Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-17 / 193. szám
im. aoguszius 17. TOLNA MEGYEI NfiPŰJSAO 7 A kisajátításról A nagyarányú ipartelepítés, mezőgazdasági üzemek létesítése és bővítése, szociális, kulturális, jóléti létesítmények létrehozása maga után vonja, hogy az állam e feladatok megvalósítása érdekében közérdekből személyt és magántulajdonban álló ingatlanokat sajátítson ki. Kisajátítás nélkül e feladatok nem oldhatók meg, mert a távlati fejlesztési terveik előre megtervezett, összehangolt feladatok megvalósítását írják elő. A kisajátítás tulajdonképpen kényszerhasznosítás, kényszer adás-vétel, mert a tulajdonos nem saját elhatározása alapján válik meg tulajdonjogától. A kisajátítás nem új intézkedése társadalmunknak, a korai kapitalizmus korában is már ismert volt, pl. a nagy tiszai árvíz után az 1879. évi XIX. t. ez. Szeged szabad királyi város területén rendelt el kisajátítást. E törvény szerint „Szeged sz. kir. város újból építése s rendezése czél- jából, az illetékes hatóság által megállapítandó szabályozási terv keresztülvitelére, nemkülönben középületek emelésére szükséges, területek megszerzésére, kisajátításnak van helye.” Annak ellenére, hogy közvéleményünk előtt a kisajátítás célja, menete ismeretes, két ok teszi indokolttá, hogy mégis a kisajátítási eljárással foglalkozzunk. A% egyik ok: a korszerű település- és város- rendezés megköveteli, hogy a községek, városok belterületén ne legyenek beépítetlen területek, a lakosság szaporodása az egész világon olyan követelményt támaszt, hogy a városrendezés és telepítés ne menjen a művelhető szántóterületek nagymértékű rovására, ez az oka annak, hogy Európában, de a világ többi részén is a törekvés az, hogy a lakóházak ne nagy területen terüljenek el, hanem a toronyház, szalagház-építkezés kerüljön előtérbe. Tolna megyében ez a törekvés olyan formában jelentkezik, hogy a nagyabb községekben, de főleg a járási székhelyeken a községi tanácsok felméréseket végeznek annak megállapítására, hogy mely tulajdonosok rendelkeznek belterületen olyan nagyobb területű ingatlannal, amely alkalmas beépítésre. A korábbi években az OTP útján vásárolt, de már beépített házhelyek is sok helyen olyan nagy területet tesznek ki, amely ma már gátolja a községek távlati fejlesztési tervének végrehajtáséit, ezért a felmérések eredményétől függően sor kerülhet a jövőben ilyen ingatlanok egy részének kisajátítására is házhelyek céljára. Ez a helyzet pl. Bonyhád községben is, ahol az újonnan épített lakóházakhoz nagyobb területű — beépítésre alkalmas — kert, gyümölcsös tartozik, a község belterületén pedig ugyancsak több telektulajdonos rendelkezik beépítésre alkalmas nagyobb udvarral, kerttel. A másik ok, ami miatt érdemes a kisajátítási eljárással foglalkozni az, hogy 1965. évi október hó 1. napján életbe lép a kisajátításról szóló 1965. évi 15. számú törvényerejű rendelet és annak végrehajtási utasítása. Az új törvényerejű rendelet az eddigi szabályozástól sok vonatkozásban tér el, így hatályba lépése után már nemcsak az állam részére, hanem társadalmi szervezet és szövetkezet részére is ki lehet sajátítani kártalanítás ellenében nem állami tulajdonban álló ingatlant. A társadalmi szervezet és szövetkezet azonban ingatlan tulajdonjogát elsősorban adás-vétel útján köteles a jövőben is megszerezni, és csak amennyiben erre nincs lehetőség, mert pl. az ingatlan tulajdonosa nem hajlandó ingatlanát eladni, kerülhet sor kisajátításra. Kisajátításra továbbra is csaik közérdekből kerülhet sor. Külön rendelkezik a jogszabály a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában lévő ingatlanok és a háztáji területek kisajátításáról. A tsz közös használatában álló föld kisajátítása esetében a pénzbeli kártalanítás a szövetkezetét, ha azonban a tag használatába adott háztáji föld kisajátítására kerül sor, a kártalanítás a termelőszövetkezeti tagot illeti meg. Természetesen a kisajátított ingatlanért az új jogszabály hatályba lépése után is kártalanítás 140 Ft-ért HAZAVIHETŐ az OTP-hitelakcióban vásárolt VÉNUSZ por szivógép HIRDESSEN a TOLTSA MEGYEI Népújságban! jár, mégpedig a kisajátított ingatlan értékének megfelelő kártalanítás. Lakóház kisajátítása esetében a lakás használója részére megfelelő cserelakást kell adni, ugyanígy kell eljárni üzlet- helyiség, iroda, raktár, műhely stb. kisajátításakor is. A kártalanítással összefüggő kérdéseket az új rendelkezés egészen részletesen — az eddigi meghatározásoknál sokkal részletesebben — szabályozza, így pl. a jogszabály tételesen felsorolja, hogy az egyes ingatlanokért, szántóterületért, házingatlanért, a házhoz tartozó mellékhelyiségekért, kerítésért, stb. milyen összegű kártalanítást kell fizetni. Ugyancsak részletesen szabályozásra került, hogy a kártalanítás mértékének megállapításakor milyen értéknövelő és -csökkentő tényezőket kell figyelembe venni, így pl. földnél a megközelíthetőséget, domborzatot, művelés módját (száraz művelésű, vagy öntözött terület), az ingatlan fekvését (külterület, belterület, zárt kert, stb.), épületeknél az avultságot, az építés módját, az építés időpontját (vályog, tégla, stb., ezen belül is további részletezés, pl. alápincézetlen vályog, földszintes lakóépület, szilárd alapozás és teljes értékű falszigetelés nélkül). A fentiekből is látható, hogy a törvényhozó annak érdekében, hogy a kártalanítás valóban az ingatlan értékének megfelelő értékben történjen, a legrészletesebb szabályozásra törekedett, minden olyan értéknövelő és csökkentő tényező jogi szabályozás alá került, ami az ingatlan értékét befolyásolhatja. Ha a kisajátító és a kisajátítást szenvedő a kártalanítás ösz- szegszerűsége kérdésében nem tud megegyezni, az új jogszabály is lehetővé teszi, hogy a kisajátítást szenvedő a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kártalanítási igényével a bírósághoz forduljon. A bíróság a kártalanítás mértékének megállapításakor mindenkor a jogsza bály keretei között jár el, a jog szabályban meghatározott kártalanításnál nagyobb kártalanítási összeget csak akkor állapíthat meg, ha erre a jogszabály egyes esetekben külön lehetőséget ad. Az új törvényerejű rendelet elsőízben a kisajátítások történetében — alapelvként rögzíti le, hogy a kisajátításra és a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseket a társadalmi és egyéni érdek összhangjának érvényre juttatásával kell értelmezni és alkalmazni. A kisajátítási eljárások során az államigazgatási szerveknek, a kártalanítási perekben pedig a bíróságoknak minden egyes konkrét ügyben ezt az alapelvet és társadalmi igényt messzemenően figyelembe kell venni, annak biztosítása érdekében, hogy a népgazdaság fejlődését és a társadalmi haladást előmozdító kisajátítási eljárások során sem a közérdek, sem pedig a jogos egyéni érdek egymás rovására sérelmet ne szenvedjen. Dt. Kovács János ügyész Cikkünkre válaszolnak: A Tolna megyei Népújság 1965. augusztus 14-i számában megjelent, „A gabonasétáltatás- hoz” című cikkükre az alábbiakat közlöm: A közölt cikk felvetése megfelel a valóságnak, mert a faddi termelőszövetkezet két vontató gabonáját a decsi szárítóüzemünk vezetője visszaküldte azzal, hogy azt szárítani nem kell. Az átvevő raktáros szabálytalanul járt el, mert a folyó hó 3-án történt ellenőrzésem alkalmával személyesen adtam utasítást arra, ha esetleg a termelőszövetkezetek által beszállított nedves gabona között a szárítóüzemhez száraz gabona is érkezik, azt is vegye át, nem küldheti vissza. Még a raktárrészt is megjelöltem az átvevő számára, ahová a száraz gabonát betárolhatja. A mulasztást elkövető Kapusi Gyula raktárost fegyelmileg vontam felelősségre és „szigorú megrovást”, fegyelmi büntetést szabtam ki. A termelőszövetkezet elnökével, Szűcs elvtárssal még a cikk megjelenését megelőzően közöltem, hogy amennyiben a gabona visszaküldése miatt felmerült szállítási költség miatt a tsz-nek kárigénye lenne, úgy azt a vállalat meg fogja téríteni. Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Farkas László igazgató ... Apróhirdetések«. Az apróhirdetés dija: szavanként hétköznap 1,-- Ft, vasárnap és ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számit. A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat szekszárdi főnökségére gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket azonnali belépéssel felveszünk. (115) Sürgősen keresek 50 db birka tartására alkalmas legelőt, lakással, istállóval megvételre, esetleg bérbe, 20— 30 holdig. Tolna megyei előnyben. Cím: Sülé Sándomé, Bikács, Kistápé. Tolna megye. (85) Azonnal beköltözhető családi ház 2 szoba, konyha, előszoba, kamra, mellékhelyiségekkel 1200 négyszögöl kerttel főútvonal mellett eladó. Sza- kály, Kossuth utca 40. sz. (113) Szekszárd-Csatár 35. sz. alatt szoba, konyha, éléskamrás ház, 200 öles kerttel eladó. Érdeklődni: Csatár 60. sz. alatt. (97) Különbejáratú szoba házaspár részére kiadó. Cím a szekszárdi hirdetőben. (107) Szekszárdon, Bezerédj u. 3. sz. alatti régi bérletű 3 szoba összkomfortos lakásomat elcserélném hasonló bér- házival. Garázs építéséhez alkalmas udvar Is van. (108) Jó állapotbah léVő 603. tipi’ TATRA személygépkocsinkat könyvjóváírással elcserélnénk VOLGA személygépkocsira. Hajtómű- és Felvonógyár Törzsgyáregység, szállítási osztály. Budapest, XI., Fehérvári út 98. (89) Augusztus 25-én a bonyhádi gépíró- és gyorsíró- iskola pótfelvételt tart. Jelentkezni személyesen vagy írásban lehet Érettségizettek előnyben részesülnek a felvételnél. (1) Azonnali belépésre felveszünk kubikosokat! Étkezés, szállás biztosítva. Kereset teljesítmény szerint. É. H. Fejér megyei Építőipari Vállalat, Székesfehérvár, Ady Endre u. 13 sz. (112) A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezés: Szekszárd, Rákóczi u. 7. (105) A Bonyhádi Körzeti Sütőipari Vállalat felvételre keres sütőipari tanulónak jelentkezőt. Érdeklődni lehet Bcxnyhádon a vállalat központjában. _____________________(95) i mSnet Szeretettel várjuk kedves vevőinket a szekszárdi Garay-szálló épületében, Széchenyi u. 33. szám alatti népművészeti boltban! (88)
