Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-06 / 184. szám
1985, an gusztus 6. TOLNA MEGYÉT NÉPÜJSÁO 3 Nagy siker a jugoszláviai turnén Ti zenkétnapos vendégszereplés után tegnap hazaérkezett Szek- szárdra a Soós Sándor Városi Művelődési Ház művészeti együttese. A negyven tagú együttes a Szabad szél cimű operettet adta elő jugoszláviai portyáján. Tizenkét nap alatt nyolc előadást tartottak. Az együttes vezetőjéhez, Kajdi Bélához, a megyei tanács művelődésügyi osztályának művészeti előadójához fordultunk a kérdéssel, hogy sikerült a turné? — Az együttes július 23-án indult jugoszláviai vendégszereplésig. Péterrévén fogadott bennünket Mánity Vladó elvtárs, a tanács elnöke. Üdvözlő szavai után a helybeli amatőr színház vezetője és az együttes tagjai fogadást adtak tiszteletünkre. Az ünnepélyes fogadás után továbbutaztunk. — Hol léptek először színpadra? — Az első előadásunkat július 24-én Becsén tartottuk, amelyen nagy sikert arattunk. Az együttes produkcióját nem egy esetben vastaps kísérte, gyakran ismételnünk kellett. A közönség nagyon élvezte az előadást, jóformán nem volt „elveszett poén” számukra. — Hol szerepeltek ezután? — A becsei szereplésünk után még hét alkalommal léptünk színpadra, a környező községekben. Mindenütt nagyon szívesen és szeretettel fogadtak bennünket. Legnagyobb sikerünket a Belgrad melletti Debeljacsa községben i arattuk, ahol a közönség alig akarta leengedni az együttest a színpadról. — A szerepléseken kívül volt-e valamilyen programjuk Jugoszláviában? — Igen, a vendégszereplések befejezése után egy kicsit „körülnéztünk” Jugoszláviában. Az együttesünk körülbelül 800 kilométert tett meg busszal, mialatt megnéztük Belgrád nevezetességeit, majd lelátogattunk az abbá- ziai tengerpartra. Az abbáziai kirándulás után utaztunk vissza Magyarországra. — A vendéglátó becsei együttes visszaadja-e a szekszárdiak látogatását? — Természetesen, hiszen kölcsönös csereakció keretében került sor a mi szereplésünkre is. A becsei művészeti együttes augusztus 13-án érkezik Magyar- országra. ők is nyolc alkalommal lépnek színpadra Szekszárdon és más Tolna megyei községekben. Reméljük, ugyanolyan nagy sikert aratnak, mint a mi együttesünk Jugoszláviában, Cs. El Mi a véleményük? A kérdést Kiss István, a duna- szentgyörgyi Ezüstkalász Tsz ag- ronómusa tette fel. Utána egy darabig csend volt. Az agronómus a brigád vezetőkre, a brigád vezetők egymásra néztek várakozóan, ki-ki a másiktól várta a választ. AZTÁN MEGTÖRT A HALLGATÁS csendje. Egyik brigádvezető két fogatot, a másik a magtisztításhoz három embert ígért. Elmondták, hogy brigád területükön mennyire vannak az aratással, a szalmalehúzással, szántással, másodvetéssel. Egyik helyen megkezdték a dohányszedést, a másik brigádterületen megérett a mák, azt szedik. A tsz-agronómus a brigádvezetők bemondása és a saját fél- jegyzései alapján gyors számítást végzett. Ötszáz holdon le van aratva a búza. A kombájnt követi a szalmalehúzó. Négyszáznegyvenhét holdon ezt a munkát elvégezték. A friss szántásba 250 holdon muhart, kölest és silónak való kukoricát vetnek. A dunaszentgyörgyi , Ezüstkalász Tsz-ben megtartott brigádvezetői értekezleten az eddigiektől eltérően új hangot ütöttek meg, A tsz-vezetők, Halász Lajos elnök Könyv a nagy dunai árvízről A Kossuth Könyvkiadó nemes kezdeményezést indított az árvízkárosultak támogatására. „Árvíz 1965” címmel gyűjteményt jeSíremléket állítanak egy szovjet hősnek Mórágyon A mórágyi községfejlesztési tervben legnagyobb beruházással az idén a járdásítás tovább folytatása szerepel. Mintegy 63 ezer forintot költenek erre. A szokásosnál többet tudnak építeni ebből az összegből, mert a tanács házi brigádja végzi a munkát. Azzal is kevesebbe kerül az építés, hogy helyi anyagokat tárnak fel, amelyért nem kell pénzt adni. A társadalmi munka zömét a lakosság szórakoztatására tervezett két tekepálya építésénél használják fel. Az egyik pálya a művelődési háznál már elkészült, de befejezés előtt áll a kismórágyi is. A többi társadalmi munkát a benti művelődési háznál tánchely kialakítására, parkosításra, udvarral dezésre használják fel. A terv legfelemelőbb létesítménye egy síremlék lesz. Még 1960- ban, egy, a háború idején elesett és Kismórágyon egy kertben eltemetett szovjet katona földi maradványait, a község temetőjében helyezték el. Ebben az évben a községfejlesztési alapból síremléket állítanak a hősnek. lentetfcek meg, amelynek teljes jövedelmét, körülbelül 400 000 forintot az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. A már forgalomba került díszes kivitelű kötetben írók, költők, újságírók, grafikusok és fotósok szerepelnek az árvízzel foglalkozó munkáikkal. A 7 ív szöveget, 18 grafikát és 2 ív képanyagot tartalmazó könyvet rekordidő alatt készítették el: .július 15-én adták nyomdába kéziratait, július 30-án már készen került ki 25 ezer példányban. Az összegyűjtött riportok, képek hűen számolnak be a legnehezebb időszakokról, a Duna és mellékfolyói mellett lezajlott soha nem tapasztalt mérvű védekezésről. Bemutatnak több olyan új hőst, akiknek eddig a nevét sem ismertük, s most ebben a nagy csatában országra szóló tettekkel hívták fel magukra a figyelmet. és az agronómus a feltett konkrét kérdésre választ vártak. Hol, melyik területen, milyen problémák vannak, hova kell munkaerőt adni, a megbeszélés más voK, mint a régebben megtartott, gyakran veszekedésbe átcsapó „megbeszélések”. Valahogy az jutott kifejezésre, hogy megszűnőben van a kényelmes másra várás, a felelőtlenség. Helyébe a „mindenki felelős a maga területén végzett munkáért” elv lépett. Az agronómus SORRA VETTE A TENNIVALÓKAT. Hova kell irányítani a kisegítőbe kapott kombájnt, hány fogat kell a szénahordáshoz, hány ember a magtisztításhoz. Aztán a dohányszedésről és a mákszedésről döntöttek és megállapodtak abban, hogy a mák szedéséhez, mérlegeléséhez ellenőrző bizottsági tagot állítanak. Az ellenőrzéssel — úgymond — megelőzik a fegyelmi vétséget. A dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben már nem egyszer fizették meg a „tanulópénzt”: mérleghiány, leltárhiány, gazdasági problémák és egymást követő vizsgálatok, a tavaszi munkáknál súlyosan jelentkező munkaerőhiány. Abban, hogy a tavasziakat sikerült elvetni, része van néhány párttag tsz-tagnak, de elsősorban a gépesítési brigádnak. A tsz-tagok most már úgy beszélnek ezekről az emberekről, mint a tsz ütőeréről. így is nehéz helyzetben vannak, de mi lett volna akkor, ha a tavasziak vetésével kikésnek az időből. A gondok között is a legnagyobb a takarmónyhiány. Ami őszi árpa termett, már feletették. Arra már nincs raktározási gond. Hogy milyen előzmények idézték elő a tsz-ben a nehéz helyzetet, ezúttal nem firtatjuk. Nem lenne célszerű, mert a vizsgálat még nem fejeződött be. Helyette azokról AZ ÉSSZERŰ INTÉZKEDÉSEKRŐL szólunk, amelyet az újonnan megválasztott tsz-vezetőség tett, s amelynek hatása a hétfői brigádvezetői értekezleten bizonyos tekintetben mérhető volt. Az elnöki irodában térkép van kifüggesztve, a tsz 1965—66. évi vetésterve. A terv a gépesítéshez és a munkaerőmérleghez igazodik; Kenyérgabonából 1250 hold, őszi árpából 600 hold kerül elvetésre. (Tavaly őszi árpából 200 holdat vetettek, nem vették figyelembe az állatsűrűséget.) A tavasziak közül borsóból 300 hold, kukoricából 600 holdat vetnek, s jövőre nagyobb területen alkalmazzák az idén jól bevált vegyszeres gyomirtást. A főbb növények mellett olyan ipari növényt termelnek, amihez biztosítva lesz a munkaerő. A legelők, kaszálók javításával együtt fejlesztik a szarvasmarha- és a juhtenyésztést, viszont a sertéstenyésztést ámenetileg csökkentik. Mint mondják, nem szívesen nyúlnak e megoldáshoz, de a szükség törvényt bont. Eddig ugyanis a sertésállomány számszerű növelését nem követte a szemes takarmány termésátlagának növekedése. Az idén kiselejtezésre kerülnek az alacsony fialású anyakocák. Helyettük jövő év áprilisáig 120 anyakocának való süldőt állítanak be. Hoztak néhány JOBB MUNKÁRA ÖSZTÖNZŐ INTÉZKEDÉST IS. A célprémium kötve van a munkák minőségben való elvégzéséhez. A munkafegyelem megszid lárdítására közgyűlési határozatot hoztak, mely szerint csak az részesülhet kenyérgabona-előlegben, aki a félévben a kötelező 90 munkaegységet megszerezte. A tsz-vezetők által elkészített intézkedési terv találkozik a tagság egyetértésével. Megindult a munka a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben. Ahogy múlnak a napok, úgy váltják fel aprópénzre az intézkedési tervben foglaltakat. Ennek vetülete volt a hétfőn megtartott brigádvezetői értekezlet is. A brigádvezetők az agronómus kérdéseire felelősségük tudatában konkrét választ adtak, véleményt mondtak. P. M. SZABAD A VÁLASZTÁS? Húsz darabos széria készül a Dömötör-féle hőcsöves kályhából a vasipari műhelyében. Egy ötszázas széria gyártásáról most kezdődtek a tárgyalások. A hivatalos szervek ellsmerőn nyilatkoznak az újításról., De az újító még egy fillért nem kapott munkája után .., — Eljön majd annak is az ideje — mondja Dömötör Béla — ki kell várni, az is megérik majd, nálunk mindennek van érési ideje... A KERMI-től már háror hete várjuk a választ > j Pillanatnyilag nem lehet felmérni teljes egészében mire kó motor Béla újító és Pókai László tmk-lakatos szereli a prototí pes a H65 típusú olajkályha. Nem pus egy példányát. tudjuk még, ha külföld megveszi —- Pálkovács Jenő — mában is, minden a megrendelőtől függ... A Vasipari Vállalat, mint Lakos István igazgató mondotta, kész az exportra kerülő H65-ÖS olaj kályha gyártására. Felszerszá- moznák az üzemet, betanítanák a munkásokat és néhány hét múlva folyamatos munkával készülhetne a kályha ,. i És akkor mehetne Csehszlovákiába is. A csehek is érdeklődnek. És a hazai kereskedelem? Még semmi hír erről, ügy látszik sokkal „nyugodtabb” egy már befutott termék árusítása, mint az új bevezetése. A hazai kereskedelem hallgat. Még vámunk kell, hogy a H65 a hazai háztartásokba kerüljön. Pillanatnyilag a kályha árát sem tudják, hisz az árvetés valutában, rubelban és dollárban történt.. az újítást, akár a Szekszárdon ké- Egy azonban máris biztos: A kály- szült kályhákat, mit hoz az or- ha jó. A többi meg már nem az szágnak a kiváló újító munkája, újító dolga. Olvasó nemzet lettünk. Ezt a statisztikák és a könyvvásárlásra fordított pénz meny- nyisége minden esetben ékesen bizonyítja. Szeretjük a könyvet, tehát vásárolunk is. Minden esetben úgy, hogy a nekünk legjobban tetszőt, legmegfelelőbbet választjuk ki a polcról. Külön örömünkre szolgál az évről évre megrendezésre kerülő ünnepi könyvhét, amikor könyvkiadásunk válogatott csemegéket szolgáltat a könyvkedvelők számára. Az idei könyhéten mindenki, aki könyvet uásároít, a vásárolt könyvek mellé ötven forintonként egy-egy ajándéksorsjegyet is kapott. A könyvsorsjegynek valamennyien nagyon megörültünk, mert az volt ráírva, ha húzáskor nem is nyerünk vele nagyobb meny- nyiséget, valamennyi beváltható lesz névértékben. A húzás után a szerencsés nyertesek beváltották a könyvsorsjegyet, méghozzá szabadon választották ki a könyvesboltban az igényelt könyvet. Korántsem így történt ez a névértékben beváltásra kerülő könyvsorsjegyeknél. „Könyviparunk” jóvoltából a könyvesboltok meghatározott meny- nyiségü és „minőségű” könyvet kaptak erre a célra, hogy a kedves vevő kizárólag csak azok közül válogasson. A választék őszintén szólva nagyon kicsi és szegényes. Itt rögtön felvetődik a kérdés, az Állami Könyvterjesztő és a SZÖV- KÖNYV miért tesz kivételt a szerencsés és kevésbé szerencsés nyerők között? Miért választhattak szabadon azok, akik nyertek a könyvsorsjegy- gyel, és miért nem választhatnak, akik nem nyertek? Igaz, hogy tíz forint nem nagy érték, ezért nemigen lehet még könyvet vásárolni. De volt olyan, akinek esetleg több könyvsorsjegy akadt a birtokában, vagy esetleg szívesen ráfizetett volna, csakhogy kedvére való könyvet vásárolhasson. Vagy talán ezt az alkalmat használják fel arra, hogy a nem kívánt tartaléktól simán megszabaduljanak? A könyvvásárlás minden esetben örömöt jelent —, nem szabad azt ilyen módon elrontani. Az idén már nem lehet változtatni ezen az egyáltalán nem kedvező „módszeren”, jövőre azonban másként kellene megrendezni. Vagy nagyobb választékot bocsássanak a névértékben beváltandó könyvsorsjeggyel rendelkezők számára, vagy pedig — és ez lenne a legegyszerűbb eljárás —, mindenki azt vehesse meg, ami neki jólesik, így legközelebb jobban fogunk örülni az ajándék könyvsorsjegyeknek. — cse —
