Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

* 1965. augusztus 11. TOLNA MEGTíl NEPÜJSÁG " 1 A fekete hadsereg Brahminok, boncok, muftik u. 1541-ben lett Loyolai Ignác a Jézus Társaság első generális”-a és ekkor fogalmazta meg azt a törvényt, amely a Fekete Had­sereg törvényei között talán a legfontosabb: „Engedelmesség az elöljárónak, mintha az ember halott test lenne, vagy bot egy öreg ember kezében”. A legfőbb elöljáró személyét „Szent Péter utódjá”-ban, a pápában jelölte meg, de már a tridenti zsinat is azt mutatta, hogy nem annyira a jezsuitáik voltak a pápa „bot”- jai, hanem a pápák is eszközök voltak a Jézus Társaság gene­rálisának és más vezetőinek ke­zében. De — mint a Loyolai leszögez­te — „csak az várhat el enge­delmességet, aki maga is enge­delmes”, s ezért a katonai szem­pontok alapján építette fel a társaság szervezetét. Az engedel­messég három fókát különbözte­ti meg a társaság máig érvény­ben lévő szabályzata: „1. A pa­rancsok puszta végrehajtása, 2. Saját akaratunkat a parancsoló akaratával cseréljük fel és így hajtjuk végre a parancsokat. 3. A legmagasabb rendű, a leg­kívánatosabb fok: végleg fel­hagyni az önálló gondolkodás­sal.” Loyolai szerint „a meggyő­ződés feláldozásáig terjedő kor­látlan engedelmesség a legna­gyobb öröm”, s a társaság első generálisa szerint „ezt érezhette Ábrahám is, amikor Isten azt parancsolta néki, hogy áldozza fel fiát, Izsákot.” Mit „parancsolt Isten” a je­zsuitáknak? Hogy szánjanak szembe a feltartóztathatatlannak látszó reformációval, de ne olyan hatástalanul mint a domi­nikánusok és a ferencesek, ha­nem részben úgy. hogy látszó­lagos engedményeket tegyenek — mint a már idézett tridenti zsinaton — részben pedig úgy, hogy a megfélemlítés, a lelki terror, s a „befolyásolok befo­lyásolása” új és új módszereit találják ki és alkalmazzák. 200 korbácsütés Még élt a Loyolai, amikor leg­kedvesebb tanítványa, Xavier-i Ferenc Indiába utazott, hogy — mint „térítő” — kiterjessze a portugál gyarmatbirodalmat, amelynek legnagyobb szorgal­mazója és haszonélvezője VI. Sándor pápa volt. S ugyancsak a Loyolai küldte Kínába Ricci atyát, aki ott eleinte Buddhát imádta, hogy így rafinált mó­don megvesse egy jezsuita gyar­matosító-közösség alapjait. „Ke­reskedő a kereskedővel, katona a katonával” — volt a jezsuiták második nemzedékének híressé vált jelszava. A XVII. század elejére a jezsuiták mindenütt kiépítették támaszpontjaikat Délkelet-Ázsiában, brahminnak, boncnak, és muftinak öltöztek, messzemenően alkalmazkodtak a helyi szokásokhoz. Mexikóban viszont, ahol a spanyol konkisz- tádorok — és a ferencesek — megalapozták már a „keresztény” uralmat, nem sokat törődtek azzal, hogy alkalmazkodjanak a „bennszülött” tradíciókhoz, szoká­sokhoz Egy Landa nevű jezsuita Yucatánban leromboltatta az ősi azték templomokat, elégette a régi kéziratokat. A „nemes atya” rendszerint 200 korbácsütést mé­retett a hitetlenséggel gyanúsí­tott indiánra, és ha az indián ezután is „renitens” volt, forró viasszal öntötte le a szerencsét­len hátát. A jezsuiták buzgalmának kö­szönhető, hogy a római egyház a gyarmati kor végén megkapa­rintotta Mexikó, Peru, Columbia és Ecuador nemzeti vagyonának több, mint a felét. Az „Üj- Spanyolország”-nak nevezett kö­zép- és dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalomból a Jézus Társaság kincstárába a XVII. század végén több mint 20 mil­lió pezo folyt be évenként. A korona jövedelme ennek álig húsz százaléka volt. Nem csoda hát, hogy a jezsuiták nevezték ki Űj-Spanyolország és Mexiko alkirályát. Miért „kényes kérdés“ a paksi autóbusz-állomás létesítése ? & lyáza t kultúra tthűu -iqa zq a tó i áltálra A Kanacsi Állami Gazdaság Szakszervezeti Bizottsága pá­lyázatot hirdet kultúrottho n-igazgatói állás betöltésére. Pá­lyázhatnak mindazok, akik érettségivel és e feladatok el­látásához szükséges TAPASZTALATTAL, illefoe, ke US GYAKORLATTAL ^ rendelkeznek A kultúrotthon-igazgató feladata: az állami gazdaság dolgo­zói kulturális nevelésének szervezése, irányítása. A pályázathoz csatolandó: részletes önéletrajz, jelenlegi munkahely vezetőjének, szakszervezeti bizottságának véle­ménye, és a képesítést igazoló okmányok. A fizetés megegyezés szerint. A pályázat beadási határi deje: 1965. szeptember 10. A pályázatot az alábbi címre kell benyújtani: KANACSI ÁLLAMI GAZDASÁG szakszervezeti bizottsága. Paks-Gyapa puszta. (63) Guarani indiánok között Az „atyák” igen nagy szerepet játszottak a rabszolgakereskede­lemben is. Évről évre rabszolga­hajókat küldtek az afrikai An­golába. (Angola és Goa, ez a két jezsuita segítséggel meghódított portugál gyarmat különben a mai napig is fontos bázisa a je­zsuita missziósmunkának, s a „spanyol vonal” híveinek — a spanyolországi, olaszországi és japáni „provoncia” mellett — legjelentősebb székhelye). A spa­nyol jezsuiták a XVII. és XVIII. században külön államot szer­veztek meg Paraguayban. A je­zsuiták szeretik hangsúlyozni, hogy lám, ők az „igazi kommu­nisták”, hiszen ők annak idején — Bolívia és Brazília között, az őserdőkben —, „kommunista ál­lamot alapítottak”. Paraguay azonban valójában rabszolgatartó állam volt, ahol az indiánok ál­talános munkakötelezettség alap­ján dolgoztak és szolgáltatásokra voltak kötelezve a jezsuitákkal szemben. A terület őslakóinak, a guarani indiánoknak száma há­rom emberöltő során majdnem kétszázezerről 74 ezerre apadt. Ha a spanyol korona — persze nem az indiánok iránti részvét, hanem a maga anyagi érdekei miatt — nem vet véget, szabá­lyos háborúban, a jezsuita állam­nak, az indiánok végképp ki­pusztultak volna. A függetlenné váló közép- és dél-amerikai államok mindegyi­kének első intézkedése a jezsui­ták kiűzése volt. S a jezsuiták a XVIII. század végén már any- nyira népszerűtlenek voltak Eu­rópában is, hogy XIV. Kelemen pápa kénytelen volt „elítélni*’, sőt „kiátkozni” a társaságot. De éppen, mert — többek között — a spanyol gyarmatbirodalom bc)mladozni kezdett, mert vala­mennyi spanyol szabadságharc antiklerikális jelleget öltött, a pápa és a spanyol korona száza­dunk elejére nagyon is megbé­kélt a feketeköpenyes atyákkal. A jezsuiták befolyása alatt lévő egyházi körök nem sokkal előtte még „szocialistá”-nak, sőt — ami még rosszabb — „eretnekének bélyegezték XIII. Leó pápát, a munkáskérdéssel — természete­sen nagyon is felszínesen, s az igazi problémákat megkerülve — foglalkozó „Rerum novarum” enciklika szerzőjét. De aztán megszületett a spanyol atyáit és a Vatikán új barátsága, a Spa­nyol Köztársaság ellen lázadó Franco leghívebb — és legrava­szabb — támogatói kezdettől fogva a jezsuiták voltak, s ők hívták fel a pápa figyelmét is Francora. A Fekete Hadsereg spanyol osztaga — de egész nem­zetközi hadserege is — rögtön felismerte Francisco Franco ge­nerálisban azt az embert, akinek érdemes engedelmeskedni, hogy „elvárható legyen az ő engedel­messége is”. Következik: Aki nem hitt a pokolban... LOVAG ANTAL NEM MINDENNAP adódik olyan téma Pakson, amely akko­ra vitát vált ki, mint napjaink­ban egy autóbusz-pályaudvar he­lyének kijelölése. Feltűnő, hogy a vitában sokan aggodalmuknak adnak kifejezést. Az autóbusz­pályaudvar helyének kijelölése ürügyén sokan hivatkoznak az új gimnázium történetére, amely a helybeliek hozzávetőleges számí­tása szerint közvetve és közvet­lenül már eddig több mint két­millió forint többletkiadást oko­zott a népgazdaságnak. Ugyanak­kor az új gimnázium minden na­gyobb eső esetén ismételten ve­szélybe kerül, elöntheti a hegyek közül lezúduló víz. A tervezők és a beruházók annak idején nem vették figyelembe a helyiek is­mereteit, tapasztalatait. A gimná­zium gazdái a megmondhatói, hogy már eddig is hány tízezer forintot kellett szinte az ablakon kidobni feleslegesen. Mindez el­kerülhető lett volna... Az autóbusz-pályaudvar helyé­nek kijelölésével — úgy tűnik — megismétlődik a gimnázium esete. Abban mindenki egyetért Pakson és Szekszárdon, hogy a jelenlegi ideiglenes autóbusz-megálló sok baleseti veszélyt rejt magában. Különösen a reggeli és a késő délutáni órákban nagy a zsúfolt­ság a község főterén. Ehhez járul még az is, hogy a térre betorkoló út közvetlenül a tér előtt S-ka- nyart ír le, ami a kilátást szinte lehetetlenné teszi. A jelenlegi ideiglenes autóbusz- megállót meg kell szüntetni. Eb­ben megvan az egyetértés. De ez­zel be is bejeződött az összhang a különböző illetékes szervek és személyek között. Vannak elképzelések, melyek szerint az ideiglenes megálló he­lyett újabb ideiglenes megálló­helyet kell építeni viszonylag tá­vol a község központjától. Két szűk utca — a Hattyú utca és az Árok utca — segítségével körfor­galmat kívánnak létrehozni. Az ideiglenes megálló tetemes ki­adásit jelent, s már az első nap zsúfoltság lenne. Arról nem is szólva, hogy egy sor kérdés (pl WC-építés, a forgalom irányító­Apróhirdetések A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat munkavédelmi és tűzrendészet! mun­kakörben jártas érettségizett fértl- munkaeröt azonnali belépéssel íel- vesz. (68) jának elhelyezése, stb.) szinte megoldhatatlan. Ezzel az elgondo­lással — érthető — a község la­kossága, a tanácstagok többsége nem ért egyet. Felesleges pénz­kidobásnak tartják, — s ugyanak­kor nem old meg lényegében semmit, csupán elodázza a tenni­való megoldásának idejét. VAN MÁS ELKÉPZELÉS IS. Ez a község távlati fejlesztési ter­vében szerepel. Sok vonatkozás­ban indokoltnak látszik ez a döntés, de talán figyelmen kí­vül hagyták, hogy a Villany utca végén nagy gabonaraktár van, út­ban lenne a még újnak számító fürdő is — amit községfejlesztés­ből építettek néhány évvel ez­előtt — s emellett más épületet is szanálni kellene. De mi az ész­szerű abban, hogy lebontsanak egy magtárat? (Az idén is isko­lát kellett igénybe venni a gabona tárolására!) Miért kellene meg­szüntetni a későbbiek során a fürdőt? A község lakóinak, a tanácsnak, a község vezetőinek van jobb el­képzelésük is: fogjanak hozzá végleges pályaudvar építéséhez! Szanálás nélkül is nagy térség áll rendelkezésre, mégpedig a hajó­állomás, a pártbizottság és a já­rási tanács épületei által határolt háromszögben. Ez a terület na­gyobb mint a szekszárdi autóbusz­pályaudvar, kényelmesen le lehet­ne bonyolítani a forgalmat. Az ésszerűnek látszó elképze­lés megvalósulásának csupán egyetlen akadálya van: a felsőbb szervek úgy vélik, hogy az autó­buszforgalom zavarná a munkát a környező hivatalokban. Ez azon­ban eléggé meg nem alapozott indok. A VITA MÉG TART, nem tudjuk végül is melyik elképze­lést valósítják meg. De feltétlenül helyes lenne a végleges döntés előtt — a tervezés demokratiz­musának jegyében — még egyszer leülni a legilletékesebbekkel: a község tanácstagjaival és vezetői­vel, meghallgatni tapasztalataikat, véleményüket. S nem ártana a so­rozatos ideiglenes megoldások he­lyett — amelyek lényegében tete­mes kiadások sorozatát jelentik — hosszabb időre szóló megoldást keresni. Néha ez olcsóbb mint az ideiglenes megoldások. K. Balog János Elveszett vasárnap Szekszárdon, Rá­kóczi utcában Rilex horgászorsó. Meg­találója adja le 100 Ft ellenében Prantner, Kossuth 55. alá. (76) 800-as gyári szalagfűrészt keres a Simontornyai Vegyes Ktsz. (62) Opel gyártmányú személygépkocsi- mát elcserélném motorkerékpárra, vagy olcsón eladom. Megtekinthető: Mecseknádasd, Kelsz Istvánnál au­gusztus Í5-én. (179) Bontásból ajtók és ablakok (Spalet- tás) olcsón eladó. (72) Vennék jó állapotban lévő gyermek- járókát. Címet a szekszárdi hirdetőbe kérem. (71) . Állami szerv pénzügyi munkakörben jártas dolgozót keres napi 4 órás fog­lalkoztatással. Jelentkezés a szekszár­di hirdetőben. (70) Gyermek mélykocsi eladó. Szek- szárd, Bartina u. 46. (69) A Simontornyai Vegyes Ktsz szobafestő és mázoló valamint o ras szakmunkást keres azonnali munkásszállás (61) belépéssel, van, | ' ...............IIIIIIIJII||||I||||||||J||||||||||^Hjj|g|S K ékes kisképcsöves televízió ára : 5200 Ft OTP-hitelakció! HORIZONT nagyképcsöves televízió ára : 6100 Ft Vásárolhatók ! (42; f—í-i.-* •ummmiiiHUJII111111111 imiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHigilllK

Next

/
Thumbnails
Contents