Tolna Megyei Népújság, 1965. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

B63. angn^Tftft T*. TOEffS WEGTEf OTEtJJS/ra IS EM VOLT VILLÁMHÁRÍTÓ — negyedmilliós kár keletkezett A július havi mezőgazdasági tüzesetek Megyénk területén — mező- gazdasági létesítményekben — az 1965. július hónapban tűzesetek alkalmával 228 650 forint kár ke­letkezett. Ha csák a tsz-ekben és az állami gazdaságokban keletke­zett tüzeket vizsgáljuk, akkor is hat olyan tűzzel kell foglalkoz­nunk, amelyek jellegüknél és nagy kárértékűknél fogva hív­ják fel magukra a figyelmet. Az állami gazdaságok területén két tűzeset történt 158 600 forint ér­tékben, amíg a tsz-ekben négy nagyobb tűz keletkezett 70 050 fo­rint kárral. Megyénk területén működő ál­lami gazdaságok közül a szek­szárdi és a kanacsi gazdaság­ban keletkezett tűz. A Szekszár­di Állami Gazdaság sárközi kerü­letének leperdi üzemegységében' lévő birkahodályt 1965. júliusi 17-én villámcsapás érte. , A hodályban elpusztult 401 I juh. A kárérték az épülettel együtt 119 400 forint. A villámcsapás nem okozott vol­na tüzet, ha a hodályt az előírá­soknak megfelelően ellátják vil­lámvédelmi berendezéssel. Ugyan­csak villámcsapásból keletkezett tűz a Kanacsi Állami Gazdaság Matild-majorjában lévő koca­szálláson is. Itt a 300 sertést sikerült ki­menteni az égő épületből, így csak az épület pusztult el. A kár így is 39 200 forint. Az épület szintén nem rendel­kezett villámvédelmi berende­zéssel. 1965. július 2-án a pusztahen- csei Kossuth Tsz dohánypajtáját érte villámcsapás. A dohánypaj­tában műtrágyát és egyéb gaz­dasági felszereléseket tároltak. A dohánypajta és a gazdasá­gi felszerelések elégtek. A kár összesen 31 600 forint. A dohánypajta nem volt ellátva villámvédelmi berendezéssel. Július 17-én a reggeli órákban szintén villámcsapás következté­ben gyulladt ki a decsi Uj Élet Tsz lucemafcazla. Bár a szárító- berendezést és a széna egy részét sikerült megmenteni, a kár így is 21 000 forint. Július 16-án a szakcsi Uj Élet Tsz takarmánykazla gyulladt meg öngyulladás következtében. A helytelen kazalozás és a nem kel­lően kiszáradt takarmány ön­gyulladásból keletkezett tűz 16 500 forint kárt okozott a tsz-nek. Bár kisebb kárértékű, de ugyan­akkor a nyári hónapokra jedlenv ző tűz keletkezett a regölyi Nép­akarat Tsz árpatáblájában. A tsz vezetősége nem tartot­ta be a tűzrendészen előírá­sokat és ebből kifolyólag jú­lius 12-én mozdonyszikra által a vasút menti árpatábla ki­gyulladt. Már csak néhány napig lehet jelentkezni mezőgazdasági tanulónak Fiúk, lányok, ha elhagyják az általános iskola padjait pályát választanak. Vagy tovább tanul­nak a középiskolában, vagy ipari tanulónak szerződnek. De vannak olyanok is, akik nem tudnak el­helyezkedni az ipar különböző ágaiban. Ezek a fiatalok úgy ér­zik, sok esetben, hogy bezárult előttük az érvényesülés kapuja, nincs rájuk szüksége a társada­lomnak. Még véletlenül sem gon­dolnak arra, hogy a népgazdaság másik nagy ágazatában, a mező- gazdaságban is van lehetőség az érvényesülésre, a szakképzettség megszerzésére. Pedig a mezőgaz­daság minden évben várja a fia­talokat. A megye állami gazdaságaiban az idén például még mindig ve­hetnének fel fiatalokat szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermelő, me­zőgazdasági gépész-, szarvasmar­ha-, sertés- és juh tenyésztő tanu­lónak. A termelőszövetkezetek is várják az iskolát végzett fiatalo­kat. Érdeklődésünkre az Állami Gazdaságok Tolna megyei Igaz­gatóságán elmondották, hogy még mintegy 30—35 tanulót tudnának szerződtetni, de ha a jelentkezők száma több lenne — akkor is vol­na lehetőség a szerződtetésükre. Ez a szám — ha figyelembe vesz- szük a termelőszövetkezetek igé­nyeit is — többszörösére emelke­dik. A mezőgazdasági szakmunkás­képzéstől egyelőre még idegenke­dés tapasztalható. Az érdeklődés középpontjában az ipari szakmák állnak. Ennek okai között szere­pel a többi között az, hogy nem kapott a jelentőségéhez mérten elegendő terét a felvilágosító mun­ka, nem ismertetik eléggé a mező- gazdasági szakmákat. Pedig bősé­gesen állnak a rendelkezésre ér­vek. Ezek közül csupán kettőt em­lítsünk meg: a mezőgazdasági szakmunkás keresete általában nem marad el az ipari szakmun­kás keresetétől. A technikát ked­velő ifjúságunk figyelmébe ajánl­hatjuk azt a tényt is, hogy a me­zőgazdaságban is évről évre egyre nagyobb számban jelennek meg a legkorszerűbb gépek. Már csak néhány napig van le­hetőség arra az idén, hogy a fia­talok a mezőgazdasági szakmák­ban tanulónak elhelyezkedhesse­nek. Jelentkezni a járási taná­csoknál, valamint az állami gaz­daságok vezetőinél lehet. A tüzet idejében sikerült elfoj­taniuk, de így is 950 forint kár keletkezett. A megvizsgált tűzesetek olyan tanulságot engednek levonni, amely komoly intelemként szol­gál mindenki részére. Bebizonyo­sodott az, hogy a villámvédelmi berendezés felszerelése igen fon­tos minden olyan létesítményre, amelyet az országos építési szab­ványok, vagy más előírások meg­jelölnek. Különösen veszélyesek villámcsapása szempontból a nád- és szalmatetős gazdasági épületek, mivel az említett anya­gok szigetelőként viselkedhetnek adott esetben, és a statikus elektromossággal való feltöltődé­si lehetőségük jobban fennáll. A villámcsapást elősegítheti az a tény is, hogy az állati vizeletből elpárolgó ammónia vegyületek a levegőt ionizál­hatják, amivel a villámcsapás lehetőségét készítik elő. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a szálas takarmányok kaza­lozásánál fokozottabb figyelmet kell szentelni a takarmány ned­vességtartalmára, valamint a kaz­lak rendszeres ellenőrzésére. A fokozott ellenőrzéssel megakadá­lyozható a szálas takarmányok ön­gyulladása. A tűzrendészeti szervek komoly erőfeszítéseket tesznek annak ér­dekében, hogy a gazdasági veze­tőkön túl az ország lakossága is teljes mértékben megismerje a tűzrendészeti szabályokat. „Gazda szeme hizlalja a jószá­got” — mondja a közmondás, de Kelemen János a közmondás nélkül is nyitott szemmel jár a jószág körül, lévén a zom bei Pa­rasztbecsület Tsz állattenyész­tési brigádvezetője. Nyitott szemmel jár, és semmi sem kerüli el a figyelmét. Nem kerülte el a malacoknak savót szállító kocsis, és az egyik ál­latgondozó sem, akik szerint ak­kor éppen nézhetett volna más­hova is. De Kelemen János éppen oda­nézett, amikor azok ketten egy tele zsákot lódítottak fel a ko­csira. A zsák -után a kocsira ke­rült a gondozó kerékpárja, majd ő maga is a kocsis mellé telepe­dett a bakra, — Ezek aligha járnák egyenes úton — villant fel benne. No de most mit csináljon? Menjen oda hozzájuk, vonja kérdőre őket, vagy várja meg a későbbi fejleményeket ? — Eh, hadd menjenek csak... Kiderül majd... Amikor a fogat elfordult a süldőszállástól, az egyik tagnak szólt, üljön kerékpárra, menjen előre és figyelje meg. hol te­szik íz a zsákot, ö maga pedig két másik taggal gyalogosan el­indult a falu felé. _, A kocsi hamarosan utolérte őket. — Várjatok felülünk legalább nem megyünk gyalog. xígy <zóák árpa A két másiknak aligha tet­szettek a váratlan potyautasok, mert a kocsis hamarosan meg­állította a lovakat és a gyep­lőt odaadta az állatgondozónak, a kerékpárt pedig levette, mond­ván: — Én elmegyek előre meg- borotválkozni. Amikor Kelemen háza elé ér­tek, az alkalmi kocsis megállí­totta a lovakat. — Hát itthon lennénk... — Nem baj, menjünk . csak, majd segítek levenni a zsákot. — Nem muszáj, majd letesszük — szabódott a sertésgondozó, majd „kapcsolt”, hogy a brigád- vezető gyanakszik. Zavartan kez­deti mentegetőzni: — Egy kis hulladékot kapar­tunk össze a gép alól, azt visz- szük haza. — No, lássuk csak az a hul­ladékot. Kioldották a zsákot, de nem hulladék voll benne, hanem tisz­ta %rpa. Az arrelyet a malacok­nak szállítottak oda. lemérték, hatvankét kiló volt. A kocsis viszont azzal véde­kezett, hogy a lovaknak szánta, egy kis pótlásne \, — Dehogy a lovaiknak. Maga­toknak, egy kis mellékkere­setnek... Nem szégyellitek magú­tokat. Meglopjátok a közöst? Mi szükségetek van erre? A két tettes nem tagadhatott. A tagság természetesen meg­tudta az esetet. Nosza lett nagy felháborodás. — Hát nem szégyellik magu­kat, hogy erre vetemednek? — Még másnak sem lehet el­nézni. hogy a közöst károsítsa, de hogy ők? — Szigorúan felelősségre kell vonni őket... A felháborodás, a kifakadások nagyon is indokoltak, hiszen a kocsisoknak minden hónapban megvan a 45—50 munkaegysége, a jószággondozónak meg a fele­ségével együtt a múlt évben ke­reken ezerháromszáz volt. A közös vagyont senki sem ká­rosíthatja büntetlenül, s így a Parasztbecsület becsületét el­játszott két tagjának is viselnie kell a következményeket. A ve­zetőség megindította ellenük a szabálysértési eljárást és azon­kívül a szövetkezet fegyelmi bi­zottsága előtt is felelniük kell a maguk és mások okulására. au u Az „almagáz" és a csírázás A kertészkedők és szoba- nővé ny-kedvelők már régen meg­figyelték. hogy olyan helyiség­ben, ahol almát tárolnak, a szo­bai növények fejlődésé először lelassul, megáll, majd a növé­nyek elhervadnak. Ezt a jelen­séget a hiedelem az almák „ne­héz” illatának „fojtó” hatásával magyarázta. A jelenséget tudományos szem­pontból H. Molisch vizsgálta meg. A kísérlethez közismert szobai növényeket: kaktusz­palántákat használt. Három cse­rép kaktuszt egy-egy nagymére­tű üvegbúrával borított le. Az első búra alá két nagy almát, a második alá két narancsot helye­zett a növények mellé; a har­madik búra alatt csak a kaktusz­palánta volt. Kéthetes megfigye­lés után azt tapasztalta, hogy az alma mellé helyezett kaktusz fejlődésében lemaradt a másik két búra alatt lévő, egyidős tár­saitól, tehát az alma a fiatal nö­vény fejlődését valamilyen mó­don gátolta. Viszont a narancs, amelynek illata az almáétól jó­val erősebb, a kaktuszra semmi I hatást nem gyakorolt. Ezzel megdőlt az az elképzelés, hogy a „nehéz illat” lenne a fejlődést megakadályozó tényező. A pontosabb vizsgálatok meg­állapították: a gátló hatást az almából, állás során kiszabaduló gáznemű vegyület váltja ki (az illatat szintén gáznemű, szerves vegyületek, az illóolajok okoz­zák). Ennek a vegyületnele a ké­miai szerkezete viszonylag egy­szerű, neve etilén. Kémiai úton előállított etiléngáz hatása a csíranövényre minden esetben káros volt. Az alma etiléntermelő képes­ségét viszont hasznosítani is le­het. Szintén régi tapasztalat, hogy ha éretlenül szedett gyü­mölcsöt (pl. téli körtét) almával tárolnok együtt, az utóérés ha­marabb bekövetkezik és tökéle­tesebb. Ezért a hatásáért szintén az etilén a „felelős”. Korszerű helyiségekben, éppen ezért, ma már mesterségesen előállított, etilénes légkörben tárolják a gyümölcsöket. (T. M.) „Apróhirdetések Diáklányok részére új házban 2 szoba albérletbe kiadó. Szekszárd, Klapka Gy. u. 22. (106) Tolnán a központban eladó egy nagy kertes ház, megélhetési lehe­tőséggel 2 szoba összkomfortos beköl- tözhetöséggel. Bővítéssel 2 család ré­szére is alkalmas. Érdeklődni: Árpád u. 30. (101) Szövőszék tartozékokkal eladó. Mözs, Szent I. u. 88. Cl5) Eladó egy Bősendorfer rövid zon- - gora. Érdeklődni lehet: Bajcsy-Zsi- linszky 5. n. e. 4. ötóra után. (77i A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat szekszárdi főnökségére gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket azonnali belépéssel felveszünk. (x) üzletáthelyezés. Rtttman József szíj­gyártó átköltözött Szekszárd, Béla tér 5. sz. Templom mellett. (94) É. M. Budapesti Betonáru- gyár, Bp. XXI. (Csepel) Rákó­czi Ferenc u. 281. asxmnali be­lépéssel alkalmaz rakodáshoz és kőőrléshez férfi segéd­munkásokat, valamint be­tonelem és mozaiklap-gyár- táshoz férfi- és női segéd­munkásokat. Felvételhez munkakönyv, előző munka­helyről MlL-lap, SZTK-kis- könyv és tanácsi gazolás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi cso­portjánál. (65) Szakvégzett villanyszerelőt azonnal felveszünk állandó munkára. Állami Pincegazdaság. Szekszárd, Garay tér 19. (09) Rácsos, hullámos, kerítések, vaska­puk készítése, javítása Bajor laka­tosnál Paks, Báthori u. IS. (66) Házépítő kombináthoz kere­sünk villany szerelőket, víz-, gáz-, fűtés­szerelőket, festő-mázolókat, betanított segéd­munkásokat, lakatosokat Jelentkezés: ÉM. 43. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat házépítő kombinát, Buda­pest. III., Szentendrei u. 101. (2)

Next

/
Thumbnails
Contents