Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

ICC.“, augusztus 29. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 1 Irkutszki jelentés V. Elektromos Szibéria EBérkezett ez a nap ék Indu­lunk a repülőtérre és 9.30-kar; Irány Bratszk! A beszállás előtt közük: siBratszk fölött vihar vonul át, a repülőtér egyelőre nem fogad.” Két óra múlva elindulhatunk. Az IE—14 sámán repül a 2000 méte­res magasságban. Követi az An­gara folyását, északinak haladunk. A folyó két partján a haragos­zöld Tajga húzódik. Egy idő után a folyómeder szélesedni kezd alattunk. Előbb tó nagyságúra, majd valóságos tengerré bővül. Bratszk fölé érve megpillantjuk a hatalmas zárógátat, Beszállunk az őserdőben, ké­szült repülőtérre, ahol azonnal feltűnik: nagyon sok a heükop- ter. A városba vezető betonutat sűrű egymásutánban keresztezik a vágásokban húzódó magasfe­szültségű távvezetékek: 220 000 voltos a legtöbb, de van közöttük félmilüó voltos is, A város tízéves „őstetepülésén” széliünk meg, a bratszki tenger partján. Ez a városrész faépüle­tekből áll. Emeletes, földszintes, sokszínű, igen tetszetős „házi­kók” húzódnak a vízparton és a dombon. A házak között sok a fenyőfa — amelyeket előrelátóan meghagytak az építkezés idején, — Úgy fest a kis városka, mint egy nyaralótelep. Itt laknak a vízierőmű dolgozói, ide igen köziéi van a gát és az erőmű. A paduni szorost, ahol hatal­mas gránithegyek állnak őrt az Angara két partján, évtizedeken át nézegették, méregették a tudó­sok, az energetikai szakemberek. És nemhiába! Ezen a helyen épí­tették fel az Angarán a második gátat. És ez a gát ma ámulatba ejti a világot. Olyan lenyűgöző, emberi alkotás látványa bonta­kozik ki előttünk, amelyhez fog­ható kevés van a földön. A két gránithegy közé egy 900 méter hosszú 126 méter magas, alapjá­ban 127, a tetején 27 méter szé­les 11 milüó' tonna súlyú vas­betongátat emelt az emberi ész, akarat, erő és ügyesség. A vasbeton gát két végén erre is, arra is földgátban folytatódik, 5 kilométer hosszúságban. A gát mögött ma már 92 méter magas­ságú víz áll és a számítások sze­rint még 13 métert fog emelked­ni, Amikor a tenger e vízszintet eléri, területe akkora lesz, amely­re a mi Balatonunk tízszer rá­fér. Azért nem mondhatom, hogy belefér, mert a mélységét és a vízmennyiségét tekintve, kitelne belőle 20—30 magyar tenger is; A gigantikus erőmű A gáton méltóságteljesen emel­kedik a magasba egy 200 tonna teherbírású óriásdarú, amely a turbinák működését szabályozó zsiüpeket emeli. A gát túlsó vé­gén még néhány ,,kisebb” daru tevékenykedik: leszerelik a kise­gítő, építő szerkezeteket és a nyár végére végleges alakjában mu­tatja magát a világnak a bratsz­ki óriás. Áthaladunk a gát fölött, majd gépkocsink visszakanyaro­dik a gát oldalában húzódó autó- útra. Innen is alaposan szemügy­re vesszük ezt a csodálatos épít­ményt. A gát aljáiban 450 méter hosszúságban húzódik a turbina­ház. Oda igyekszünk. A turbina- csarnok oldalán teljes hosszúság­ban hatalmas betűkből beépített felirat húzódik: „A kommuniz­mus egyenlő: Szovjethatalom, plusz az egész ország villamosí­tása.” (Benin) Sokáig nézzük. A felirat alatt mélyen dübörög, taj­tékzik, szinte forrni látszik a szi­laj Angara. Az erőmű igazgatója és párt­titkára kalauzolnak bennünket. A csarnokban a tervezett 20 tur­binából 16 már működik. A na­pokban emelik be a következőt. Egy turbina 225 000 kilowatt ka­pacitású. (Ekkora a kapacitása a mi pécsi hőerőművünknek.) A 20 turbina kapacitása 45000 me­gawatt, évi teljesítménye 22 mil- Uárd kilowattóra. Újra számolga­tunk. hasonlítunk: ez pontosan annyi, mint Jugoszlávia és Ma­gyarország együttes villamoseiner- gia-termelése. A központi vezérlőteremben még „feljegyzünk néhány adatot. A gát építése és az elárasztott területek előkészítése összesen 816 milüó rubelbe került. Az erőmű évi 260 millió rubel értékű villa­mos energiát ád a népgazdaság­nak jóformán ingyen. Tehát nem egészen 3 év alatt megtérül a tel­jes ráfordítás. A villamos ener­gia önköltsége elképesztően ala­csony: 100 kilowattóra 5 kopekbe kerül. Ennél olcsóbb villamos energiát a világon sehol sem ál­lítanak elő. Az erőmű kiszolgáló személy­zetének végleges létszáma kb. 260 fő lesz. E létszám felét mér­nökök alkotják. A berendezés a vezénylés teljesen automatizált megoldású, az emberek valóban csak a műszerek működését fi­gyelik, illetve a javításokat vég­zik. Beírás előtt nézegetjük az erő­mű látogatási könyvét. Felhívják a figyelmünket az egyik bejegy­zésre. Harrimann, az USA utazó nagykövete 1963-ban többek kö­zött az alábbi mondatot írta: „Aki nem látta a bratszki vízi- erőművet. e csodálatos emberi alkotást, nem tekintheti befeje­zettnek saját felsőfokú képzését!” Md nem tudunk ilyen frappán­san fogalmazná, vitatkozni sem tudunk e közéleti személyi seg­gel és az is biztos, ezt az alko­tást a mai fogalmak szerint nem lehet túlértékelni. Az erő­mű épitéséről szóló anyagok kö­zött laipoaglaitok. A következő megjegyzést amerikai energeti­kai szakemberek írták,, 1959-ben készült jelentésükben: — „A szovjetunióbeli utazásról vissza­tért delegáció meggyőző bizonyí­tékokkal rendelkezik arról, hogy a Szovjetunió megelőzte az Egye­sült Államokat a vízierőművek építésében.® Hová megy az energia? Braüszk városában működik egy építőipari tröszt, amelynek 50 000 lakosa van. Mit épít ez a rengeteg ember? Felépítették az erőművet. Létrehozták a városit, amelynek jelenleg 140 000 laiko- sa van, 20 év körüli átlagos életkorral. E tröszt szerelőválla­lata a Tajgón több ezer kilométer hosszúságban húzódó magas­feszültségű távvezetéket épített. Tovább építik K raszno j arszk irányába az egymillió voltos ve­zetéket. Az építőipari kollektíva dolgozik Bratszkbam a világ leg­nagyobb faipari kombinátján, amelynek a kapacitása három­szorosa a legnagyobb amerikai fafeldolgozó kombináténak. Éven­te hatmillió köbméter fát dolgoz fel (az építés befejezés előtt áll) termékei ccxrd-cellulóze, karton, papír, gyanta, takarmányélesztő. Itt valóban Amerikával verse­nyeznek. Igazuk volt a selinho- voi elvtársaknak. Bratiszkban épül a világ legnagyobb alumíni­um-kohászati üzeme. A 24 darab egyenként 600 méter hosszú elekt rolízises műhely évi kapacitása egymillió tonna alumínium. Ez ötszöröse a francia termelésnek. Nemrég japán nagyiparosok, kereskedők, üzletemberek jártak a városban. Megtekintették az épülő alurraniumművet. Kijelen­tették: a szovjet fél nem tud olyan cikket kérni Japántól, amit meg ne kapna, ha hajlandó szerződni a bratszki alumínium exportjára is. Baranya—Tolna megyei Tég­laipari Vállalat felhívja a magánvevőket és közülete- ket, hogy tüzép- és fmsz- utalványokra a téglát a gyárakból szállítsák el. (197) Építőipari számlázásban és normázásban jártas férfi munkaerőt, vagy építőipari normást azonmaü felvételre keresünk. Jelentkezni lehet a Paksi ■Járási Építőipari Ktsz elnö­kénél. Paks, Dózsa Gy. u. 40. (262) Házépítő kombináthoz felvé­telre keresünk villanyszerelőket, víz-, gáz-, fűtés- szerelőket, lakatosokat, festő-mázolókat, betanított segéd­munkásokat Jelentkezés: ÉM. 43. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat házépítő kombinát, Buda­pest, III., Szentendrei u. 101. (135) Kül- és belföldi gyártmányú háztartási vülamosgépek. ké­szülékek garanciális és garancián túli javítását vállalja a Tolnai Fémipari és Szerelő hisz. Telep: Tolna, Ságvári E. u. 1. Telefon: 251. Vállalóhelyiség: Tolna főterén. Továbbá: Paks, Dózsa Gy. u. 34. Dunaföldvár: Kossuth E. u. 3, Telefon: 127. HIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Népújságban! Nem messze Bratszktól Tajset- ben, hatalmas acélművet építe­nek ugyancsak a tröszt építő­munkásai és ők munkálkodnak a korsuhovi ércdúsító üzem lét­rehozásán is. És most tessék jól figyelni. A szakemberek megállapítot­ták: ha ezek a nagy „fogyasz­tók” mind üzembe lépnek, — márpedig ez 2—3 éven belül megtörténik, — a bratszki erő­mű termelése nem tudja kielégí­teni az energiaigényt. Ezért a kormány olyan határozatot ho­zott, hogy gyorsítsák meg a Bratezikitól 280 kilométerre. Usizty-Ilinben a harmadik anga- rai vízáerőmű építését. Kapaci­tása a braitsziki óriáséval egyenlő és 1970-ben már az első turbi­nák áramot adnak a fogyasztók­nak. E látogatás arra kényszeríti az embert, hogy megfelelő jelzők­kel megfelelő fogaimat alkosson mindarról, amit itt lát. És ez sem könnyű feladat. Egyszerűen fejet köd hajtani az emberi al­kotómunka előtt, a szovjet embe­rek tehetsége és akarata előtt. Uj világ képe bontakozik ki ezen a tájon, az elektromos Szibériáé amely itt a kommunizmusba emeli az embereket. Vége RIBÁNSZKi RÓBERT Jólápoltság — megnyerő külső A megnyerő külső titka; a Tolna megyei Szolgáltató Ktsz jó munkája ! Női, férfifodrászat, kozmetika, hajfestés, hideg* j meleg dauer, manikűr-pedikűr, igényeinek megfelelően ! A kozmetika ma már nem fényűzés ! A dolgozó nő szükséglete ! A jól ápolt külső, jó hatás a környezetünkre! A Tolna megyei Sxol­gáltatóK.tSS fióküzletei megtalálhatók a megye legkisebb községében is ! (246)

Next

/
Thumbnails
Contents