Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-27 / 201. szám
augusztus 2Í. TÖtNA MEGTEJ NEPÜJSÄ© 7 Irkutszki jelentés IV. A fehér ezüst városa Egy évtizede történt. A Kom- szomol Központi Bizottsága megbízásából ezer Orel-megyei ifjú kommunista érkezett Irkutszkba. A várostól mór nem kellett mesz- szire utazniuk, hogy elérjék a Tajgában azt a lankás helyet, ahol egy új város alapjait kezdték lerakni. A városépítés sátorveréssel indult. Az elemi létfeltételek biztosítása után azonnal hozzákezdtek az építőipari vállalat, pontosabban a vasbetongyár, valamint az előregyártott elemek előállítását biztosító üzem létrehozásához; Selehovo ma már megkapta a Város titulust, szerepel a legújabb térképeken. A környéken, a megyében úgy ismerik, mint az építők és a kohászok városát; Az ezer oreli ifjú ember és követőik, sok ezren (ma 7000 építőipari munkás él a városban) csodálatos dolgot alkottak. Közel az Irkutszki Vízierőműhöz, a vasúti fővonalhoz, létrehoztak egy új várost és egy akkora alumínium- kohászati üzemet, amelynek végleges kapacitása eléri Franciaország alumíniumtermelésének színvonalát; A város lélefcszáma ma mór BO 000 és 1975-ig mintegy 130 000- re növekszik. Ez a fejlesztés az alumíniumüzem növekedésével, Illetve egyéb iparvállalatok telepítésével függ össze. A városi tanács elnöke rövid tájékoztatójában néhány jellemző adatra hívja fel a figyelmünket: a város lakóinak átlagos életkora 18,5 év; Nem tévedés. Tehát: nem éri el a 20 évet Két évvel ezelőtt a világon első helyen álltak a szaporodást jelző statisztikában. A város esetében ez egészen természetes dolog. Az azóta „élre került, rivális” az egyéb vonatkozásokban is megelőzhetetlen Bratszk város. Selehovo modern városépítési elvek szerint fejlődik. Csatornázott központi fűtéses, gázzal ellátott házaiban a dolgozók kényelmes lakásokban élnek. A várost a mi Dunaújvárosunkhoz hasonlóan liget választja el az üzemtől. Az alumíniumkohó igazgatója T. F. Panzsin elvtárs — aki éveket töltött hazánkban. Jó ismerője a magyar alumíniumiparnak és e terület szakembereinek, — szívesen elmagyarázza az alumíniumgyártás folyamatát, a még épülő hatalmas üzem működését. Korpusz és nyert korpusz Az első „korpuszt” azaz elekt- rollzises műhelycsarnokot 1958- ban kezdték építeni. Négy évvel később, 1962 februárjában csapolták az első alumíniumot. Azóta már 4 korpuszt építettek. így tehát az ötödik csarnok most kezdi meg működését. Még három korpuszt építenek. Az eddig működő üzemrészek kapacitása évi 124 000 tonna, vagyis több mint a kétszerese a magyarországi alumíniumtermelésnek. E látogatás óta a korpusz szót — bár egyszerű latin szócska és meglehetősen régen ismerem is, — különösen .tisztelem. Itt ez a szó a következőket jelenti. Képzeljünk el egy több emelet magas, 30 méter széles, 600 méter hosszú csarnokot, két sorban húzódó elektrolizises kádakkal, amelyekben „olvad” az oly becses fehér ezüst. És ilyen korpuszból 5 darab áll egymás mellett és hozzá sorakozik az elkövetkező 2—3 évben még a másik három, összesen csaknem 5 kilométer hosszúságban. E korpuszokból az öntőműhelyekbe szállítják a hatalmas üstöket, ahol kiöntik a szép, tiszta, fehér alumíniumtömböket, 97 százalékban kitűnő minőségben. Az ötödik korpuszon az utolsó simításokat végzik a szerelők. Itt érdemes egy kicsit elidőzni. Az első korpuszt az alapozástól az első öntésig 4 évig építették. Az ötödiket 11 hónap alatt készítették el. (Vegyük figyelembe a téli hónapokat, a 40—50 fokos hideget is) Az építéshez felhasználnak: 12 000 m3 sima betont, 13 000 m3 vasbetont, és mintegy 36 000 tonna súlyú vas, acél kábel és egyéb berendezés kerül beépítésre. Ekkora tömegű anyag és szerkezet bonyolult összeszerelését ilyen rövid idő alatt csak magas színvonalú, jól összehangolt szerelőmunkával lehet elvégezni. A termelési mutatók kiválóak. Bár egyelőre a timföldet az Uraiból szállítják ide vasúton (a megye területén feltárt bauxitme- zőkhöz a vasutat még nem építették meg) az olcsó villamos energia biztosítja az önköltségmutató világszínvonalát Az öntöde raktárában örömmel mutatják a piros színnel megjelölt alumínium „hegyeket”, amelyeket exportálnak, többek között Magyarországra; Szállít az üzem alumíniumot Japánba és Angliába is; Az alumíniumgyártás nem könnyű mesterség, komoly szaktudást igényel. Selehovoban más vidékekről érkezett szakemberek mutatták meg, hogyan kell a fehér ezüstöt előállítani. Ma már a selehovoi üzem küld az épülő bratszki és krasznojarszki alumíniumüzemekbe szakembereket, akik az ottaniakat vezetik be e szép mesterség titkaiba. — Valaki közülünk elkezd futni a gép irányába. Mi valamennyien mint a gyerekek, utána. Lihegve érünk a csoda mellé. Felnézünk rá, körüljárjuk, méregetjük, aztán záporoznak a kérdések. Kísérőink arcán jóleső öröm mosolya bujkál, amikor látják csodálkozásunkat, örömünket és érdeklődésünket. A válaszok: — Az egyik uráli gyár készítménye. — Egy kollektíva tervezte és egy egész üzem dolgozott az elké szítésén. — A helyszínen szerelték össze. — A meddő eltávolítását végzi. — Mögötte 4 kisebb exkavátor markolja a szenet. — A kar magassága 40 méter. — A markolókanál 35 köbméteres. — A terhet 70 méterre kéipes elmozdítani. — 5200 kilowatt kapacitású. — 25 különböző nagyságú motor működik benne. — Csupán néhány ember alkotja a személyzetet. — önsúlya 2500 tonna. — Évi 5 millió tonna szén kitermeléséit készíti elő. A széntermelés önköltségét mintegy hatszorosára csökkenti. — Átlagosan 30 000 kubikos évi munkáját helyettesíti. —. „Aztán összegyülekezünk a markolókanál torkában.” (Ribánszki Róbert felvétele.) Szibériai tartózkodásunk eddigi legnagyszerűbb élménye a selehovoi kirándulás. Az üzemben a kohászok úgy jellemezték munkájukat: mi csak a franciákkal versenyzünk (már tudniillik az üzem termelése „csak” a francia alumíniumtermeléssel azonos) az amerikaiak versenytársait nézzék meg Bratszkban és Krasznojarszk- ban”. Arra gondolok, — világra szóló dolgok születnek Szibériában. Saját szemünkkel láthatjuk: a kommunizmus alapjainak lerakását, az anyagi, technikai bázis megteremtését. A lánctalpas üzem Cseremhovoban már a múlt században is bányászikodtak, de az első 5 éves terv idején indult fejlődésnek a széntermelés és a város. Hála a kedvező geológiai feltételeknek, a széntelepek felszínhez való közelségének, lehetőség nyílik a fekete gyémánt külszíni fejtésére is. A meddő eltávolítását, valamint a szén kitermelését exkavátorokkal végzik. A város határában most épül egy nagyméretű szénosztályozó, az egyik előkészítés alatt álló külszíni fejtés tőszomszédságában. Oda igyekszünk. Kísérőink valami érdekeset akarnak mutatni. Megállunk a friss földhányás tetején és az elénk táruló látványtól gyökeret ereszt a lábunk. Egy több száz méter hosszú, 50— 60 méter széles, kb. 20 méter mély „árokban” előttünk van a világ második legnagyobb exkavátora. Eurázsiában a legnagyobb! És ekkor... furcsa dolog történik. A világ legnagyobb exkavátora Nézegetjük a hatalmas gépóriást a magasba nyúló kart és ekkor valaki megszólal: — Vegyük le a kalapot! — Mindenki érti és egy pillanat alatt fedetlen fővel állunk az Exkavátor előtt. — A tervezőkre, a kivitelezőkre, alkotóira gondolunk. És őszintén — nem kis meghatottsággal. Azután összegyülekezünk a földön pihenő markolókanál torkában. Az egész csoport, kísérőkkel együtt, és fényképezés. Bőven beleférünk valamennyien. Azután föl a lépcsőkön a gépházba. (Egyik barátunkat, akinek fáj a lába, lift viszi föl.) Néhányan a gépházból is tovább indulunk, fölfelé a karon. Lépcső és korlát véd bennünket ekkora magasságban. Jó 25 méterre lehetünk, amikor újra egy megjegyzés: — Ne menjünk tovább; — szédülök! Egyetértünk, és szépen, óvatosan visszavonulunk. A főmérnöktől megtudjuk, hogy a tervezőintézet nemrég elkészítette a világ legnagyobb exkavátorának tervét és már hozzáláttak a kivitelezéshez. (Az Uraiban is komolyan veszik a gazdasági versenyt.) Nagyon nehezen mozdulunk a „lánctalpas” mellől. Távozáskor többször vissza-visszanézünk. Nagyszerű emberi alkotást láttunk. Sok munkát fordítottak e gépóriás előállítására, de ha a 30 000 kubikos erejének megkímé- lésére gondolunk: megérte! Ribánszki Róbert Következik: Elektromos Szibéria. A Televízió műsoré Augusztus 31., kedd 17.48; Hírek. 17.53: Kukkantó. 18.35: A hírnév alapja: a minőség. 18.55: Esti mese. 19.05: Sardou: Szókimondó asszonyság. <11 éven felül). Zenés játék három felvonásban. Az I. szünetben Tv- hlradó — Napi jegyzetünk. A II. szünetben Gera György színházi jegyzete. 21.45: Mozlvlzló. Filmrejtvény műsor. 22.05: TV-hir- adó — 2. kiadás. Szeptember 1„ szerda 17.53: Hírek. 18.00: A Magyar Hirdető műsora. 18.10: Visszapillantó tükör. 18.25: Kezdődik a tanítás. Kisdobosok műsora. 18.45: Kisvárosokról. 19.00: Agostonék egy napja. Riportfilm. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Mese a 12 találatról. Magyar film. 21.25: Napló. 21.30: Barangolás — évezredek országútján. 22.30: Tv-hiradó — 2. kiadás. Szeptember 2., csütörtök 9.30: Kisvárosokról. Riportfüm. 9.45: Agostonék egy napja. Riportfilm. 10.05: Mese a 12 találatról. Magyar film. 17.03: Hírek. 18.10: Éva és a hattyú. Bolgár kisfilm. 18.30: A jövő hét műsora. 18.45: Tv-bébi. 19.00: A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Telesport. 20.15: Ha Igazad van. Szovjet film. 21.30: Van kedve táncolni? Közvetítés a kőszegi Jurlslch-várból. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. Szeptember 3., péntek 9.30: Ha igazad van. Szovjet film. 10.45: Telesport. 11.00: A jövő hét műsora. 18.55: Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját. A MRTV Szimfonikus Zenekarának nyilvános hangversenye. Szeptember 4., szombat 17.33: Hirek. 17.40: Főzzünk okosan. 18.10: Modern postaüzem. Francia kisfilm. 18.25: Robinson Crusoe kalandjai. Defoe regényéből készült filmsorozat X. rész. 18.50: Jelentés Magyarországról. Fából faragott emberek. 19.20: Esti mese. 19.30; Tv-hiradó. 19.50: Hétről hétre... 20.00: Magazin. A Tv-híradó melléklete. 20.20: Morál 1963. Magyarul beszélő nyugatnémet film. 18 éven felülieknek. 22.00: Költészet. Heine-versek. 23.30: Tv-híradó — 2. kiadás. Szeptember 5., vasárnap o.so: Bábfilm kicsinyeknek. 10.00: Hétmérföldes kamera. Uttörőhiradó. 10.15: A fáraók országában. IV. rész. Karnak, Luxor. 10.30: Látogatás a Mezőgazdasági Múzeumban. 11.30: Rejtett arany. Magyarul beszélő kanadai kis játékfilm. 14.56: Nyári mezőgazdasági szakfilmsorozat. 15.35: A Magyar Hirdető műsora. 15.45: Magyarország-Ausztria labdarúgó vb-selejtezömérkőzés. 17.50: Meddig akar élni. Csehszlovák kisfilm. 18.00: Nagy felfedezések. Az Utolsó kaland. Kisfilm. 18.30: Divatbemutató közvetítése a Buda- pest-bárból. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Esti mese. 20.00: Sporthírek. 20.10: Az ifjú Edison. Magyarul beszélő amerikai film. 21.35: Macskazene. Az NDK-Televízió tréfás, zenés magazinja. 22.00: Tv- hiradó — 2. kiadás. |A Magyar Televízió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.) ».Apróhirdetések,» Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz kőművest, kőművest kiszolgáló segédmunkásokat, útépítéshez kubikosokat. Jelentkezés a vállalat központjában, munkaügyi osztályon. Szekszárd, Ke- selyűsl út 6. (146) Rózsaszükségletét őszi szállításra rendelje már most meg. Százharminc féle bokor-, futó-, babarózsák, csodálatosan szép nemzetközi újdonságaimból. Kérje díjtalan árjegyzékemet. Szálkái rózsakertészet, Pusztaszabolcs. ___________________________________________________(8) D iáklányok részére bútorozott szoba kiadó. Szekszárd, Rákóczi u. 98. (228) Építésztechnikus nagy gyakorlattal elhelyezkedne ,,Építsünk ésszerűen” J jeligére. Cím a Szekszárdi Nyomdában. (232) 407-es Moszkvics kitűnő állapotban 69 000-ért eladó. Kölesd, Húsbolt. (230) A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat bérbe venne jól zárható helyiségetj lehetőleg a város belterületén, motor- kerékpárok részére garázsnak. Bejelentést a vállalat központjában: Garay tér 4. sz. (235) Gyermek gondozását, vagy háztartási munkát vállalok. Cím a kiadóban. (233) Felhívom azokat az érettségizett fiatalokat, akik a laboratóriumi asszisztensi pályára kedvet éreznek, szeptember 10-én reggel fél kilenckor jelenjenek meg az egészségügyi szakiskolában felvételre. A felvételi vizsga tárgyai: kémia, fizika, matematika. Sikeres felvétel esetén a laboratóriumi, asszisztensi munkakörbe nyernek azonnali elhelyezést. Megyei Kórház Igazgatósága (244) Kül- és belföldi gyártmányú háztartási villamosgépek, készülékek garanciális és garancián túli javítását vállalja a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsx. Telep: Tolna, Ságvári E. u. 1. Telefon: 251. Vállalóhelyiség: Tolna főterén. Továbbá: Paks, Dózsa Gy. u. 34. Dunaföldvár: Kossuth L. u. 3. Telefon: 127. (118) HIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Népújságban!
