Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

1665. augusztus 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Mang és mondanivaló Gyorsítani a a talajmunkákat! KOMLÓS JÄNOS népszerű szellemes megjegyzései közül több szerepel már a köznapi szóhaszná­latban. Főként azok értek ed ezek közül a szellemi szalmaszálak kö­zül nagyobb megbecsülést ame­lyek a bírálatra vonatkoztak és vonatkoznak. Azt mondja egy he­lyütt: felfelé minden különösebb rizikó nélkül megmondhat bárki, bármit, lefelé azonban már keve­sebben vállalják a kritika gyakor­lását. Adjunk igazat Komlós Já­nosnak: valóban kialakult körünk­ben egy olyan állapot, hogy ha leszakad valahol egy fal akkor mindjárt kész az ítélet; nem cso­da, nem intézkedik a megyei vagy az országos vezetés az építkezések minőségének javítására. Az azon­ban már ritkábban kerül szóba, hoigy építhette volna az a kőmű­ves jobban is... Ha pedig mégis so-r kerül az ilyen felvetésre ak­kor rendszerint kész a válasz: a következő majd jobban sikerül. Igen, de évek óta állandóan vá­runk arra a bizonyos következő­re amelyik majd jobb, tökélete­sebb lesz, mint minden előző. S a várakozással szemben még a legjobb türelem mellett is azt ta­pasztaljuk. hogy sem az ütem, sem pedig a minőség nem javul. Pedig ha meghallgatja az em­ber azokat, akik beszélgetés köz­ben elmondják mit, hogyan kel­lene csinálni akkor óhatatlanul az a véleménye alakul ki, hogy ren­geteg elképzelés és terv van az emberek fejében. Az azonban még véletlenül sem derül ki, miért, nem lehet azokat végrehaj­tani. Garanciális javítás keretében helyrehozták egy házban azokat a hibákat amelyeket építés köz­ben követtek el. A brigádvezető közlékeny ember volt, s olyan világosan elsorolta hogyan kellett volna a kifogásolt munkákat el­végezni, hogy a hallgatónak majd az álla esett 1® ekkora szakérte­lem láttán. Később derült ki a turpisság: az építkezésen ugyanaz a brigád dolgozott. Látták a bajo­kat, de nem szóltak: úgy voltak vele, nem érdemes reszkírozni a kollegák előtt, mert könnyen sér­tődő emberek, s még kimarják maguk közül azt, aki jártat ja a száját. Maradt tehát minden a maga megszokott rendjében: miért fájjon az a festőnek, ami később esetleg a művezetőnek fájt. az Általánosítást szeret­nénk elkerülni, de Komlós János­nak mégis igazat kell adnunk. S hogy a problémakör teljesebb le­gyen, egy másik oldalról nem árt a bírálat ügyét megnézni. Kurdon történt a következő eset. Külön­böző változásokra került sor a községben, s hogy mindenben tisztán lássanak, alakítottak egy bizottságot amelyik részletesen próbálta megvizsgálni a bajokat. Ne részletezzük mi mindent ho­zott felszínre a tapasztalatgyűjtés, talán csak annyit: semmivel sem mondott többet a bizottság elnöke annál amit mindenki tudott. De ő elmondta, nyíltan, sokak előtt, s ebből származott a baj. Mind­járt került aki azt mondta: jóra bízták a dolgot, ebből az ember­ből az ellenség hangja beszél. Pe­dig csak azokat sorolta el, ami­ket mások is tudtak, de hallgat­tak róla. Egy rövid időre érdemes még időzni ennél a pontnál, mert va­lami hiba mégiscsak volt. Úgy A Palánki Tégla­gyárhoz felveszünk j több éves gyakorlattal a bér- elszámolásban is jártas irodavezetőt I meghatározott időre. Jelentkezés a téglagyár i dájában. Telefon: 29—08. (122) ‘I ismerik a szóban forgó embert, mint aki nem takarékoskodik a hangerővel: ha valamit mond, arról könnyen tudomást szerez a harmadik szomszéd is, elhallatszik hozzá. S ez — milyen érzékenyek is tudunk lenni — a leginkább sértő és fájó pont. Mert ha igaz is valami, miért kell azt elkiabál- ni. A megbíráltak közül sokan hi­vatkoznak a hangnemre, a hang­erőre, s arra, hogy az a mód ami­ként közölték velük a kellemetlen igazságot, sértette az önérzetüket. Emberi méltóságot, meg egyéb ilyeneket emlegetnek. Szó se róla van némi igazuk. Dehát lassan ott tartunk, hogy nemcsak az Indoko­latlan parancsolgatás, hanem a jó szándékú, de keményebben hang­zó bírálat is sértésnek, igazság­talanságnak tűnik az érintett sze­mében. Mintha a kemény, hatá­rozott hanghordozás változtatna valamit a lényegen. Nem a mon­danivalót, hanem a hangsúlyt néz­ték a kurdi esetben is. Pedig ok­vetlenül szükséges valamilyen rangsorolás, s ebben a mondani­valót, az igazságot illeti meg az- elsőbbség, s nem azt a módot, ahogy közük. Volt régebben nálunk egy el­képzelés. Körülbelül így hangzott: ha öt százalék igazság van a kri­tikában, el kell fogadni. A gya­korlatban az ilyen állásfoglalás mechanizmushoz, meaculpázáshoz vezetett, el kellett tehát vetni. Jó volna azonban, ha nagyobb pol­gárjogot nyerne a bírálat megíté­lésénél a mondanivaló. Nézzünk újfent egy példát. Egy szekszárdi üzemben különböző vétségekért fegyelmit kapott egy karbantartó szakmunkás. Igazát keresve jog­orvoslásért fordult az akkori vállalati egyeztető bizottsághoz. A tárgyalás érdekes mederben folyt le: a fegyelmit kapott ember el­ismerte azokat a mulasztásokat, amelyeket ellene felhoztak. Til­takozott azonban az ellen ahogy a művezető ezt bizonyos alkal­makkor közölte vele. Fenntartotta magának a jogot ahhoz, hogy csak azt fogadja el, amit szép szóval, esetleg duruzsoló hangon monda­nak. Hogy közben egy sereg mu­lasztást követett el, s ezért joggal felháborodott a művezető? Ez mellékes, a lényeg, hogy vele csak emberséges hangon beszéljenek. Dombóváron újra megnyílt a ! lehetősége annak, hogy a Gárdonyi téren a volt Dőri- kastély körüli részen í társasház­építkezés induljon ! A tervek szerint 6 db négylaká­sos egyemeletes és 1 db 8 lakd- sós kétemeletes épület emelhető, j Az OTP az építkezést magas összegű kölcsönnel támogat­ja. Bővebb felvilágosítás az OTP Tolna megyei Igazgató­ságánál, Szekszárdon és Dombóváron a dombóvári járási fiáknál nyerhető. (133) . AZ EGYÜTTÉLÉSBEN, a közös munka kiterjedésében természete­sen óriási szerepe van a megér­tésnek, az emberséges eljárásnak. Az is bizonyos azonban, hogy a hibák elnézése, takargatása nem javítja, hanem rontja a kisebb, vagy nagyobb kollektívák együtt­működését, s nagy befolyással van az eredményre. Ha aztán, amint az első példánkban szóba került még a „kimarás” veszélyé­vel is jár, bizony alaposan meg­gondolja valaki, hogy elsuttogja észrevételeit. Arra pedig még ál­mai közben sem mer gondolni, hogy esetleg hangos szóval mond­ja el a véleményét. S az ügyek így folydogálnak aztán gyakran sokáig, amíg valaki „felülről" kö­zéjük nem nyúl. De még ekkor sem biztos, hogy a mondanivaló; nézik, hanem azt: miként közölte az illető a mások által is ismert problémákat. Hogy az előbbi a fontosabb? Feltétlenül. Ezt azon­ban tanácsos szépen elmondani, nehogy valaki megsértődjék a hanghordozás miatt. Sz. 1. Ülést tartott a megyei operatív bizottság A megyei operatív bizottság csütörtöki ülésén a gabonafel­vásárlás, tárolás, az aprómagter- mesztés és tisztítás, végezetül pe­dig a mezőgazdasági munkák ál­lása szerepelt a napirenden. Az aprómagtermesztésről a dombóvári vető magiközpont igaz­gatója, Csonka Károly elmondot­ta, hogy a lucernamag-termesztés- ben kiesés van. A gazdaságok egy része a harmadik kaszálásból pró­bálja pótolni ezt a kiesést, bár ebből a magfogás mér bizonyta­lan. Jól halad a borsó fertőtlenítése. A metilbromidos eljárással eddig háromszáz vagonnal zsizsi letelem í- tettek, s a négyszáz vagonos ter­vet mintegy százzal tudják túltel­jesíteni. 179 előadás ­Legsikeresebb film : — 58 ezer néző A kőszívű ember fiai A nyári hónapokban sokan szó­rakoztak esténként a szekszárdi mozikban. A statisztika szerint a Garay filmszínházban június ele­jétől augusztus 15-ig 114 előadást tartottak amelyeket 26 830 néző tekintett meg. A Garay moziban a legnagyobb siker a „Riói ka­land” című film, amelyből ki­lenc előadást tartottak, a nézők száma 3540 volt. Szép számú kö­zönség nézte meg a „Tenkes ka­pitánya” című magyar filmet is, hét előadáson 2136-an voltak. A kertmoziban, megnyitása óta 65 előadást tartottak, a bemutatott filmekre 31 276 jegy kelt el. Leg­több vendég „A kőszívű ember fiai” című magyar filmet nézte meg: 3876 felnőtt és külön ifjú­sági előadáson 1577 tanuló. Az el­adott jegyek számát tekintve az utána soron következő film a „Limonádé Joe” című csehszlo­vák film volt, amelyeit 3200-an néztek meg. Nagy sikere volt a „Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?” című magyar filmnek, összesen 2370 jegyet adtak el az előadá­sokra. A további célokról elmondotta,' a törekvés az, hogy a termelést koncentrálják vagyis kevesebb üzemmel termeltessék meg _a szükséges mennyiséget. A szerző­déskötéseket már a szövetkezetek új tervezési rendszeréhez igazít­ják. Az őszi növények 64 száza­lékára kötöttek már szerződést. Szűcs Lajce. a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője megállapította, hogy a borsó fer­tőtlenítése az idén a legszerve­zettebb, viszont nincs megoldva a gyors bükkönytisztítás, mert ke­vés hozzá a gép. A mezőgazdasági munkák állá­sáról elmondotta, hogy az aratás rövidesen befejeződik Az eddigi teljesítmények szerint egy ara­tógépre 125 hold, egy kombájnra 244 hold jutott átlagosan. Több kombájnos túlhaladta a száz va­gonos teljesítményt. Az erőket most a cséplésre kell összpontosí­tani, mert a megyében még mint­egy 24 000 hold termése vár csép­lésre. A cséplés meggyorsítása ér­dekében a kombájnokat is tovább kell üzemeltetni, keresztből való csépléssel. A talajmunkákban változatlanul lemaradás van, bár az utóbbi időben javult az ütem. Feltétle­nül szükséges, hogy minél több gépet üzemeltessenek kettős mű­szakban. örvendetes tényként hangzott el az ülésen, hogy javult az iz­zóellátás, úgy. hogy a szállítások­hoz. különösen a közúti szállítá­saikhoz több vontatót lehet fel­használni, amelyek éppen a meg­felelő világítás hiánya miatt: nem közlekedhettek. Jltí'is zerqijári lieli/zetkép Kívülről nézve úgy tűnik, mint­ha már teljesein elkészült volna I a gyár, a második ötéves terv | legnagyobb Tolna megyei léte­sítménye. Legfeljebb a gyárudvar \ parkosítását lehetne hiányolni. Kész az irodaépület, a közel tíz­ezer négyzetméteres nagycsarnok, | a porta, a garázs, a kazánház, a | konyha és étkezde; A nagy, hideg- j üzemi csarnokban forognak a gé- I pék, az automata revolver- és vo- 1 nalesztergák csaknem percenként I bocsátják ki a különféle alkatié-' : székét, kilométeróra-vezeték hol- ; landicsavarokat, olajnyomásmérő- ! tengelyeket. A meós néha — el- ; len őrzésképpen — lemér egy-egy darabot és máris a következő gép­nél van. A masinák újak, itt, ha egyszer jól beállították, nem na­gyon keil utánaállítani ... Az üzem betonpadlóján négyze- I tek téglalapok vannak felrajzol- I va. Az újabb, még meg nem érke­zett gépek helyei. Először a beruházás felől érdeklődünk Magyart László elvtársnál, a gyár igazgatójánál. — A hidegüzem műszaki átadá­sa már a tavasszal megtörtént. A technológiai szerelés második ütemével néhány héttel ezelőtt j végeztünk, most a harmadik ütem 1 van soron. Munkába állítottuk azt a kilencvenkét új, fiatal szakmun­kást, akik júniusban—júliusban | vizsgáztak. A tanműhelybe újabb fiatalokat vettünk fel. Az elmúlt napokban történt meg a vegyi­anyagraktár, a garázs és a gön­gyölegraktár műszaki átadása. A kazánházunk teljesen kész, mind­három kazán kipróbálva, teljesen felszerelve várja, hogy gőzt ter­melhessen az egész gyárnak. Most csak az egyiket üzemeltetjük. Sajnos, a melegüzem, a felület­kikészítő még nem készült el, itt az építkezést főleg az késleltette, hogy nem lehetett időben eldön­teni, honnét. milyen berendezést kap az üzem. Most azonban már lehetővé válik az építkezés meg­gyorsítása, nemcsak a tervei áll­nak rendelkezésünkre a berende­zésnek, hanem annak jó része — köztük a legfontosabb, az angol gyártmányú galvanizáló — már itt is van, Az elmúlt napokban megtartott kooperációs értekezleten, an cl yen részt vették a tervezők, a kivitele­zők is, megegyezés született, hogy „zöld utat" biztosítanak ennek a beruházás­nak, összehangolják a munkát, így nemsokára már a felületkiké­szítést is itt végezhetjük. Külön ki kell emelni az ÉM. Csőszerelőipa- ri Vállalat itt dolgozó brigádjá­nak tevékenységét. Gyorsan, jól szervezetten dolgoznak. Most a melegüzem hőközpontját szerelik és az eddigiek alapján bízhatunk abban, hogy a téli hónapokra fű­teni tudjuk a melegüzemet, télen is lehet majd szerelni itt a gépe­ket. berendezéseket. Az új gyár első terméke a kilométeróra-vezeték volt. Ez már teljes egészében itt készül, szekszárdi gyártmány. A központi budapesti gyárban már nem is ál­lítanak elő kilométeróra-vezeté­ket. A termosztát gyártását csak­nem egyidőben kezdték a kilo­méteróra-vezetékkel, azonban an­nak legfontosabb részét, rézből készülő, harmonika-szerű szilien ­membránt még a budapesti gyár­ban állítják elő. De már csak egy­két hónapig. Erre az időre u.gyan- is felmegy a pásti üzembe egy brigád, ott elsajátítja a szilfon- membrán készítését és ha már be­gyakorolták a különféle fogásokat, hazajönnek, magukkal hozva a gyártóberendezést is. Az olajnyomásmérő — szintén gépkocsiknál használják fel — már sorozatban készül a szek­szárdi gyárban. Hat héttel ezelőtt pedig megkezdték a hűtővíz-hő­mérő alkatrészeinek előállítását. A jövő hónapban — pár hétre — néhány munkás felmegy a pesti gyárba, ott tanulják majd meg a hőmérők összeszerelését és ha hazajöttek, akkor ez az autómű­szer is teljes egészében itt készül majd. — Ha a hűtővíz-hőmérőt is „meghonosítjuk” — mondja a gyár főmérnöke, Selmeczi elv­társ — akkor teljesítettük az ez- évre előirányzott, gyártmány- letelepitési programot. A jövő évi tervek? — Tovább bővítjük a gyárt­mányskálát. 1966-ban már miénk lesz a kilométeróira is. Amíg el­készül a felületkikészítő üzem, addig sajnos a központban kell galvanizáltatnunk pácoltatnunk az egyes alkatrészeket, azonban az év második felében már erre sem lesz szükség, addigra remél­jük, termel a melegüzemünk is. Ugyancsak a jövő évben kapjuk meg a gépkocsi tömlőfeszmérőt, illetve ennek gyártását és az 1966- oi3 programban szerepel néhány* másfajta feszmérő gyártásának a bevezetése is. M

Next

/
Thumbnails
Contents