Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-26 / 200. szám
1965. augusztus 26. TOLNA MEGYFf NEPÜJSÁÖ 7 ír k ütsz ki jelentés nii Munkában 22000 geológus Beszélhetünk-e Irkutszk megyéről? Az Oblaszty szó területet jelent, ezért ha megyének fordítjuk, nem vagyunk egészen pontosak. Közigazgatási értelemben azonban mégis ez a helyes. Az oblaszty ugyanazt jelenti ilyen vonatkozásban, mint nálunk a megye. Az irkutszki megye határát 1936-ban vonták meg a térképen és a gyakorlatban is. Az atlaszban a Bajkál-tótól északra elterülő részen találhatjuk, egyébként Kelet-Szibériának is nevezik. A Szovjetunió hatalmas kiterjedésű ország. Más dolog azonban e terület méreteit elképzelni a térkép alapján és más dolog a valóságban látni. A Moszkva— Irkutszk közötti repülőút egy kissé hozzásegíti az embert a szovjetunióbeli távolságok megértéséhez. E repülés 6 órát vesz igénybe és még csak a felét tette meg az utazó a Moszkva—Vlagyivosztok közötti távnak. Ehhez fogható méretek a világ egyetlen országában sincsenek. Ha például az USA-beli távolságokat akarnánk hasonlítani a Szovjetunióéhoz, bátran mondhatjuk: ekkora területek átrepülése után lekerülnénk még e hatalmas ország térképéről is. Nos, ha az elmúlt évszázadban az emberek az ..amerikai méretek” fogalmat alkalmazták, valami rendkívülinek, Európában szokatlanul nagynak a kifejezésére, akkor ma egvre inkább a (,szovjet méretek” fedik ugyanezt a fogalmat. Az irkutszki rriegve területéből 3 Angliát, vagy másfél Franciaországot, vagy (elnézést!) 7 és fél Magyarországot lehetne kimérni. E hatalmas terület feltárt kincsei is rendkívüli gaz- . dagságra vallanak. Bár a feltáró tevékenységet a mintegy 22 000 fős geológus „csoport” végzi, bőven van mit kutatni az elkövetkező években is. A tudósok számításai szerint például, egyedül az Angara akkora mennyiségű villamos energia előállítását teszi lehetővé, duzzasztóművek megépítése útján, mint hazánk jelenlegi villamosenergia-termelé- sének a 7-szerese. Mérhetetlen kincsek a Tajgában A megye felszínének 75 százalékát erdő borítja. A fafeldolgozó ipar szinte kimeríthetetlen tartalékokkal rendelkezik a Tajgában. A fakészletet mintegy 8 milliárd m3-re becsülik. Csak az évi természetes növekedés eléri a 60 millió m3-t és ennek a mennyiségnek még a közeljövőben is csak az egyharmadát tudják kivágni és feldolgozni. A már ismert arany-, kőszén-, vasérc-, kősó-, csillám-, gyémántkészletek mellett az utóbbi években új lelőhelyekre bukkantak. A terület rendszeres, tudományosan irányított geológiai kutatása kőolajmezők, bauxit, valamint hatalmas földgázlelőhelyek feltárását tette lehetővé. Kísérőink elmondják: Szibéria mesébe illő kincsei a régebbi időkben is ismeretesek voltak, de a hatalmas távolságok, az őserdő, a hihetetlenül kegyetlen éghajlati viszonyok leküzdhetetlen akadályokat állítottak e kincsek megközelítésének útjába. Feltárásuk, felszínrehozataluk és felhasználásuk a modem technikai eszközök fejlődésének föggvényében old- hátó meg. És még valami! A szovjethatalom éveiben a kutatások rendkívüli mértékben fokozódtak. Mind ismertebbé váltak a nyersanyaglelőhelyek egyre konkrétabb tervek készültek a kitermelésre, de mire a munkások és parasztok állama e munkát megkezdhette volna, kitört a második világháború. A háború utáni években folytatódott a kutatás és 1948-ban az SZKP Központi Bizottsága kezdeményezésére a Tudományos Akadémia rendezésében tanácskozást tartottak Irkutszk Kelet-Szibéria energetikai lehetőségei kiaknázása céljából. A megvalósítás azonban csak később kezdődhetett, mert akkor az anyagi eszközök, a pénz, és a technika a háborúban felperzselt európai- országrész újjáépítéséhez kellett. A második, 1955-ös hasonló témájú irkusztki tanácskozás már a tervek megvalósításának kezdetét jelentette. Akkor már épült az Irkutszki Vízierőmű és hozzáláttak a Bratszki Vízierőmű építéséhez. 1955 tehát ilyen értelemben új korszak kezdetét jelöli Kelet-Szibéria fejlődése történetében. Kiaknázzák a lehetőségeket A szovjetek államának mai lehetőségei, a technikai színvonal, a szovjet emberek tudatossága, műszaki felkészültsége a szó szoros értelmében lélegzetelállító gyorsasággal változtatja meg e vidék arculatát. A társzekeres karavánok, amelyek az amerikai vadnyugat meghódítását kezdték, még néhány száz évig ostromolhatnák a Tajgát és nem sokra jutnának vele. Ma azonban a repülőgépek különböző típusai: hatalmasak és kisebbek, helikopterek, exkavátorok, billenőkocsik, bulldózerek, óriásdaruk, távvezetékek, modern építőanyagok mindmind a szovjet emberek rendelkezésére állnak, e hatalmas terület méreteinek leküzdésében, kincseinek feltárásában. A sikerhez elengedhetetlenül fontos az emberek tevékenységének terv- szerűsége. Mindezt biztosítja a párt vezetése, a kommunisták és pártonkívüliek, tudósok, mérnökök, munkások, testvéri kollektívája. Azok az emberek, akik sok száz kilométerre behatolnak a Tajgába, sátrakban lakva kezdik a honfoglalást, új városok, üzemek építését, az új élet tudatos harcosai egy új világ alkotói! Ribánszki Róbert Következik: A fehér ezüst városa törpédé cl háló hun Levegőbe repült egy halászhajó a Atlanti-óceánon BARÁTOM. az autótulajdonos A második világháború következményei az óceánokon olykor még napjainkban is érezhetők. Egy torpedó, amelyet húsz évvel ezelőtt lőttek ki valamelyik német tengeralattjáróból, egy amerikai halászhajó hálójába akadt, felrobbant, levegőbe repítette a halászhajót, s nyolc tengerészt megölt. A katasztrófa az Atlanti-óceánon játszódott le Currituck Soundtól 45 mérföldnyire keletre, Észak-Karolina előtt. Az áldozat a 22 méter hosszú és 80 tonnás Snoopy halászhajó. A Snoopy, amelynek parancsnoka, Edward Doody volt. a Ge- raldine halászhajóval együtt indult el. Ez utóbbi parancsnoka Edward Berry volt. A tenger azon a tájon rendkívül gazdag halban. A hajók 300 méter távolságra haladtak egymástól. A szerencsétlenség éjfél előtt fél órával következett be. Doody parancsnok éppen elrendelte, hogy indítsák el a hálót felhúzó gépezetet. Rögtön észrevették, hogy valami nincs rendben, s hogy a háló megakadt valamiben. Talán valami cápa, amelyből arra félé rengeteg van. De mégsem, gondolta Doddy parancsnok. A cápa megpróbálna kiszabadulni és rángatná a hálót. A gép tovább dolgozott. Egy idő múlva a víz színén valamilyen ismeretlen szörnyeteg körvonalai bontakoztak ki. A parancsnok azonnal szólt, hogy állítsák le a gépet. Az ismeretlen tárgyra ráirányították a fényszórók sugarát. A hálóban torpedó volt! Azonnal jelentették a Geraldine parancsnokának, mi történt, Berry elrendelte. hogy a háló köteleit vágják el, s a legnagyobb sebességgel távozzanak a torpedó közeléből. Alig telt el azonban néhány pillanat, borzalmas erejű robbanás reszkettette meg a levegőt. Utána csend és sötétség lett. A Geraldine parancsnoka azonnal SOS-jedeket adott le, amelyeket fel is fogtak Norfolkban. Ocracokeban és Cape Hattesban. A partőrség motorcsónakjai és néhány helikopter megindult a szerencsétlenség színhelyére. Az egyik helikopter, amikor a helyszínre ért, arra lett figyelmes, hogy a felrobbant Snoopy roncsába négy tengerész kapaszkodik. Ezek az emberek a robbanás pillanatában a hajó ornán tartózkodtak, életben maradtak, bár ők is megsebesültek. A többieknek nyoma veszett. A helikopterek és a motorcsónakok még sokáig köröztek a szerencsétlenség színhelye körül, abban a reményben, hogy megtalálják a legénység másik hét tagját és Doody kapitányt. Hiába. Elnyelte őket a tenger. Az amerikai hatóságok a tragédiával kapcsolatban közleményt adtak ki, s megállapították, hogy a második világháború folyamán, abban a körzetben a német tengeralattjárók több amerikai és szövetséges csapatszállító hajót süllyesztettek el. Az amerikai haditengerészet ezért aknákat rakott le. A háború befejeztével ezeket eltávolították. Arra azonban senki sem gondolt, s nem is tudhatta senki, hogy a tengerfenéken német torpedó van. A minap sietős utam volt valahová. Nagy ez a város, legalábbis gyalogszerrel hatalmasnak tűnik. A központig sem jutottam amikor az egyik régen látott barátom megállított: — Sietsz valahová? (Tapintatból nem akartam neki azt mondani, amit a hülye kérdésre legszívesebben válaszoltam volna, így csak bólintottam.) ö valami gőgös nyugalommal állt tovább, s jött a következő életbevágóan fontos kérdés: — Hogy vagy? — Kösz, jól. És nincs semmi újság. — Gondoltam megelőzöm. nehogy utána megkérdezze ezt is._ Ez hatott. Sajnos nem annyira, hogy utamra engedett volfia. — Gyere igyunk meg egy kávét. — mondta. — Rohanok. — A, majd elviszlek a kocsimmal. Ez megint hatott. Mármint nálam. Hát persze az más, akkor telik abból a húsz percből még egy feketére is. Beültünk. Barátom utánozhatatlan autósmozdulattal vágódott a volán mellé. Kerregés, kis szünet, újból kerregés. Semmi egyéb hang, barátom káromkodását leszámítva. — Egy pillanat — mondja és nekiesik jobb belátásra bírni a kocsit. — Ez gyorsan megvolt, — mondom kényszeredett vigyor- ral egy negyedórái várakozás után. Barátom elismerésnek veszi, büszkén rohanunk a cél felé. Aztán magyarázkodunk a rendőrnek, Hogy mi szabályosan fordultunk, biztos ő látta rosszul. Újabb tíz perc, plusz negyven forint. Barátom kifizeti, közben úgy néz rám, mintha én találtam volna ki az atomháborút. Megyünk tovább. Az útkereszteződésnél kicsit várni kell. mert ahogy ő megmagyarázta, ott a többieknek van elsőbbségük. Kerek öt percig élvezték ezt a jogot. Megérkeztünk, alig félóra késéssel. Miközben kikászálódom, barátom előkelő mozdulattal mutat vadonatúj Trabantjára: — Látod, ezért jó a kocsi! Azóta kerülöm. (kánya) Mentőháló repülőgépek számára A repülés legkényesebb szakaszai a fe(- és leszállás. Ha a leszálló gép például valamilyen okból túlrohan a kifutópályán, vagy a pálya végéig felemelkedni képtelen, rendszerint súlyos katasztrófa vár rá. így történt 1963-ban Párizs Orly-i repülőterén, amikor egy Boeing 707 jelű gép 130 utasa lelte halálát. Az ilyen természetű szerencsétlenségek megelőzésére eddig is többféle berendezést szerkesztettek. Újabban egy svéd gyár „Safe- land”-nek nevezett szerkezete az eddiginél több sikert ígér. A „Safeland" lényegében rugalmas hálórendszer, amely a túllendült gépeket megfékezi. A kifutópálya végén felállított berendezés hatalmas hárfára emlékeztet, amelynek „húrjait” hármasával csoportosított nylonkötelek alkotják. A „húrok”-at alul-felül nylonkábelek . kötik össze, A széles s mintegy 5 m magas hálórendszert összecsukható acél árbocok tartják kifeszítve; az árbócok a felszín alatt elhelyezett hidraulikus fékberendezéssel állanak összeköttetésben. a.z eddigi próbák azt mutatják, hogy a „Safeland” jelenlegi formájában 135 t-nál nem súlyosabb sugárhajtású gépek megfékezésére alkalmas (az említett Boeing gép üzemi súlya éppen ekkora volt). MOZI műsor Augusztus DOMBÓVÁR: 27—29. A világ végéig. (Francia—olasz film.) 30—1. Az öreg halász és a tenger. (Amerikai film.) DUNAFÖLDVÁR: 27—29. I Egy krumpli, két krumpli, j (Amerikai film.) 30—31. Haj- , rá, franciák! (Francia film.) i PAKS: 27—29. Hajrá, franciák! (Francia film.) 30—1. ! Egy krumpli, két krumpli. ! (Amerikai film.) SZEK- SZARD: 26—29. Phedra. ! (Amerikai film.) 30—1. Éget- ! nivaló ember. (Olasz film.) ; SZEKSZÁRD KERT: 26—29. I Hölgyeim, vigyázat! (Francia ! film.) 30—1. Fekete bársony. J (NDK film.) TAMÄSI: 27— i 29. Az öreg halász és a tenger. (Amerikai film.) 30—31. Beáta. (Lengyel film.) TOLNA: 27—29. Fekete bársony. ' (NDK film.) 30—1. Hölgyeim, vigyázat! (Francia film.) (7) Apróhirdetések Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz kőművest, kőművest kiszolgáló segédmunkásokat, útépítéshez kubikosokat. Jelentkezés a vállalat központjában, munkaügyi osztályon. Szekszárd, Keselyűs! út 6. (146) A MÁV Hídépítési Főnökség 8. sz. építésvezetősége kocsolai munkahelyére felvételre keres segédmunkásokat. Vidékieknek szállást biztosítunk. Jelentkezni lehet a fenti címre levél- ben is. (212) Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat felhívja a magánvevőket és közülete- ket, hogy tüzép- és fmsz- utalványokra a téglát a gyárakból szállítsák el. (197) NYÁRVÉGI HANGLEMEZ. VÁSÁR Fele áron vásárolhatja meg kedvenc hanglemezeit! VIII. 23-tól IX. 11-i *g a kijelölt boltokban és áruházakban! ^27)
