Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-10 / 187. szám

1962. augusztus ÍŐ. föOÍS WEGTEI REFÜJSÄ3 1 A fekete hadsereg A szép Germana királynő csodálója i. Ez év júniusának elején, egy forró délutánon, egy fekete köpe­nyes jezsuita atya kilépett a Jé­zus Társaságnak a római Borgo Santo Spirito 5. szám alatt lévő központja kapuján és közölte a ház előtt már napok óta tanyázó újságírókkal, hogy megválasztot­ták a társaság új generálisát, az 56 esztendős, spanyol-baszk szár­mazású — s az utóbbi években Japánban működött — Pedro Arrupe atya személyében; Az új jezsuita-generális — a i,fekete pápa” akinek hatalma a római katolikus egyház kebelé­ben nem sokkal kisebb a „fehér pápá”-nál, a Szentatyánál — az az Arrupe atya lett hát, akiről a nyugati sajtó, mór azelőtt, hogy a majd 40 000 jezsuita 218 vezető­je összeült generális-választásra, azt közölte: nem csupán spanyol eredetű, hanem a társaságon be­lül is a „spanyol vonal”-hoz tarto­zik. Vagyis azokhoz, akik szerint a társaság alapítójának, Loyolai Ignácnak nézete és módszerei ma aktuálisabbak, mint valaha és hogy „az ördög incselkedéseivel” (értsd, a modern világgal) „nincs helye semmiféle alkudozásnak”; A „spanyol vonal” hívei, köztük Arrupe atya is elfogadják azt a Loyolai-tól örökölt hagyományt, miszerint „a jó cél érdekében” messzemenően taktikázni kell, s hogy „ad maiorem Dei glóriám” vagyis „Isten nagyobb dicsőségé­re”, nem bűn a mások megtévesz­tése. De — ellentétben a társaság tavaly elhúnyt huszonhetedik ge­nerálisával, a belga származású Jansens atyával, aki túlságosan is jóba volt a „libereles” XXIII. Já­nos pápával — a 28. jezsuita ge­nerális — minden jel szerint — azok közé tartozik akik azt hirde­tik, hogy a „külső engedékenység maszkja mögött a legcsekélyebb belső engedékenységet sem sza­bad tanúsítani.” Az új „fekete pá­pa” is azt vallja, amit baszk hon­fitársa, a Loyolai személyes tanít­ványai közé tartozó, s a tridenti zsinat szervezésében oroszlánrészt vállaló Sallarmon — „Inkább vi­seljük el mások halálának látvá­nyát, minthogy engedetlennek lás­suk őket Jézus parancsai iránt”, S tudnivaló, hogy — Jézus pa­rancsai — alatt a jezsuiták min­denkor a saját parancsaikat, az egyház e harcos elitjének vi­láguralmi törekvéseit értették. Mielőtt a Loyolából való Inigo lovag 434 évvel ezelőtt — 1521- ben — megsebesült a franciák el­leni harcokban, a délspanyolorszó- gi Pamplunánál, maga sem gon­dolta volna, hogy valaha is szer­zetes rendet alapít. Minden esetre több képzelőerő volt benne, mint tiszttársaiban és amikor — még egész ifjan — Ferdinánd király madridi udvarában szolgált, volt bátorsága szemét a szép Germana királynőre vetni. ÉGŐ FEKETE SZEMŰ EX KATONA A sebesült, s harcképtelenné lett katona Manresa városába ment, s ott szállta meg az az el­lenállhatatlan vágy, hogy lovagi szolgálatait — földi királynék he­lyett — most már a mennyei ki­rálynőnek, Szűz Máriának ajánl­ja fel. Sokáig nem tudta, mit is kezdjen magával, s a csontig le­fogyott, égő fekete szemű ex ka­tona révülten bolyongott Hispánia onszágútjain. Mert nagyon érdekes férfi volt és mert áradt szavaiból a misztikus elragadtatás, a spa­nyol úrhölgyek — a fiatal leányok éppúgy, mint a már elvirágzani kezdő asszonyok — valósággal tó­dultak nyomában. Egyik tanítvá­nya, a Loyolait istenítő Pedro Ri- badeneira is azt írja, ekkor értet­te meg a magát ekkor már nem Inigo-nak, hanem Ignatiusnak ne­vező volt pamplunai tiszt, hogy milyen hatalmas hatást gyakorol­hat az emberek lelkére „az ügye­sen megválasztott és szenvedéllyel kiejtett szó”. S egy polgári törté­nész, Max Weber szerint Loyolai „a XVI. században rájött a pszi­choanalízis módszerére” és arra is, hogy „a férfiakat is éppúgy meg lehet hódítani, mint az-asz- szonyokat.” Loyolai — bár már nem volt fiatal — Párizsba ment. a Sor­bonne teológiai fakultására és ott, diáktársai közül választotta ki azt a hat tanítványát, akikkel — a Montmartre egyik kis ká­polnájában — megalakította az új szerzetesi rendet, a Jézus Tár­saságát. Tanítványai közül az egyik — a később szentté avatott, a jezsuita missziós munkát meg­alapozó Xavier-i Ferenc — ere­detileg költői lelkű, vidám fia­talember volt. semmitől sem állt távolabb, mint a vallásos gondo­latoktól, a pokol és a sátán fe- nyegettetésétől. A „lélekidomár” Loyolai azonban kiszemelte ma­gának a tehetséges fiút és elérte, hogy Xavier-i Ferencet bűntudat marta és csak akkor szabadult meg lelke nyilaitól, ha a Loyolai „Isten óhajtásait” számára köz­vetítette. A Sorbonne hat diákja — az első jezsuiták — elvben az Istennek, gyakorlatban a Loyolai- nak való engedelmességet fogad­ták meg a kis kápolnában. S mi­re a „lelkek halásza” — így ne­vezték a későbbi jezsuita dicsőí­tő írások is a Loyolait — le- húnyta szemét, már ezer, minden szolgálatra kész, tehetséges je­zsuita szolgálta őt és művét; AZ INKVIZÍCIÓ KÉMJE Bármilyen tehetséges, hipnoti­záló képességű ember is volt a katonából az egyház katonájává lett Inigo-Ignatius, a társaság nem születhetett volna meg, illetve kis, jelentéktelen rendből nem válhatott volna — példátlan gyor­sasággal — a pápa legkedvesebb, s az egyház legnagyobb befolyású szerzetesrendjévé, ha nem lett volna szükség rá. De mert ez a kor a bontakozó reformáció és a nagy utazások ideje volt, az egy­háznak szüksége volt egy militán« szellemű, rendkívül hajlékony csoportra, amely felveszi a har­cot a reformációval, és az akkor már lejáratott kereszteshadjára­tok helyett az egyéni bátorság, okosság és ügyesség hadjáratait, a térítő missziókat vállalja és vezeti. A rendet jóváhagyó pápai bulla, a „Remigini militantis ecc- lesia-é”, majdnem leplezetlenül arra biztatta a jezsuitákat, hogy ők legyenek az uralkodók és po­litikusok — „a viliágban befolyás­sal rendelkezők” — gyóntatói és hogy a gyónás közben szerzett titkokat „a harcos egyház üdvé­re” használják fel. A gyónást nem a jezsuiták vezették be az egyház világába, de ők voltak azok. akik a gyónás lélektani és politikai jelentőségét felismerték. A Loyolai már akkor, amikor még csak a Sorbonne öregdiákja és az Inkvizíció kémje volt — tanulása költségeit a párizsi Ink­vizíció fizette — azt mondotta Pedro Ribadeneirának, hogy „ne­künk mindent tudnunk kell, amit az emberek gondolnak, hogy azt gondolják, amit mi akarunk”. És halálos ágyán arról beszélt, hogy a Jézus Társaság atyái „gyón­tassák meg az egész világot”. S a jezsuiták évszázadokon keresztül arra törekedtek, hogy betartsák a Loyolai félelmetes intelmét Lovag Antal Következik: Brahminok, bon, cok, muftik. AUGUSZTUS 21-1G SOKFÉLE RUHÁZATI CIKK a kijelölt %ÉS ö«-*%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL áruházakban és boltokban > 140 Ft-ért HAZAVIHETŐ az OTP hitelakcióban vásárolt VÉNUSZ por szí vógép ^])rx lyáza t kultúro tthon -igazija tói áttáira A Kanacsi Állami Gazdaság Szakszervezeti Bizottsága pá­lyázatot hirdet kultúrottho n-igazgatói állás betöltésére. Pá­lyázhatnak mindazok, akik érettségivel és e feladatok el­látásához szükséges TAPASZTALATTAL, . ULetfrt, kellfr I rendelkeznek GYAKORLATTAL ~ A kultúrotthon-igazgató feladata: az állami gazdaság dolgo­zói kulturális nevelésének szervezése, irányítása. A pályázathoz csatolandó: részletes önéletrajz, jelenlegi munkahely vezetőjének, szakszervezeti bizottságának véle­ménye, és a képesítést igazoló okmányok. A fizetés megegyezés szeri nt. A pályázat beadási határi deje: 1965. szeptember 10. A pályázatot az alábbi címre kell benyújtani: KANACSI ÁLLAMI GAZDASÁG szakszervezeti bizottsága. Paks-Gyapa puszta. (63) VALAMENNYIEN TAGJAI VAGYUNK A BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORTNAK BALESETBIZTOSÍTÁS ÉLETBIZTOSÍTÁS TÁMASZ A BAJBAN KÉRJEN FELVILÁGOSÍTÁST MUNKAHELYÉN A BIZTOSÍTÁSI MEGBÍZOTTÓL (44) 800-as gyári szalagfűrészt keres a Simontornyai Vegyes Ktsz. (62) A Szekszárdi Városgazdál­kodási Vállalat kőművest és segédmunkást vesz fel. (35)

Next

/
Thumbnails
Contents