Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-03 / 181. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 2965, ssti'gV&ítlSs Bíróság előtt a pincehelyi merénylő Közlemény a magyar—guineai tárgyalásokról Nagy nyilvánosság előtt kezdő­dött meg tegnap Szekszárdon Hé- rines István pincehelyi lakos bűn- perének tárgyalása. Az ügyet tárgyaló megyei bíró­ság először ismertette a vádiratot, amelynek értelmében emberölési kísérlettel vádolják Hérlncs Ist­vánt. Eszerint: Hérincs István ez év május 17-én este 9 óra után Szügyi Elekre, a pincehelyi ter­melőszövetkezet elnökére, a laká­sának ablakából pisztollyal rálőtt és súlyosan megsebesítette. — Megértette a vádat, bűnös­nek érzi magát? — hangzott fel a kérdés Hérincshez, a vádirat is­mertetése után. Pattanásig feszült a légkör, a régi megyeháza nagytermében a népes hallgatóság közt erre a kérdésre. — Csak annyiban érzem ma­gam bűnösnek — mondta zseb­kendőjével szemeit törölgetve, sí- rós hangon Hérincs István —, hogy törvényellenesen fegyvert tartottam magamnál. Mindenkire a meghökkenés erejével hatottak továbbá szavai, amelyben elmondta: nem volt semmi baja Szügyi Elekkel, az- ei»te nem is járt arra, nem kö­vette él a bűncselekményt, nem lőtt az elnökre. Este nem járt a lakása közelében. Amikor a pin­céből hazaérkezett lefeküdt és a házat csak reggel hagvta el. Ez a merőben új vallomása okozta az általános meglepődést. Az előzőkben ugyanis részlete­sen elmondta, milyen sérelmek és indulatok alapján szánta ró ma­gát a tettre, hogyan és miként hajtotta végre azt. Miért változ­tatta meg vallomását? Nem tud elfogadható választ adni. Arról beszél, hogy megfélemlítették. De nemcsak a rendőrségen, a bí­rósági előkészítő tárgyaláson sem beszélt ilyesmiről. Ilyen ellentmondásokkal folyta tanúkihallgatás is. Aki a tanúk közül Hérincs előző vallomásait támasztotta alá — a vádlott sze­rint — nem mondott igazat. Többszőr kellett a bíróságnak fi­gyelmeztetnie Hérincset, hogy tel­jesen új védekezésével több tanú becsületébe gázol. Több tanú vallomásával ellen­tétben tagadta, hogy családjával is goromba volt. A tsz-szel kapcsolatos sérelmei között emlegette, hogy házépítés­hez csak háromszor kapott fu­vart. Erre Molnár Gyula azt mondta: ahányszor többet kapott, annyi pofont kapna tán a feje is lerepülne. Sérelme volt Hérincs- nek, hogy 800 négyszögöl földet kapott — mert nem teljesítette a több háztájihoz szükséges nor­mát. Ezért illegálisan használt egy 500 és egy 162 négyszögöles darabot is. Akkor este nem is járt Szü­gyiék lakása közelében, mondja Hérincs. Egyik tanú azonban vall­ja: határozottan felismerte az alakjáról, járásáról, hogy 5 járt arra. Ugyanezt vallja egy másik tanú, aki menyasszonyával május 17-én este 9 óra tájban kint be­szélgetett ott az utcán néhány méterre az elhaladó Hérincstől. Mikor az eset megtörtént, riasz­tották a munkásőröket is. Gom­bos Lajos munkásőr gépkocsival állt készen, de otthonfelejtette a jogosítványát. Ezért hazament. Mikor egy társával kiszálltak a kocsiból, találkoztak. Hérincs fe­leségével és leányával. A mitsern tudó Gombosnak ők mondták el, hogy a szörnyű tettet Hérinas követte el, mert otthon is mond­ta: elintéztem Szügyit. A megyei bíróság az első napon mintegy 25 tanút hallgatott ki, majd elnapolta a tárgyalást. A bűnügy folytatása ma reggel kez­dődik további tanúk kihallgatá­sával. <i—e.) (Folytatás az 1. oldalról) a megkülönböztetés, az elnyomás és a kizsákmányolás minden megnyilvánulása ellen. A felek egyetértenek abban, hogy a függőben lévő nagy nem­zetközi problémák rendezése ér­dekében biztosítani kell az ENSZ normális működését. A felek meg­győződése, hogy az ENSZ akkor tudja ellátni feladatát, ha az alapokmány szellemében tevé­kenykedve elősegíti a mai nem­zetközi élet nagy problémáinak — az imperialista agressziók el­hárításának, a gyarmati rendszer végleges felszámolásának, a kü­lönböző rendszerű országok békés egymás mellett élése biztosításá­nak, a leszerelésnek, az atomfegy­verek használata betiltásának megoldását. Szükséges, hogy az ENSZ szerveinek összetétele tük­rözze a tényleges nemzetközi vi­szonyokat és hogy helyreállítsák a világszervezetben a Kínai Nép- köztársaság jogait. A fedek hatékony lépéseket kí­vánnak tenni az ENSZ kereske­delmi és fejlesztési konferenciá­ja céljainak megvalósítására és elítélik az imperialisták megkü­lönböztető kereskedelmi módsze­reit. A felek kölcsönösen kifejezésre juttatják, hogy együttműködésü­ket erősítve folytatják harcukat a függőben lévő nemzetközi problé­mák rendezéséért, a béke tartós­sá tétedéért, a gyarmati rendszer teljes és haladéktalan felszámo­lásáért. A két ország jóviszonyának el­mélyítése céljából mindkét fél további erőfeszítéseket tesz az államközi, párt- és tömegszerveze­ti kapcsolatok sokoldalú fejlesz­tésére, az együttműködés lehető­Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Kállai Gyula a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ségeinek feltárására és fokozásá­ra. A Guineai Demokrata Párt fő­titkára, a Guineai Köztársaság elnöke, Ahmed Sekou Touré meg­hívta a Magyar Szocialista Mun­káspárt első titkárát. Kádár Já­nost a Guineái Köztársaságban teendő baráti látogatásra. Kádár János a meghívást köszönettel el­fogadta. A látogatás időpontját később fogják megállapítani. Budapest, 1965. augusztus 1-én. Ahmed Sekou Touré a Guineai Demokrata Párt főtitkára, a Guineái Köztársaság elnöke Elutazott hazánkból a guineai párt- és kormányküldöttség Változatlanul súlyos a görögországi helyzet Athén (AP—Reuter) Papandreu egy vasárnap este közölt nyilat­kozatában kijelentette, hogy a Novasz-kormány nem éri meg a hét végét. Megkezdődik az árulók, kormánya számára végzetes hét — fűzte hozzá. — A pénteki pél­dátlan megaláztatás után, amikor üres parlament fogadta a kor­mányt, az elemi önérzet azt dik­tálta volna, hogy haladéktalanul mondjanak le. A kormány mégis a helyén maradt, s ez mutatja, mennyire hiányzik belőle a mél­tóság érzése. Bármilyen ügyeske­déshez is folyamodjék, nem ke­rülheti el végzetét — mondotta a királyi puccs által megbuktatott miniszterelnök. A harmadik hete tartó görög­országi politikai válság már any- nyi váratlan fordulatot hozott, hogy a kilátások megítélésében a megfigyelők szkeptikusabbak, mint valaha — jelenti az MTI tudósítója Szófiából. A Reuternek azt a szombati hírét,, hogy Papandreu találkozott a királlyal, senki és semmi sem erősítette meg. Ellenkezőleg: a Centrum Unió vezetője és az uralkodó között nagyobb a szaka­dék, mint bármikor. Megfigyelők már igen ritkán emlegetik kibé­külésüket, mint lehetséges meg­oldást. A jobboldal szócsöve, az Akropolisz vasárnap azt írta, hogy a király és a fegyveres erők semmiképpen nem engedik meg Papandreu visszatérését a hata­lomba. A fegyveres erők emlege­tése összefüggésben áll azzal a suttogással, hogy hamarosan va­lamilyen „energikus, parlamen­ten kívüli megoldásra” lehet szá­mítani. A guineai párt- és kormányküldöttség, amely Sekou Tourénak, a Guineai Demokrata Párt főtitkárának, a Guineai Köztársaság elnö­kének vezetésével tartózkodott hazánkban — elutazott. Képünkön: Búcsú a Ferihegyi repülőtéren. (Bozsán Endre felvétele.) A világ politikai térképén 1965 július 26-án független ál­lam jelent meg. Az Indiai-óceán egyik szigetcsoportja, a Ceylontól 6S0 kilomé­terre délnyugatra fekvő, eddik brit védnökség alatt álló Maldive-szigetek hosszú harc után ki­vívta állami függet­lenségét. A világ közvélemé­nyének figyelme leg­utóbb 1959 áprilisá­ban fordult e sziget- csoport felé. Akkori­ban a brit hatóságok egy szeparatista láza­dást robbantottak ki a szigetcsoport déli részén és Egyesült Suvadive-Szigetek néven új államot hoztak létre. A rövid életű államalakulat életre hívásának oka az volt, hogy a Mal­dive-szigetek kormá­nya nem tartotta kívánatosnak a szi­getcsoporthoz tartozó Gan szigetén egy stratégiai jelentőségű repülőgép- támaszpont kiépítését. Nagy-Britannia ugyanis az indiai és ceyloni támasz­pontok feladása után a Távol-Kelet felé vezető légiútvonal (Ciprus—Aden Szingapúr) biztosítása szempontjá­ból az itt felépítendő légibázisnak igen nagy jelentőséget tulajdonit. Amerikai—angol katonai körök jelen elképzelése szerint a Chagos-szigctek- bez tartozó Diego Garciá-n tervezett légitámaszpont venné át Gan-szigeté- nek szerepét. A július 26-án Colombóban aláírt megállapodás véget vetett a szigetek Nagy-Britanniától való politikai füg­gőségének. Az új állam, amelynek élén a négy évre választott szultán áll, mintegy 7000 korallszigetből és -szirtbői áll, területe mindössze 298 négyzetkilométer, tehát Budapest te­rületének alig kétharmada. Lakóinak száma 93 000 fő, foglalkozásuk halá­szat és kókuszpálma-termesztés. A szigetek gazdasági jelentősége el­enyésző. Hétfőn reggel elutazott Buda­pestről a guineai párt- és kor­mányküldöttség, amely Sekou Tourénak, a Guineai Demokrata Párt főtitkárának, a Guineai Köz­társaság elnökének vezetésével — a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács és a kormány meg­hívására — látogatott hazánkba. A guineai vendégeket a magyar és guineai nemzeti zászlókkal dí­szített Ferihegyi repülőtéren több ezer budapesti dolgozó jelenlété­ben ünnepélyesen búcsúztatták. A guineai párt- és kormány- delegáció búcsúztatására megje­lent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula, a kormány elnöke, — a Politikai Bizottság tagjai, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Jelen volt a kor­mány több tagja, politikai életünk sok más vezető személyisége. Ott volt a búcsúztatásnál a bu­dapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a guineai Himnusz hangjai után Sekou Touré — Kállai Gyula és Kisházi Ödön tár­saságában — ellépett a tiszteleté­re felsorakozott díszegység sor­fala előtt, majd az afrikai vendé­gek elköszöntek a búcsúztatásuk­ra megjelentektől. Úttörők virág­gal kedveskedtek a hazánkból tá­vozó guineai párt- és kormány- küldöttség vezetőjének és tagjai­nak. A díszegység díszmenete után a magyar párt- és állami vezetők a repülőgéphez kísérték a vendégeket, s ott még egyszer szívélyes, baráti kézszorítással búcsúztak el tőlük. A hazánkból Jugoszláviába lá­togató guineai delegáció IL—18- as különrepülőgépe negyed tíz órakor emelkedett a magasba, hogy utasait Belgródba vigye. Sekou Touré Brioniban Briomi (MTI). Sekou Touré, a Guineái Demokrata Párt főtitká­ra, a Guineái Köztársaság elnöke kétnapos baráti látogatásra hét­főn délelőtt repülőgépen Jugo­szláviába érkezett.- Sekou Touré-t a pulai repülőtéren Joszip Broz Tito fogadta. Egy órával később a két köztársasági elnök a „Pod- korka” nevű jachton Brioni szige­tére érkezett. Sekou Touré a pulai repülőté­ren kijelentette, azért jött Jugo­szláviába, hogy Tito elnökkel tárgyaljon. Guineának és Jugo­szláviának — mondotta — tovább kell koordinálnia akcióit abból a célból, hogy a világbéke ügye győzedelmeskedjék. Tito elnök rövid üdvözlő beszé­dében kiemelte, mindent meg kell tenni a béke védelmére és a normális kapcsolatok helyreállítá­sára az egész világon.

Next

/
Thumbnails
Contents