Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
ISSE. augusztus 3, volna wmrm mmsaAe 9 Egy ügy sok szemszögből Hol van az előírva, hogy a gyámoltalan vezetés következményeit a tsz-ekben a tagok viseljék? Honnét az a jogcím, amelyik oly könnyedén pocsékolja eü a gazdák bizalmát? * Átadom a szót az érdekelt félnek, a szövetkezet néhány emberének. * Az elnök: — Áprilisban kezdtem a munkát. Szeretem az embereket, jó szívvel és sok elhatározással érkeztem ebbe a községbe. Azt hamar észrevettem, hogy a tagok elég bizalmatlanok. Sokan vannak, akik nyíltan megmondják, hogy nem hisznek senkinek. Személy szerint is rosszul érint ez a dolog. Azon leszek, hogy a gazdák a véleményüket megváltoztassák. A tavalyi szalma-ügy fáj még most is. Állítólag az történt, hogy itt az irodán olyan szalma árát is levonták, amelyet a gazdák meg sem kaptak. Ennyi elég ahhoz, hogy oda legyen a bizalom. A tavalyi dolgok következményeit sajnos viseljük. Nehéz a dolgunk, mert intézkedéseinket gyakran fenntartással fogadják és nem bíznak bennünk úgy, ahogy szeretnénk. Egy magas, sovány tsz-tag: — Azt csinálnak velünk, amit akarnak. — Nem mondhatja ezt, ez túl- Bás. — Maguk a járásnál és a megyénél rólunk keveset tudnak. — Beszéljen elvtárs. — Tavaly az agronómus tanúk előtt jelentette ki, hogy a szalmát összeszedhetjük és hazavihet- jük. Ingyen. Nem kell érte fizetni semmit. Az a lényeg, hogy gyorsabban lehessen szántani. Két kocsira való szalmát én is hazahoztam. Utána tudja, mi történt? Megfizettettek velem háromszor annyit. — Reklamálnia kellett volna. ■— Megtettem. Nem ért semmit. — Mégis, mit mondott a főag- ronómus, vagy a főkönyvelő? — A főagronómus azt mondta, hogy most ezzel nem ér rá foglalkozni. A főkönyvelő pedig hallgatott Itt minálunk szokás a hallgatás. A szalma árát különben aszerint vetették ki, hogy hol, mennyi a jószág. Mondtam az agronómusnak, rendben van, fizetjük a szalmát, de a trágyát majd fizesse ki a tsz. Az volt erre a válasz, hogy a trágya nem cikk. — Miért a jószág és miért nem a ténylegesen elvitt szalma számított? — Valahová kellett a pénz. — Hol van jelenleg az agronómus? — Elment. Úgy tudom, Kisíkún- lacházára ment. * A párttitkár: — A szalmaelosztás úgy történt, hogy itt lemérték... * A mérlegfelelős: — En mértem a szalmát. Akik behozták, azokét lemértem, de sokan a kertek alatt vitték haza. Nem kell félteni a tagokat. — Milyen szempontok szerint állapitották meg, hogy ki menynyit fizessen? — A szalma elfogyott, a magáét tehát mindenki elvitte. — Hát ez bizony furcsa logika. — Nem kell félteni a tagokat. Megkevernek mindent. — Jó, a tagok sem angyalok, ám a jelek inkább arra mutatnak, hogy maguk kevertek össze mindent. Miért nem mondták ki, hogy a szalmához senki nem nyúlhat, illetőleg miért nem mondták ki, hogy kizárólag mérlegelési jegy ellenében szabad a meghatározott napokon szalmát szállítani. Ez a rend, és az emberek most nyugodtak lennének. Nem érzi maga az óriási különbséget a vitt és a vihetett szó között? — Aki idehozta, azét én lemértem; — Ki volt a szalmaelosztásért a felelő®? — Nem tudom. — Szóval senki. És ennek miért a tagok isszák a levét, miért nem maga, vagy éppen a főagronómus? — Könnyű annak, aki idejön meghallgatni a tagokat és... — Jobb lenne, ha maguk is többször hallgatnák meg a tagokat és ha mindig embernek néznék őket, és ha elhinnék, hogy a fogatosnak, a kanásznak van esze még akkor is, ha „csak” fogatos, vagy ha „csak” kamasz. * Egy idős tsz-tag: — Nézze, én megmondom magának, mi volt itt a helyzet. Ne vegye rossz néven, de maguk is hibásak a tagok úgyszintén. Idejött három esztendeje egy ember elnöknek. Még nem tudott csinálni semmit de az újság már azt írta róla, hogy 5 majd kihúzza a tsz-t a kátyúból. Szegény feje kutyaszorítóba került. Valamit föl kellett neki mutatni. A tagok éljenezték, majdhogynem kezet csókoltak neki. Az elnök a tsz-t csakugyan kiemelte, de csak addig, ameddig a dotációból tartott. Tavaly már körülményesen jött össze a pénz. Hónapokig szaladozott a megyéhez, a minisztériumhoz. Megcsinálták körülötte a felhajtást és azon volt, hogy becsülettel távozzon innét. Ezért kellett a pénzt minden áron összekaparni. Bizonyára egy bizonyos összeg még hiányzott és ezt szalma címén kivetették a tagokra. Tőlem hat mázsa szalma árát fogták ló, és jó, ha hazavittem ötven kilót. Nekik ez nem volt érdekes, nekik az volt a fontos, hogy eredményt tudjanak felmutatni, és becsülettel távozhassanak. El is mentek szépen. Lehet, hogy nincs igazam, de a többiek is igy látják. Ma már nincs annyi huncutság, mint régen volt, de ami van, én azt se bírom. Ne értsen félre, a demokráciának híve vagyok, az is maradok, éppen ezért mondtam el a magam gondolatát, bár nern vádolok senkit, nem piszkálok senkit, hiszen én már idős vagyok kérem. • Mikor lesz egyszer már arra is idő, hogy ne az irodákban, hanem az emberek között éljünk és létező szép igazságainkkal mindig idejében gyógyítsunk? Szekulity Péter eEöQQOIgQQQ T VÄLA Hiába, lassan elmúlik a nyár, és bármilyen kellemetlen, gondolni kell az iskolára is. Képünkön a három nebuló már a tanszerek között válogat. Igaz, kicsit szomorúan... Foto: Tun Mária, Néhány tanács az étel- mérgezés elkerülésére S. K. olvasónk kérdezi, hogy a nyári hónapokban hogyan lehet elkerülni az ételmérgezést. Különösen a nyári hónapokban gyakori az ételmérgezés, mert az ételekben, italokban található szerves anyagok gyorsan bomlásnak indulnak. A veszély azonban hűvös időben ugyancsak fennáll, mert a szerves anyagok bomlásán kívül más, külső tényezők is okozhatnak fertőzést. A boltokat, a vendéglátóipari vállalatokat az egészségügyi felügyelők rendszeresen ellenőrzik. Az üzemi étkezdékből, vendéglőkből stb. sterilizált üvegben lezárt élelmiszermintát kell küldeni a Közegészségügyi és Járványügyi Állomásnak. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a higiéniai előírásokat nem tartják be, s a fertőzés veszélye fennáll. Ml magunk is sokat tehetünk a fertőzés elkerüléséért. Első és legfontosabb az otthoni, és éttermi étkezéseknél egyaránt, — a kézmosás. Sokan nem tulajdonítanak ennek jelentőséget pedig a fertőzéseket leginkább a kézre, tenyérre, ujjakra tapadó bacilusok okozzák. A kis háztartások konyháiban is, mindenki, aki nyers vagy kész élelmiszerrel dolgozik, mosson szappannal, körömkefé- j vei kezet. Vágja rövidre körmét, mert a hosszú körmök alatt gyakran kórokozó bacilusok lapulnak. Nem szokás, de nagyon fontos, hogy használat előtt mossuk meg a tojást is. A szennyezett, mosatlan tojáshéj a legtöbb fertőzés okozója lehet. Ha mo- feátian tojás után nyers húshoz* sült tésztához nyúlunk, átvihetj ük a ba- cjiusokat. | A legtöbb ételt a tűzhelyről levéve, langyosan — fedővel fedve tárolják. Ennek következménye, hogy a leves hamar megsavanyodik, a főzelék bomlásnak indul. Az ízén sokszor még nem is érezhető, hogy az , ételben megindul a káros bomlási j folyamat. Ezért ezt az ételt tálalás előtt ismét fel kell forralni, hogy a káros baktériupiok elpusztuljanak. Különösen sok bajt, rosszullétet okoztak a több napig álló krémes sütemények, a tejszínes torták és a va- nlliafagylalt. Ezért ezekből az élelmiszerekből csak friss árut vásároljunk, fogyasszunk. A háztartásban a legfontosabb, hogy az edényeket tisztán tartsuk, Mosat- tant ne tároljunk, és nyár idején a lemosott edényt többször öblögessük él. A nyári fertőzések hordozója a légy. Konyhaablakra, élelmiszerpolcra, kamraablakra tegyünk vékony Szúnyoghálót, hogy a légy ne férjen az élelmiszerekhez. Az ételt tartsuk fedve, de a legszerényebb körülmények között is gondoskodjunk a hűtéséről. Há nincs jégszekrény, vagy jégláda, megfelel egy nagy edény is, amelybe jéghideg vizet töltünk és ebbe állítva hűtjük az ételt, az élelmiszert, s így tároljuk. Az ételmérgezés kevés gondossággal elkerülhető, csupán a legelemibb egészségügyi szabályokat kell betartani. Nyári szezonbetegségek Egy szekszárdi olvasónk a nyári szezonbetegségekkel szeretne megismerkedni s annak ismertetését kéri. 1. A gyomor és bélcsatoma fertő- zéses megbetegedései. (Hastífusz, para- tífusz, vérhas.) 2. Malária. E két megbetegedés-csoportban a betegségátvivők (légy, szúnyog), szerepeinek elsősorban. Azokat a szezonmegbetegedéseket, amelyeknél nem magára a szervezetre kifejtett hatásról van szó, hanem a betegségátvivők elszaporodása játssza a fő szerepet, indirekt, vagy másképpen ál-szezonbetegségeknek nevezzük. 3. A csecsemők nyári halálozása is halmozódik. Az újabb vizsgálatok szerint ennek oka, a fizikai hőszabályozás zavara, illetőleg ennek következtében létrejött hasmenés. 4. A Beri-beri betegség. Ennek megjelenésében a levegő nedvességének van döntő szerepe. Japán adatok szerint fonó- és szövőgyárakban, amelyek egy ipartelepen feküdtek és a munkások azonos életkörülmények között voltak és a beri-beri jelentkezése különböző volt. A fonóosztályokon a relatív nedvesség 48—52 százalékos volt és itt a megbetegedés 0,6 százalék volt, szemben a szövőműhelyekben észlelt 9,2 százalék megbetegedéssel. Ezen a szövőosztályokon a relatív nedvesség 85—90 százalék volt. Ez arra mutat, hogy a vitamin- szükséglet nem abszolút, hanem külső körülményekhez is alkalmazkodik. Siegler vizsgálatai szerin a szervezet védőanyagképzése lényegesen csökken páradús miliőben. Küstner adatai szerint nyáron a terhesség 285—286 napig tart. (A normális idő 200 nap.) Télen a terhesség ideje rö- videbb 277—278 napos. Hőguta Kaptuk a következő levelet: „Kedves Négyszemközt! Szeretnék bővebben tudni a hőgutáról. Halált is szokott okozni?” A hőguta erősen kisugárzó környezetben (emberek közelsége, tömegekben lévő emberek, menetelő katonák, homokos talaj, partok, szűk házsorok, nagy szélcsend... stb.) és munkavégzéskor szokott fellépni. A hőguta tünetei: fénylő szemek, vörös arcszín, fokozott szívműködés, reszketés, erős főfájás* torokszárazság, rekedtség* száraz bőr, szikralátás, fülzúgás, hőemelkedés, görcsök, összeesés, esetleg halál, ildült (krónikus) fizikai hőszabályozásgátlás esetén például rossz munkahelyen dolgozók, a trópusokra bevándoroltaknál stb. a kóros tünetek inkább a nagyobbmérvű halálozásban nyilvánulnak meg. Például 20 fok hőmérséklet esetén a halálozás az ott dolgozókon megfigyelve 13,1 ezrelék volt, míg a 25—26 fok hőmérsékletű környezet esetén 20.5 ezrelék. A testi és szellemi teljesítő- képesség lecsökken. Csökkent lesz a szervezet védőanyag (immuntest) termelése is. Süketnémaság Egy dombóvári olvasónk arra kiváncsi, hogyan jön létre a süketnémaság és lehet-e gyógyítani? Süketnéma az olyan egyén, akinek vagy embrionális (méhenbelüli) életében vagy születése után fiatal gyermekkorában — mielőtt beszélni megtanulhatott volna — kóros fülelváltozások következtében hallóképessége annyira megromlott, hogy az a beszéd eltanulásához nem elegendő. Olyan egyén is, aki a beszédet megtanulta ugyan, de süketsége folytán gyakorolni nem tudja, a beszédet teljesen elfelejti, vagy jellegzetes hibáshangsúllyal beszél. Magyarországon minden százezer lakosra 90, Svájcban 245, Karinthiá- ban, Bemben, Lutzernben 440 süketnéma esik. A süketnémáknak csak 30—40 százaléka süket teljesen, 60—70 százalékban kisebb-nagyobb hallási maradék kimutatható. A süketnémák hallási maradéka 33 százalékban olyan fokú, hogy az különleges iskolában, szakszerű tanítás mellett az élő beszéd megtanulására elegendő. Éppen ezért olyan süketek, akik a beszéd megtanulására elegendő hallási maradékkal rendelkeznek, különleges módon, az úgynevezett „nagyothallók” iskolájában a ballószer révén tanítandók. A többi süketnéma oktatására elsőrendűen vezetett állami intézetek állnak rendelkezésre. A magyar süketnéma-intézetek vezetői a süketnéma-oktatásban alapvető és úttörőmunkát végeztek már a múltban is (Császár András a váci süketnéma- intézetben), de újabban is olyan módszereket dolgoztak ki, amelyek segítségével (Bárczi Gusztáv) a teljesen süket növendékek is hangos beszéd megértésére és értelmes, hangos beszédre megtaníthatok, úgyhogy az ezen intézetekből kikerült növendékek rendszerint a társadalom hasznos tagjaivá válnak, mert a rendszeres oktatás, tanítás, a szellemi képesség kifejlesztésére is súlyt helyez.
