Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
1665. augusztus 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Mang és mondanivaló Gyorsítani a a talajmunkákat! KOMLÓS JÄNOS népszerű szellemes megjegyzései közül több szerepel már a köznapi szóhasználatban. Főként azok értek ed ezek közül a szellemi szalmaszálak közül nagyobb megbecsülést amelyek a bírálatra vonatkoztak és vonatkoznak. Azt mondja egy helyütt: felfelé minden különösebb rizikó nélkül megmondhat bárki, bármit, lefelé azonban már kevesebben vállalják a kritika gyakorlását. Adjunk igazat Komlós Jánosnak: valóban kialakult körünkben egy olyan állapot, hogy ha leszakad valahol egy fal akkor mindjárt kész az ítélet; nem csoda, nem intézkedik a megyei vagy az országos vezetés az építkezések minőségének javítására. Az azonban már ritkábban kerül szóba, hoigy építhette volna az a kőműves jobban is... Ha pedig mégis so-r kerül az ilyen felvetésre akkor rendszerint kész a válasz: a következő majd jobban sikerül. Igen, de évek óta állandóan várunk arra a bizonyos következőre amelyik majd jobb, tökéletesebb lesz, mint minden előző. S a várakozással szemben még a legjobb türelem mellett is azt tapasztaljuk. hogy sem az ütem, sem pedig a minőség nem javul. Pedig ha meghallgatja az ember azokat, akik beszélgetés közben elmondják mit, hogyan kellene csinálni akkor óhatatlanul az a véleménye alakul ki, hogy rengeteg elképzelés és terv van az emberek fejében. Az azonban még véletlenül sem derül ki, miért, nem lehet azokat végrehajtani. Garanciális javítás keretében helyrehozták egy házban azokat a hibákat amelyeket építés közben követtek el. A brigádvezető közlékeny ember volt, s olyan világosan elsorolta hogyan kellett volna a kifogásolt munkákat elvégezni, hogy a hallgatónak majd az álla esett 1® ekkora szakértelem láttán. Később derült ki a turpisság: az építkezésen ugyanaz a brigád dolgozott. Látták a bajokat, de nem szóltak: úgy voltak vele, nem érdemes reszkírozni a kollegák előtt, mert könnyen sértődő emberek, s még kimarják maguk közül azt, aki jártat ja a száját. Maradt tehát minden a maga megszokott rendjében: miért fájjon az a festőnek, ami később esetleg a művezetőnek fájt. az Általánosítást szeretnénk elkerülni, de Komlós Jánosnak mégis igazat kell adnunk. S hogy a problémakör teljesebb legyen, egy másik oldalról nem árt a bírálat ügyét megnézni. Kurdon történt a következő eset. Különböző változásokra került sor a községben, s hogy mindenben tisztán lássanak, alakítottak egy bizottságot amelyik részletesen próbálta megvizsgálni a bajokat. Ne részletezzük mi mindent hozott felszínre a tapasztalatgyűjtés, talán csak annyit: semmivel sem mondott többet a bizottság elnöke annál amit mindenki tudott. De ő elmondta, nyíltan, sokak előtt, s ebből származott a baj. Mindjárt került aki azt mondta: jóra bízták a dolgot, ebből az emberből az ellenség hangja beszél. Pedig csak azokat sorolta el, amiket mások is tudtak, de hallgattak róla. Egy rövid időre érdemes még időzni ennél a pontnál, mert valami hiba mégiscsak volt. Úgy A Palánki Téglagyárhoz felveszünk j több éves gyakorlattal a bér- elszámolásban is jártas irodavezetőt I meghatározott időre. Jelentkezés a téglagyár i dájában. Telefon: 29—08. (122) ‘I ismerik a szóban forgó embert, mint aki nem takarékoskodik a hangerővel: ha valamit mond, arról könnyen tudomást szerez a harmadik szomszéd is, elhallatszik hozzá. S ez — milyen érzékenyek is tudunk lenni — a leginkább sértő és fájó pont. Mert ha igaz is valami, miért kell azt elkiabál- ni. A megbíráltak közül sokan hivatkoznak a hangnemre, a hangerőre, s arra, hogy az a mód amiként közölték velük a kellemetlen igazságot, sértette az önérzetüket. Emberi méltóságot, meg egyéb ilyeneket emlegetnek. Szó se róla van némi igazuk. Dehát lassan ott tartunk, hogy nemcsak az Indokolatlan parancsolgatás, hanem a jó szándékú, de keményebben hangzó bírálat is sértésnek, igazságtalanságnak tűnik az érintett szemében. Mintha a kemény, határozott hanghordozás változtatna valamit a lényegen. Nem a mondanivalót, hanem a hangsúlyt nézték a kurdi esetben is. Pedig okvetlenül szükséges valamilyen rangsorolás, s ebben a mondanivalót, az igazságot illeti meg az- elsőbbség, s nem azt a módot, ahogy közük. Volt régebben nálunk egy elképzelés. Körülbelül így hangzott: ha öt százalék igazság van a kritikában, el kell fogadni. A gyakorlatban az ilyen állásfoglalás mechanizmushoz, meaculpázáshoz vezetett, el kellett tehát vetni. Jó volna azonban, ha nagyobb polgárjogot nyerne a bírálat megítélésénél a mondanivaló. Nézzünk újfent egy példát. Egy szekszárdi üzemben különböző vétségekért fegyelmit kapott egy karbantartó szakmunkás. Igazát keresve jogorvoslásért fordult az akkori vállalati egyeztető bizottsághoz. A tárgyalás érdekes mederben folyt le: a fegyelmit kapott ember elismerte azokat a mulasztásokat, amelyeket ellene felhoztak. Tiltakozott azonban az ellen ahogy a művezető ezt bizonyos alkalmakkor közölte vele. Fenntartotta magának a jogot ahhoz, hogy csak azt fogadja el, amit szép szóval, esetleg duruzsoló hangon mondanak. Hogy közben egy sereg mulasztást követett el, s ezért joggal felháborodott a művezető? Ez mellékes, a lényeg, hogy vele csak emberséges hangon beszéljenek. Dombóváron újra megnyílt a ! lehetősége annak, hogy a Gárdonyi téren a volt Dőri- kastély körüli részen í társasházépítkezés induljon ! A tervek szerint 6 db négylakásos egyemeletes és 1 db 8 lakd- sós kétemeletes épület emelhető, j Az OTP az építkezést magas összegű kölcsönnel támogatja. Bővebb felvilágosítás az OTP Tolna megyei Igazgatóságánál, Szekszárdon és Dombóváron a dombóvári járási fiáknál nyerhető. (133) . AZ EGYÜTTÉLÉSBEN, a közös munka kiterjedésében természetesen óriási szerepe van a megértésnek, az emberséges eljárásnak. Az is bizonyos azonban, hogy a hibák elnézése, takargatása nem javítja, hanem rontja a kisebb, vagy nagyobb kollektívák együttműködését, s nagy befolyással van az eredményre. Ha aztán, amint az első példánkban szóba került még a „kimarás” veszélyével is jár, bizony alaposan meggondolja valaki, hogy elsuttogja észrevételeit. Arra pedig még álmai közben sem mer gondolni, hogy esetleg hangos szóval mondja el a véleményét. S az ügyek így folydogálnak aztán gyakran sokáig, amíg valaki „felülről" közéjük nem nyúl. De még ekkor sem biztos, hogy a mondanivaló; nézik, hanem azt: miként közölte az illető a mások által is ismert problémákat. Hogy az előbbi a fontosabb? Feltétlenül. Ezt azonban tanácsos szépen elmondani, nehogy valaki megsértődjék a hanghordozás miatt. Sz. 1. Ülést tartott a megyei operatív bizottság A megyei operatív bizottság csütörtöki ülésén a gabonafelvásárlás, tárolás, az aprómagter- mesztés és tisztítás, végezetül pedig a mezőgazdasági munkák állása szerepelt a napirenden. Az aprómagtermesztésről a dombóvári vető magiközpont igazgatója, Csonka Károly elmondotta, hogy a lucernamag-termesztés- ben kiesés van. A gazdaságok egy része a harmadik kaszálásból próbálja pótolni ezt a kiesést, bár ebből a magfogás mér bizonytalan. Jól halad a borsó fertőtlenítése. A metilbromidos eljárással eddig háromszáz vagonnal zsizsi letelem í- tettek, s a négyszáz vagonos tervet mintegy százzal tudják túlteljesíteni. 179 előadás Legsikeresebb film : — 58 ezer néző A kőszívű ember fiai A nyári hónapokban sokan szórakoztak esténként a szekszárdi mozikban. A statisztika szerint a Garay filmszínházban június elejétől augusztus 15-ig 114 előadást tartottak amelyeket 26 830 néző tekintett meg. A Garay moziban a legnagyobb siker a „Riói kaland” című film, amelyből kilenc előadást tartottak, a nézők száma 3540 volt. Szép számú közönség nézte meg a „Tenkes kapitánya” című magyar filmet is, hét előadáson 2136-an voltak. A kertmoziban, megnyitása óta 65 előadást tartottak, a bemutatott filmekre 31 276 jegy kelt el. Legtöbb vendég „A kőszívű ember fiai” című magyar filmet nézte meg: 3876 felnőtt és külön ifjúsági előadáson 1577 tanuló. Az eladott jegyek számát tekintve az utána soron következő film a „Limonádé Joe” című csehszlovák film volt, amelyeit 3200-an néztek meg. Nagy sikere volt a „Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?” című magyar filmnek, összesen 2370 jegyet adtak el az előadásokra. A további célokról elmondotta,' a törekvés az, hogy a termelést koncentrálják vagyis kevesebb üzemmel termeltessék meg _a szükséges mennyiséget. A szerződéskötéseket már a szövetkezetek új tervezési rendszeréhez igazítják. Az őszi növények 64 százalékára kötöttek már szerződést. Szűcs Lajce. a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője megállapította, hogy a borsó fertőtlenítése az idén a legszervezettebb, viszont nincs megoldva a gyors bükkönytisztítás, mert kevés hozzá a gép. A mezőgazdasági munkák állásáról elmondotta, hogy az aratás rövidesen befejeződik Az eddigi teljesítmények szerint egy aratógépre 125 hold, egy kombájnra 244 hold jutott átlagosan. Több kombájnos túlhaladta a száz vagonos teljesítményt. Az erőket most a cséplésre kell összpontosítani, mert a megyében még mintegy 24 000 hold termése vár cséplésre. A cséplés meggyorsítása érdekében a kombájnokat is tovább kell üzemeltetni, keresztből való csépléssel. A talajmunkákban változatlanul lemaradás van, bár az utóbbi időben javult az ütem. Feltétlenül szükséges, hogy minél több gépet üzemeltessenek kettős műszakban. örvendetes tényként hangzott el az ülésen, hogy javult az izzóellátás, úgy. hogy a szállításokhoz. különösen a közúti szállításaikhoz több vontatót lehet felhasználni, amelyek éppen a megfelelő világítás hiánya miatt: nem közlekedhettek. Jltí'is zerqijári lieli/zetkép Kívülről nézve úgy tűnik, mintha már teljesein elkészült volna I a gyár, a második ötéves terv | legnagyobb Tolna megyei létesítménye. Legfeljebb a gyárudvar \ parkosítását lehetne hiányolni. Kész az irodaépület, a közel tízezer négyzetméteres nagycsarnok, | a porta, a garázs, a kazánház, a | konyha és étkezde; A nagy, hideg- j üzemi csarnokban forognak a gé- I pék, az automata revolver- és vo- 1 nalesztergák csaknem percenként I bocsátják ki a különféle alkatié-' : székét, kilométeróra-vezeték hol- ; landicsavarokat, olajnyomásmérő- ! tengelyeket. A meós néha — el- ; len őrzésképpen — lemér egy-egy darabot és máris a következő gépnél van. A masinák újak, itt, ha egyszer jól beállították, nem nagyon keil utánaállítani ... Az üzem betonpadlóján négyze- I tek téglalapok vannak felrajzol- I va. Az újabb, még meg nem érkezett gépek helyei. Először a beruházás felől érdeklődünk Magyart László elvtársnál, a gyár igazgatójánál. — A hidegüzem műszaki átadása már a tavasszal megtörtént. A technológiai szerelés második ütemével néhány héttel ezelőtt j végeztünk, most a harmadik ütem 1 van soron. Munkába állítottuk azt a kilencvenkét új, fiatal szakmunkást, akik júniusban—júliusban | vizsgáztak. A tanműhelybe újabb fiatalokat vettünk fel. Az elmúlt napokban történt meg a vegyianyagraktár, a garázs és a göngyölegraktár műszaki átadása. A kazánházunk teljesen kész, mindhárom kazán kipróbálva, teljesen felszerelve várja, hogy gőzt termelhessen az egész gyárnak. Most csak az egyiket üzemeltetjük. Sajnos, a melegüzem, a felületkikészítő még nem készült el, itt az építkezést főleg az késleltette, hogy nem lehetett időben eldönteni, honnét. milyen berendezést kap az üzem. Most azonban már lehetővé válik az építkezés meggyorsítása, nemcsak a tervei állnak rendelkezésünkre a berendezésnek, hanem annak jó része — köztük a legfontosabb, az angol gyártmányú galvanizáló — már itt is van, Az elmúlt napokban megtartott kooperációs értekezleten, an cl yen részt vették a tervezők, a kivitelezők is, megegyezés született, hogy „zöld utat" biztosítanak ennek a beruházásnak, összehangolják a munkát, így nemsokára már a felületkikészítést is itt végezhetjük. Külön ki kell emelni az ÉM. Csőszerelőipa- ri Vállalat itt dolgozó brigádjának tevékenységét. Gyorsan, jól szervezetten dolgoznak. Most a melegüzem hőközpontját szerelik és az eddigiek alapján bízhatunk abban, hogy a téli hónapokra fűteni tudjuk a melegüzemet, télen is lehet majd szerelni itt a gépeket. berendezéseket. Az új gyár első terméke a kilométeróra-vezeték volt. Ez már teljes egészében itt készül, szekszárdi gyártmány. A központi budapesti gyárban már nem is állítanak elő kilométeróra-vezetéket. A termosztát gyártását csaknem egyidőben kezdték a kilométeróra-vezetékkel, azonban annak legfontosabb részét, rézből készülő, harmonika-szerű szilien membránt még a budapesti gyárban állítják elő. De már csak egykét hónapig. Erre az időre u.gyan- is felmegy a pásti üzembe egy brigád, ott elsajátítja a szilfon- membrán készítését és ha már begyakorolták a különféle fogásokat, hazajönnek, magukkal hozva a gyártóberendezést is. Az olajnyomásmérő — szintén gépkocsiknál használják fel — már sorozatban készül a szekszárdi gyárban. Hat héttel ezelőtt pedig megkezdték a hűtővíz-hőmérő alkatrészeinek előállítását. A jövő hónapban — pár hétre — néhány munkás felmegy a pesti gyárba, ott tanulják majd meg a hőmérők összeszerelését és ha hazajöttek, akkor ez az autóműszer is teljes egészében itt készül majd. — Ha a hűtővíz-hőmérőt is „meghonosítjuk” — mondja a gyár főmérnöke, Selmeczi elvtárs — akkor teljesítettük az ez- évre előirányzott, gyártmány- letelepitési programot. A jövő évi tervek? — Tovább bővítjük a gyártmányskálát. 1966-ban már miénk lesz a kilométeróira is. Amíg elkészül a felületkikészítő üzem, addig sajnos a központban kell galvanizáltatnunk pácoltatnunk az egyes alkatrészeket, azonban az év második felében már erre sem lesz szükség, addigra reméljük, termel a melegüzemünk is. Ugyancsak a jövő évben kapjuk meg a gépkocsi tömlőfeszmérőt, illetve ennek gyártását és az 1966- oi3 programban szerepel néhány* másfajta feszmérő gyártásának a bevezetése is. M
