Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

1985. angmatus 1. TOLNA MEGYEI NÉPüJSAG 9 Feri, várj! F työrészve indult el azzal a nagy elhatározással, hogy egyetlen másodper­cig sem fog gondolkodni. Nem szabad gondolkodni, mert a tű­nődés ilyen esetben nem más, mint a cselekvés gyilkosa. Bát­ran odalép a kiskapuhoz, erő­sen lenyomja a kilincset, és határozott léptekkel megy majd befelé. Beveszi a várat. Ezt az utolsó falusi várat. Odabent pedig valahogy ká kell alakul­nia a dolognak. Ha mégis ajtót mutatnak neki, akkor sarkon- fordul, és úgy becsapja maga mögött, hogy kihullik az ab­laküveg. De azért talán még­sem merik megtenni, hogy aj­tót mutassanak neki. Valami­kor az ilyen népség megtette volna, sőt. dühükben a hara­pós kutyáról még a láncot is levették volna. Az ám, a kutya. Akkora, akár egy borjú, és állandóan a ka­pu mögött, meg a kerítés mel­lett viasorog. Mindegy, elhatá­rozásán ez már nem változtat semmit. A sarkon átvágott a másik oldalra. A kocsmáitól be­tonjárda visz egészen a tanács­házáig. Otthon két zsebkendőt vett magához, az egyiket azzal a szándékkal dugta zsebbe, hogy a betonjárdára érve, ci­pőjéről még a porszemeket is letörli. Legyen az a cipő tü- körfónyes. Ha majd egymás mellett lépkednek, úgy nézze­nek ki. mint az orvosházaspár. A kocsma után beállt Lovasék házáíjgl a nagykapu-szögletbe. Lehajolt, és cipőjéről gondosan letörölte a port. A zsebkendőt ottfelejtette. Akarattal tette, ‘később már megbánta, de nem volt kedve visszafordulni. Lépteit meglassította. és már-már ott tartott, hogy be­zörög Cinke Mihályhoz, szere­lőcimborájához. Kettesben még­is más. Valahogy több a kurá­zsi. Kezeit nézte és továbbment Eszébe jutott, otthon a szo­kottnál is erősebben dörzsölte le magáról az olajat. Olyan kí­méletlenül, hogy a végén attól tartott, bőre alól ki talál iser- kenni a vér. Eközben széles mosollyal mondogatta édesany­jának. — Ne féljen, mama, rajtam már nem fogják megérezni a szegényszagot. De anyja csak sóhajtozott. — Kár neked odamenni — mondta. A fia mellett állt, ke­zében tartotta a tiszta törölkö­zőt és tűnődött. Aztán indulás előtt még egyszer kérte a fiát, hogy ne menjen oda, azokhoz a gőgös, szívtelen népekhez, ahol az asszony még mindig azt mondja, hogy hiába mosta ki a koszból a demokrácia a cselédeket, hiába, mert ő még mindig megérzi rajtuk a sze- glényszagot. — Demokrácia van, ne tö­rődjön vele, mama — mond­ta a fiú és fütyörészve elindult. Különben a tanárnő beszélt a lánnyal. A tanárnő rendes asiszony, a közvetítést habozás nélkül elvállalta. Sajnos, való­ban igaz, hogy a lány szülei nem változtak semmit. Az em­ber szövetkezeti tag ugyan, de otthon a tsz-ről nem szabad beszélni soha. Náluk, bent a házban abból semmi sincs, ami a házon kívül van. A lány a falusiakat kétféleképpen isme­ri: neki a tanácselnök otthon nem tanácselnök, hanem a Foltos Böske kölke. A félnótás TÜZÉP-telepi éjjeliőr otthona lánynak nem Bádog*» Jancsi, mint a falunak, hanem tiszt- helyettes úr. Mindegy, a lány nagyon szép, és az a legfonto­sabb hogy a tanárnőtől viissza- üzent. Azt üzente Fodor Fe­rencnek, hogy próbálja meg: jöjjön. A legény úgy cselekedett, ahogyan induláskor elhatároz­ta. Habozás nélkül hátraindult, mert pontosan tudta, hogy a család a nyárikonyhában tar­tózkodik, elöl a fehérre festett ajtószárnyak csukva voltak. De hát azokat ilyen házakban jóformán nem nyitják ki soha. Oda tilos a bejárás. Ott min­den azért van csupán, hogy le­gyen. A borjú nagyságú eb vak - kantott néhányat, de harapási szándékot egyáltalán nem mu­tatott. A ház gazdája kilépett az ud­varra, és nézte a legényt. Te­kintete inkább barátságos volt, mint ellenséges. — Mi járatban? — kérdezte, A Kanacsi Állami Gazdaság építő­brigádja öt borjúnevelőt épít a köz­ponti üzemegységben. Az építkezés­nél több újdonságot is alkalmaznak: a falak és a mennyezet hőszigetelő­képességét megfelelő műanyaggal fo­kozzák. E műanyag jellegzetessége a nagy hőszigetelőképesség mellett az, hogy hihetetlenül könnyű: egy négy­zetméterre elegendő ilyen műanyag mindössze 7 dekagrammot nyom. A .borjúnevelők egy része már tető alatt van, egy részét pedig most tetőzik. és kicsit úgy állt, hogy a le­gény ne mehessen tovább. — Nem ismer? — így a le­gény. A férfi ismerte. Bár nagy a község, de a faluban mindenkit ismert. Homlokát mégis ráncba ugratta, s úgy tett, mintha erő­sen gondolkodna. — Valami rémlik. Nem a Kanász Marci?... A legény rávágta: — Az. a Kanász Marci uno­kája. A férfi sóhajtott: — Öregapád hűséges ember volt. Egypárszor nálunk is jól­lakott — mondta a férfi, és kö­zömbös képpel, kicisit elgondol­kodva nézte a petárdákat. Fodor Ferenc elvörösödött. Számításába hiba csúszott, ar­ra ugyanis nem gondolt, hogy az udvaron fogják majd meg­állítani. A kukoricagóréra ha­muszínű galamb repült, oda­lesett, majd hetyke hangon ki­bök,te: — Talán beljebb is mehet­nénk. Az ember annyira meglepő­dött, hogy szó nélkül elindult. — A kanász Marci unokája, rá ugatott a Zsivány. —mond­ta a küszöbön. Az asszony a tűzhely fölé hajolt, és összeszo­rított fogakkal hallgatott. Ami­től rég tartott, az íme, bekö­vetkezett. Ezek mindent el­vesznek, és most már a lányá­ra fáj a foguk. Az asszony el­határozta, hogy résen lesz. A lány úgy cselekedett, ahogyan a tanárnő mondta neki: vidá­man üdvözölte a fiút és gyor­san hellyel kínálta. A legény, hogy szóljon valamit, kijelen­tette: meleg van. Nem vála­szolt neki senki. S ettől a le­néző némaságtól felforrt benne a méreg, de egyelőre türtőztet­te magát. — Erigigy, Lajos, nézd meg a tehenet — adta ki az asz- szony az urának a parancsot, és a férfi nyomban elindult. — Te pedig lás6 a mosogatáshoz — rivallt rá az asszony a lá­nyára. A legény csendesen, de hatá­rozott hangon megszólalt: — Rozika, el akartak hívni az aratóbálba. A lany engedelmesein bó­lintott, és picit az anyja felé intett. Jelezte, onnét is kell engedély. Az asszony hátra sem fordulva, így szólt: — Eriggy haza, és eLöször áztasd ki magadból azt a — szegényszagot akart mondani, de ezt azért mégsem merte ki­ejteni a száján —, azt a büdös olajszagot. A legény megvetően végig­mérte. és anélkül hogy gondol­kodott volna, felállt, majd szép. egyenes tartással elindult ki­felé. Nem csapta be maga mö­gött az ajtót, csendesen tette be még a kiskaput is. Az asz- szony a konyhában egy ideig szikrázó szemmel nézett kifelé, I majd odaugrott az asztalhoz. — Tetű-! — sziszegte gyűlöl- j ködve és a tálat levágta a j konyhakőre. A lány engedelmesen ugrott, ; söprűt, lapátot fogná, hogy a törött edénycserepet eltakarít­sa. De félúton megállt, és ki­szaladt az udvarra, kinyitotta , a kiskaput, aztán elkiáltotta magát: — Feri, várj! De a legény már nem néze'í vissza, a sarkon befordult. Az izzadásról K. J. kérdezi a Négyszemközttől: A nyári hónapokban rettenetesen izzadok. Mit tegyek, hogy ettől a kellemetlenségtől megszabaduljak ? A biológusok megállapításai szerint a testünket borító bőrtakaró milliónyi izzadságmirigye rendes körülmények között is mintegy háromnegyed liter verejtéket termel. A magas hőmérsék­let, s az ilyen körülmények közötti munka, ezt a mennyiséget többszö­rösére is emelheti. Kazánok, kohók mellett napi 5—6 liter verejték ter­melődik. Jelentős ez a konyhai dol­gozóknál, a kávéfőző gépek mellett tevékenykedők körében is. A verej­tékezést nem szabad elfojtani, mert párolgásával a szervezet hőszabályo­zását végzi, s főleg a tenyéren és tal­pon a bőrt puhán tartja. A verejték ' savanyú vegyhatása gátolja a külön- ! böző gombák és baktériumok elszapo­rodását. A fokozott izzadásnak azonban van­nak kellemetlen következményei is. Az átázott ruha által kidörzsölt bőr már jó táptalaja lehet sok kórokozó­nak. A munka ártalmas anyagai, vagy a kéz szennyezettsége, bőrgyulladást, illetve ekcémát okozhat. A káros és kellemetlen mellékhatá­sok ellen küzdeni egészségügyi köte­lesség. A többszöri szappanos lemosás nemcsak a káros terméket távolítja el, hanem az erjesztő-rothasztó bakté­riumokat és gombákat is. A korszerű izzadsággátlók visszaszorítják a miri­gyek termelését a rendes határok közé. Tenyéren, talpon jnkább a fen. lyadékok; Axillol, Exodor, Nonspi, érzékeny területeken az egyúttal pu­hító hatású krémek: jp$$pdor, Nett.9^ dór, Alumol a jobbak. A Desodor előnye, hogy még fertőtlenítő anya­got is tartalmaz. Az izzadás teljes megszüntetése nem kívánatos, mert a zsírmirigyek termékével együtt biztosítja a bőr puhaságát és hajlé­konyságát. A munkaruha legyen könnyű, szel- lős, nedvszívó (tehát lehetőleg nem műanyág.) Egy porózus szövésű tro­pikál gyapjúszövet előnyösebb lehet, mint egy sűrű szövésű ballon. Nyá­ri esőben egy légmentesen zárt eső­kabátban — a párolgás hiánya miatt — jobban átázunk „belülről”, mint kívülről. Természetesen, ha valaki indokolatlanul túlzott mértékben iz- zadékony, leghelyesebben teszi, ha panaszaival szakorvoshoz fordul. A lábgombásodásról Egy olvasónk kérdezi levelében: "Hogyan terjed a lábgombásodás, s milyen a védekezés vele szemben? Az összes gombás eredetű betegsé­gek közül ezek fordulnak elő a leg­nagyobb számban. A világ csaknem minden országában egyaránt feltalál­hatók. Amerika egyes nagyobb vá­rosaiban minden harmadik ember ebben a betegségben szenved. Nálunk is igen el van terjedve. Kórokozók a fonalas gombák (hyphomycéták.) Ter­jesztője: Tömeg- és fövenyfürdők, in- ternátusok, sportcsarnok zuhanyozó helyiségeinek használati tárgyai. (Fa­rács, lábgyékény, lábmosó edények, fürdőpapucs, lepedő, törölköző). A gombásodások, amellett, hogy a ben­nük szenvedőknek hosszú hónapokig tartó kellemetlenségeket okoznak, gennyes fertőzésük révén munka- képtelenséghez is vezethetnek. Három alakban szokott megjelenni: ujjközti kipállás, talpi hólyagképződés és kö- römbetegedés. Túlnyomó részt a lá­bakon mutatkozik. Kezeken arányta­lanul ritkábban fordul elő, inkább olyan egyéneken, akik sokat nyúlkál- nak vízben (mosónőbetegség). A visz­ketés különösen este, a lábbelik le- vetése után fokozódik. Az ujjak át­hajtásának és egymásfelé fordított felszíneinek hámja fellazul, szürkés­fehér, nyirkos tapintatú, sokszor ca­fatokban lóg. Alsó és felső széleit né* ha apró hólyagok övezik. Az erős iz­zadás igen hajlamosít a betegség megszerzésére, mert kórokozó gom­bák, a nyirkos, nedves közegben sok­kal jobban szaporodnak. A talpi hó­lyagképződés (dyshydrosis) a talpbol­tozat és a talp bőrén jelentkezik, gombostűfej nyi, kölesnyi, lencsén yi néha egymással összefolyó hólyagok­kal. A hólyagok tartalma kezdetben tiszta, később gennyes fertőzés kö­vetkeztében zavarossá válik. Egyes esetekben a hólyagok felszakadása és tartalmuk beszáradása folytán csu­pán karélyozott szélű, kisebb nagyobb hámcafatokkal körülvett hámló gó^ cok láthatók, amelyek között hólya­gok vagy egyáltalán nem, vagy csak elvétve találhatók. A körömlemez be­tegsége esetén a köröm megvastago­dott, fakósárga színű, fényét vesztette. Máskor különböző foltoktól tarkított. Szélei letöredezettek, porlékonyak. Elhanyagolása esetén az összes kör­mök megbetegedhetnek, ami által munkájukban is gátolják a bennük szenvedőket. Az is előfordulhat, hogy az említett betegségek közül kettő; sőt mind a három egy és ugyanaz időben egy egyénen jelentkezhet. Védekezés: Az általános védekezés, a fürdőknek, zuhanyozóknak és a bennük használt tárgyaknak meg­határozott időközökben való fertőt­lenítése (forró víz, klórmész . . . stb.) és a kéz és lábápolók szerszámainak előírásos csirtalanítása. Ezek törvé­nyes úton való elrendelése és pontos kivitelük ellenőrzése az egészségügyi szervek hatáskörébe tartozik. Az egyé­ni védekezés legegyszerűbb módja ha a közös- és strandfürdőkben vá­szonból készült fürdőcipőt vagy még -iielypssbben fatalpat viselünk. A víz­ből való kilépéskor, anélkül, hogy a medence szélére lépnénk, vegyük íel a szandált vagy a fatalpat. Ujjaink közeit szárítsuk meg, s hintsük azo­kat be, gombaellenes hintőporral (myeosid, fungicid). Nagyon helyes, ha fürdés után 15—20 percig, amíg lábaink teljesen meg nem száradnak, nem húzunk cipőt. A kipállás meg­akadályozása céljából helyezzünk az ujjak közé vékony rongydarabkákat, vagy gézcsíkokat. Fürdőcipőnket, tö­rülközőinket . . . stb. használat céljá­ból másnak sohase adjuk oda! Erő­sen izzadó lábainkat gyógyíitassuk. .A talpi hólyagképződés és a köröm­lemezek betegsége esetén vegyük igénybe a bőrgyógyász szakorvost, aki a körmök sebészi eltávolítását ,is javasolhatja. Mikor jönnek a gyermek fogai ? Kaptuk az alábbi sorokat: ,.Tisz­telt. Négyszemközti Legyen szives megírni, hogy a gyermekeknek mi­kor jön a foguk időben, mert az én tizhónapos gyermekemnek még csak 2 foga nőtt." Az első héthónapos kora táján kapja a baba. Először a két alsó, középső logacskája bújik ki. Azután a nyolcadik-tizedik hónapban a felső, elülső fogak jönnek. Két- három hónapra megint új fogak je­lennek meg, majd később még egy­néhány. így két és féléves korára lassankint kinő mind a 20 tejfoga a babának. Van egy séma a fogak szá­mának kiszámítására: A gyermek életkorából le kell vonni hatot. Pél­dául tíz hónaposnak négy, 12 hóna­posnak hat, 14 hónaposnak nyolc foga kell legyen. Ha gyermekének fogzása késik, úgy vigye orvoshoz, aki gyógykezelésbe fogja venni. Az utolsó évtized energikus angolkórt megelőző munkája világított rá a fogzás jelentékeny részben önálló voltára. A késői fogzás egyéni adott­ság is lehet, s nem tekinthető szük­ségképpen fejlődési elmaradottság­nak. SZEKUUTY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents