Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-12 / 189. szám

.4 TOLNA MEGYEI NEPCJSÄG 1965. augusztus IS. Halálra ítélték a pincehelyi merénylőt Tegnap délelőtt 11 órakor hir­detett ítéletet Szekszárdon a régi megyeháza nagytermében a me­gyei bíróság az előre kitervelt emberölés kísérletével, valamint lőfegyverrel való visszaéléssel vádolt Hérincs István pincehelyi lakos ügyében. E két bűntette miatt a bíróság Hérincs Istvánt összbüntetésül halálra ítélte. Az ítélet 27 oldalas indokolása több mint egy óra hosszáig tar­tott. Első részében ismertette az indokolás Hérincs életútját, majd a szövetkezetbe lépését s az itt folytatott munkáját. Ahogy a szövetkezet alakulásától, 1960-tól telt az idő. úgy csökkent Hérincs István közösben végzett munkája. 1964-ben már csak 82, 1965-ben pedig egyetlen munkaegységet sem szerzett. Ezért több kedvez­ménytől jogosan elesett. 800 négy­szögölre csökkentették a háztáji területét, a tagság leszavazta, amikor 10 ezer téglát kért köl­csön a szövetkezettől. Más egyéb, vélt sérelmeit is Szügyi Elek tsz- elnöknek tulajdonította, s lassan érlelődött benne a gyűlölet irán­ta. így érkezett el a végzetes 1965. május 17-e. amikor sok töpren­gés, bizonyos mennyiségű ital el­fogyasztása után pincéjéből az­zal a szándékkal indult haza, hogy keresi a találkozást Szügyivel és leszámol vele. Magához vette egyik ismerősével közösen régóta rejtegetett pisztolyát, csőre töl­tötte, s hazatért. Otthon meg­várta, míg a család elalszik, s elindult, hogy Szügyivel találkoz­zék. Nem találkozott vele, ezért a lakásán kereste, de nem ment be, hanem a ház mögé került. Az egyik ablak világos volt, amelyen át megpillantotta az ágyában pihenő Szügyi Eleket, s ráiőtt, majd elmenekült. Otthon a pisztolyt és a papucsát eldugta egy kórószárkúpba. Szügyi Eleket csak a gyors or­vosi segítség mentette meg az életnek, de az orvosi megállapítás szerint a társadalom számára el­veszett. Hérincset már másnap elfogták, s félnapi tagadás után részletes, a legapróbb — nem is kérdezett — mozzanatokra is ki­terjedő vallomást tett Ezt több­ször is megismételte, nemcsak a rendőrségen, hanem az ügyészsé­gen, a bíróságon és az orvosszak­értők előtt is. A bírósági tárgya­láson azonban mindezt visszavon­ta. A bíróság megállapítása szerint '^kizárólag az ölési cselekmény súlya és a várható büntetés in­díthatta vádlottat beismerő vallo­másának alaptalan és el nem fo­gadható visszavonására.” , Hérincs bűnössége mellett szól Gombos Lajos és Vódli Gyula munkásőrök vallomása. Elmond­ták. hogy azon az éjjelen talál­koztak Hérincs feleségével és leányával, akik felfedték a bűn­tény elkövetőjét. Hérincsné el­mondta: Azért mennek hozzánk, mert -megtudták, hogy az uram meglőtte a tsz-elnököt? Később azt is mondta, hogy az ura este közölte vele: elintéztem Szügyi Eleket. S közben azt kiabálta Hé­rincsné: Mi lesz velünk, mi lesz velünk?! Hérincs azt is bevallotta, hogy Szügyiék felé menve látta az Utoán beszélgetni Tóth Erzsébetet és Somogyi Józsefet. Azok is lát­ták őt. Kitér ezután az indokolás a fegyverszakértők és orvosszak­értők véleményére is, amelyeket mind figyelembe vettek az ítelet meghozatalánál. A továbbiakban az ítélet He- rincs enyhítő és súlyosbító körül­ményéit vette számba. Enyhítő körülményként büntetlen előéle­tét nem jelentős módon vette fi­gyelembe — tekintettel a súlyos bűncselekményre. Nem értékel­hette vélt sérelmeit sem enyhí­tésül. „A bíróságnak az a meg­győződése, — hangzott — hogy a vádlott által nagymértékben túlértékelt, és legnagyobbrészt vélt sérelmek nem szolgálhal^ak elfogadható enyhítő indokként. Családos állapota sem, hiszen ve­lük is durva, kötözködő volt. Súlyosbító körülményként érté­kelte viszont a bíróság az el­követés motívumainak értékelé­sénél már részletesen kifejtett, a társadalmi együttélés szabályai­val tudatosan szembehelyezkedő magatartóst és életvitelt, mely­ből, ha nem is különösen ki­emelkedő, de feltétlenül figye­lembe veendő társadalomellenes- ség is megállapítható. Ugyancsak súlyosbító körül­ményként kellett figyelembe ven­ni azt a tényt, hogy a vádlott cselekménye nemcsak a község­ben, hanem a megyében is tar­tósan, jelentős mértékben zavar­ta a köznyugalmat, annak elle­nére, hogy a köznyugalom bizto­sítására a cselekmény elkövetése után az arra illetékes szervek nagy gondot fordítottak. Súlyosbító körülményként je­lentkezett az ölési cselekmény végrehajtási módja is: a pihenő és védekezésre képtelen sértett ellen alkalmazott orvlövés. Az ítélet nem jogerős, mert Hérincs felmentésért, a védő fel­mentésért, illetve enyhítésért fel­lebbezett, (i—e) Újabb eredménytelen tárgyalások Athénben Athén (AFP, AP, ADN.) A gö­rög király kedden a késő esti órákban másodízben tárgyalt No­vasz miniszterelnökkel. Az egy­órás megbeszélés után Novasz és megbuktatott kormányának tag­jai rendkívüli minisztertanácsot tartottak, majd Novasz bejelen­tette, hogy később sajtónyilatko­zatot tesz. Erre azonban mégsem került sor. Athénban attól tarta­nak, hogy a király megint csak a parlament megkérdezése nélkül akar kormányt alakíttatni. No­vasz kedden tanácslaozott Zolo- tasszal, a görög nemzeti bank el­nökével, aki már korábban is szóba került minisztprelnök-jelölt- ként. Rajta kívül en.legelik Kiu- szopulosznak, a legfelső semmí- tőszék volt főügyészének (aki 1952-ben egy hivatalnok-kormány elnöke volt) valamint Kurmulisz egyetemi professzornak a nevét is. Papandreu a király által el­mozdított, de a lakosság által tá­mogatott volt miniszterelnök kedd este Sztefanopulosszal, Cirimo- kosszal és Papapolitisszel pártjá­nak, a Centrum Uniónak vezető személyiségeivel tanácskozott. Athénban és Szalonikiben ked­den Is folytatódtak a tüntető | megmozdulások. Szalonikiben a főutcákon felvonuló 1500 főnyi tömeg szavalókórusokban köve­telte Papandreu visszahelyezését miniszterelnöki tisztségébe és tiltakozott az amerikai beavatko­zás. valamint Görögország NATO- tagsága ellen. Athénban a sötétedés után több száz fiatal tüntetett az Omonia téren, királyellenes jelszavakat hangoztatva. A szétoszlatásukra közbelépett rendőrség 66 fiatalt letartóztatott. fsemánuek SOROKBAN Képes Imre, hazánk első chilei nagykövete kedden átadta meg­bízólevelét Santiagóban dr. Edu- ardo Erei Montalva köztársasági elnöknek. * Az AFP hírügynökség jelentése szerint Norodom Kantol herceg kambodzsai miniszterelnök a nemzetgyűlésben közölte, hogy át­alakítják a kormányt. A lemon­dott Koun Wiok külügyminiszteri tárcáját Kan tol herceg veszi át. • Nyuga\t-Törökországban, Hen- dek közelében szörnyű közlekedé­si szerencsétlenség történt. Egy autóbusz belerohant egy sósavat szállító tartálykocsiba. A teher­autó felborult, a kiömlő sósav az árokba folyt. Az autóbusz megriadt utasai a füstölgő sósa­vat látva azt hitték, hogy tűz ütött ki és rémületükben az át­szeli árokba ugrálták, a hömpöly­gő sósavba. Huszonhármán meg­haltak. • Kairói politikai megfigyelők szerint megnövekedtek Nasszer elnök és Fejszál király találkozó­jának esélyei. Mohamed Ali Raa- da nagykövet, Szaud-Arábda uralkodójának személyes képvise­lője az EAK-ban tartózkodik, hogy átadja az elnöknek Fejszáí üzenetét. Az üzenet a jemeni konfliktus rendezésének feltéte­leivel foglalkozik. « Tokióban szerdán délelőtt meg­nyílt annak az atomfegyver-el­lenes értekezletnek nemzetközi szakasza, amely a múlt héten kez­dődött Hirosimában, majd folyta­tódott Nagaszakiban a két japán város atombombázásának 20. év­fordulója alkalmából. Az atom- és hidrogénfegyver ellen küzdő japán országos kong­resszus által rendezett értekezle­ten különböző japán társadalmi és politikai szervezetek küldöttei, valamint a Szovjetunióból, Indiá­ból, Angliából, Franciaországból, Mongóliából, Magyarországról és más országokból érkezett delegá­ciók vesznek részt. • Abdul Kave Mackave, Aden főminisztere néhány napos tar­tózkodásra Kairóba érkezett. Fo­gadta a sajtó képviselőit és ki­fejtette, mind az arab, mind az összes ázsiai és afrikai országok­nak pozitív álláspontra kell he- lyezkedniök Dél-Arábia népének szabadságküzdelmében, továbbá meg kell szüntetni a rendkívüli állapotot és vissza keli adni a politikai foglyok szabadságát eb­ben a térségben, ahol választá­sok tartandók az ENSZ védnök­ségével. * Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden 14 szavazattal 5 ellenében hozott határozata ja­vasolja a szenátusnak, fogadja el az amerikai—szovjet konzuli egyezményt. Nagyszabású hadműveletek a venezuelai partizánok ellen Moszkva (TASZSZ). Venezuelá­ban a hatóságok körülbelül 30 ezer katonát és amerikai tanács­adót vetettek be, a főként pa­rasztok lakta körzetekben mű­ködő partizánok ellen. Az or­szág területéről több mint 1500 parasztot gyűjtöttek koncentrá­ciós táborokba, ahol a foglyokat kegyetlen bánásmódban részesí­tik. A hatóságok büntető alaku­latai a halálbüntetés egyik bor­zalmas módját eszelték ki: a számukra nem tetsző áldozatot egyszerűen kidobják a lebegő helikopterből. A Santo Domingó-i amerikai intervenció megindulása óta Ve­nezuelában a politikai foglyok száma háromezeri-e szökött. A foglyokkal kegyetlenül bánnak: a börtönök zsúfoltak, és hiá­nyoznak a legelemibb egészség- ügyi követelmények. A hirhedt tacaraguai koncentrációs tábor­ban háromszáz politikai foglyot tartanak a legkegyetlenebb kö­rülmények között. Börtönben tar­tanak parlamenti képviselőket, vezető párttagokat, szakszerve­zeti személyiségeket. A caracasi katonai börtönben sínylődik a súlyos beteg Jesus Faria, a Vene­zuelai KP Központi Bizottságá­nak főtitkára. A venezuelai nép borzalmas nyomorban él: a nyolcmilliós or­szágban hárommillió paraszt éhezik,«- több mint hatszázezer a munkanélküliek száma. Ä Biztonsági Tanács határozata Ciprusról New ....York _ .(AFP, Reuter, T ASZSZ). Ä Biztonsági Tanács kedden este egyhangúlag el­fogadta a ciprusi kérdésben a tanács hat nem állandó tagja ál­tal benyújtott határozati javas­latot. A határozat szövege a követ­kező: A Biztonsági Tanács, tudomá­sul véve a főtitkár 1965. július 29-i jelentését, amely szerint a legutóbbi ciprusi , események nö­velték a feszültséget a szigeten, tudomásul véve a főtitkár au­gusztus 5-i kiegészítő jelentéseit, meghallgatva az érdekelt felek nyilatkozatait. 1. Megerősíti 1964. március 4-i határozatát. 2. Felhívja az összes feleket, hogy ezzel a határozattal össz­hangban tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely sú­lyosbítja a helyzetet. Makariosz ciprusi elnök a ha­tározatról értesülve kijelentette, hogy az a Ciprusra kényszerített zürichi és londoni szerződések elvetését jelenti. A Biztonsági Tanács vitája so­rán a ciprusi kormány félreért­hetetlenül leszögezte — hangoz­tatta Makariosz elnök —, nem ismeri el többé az országra kény­szerített szerződéseket és nem haj­landó eltűrni, hogy bárminő ürügy­gyei beavatkozzanak belügyeibe. Haragszik a mester Az volt ám a nagy mulatság. Hárman állták körül az óriási üllőt, rávertek, hogy csak úgy csengett-bongott a környék. Kö­zépen az öreg mester, kezében a nagykalapács, amelyik tompa huppanással zuhant le mindig a tüzes vasra, pontosan a megfelelő időben. Versenyt vertek. Miska, az atléta termetű első segéd pro­vokálta ki ezt a versenyt. Nem rangra vágyott, annak nem volt előtte semmi becsülete, tisztelte derék mesterét. A versenyt vé­letlenül robbantotta ki. Mert ezek a húszéves mesterjelöltek akár hétszámra Is emelgetnék a kala­pácsot. Estétől reggelig annyi energia gyűlik össze bennük, hogy reggel még hegyet is mozgatná­nak, de hát erre ilyen nincs. A műhely környékén a legutóbbi időkig a ki tudja hány éves üllő­tőke volt a legnagyobb domb. De azt szétverték. Miska látott hozzá unalmában egy reggel, mielőtt még az öreg bejött volna. Csat­lakozott hozzá Jancsi is, a másik segéd, s mire kétszer Kovács Já­nos megérkezett, az ósdi tőke he­lyén csak forgácshalom hirdette a volt alkalmatosság egykori lé­tét. Nincs rá tanú, de a két se­géd állítja, hogy az öreg megsi­ratta a tőkét. Azon kezdte haj­dan megismerni a szakma rejtel­meit, s annyira a szívéhez nőtt, hogy sosem engedte még arrább tenni sem. Haragját most csak szótlan töprengése mutatta. Azon a napon azonban dél felé egy­szerre dohogni kezdett. — A kovács nem kalapál feles­legesen. Ezt majd mindenki ak­kor tudja meg. ha negyven esz­tendőt tölt a szakmában. Akkor bír majd az erejével... Ezt a szöveget elmondta ki tudja hányszor. A két segéd nagy lelklismeretfurdalással, s nem ki­sebb bűntudattal lapított. Miska úgy rángatta a fújtató karját, hogy nemcsak a parázs szítódott fel a tűzhelyen, hanem néha a láng is magasra szökött. Jancsi pedig únos-úntalan a műhely előtt ténfergett. Az udvaron há­nyódott már vagy három éve két rossz kerék. Ráfot kellett volna rá húzni, de eddig valahogy min­dig elmaradt. Most sor került rá. Jancsi olyan gyorsan megcsinál­ta, hogy magá is csodálkozott raj­ta. Azóta azonban nem akadt kint munkája, be pedig nem nagyon merészkedett. Nem félt, csak res- tellkedett a tőke miatt. Este műhelyzárás előtt még mindig dohogott az öreg. Jancsi azonban bátorságra kelt, s olya­nokat kezdett mondani neki, hogy ne haragudjon rájuk, nem akar­tak ők rosszat, de valamit csinál­ni kell, ha nem akarja az em­ber, hogy az inad megmacskásod- janak. Ha szemmel ölni lehetett volna, holtan rogy össze. Mert az öreg kétszer Kovács úgy nézett rá, hogy szinte látta a szeméből kitóduló villámokat. — Csinálni, csinálni?! — emel­te fel a hangját szokatlan ma­gasra. — Nincs elég dolgotok? Na majd várjatok... Másnap reggel elkezdődött a haddelhadd, s tartott több mint egy hónapig. Mindig az öreg állt középen a nagykalapáccsal. Mis­ka fél kézzel tartott a fogóval, a másikban pedig félkéz kala­páccsal, kifogyhatatlan ütemben csengetett. Jancsi meg az öreg pedig verte a szikrázó vasat. Izzadtak, de le nem törölték volna a homlokukról a vizet a világ minden kincséért sem. Ne lássa a másik, hogy melegük van. Az első hét végén abban re­ménykedtek, hogy kifullad az öreg. ff abbahagyja. A másodikon úgy vélték, elfogy a munka, nem lesz mit csinálni, S csakugyan, volt egy este, amidkor teljesen ki­ürült a műhely, még azokat a kaeatokat is megcsinálták, ame­lyekre, már senki sem számított. Jancsi azt mondta akkor Miská­nak: Most vége a hajszának, az I

Next

/
Thumbnails
Contents