenge a válogatott, mert sok olyan labdarúgó otthon maradt, aki­nek feltétlenül a legjobbak között lett volna a helye. Angliába, függetlenül attól, hogy ki hova való, csak a legjobbak utaz­zanak. Legyenek azok Rióból, Sao Paoloból, Pernanbucából, vagy Mi- nerából. És játsszon a legjobb tizen­egy, ha mindjárt mindannyian ,,ca- riocások” vagy ,,paolistások” azok. TIZEDIK PARANCSOLAT: JOBB BELÁTÁSRA KELL BÍRNI A CSAPATOKAT Angliai sikerünket leginkább a klu­bok veszélyeztetik. ök határoznak ugyanis arról, hogy mehet-e a já­tékos az előkészületekre vagy sem. Évente temérdek mérkőzést »játsza­nak azért, hogy rendezzék anyagi helyzetüket, egyáltalán nem gondol­nak arra, hogy bírják-e a nagy meg­terhelést a játékosok. Biztos vagyok abban, hogy nálunk senki sem fog­ja megismételni Matthews labdarúgó teljesítményét. Tudják miért? Azért mert nálunk hetente kétszer-három- szor játszik a játékos hivatalos mér­kőzést. Nálunk rengeteg koravén van. Nézzük csak meg Santos gárdáját, 24 év az átlagkoruk és alig állnak a lábukon. Évente 120 mérkőzést is játszanak, mindezt dollárért, fontért, munkáért, és öt év múlva nem ma­rad más hátra, mint hogy istenhoz- zádot intsen a bőrlabdának, a zöld gyepnek, a szeges cipőnek. A szövetségnek meg kellene tilta­nia, hogv a válogatott jelöltjeit mér­téken feh'.U megterheljék, mert nem mehetünk Angliába kimerült fiatal vénekkel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents