Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-10 / 187. szám
1962. augusztus ÍŐ. föOÍS WEGTEI REFÜJSÄ3 1 A fekete hadsereg A szép Germana királynő csodálója i. Ez év júniusának elején, egy forró délutánon, egy fekete köpenyes jezsuita atya kilépett a Jézus Társaságnak a római Borgo Santo Spirito 5. szám alatt lévő központja kapuján és közölte a ház előtt már napok óta tanyázó újságírókkal, hogy megválasztották a társaság új generálisát, az 56 esztendős, spanyol-baszk származású — s az utóbbi években Japánban működött — Pedro Arrupe atya személyében; Az új jezsuita-generális — a i,fekete pápa” akinek hatalma a római katolikus egyház kebelében nem sokkal kisebb a „fehér pápá”-nál, a Szentatyánál — az az Arrupe atya lett hát, akiről a nyugati sajtó, mór azelőtt, hogy a majd 40 000 jezsuita 218 vezetője összeült generális-választásra, azt közölte: nem csupán spanyol eredetű, hanem a társaságon belül is a „spanyol vonal”-hoz tartozik. Vagyis azokhoz, akik szerint a társaság alapítójának, Loyolai Ignácnak nézete és módszerei ma aktuálisabbak, mint valaha és hogy „az ördög incselkedéseivel” (értsd, a modern világgal) „nincs helye semmiféle alkudozásnak”; A „spanyol vonal” hívei, köztük Arrupe atya is elfogadják azt a Loyolai-tól örökölt hagyományt, miszerint „a jó cél érdekében” messzemenően taktikázni kell, s hogy „ad maiorem Dei glóriám” vagyis „Isten nagyobb dicsőségére”, nem bűn a mások megtévesztése. De — ellentétben a társaság tavaly elhúnyt huszonhetedik generálisával, a belga származású Jansens atyával, aki túlságosan is jóba volt a „libereles” XXIII. János pápával — a 28. jezsuita generális — minden jel szerint — azok közé tartozik akik azt hirdetik, hogy a „külső engedékenység maszkja mögött a legcsekélyebb belső engedékenységet sem szabad tanúsítani.” Az új „fekete pápa” is azt vallja, amit baszk honfitársa, a Loyolai személyes tanítványai közé tartozó, s a tridenti zsinat szervezésében oroszlánrészt vállaló Sallarmon — „Inkább viseljük el mások halálának látványát, minthogy engedetlennek lássuk őket Jézus parancsai iránt”, S tudnivaló, hogy — Jézus parancsai — alatt a jezsuiták mindenkor a saját parancsaikat, az egyház e harcos elitjének világuralmi törekvéseit értették. Mielőtt a Loyolából való Inigo lovag 434 évvel ezelőtt — 1521- ben — megsebesült a franciák elleni harcokban, a délspanyolorszó- gi Pamplunánál, maga sem gondolta volna, hogy valaha is szerzetes rendet alapít. Minden esetre több képzelőerő volt benne, mint tiszttársaiban és amikor — még egész ifjan — Ferdinánd király madridi udvarában szolgált, volt bátorsága szemét a szép Germana királynőre vetni. ÉGŐ FEKETE SZEMŰ EX KATONA A sebesült, s harcképtelenné lett katona Manresa városába ment, s ott szállta meg az az ellenállhatatlan vágy, hogy lovagi szolgálatait — földi királynék helyett — most már a mennyei királynőnek, Szűz Máriának ajánlja fel. Sokáig nem tudta, mit is kezdjen magával, s a csontig lefogyott, égő fekete szemű ex katona révülten bolyongott Hispánia onszágútjain. Mert nagyon érdekes férfi volt és mert áradt szavaiból a misztikus elragadtatás, a spanyol úrhölgyek — a fiatal leányok éppúgy, mint a már elvirágzani kezdő asszonyok — valósággal tódultak nyomában. Egyik tanítványa, a Loyolait istenítő Pedro Ri- badeneira is azt írja, ekkor értette meg a magát ekkor már nem Inigo-nak, hanem Ignatiusnak nevező volt pamplunai tiszt, hogy milyen hatalmas hatást gyakorolhat az emberek lelkére „az ügyesen megválasztott és szenvedéllyel kiejtett szó”. S egy polgári történész, Max Weber szerint Loyolai „a XVI. században rájött a pszichoanalízis módszerére” és arra is, hogy „a férfiakat is éppúgy meg lehet hódítani, mint az-asz- szonyokat.” Loyolai — bár már nem volt fiatal — Párizsba ment. a Sorbonne teológiai fakultására és ott, diáktársai közül választotta ki azt a hat tanítványát, akikkel — a Montmartre egyik kis kápolnájában — megalakította az új szerzetesi rendet, a Jézus Társaságát. Tanítványai közül az egyik — a később szentté avatott, a jezsuita missziós munkát megalapozó Xavier-i Ferenc — eredetileg költői lelkű, vidám fiatalember volt. semmitől sem állt távolabb, mint a vallásos gondolatoktól, a pokol és a sátán fe- nyegettetésétől. A „lélekidomár” Loyolai azonban kiszemelte magának a tehetséges fiút és elérte, hogy Xavier-i Ferencet bűntudat marta és csak akkor szabadult meg lelke nyilaitól, ha a Loyolai „Isten óhajtásait” számára közvetítette. A Sorbonne hat diákja — az első jezsuiták — elvben az Istennek, gyakorlatban a Loyolai- nak való engedelmességet fogadták meg a kis kápolnában. S mire a „lelkek halásza” — így nevezték a későbbi jezsuita dicsőítő írások is a Loyolait — le- húnyta szemét, már ezer, minden szolgálatra kész, tehetséges jezsuita szolgálta őt és művét; AZ INKVIZÍCIÓ KÉMJE Bármilyen tehetséges, hipnotizáló képességű ember is volt a katonából az egyház katonájává lett Inigo-Ignatius, a társaság nem születhetett volna meg, illetve kis, jelentéktelen rendből nem válhatott volna — példátlan gyorsasággal — a pápa legkedvesebb, s az egyház legnagyobb befolyású szerzetesrendjévé, ha nem lett volna szükség rá. De mert ez a kor a bontakozó reformáció és a nagy utazások ideje volt, az egyháznak szüksége volt egy militán« szellemű, rendkívül hajlékony csoportra, amely felveszi a harcot a reformációval, és az akkor már lejáratott kereszteshadjáratok helyett az egyéni bátorság, okosság és ügyesség hadjáratait, a térítő missziókat vállalja és vezeti. A rendet jóváhagyó pápai bulla, a „Remigini militantis ecc- lesia-é”, majdnem leplezetlenül arra biztatta a jezsuitákat, hogy ők legyenek az uralkodók és politikusok — „a viliágban befolyással rendelkezők” — gyóntatói és hogy a gyónás közben szerzett titkokat „a harcos egyház üdvére” használják fel. A gyónást nem a jezsuiták vezették be az egyház világába, de ők voltak azok. akik a gyónás lélektani és politikai jelentőségét felismerték. A Loyolai már akkor, amikor még csak a Sorbonne öregdiákja és az Inkvizíció kémje volt — tanulása költségeit a párizsi Inkvizíció fizette — azt mondotta Pedro Ribadeneirának, hogy „nekünk mindent tudnunk kell, amit az emberek gondolnak, hogy azt gondolják, amit mi akarunk”. És halálos ágyán arról beszélt, hogy a Jézus Társaság atyái „gyóntassák meg az egész világot”. S a jezsuiták évszázadokon keresztül arra törekedtek, hogy betartsák a Loyolai félelmetes intelmét Lovag Antal Következik: Brahminok, bon, cok, muftik. AUGUSZTUS 21-1G SOKFÉLE RUHÁZATI CIKK a kijelölt %ÉS ö«-*%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL áruházakban és boltokban > 140 Ft-ért HAZAVIHETŐ az OTP hitelakcióban vásárolt VÉNUSZ por szí vógép ^])rx lyáza t kultúro tthon -igazija tói áttáira A Kanacsi Állami Gazdaság Szakszervezeti Bizottsága pályázatot hirdet kultúrottho n-igazgatói állás betöltésére. Pályázhatnak mindazok, akik érettségivel és e feladatok ellátásához szükséges TAPASZTALATTAL, . ULetfrt, kellfr I rendelkeznek GYAKORLATTAL ~ A kultúrotthon-igazgató feladata: az állami gazdaság dolgozói kulturális nevelésének szervezése, irányítása. A pályázathoz csatolandó: részletes önéletrajz, jelenlegi munkahely vezetőjének, szakszervezeti bizottságának véleménye, és a képesítést igazoló okmányok. A fizetés megegyezés szeri nt. A pályázat beadási határi deje: 1965. szeptember 10. A pályázatot az alábbi címre kell benyújtani: KANACSI ÁLLAMI GAZDASÁG szakszervezeti bizottsága. Paks-Gyapa puszta. (63) VALAMENNYIEN TAGJAI VAGYUNK A BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORTNAK BALESETBIZTOSÍTÁS ÉLETBIZTOSÍTÁS TÁMASZ A BAJBAN KÉRJEN FELVILÁGOSÍTÁST MUNKAHELYÉN A BIZTOSÍTÁSI MEGBÍZOTTÓL (44) 800-as gyári szalagfűrészt keres a Simontornyai Vegyes Ktsz. (62) A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat kőművest és segédmunkást vesz fel. (35)
