Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-14 / 164. szám
1965. július 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Idejében, előrelátással A Paksi Téglagyárban idejében gondoskodnak arról, hogy a téli hónapokban is legyen égetni való nyers tégla. Mivel kevés a kazal ózó szín, a szabadban is kazaloznak. Fotó; Túri Mária »0 _ _ Innépség a (lombori gátőrnáznál Hétfőn este bensőséges ünnepség keretében, búcsúztak el az árvízvédelem vezetői a gátakon szolgálatot teljesítő karhatalmi alakulat és a helikopteres alakulat parancsnokaitól. Kanászi Kálmán, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője méltatta azt a segítséget, amit az idevezényelt karhatalmi alakulat nyújtott. Elmondta, hogy nagy biztonságérzetet adott a védelem résztvevődnek, irányítódnak a karhatalom jelenléte a töltésekéin Köszönetét mondott a helikopteres alakulatnak is az árvízvédelemben nyújtott segítségiért. Dr. Vígh Dezső a megyei tanács vb- elnökhelyettese a megyei tanács és a megyei pártbizottság nevében mondott köstzönetét a kelt alakulatnak. Mindkét alakulatot ugyanis a közeli napokban elvezénylik Tol- | na megyéből. Ezután került sor a díszokleve- | lek és emléklapok átadására. harminc méter magasban, mint tízméterre a földtől, megint más, ha erdő mellett szállunk le. És ezeket a, gyorsan változó erőket „felveszi” a rotor és mindet a botkormányt tartó jobbkézre továbbítja. Nézem a pilóták kezét. A bőr- keményedések a botkormány fogásától származnak. Ha ezek a kezek heteken keresztül a kapa, vagy a kasza nyelét fogták volna, akkor sem lennének kérgesebbek ... A helikopter egyensúlyozását úgy kell elképzelni — veti közbe Kovács Ottó, a repülőtér parancsnoka — mintha sima betonfelületen egy billiárdgolyón balanszíroznánk egy huszonnégy mázsás terhet... Alkalmazkodniok kellett utasaik, az árvízvédelmi szakemberek kívánságaihoz, biztosítani azt, hogy a műszakiak a lehető legalaposabban figyelhessék meg a töltéseket. És ez nem volt köny- nyű. — Ma már egy kicsit mi is vízügyi szakemberek lettünk — mondja Markó őrnagy — itt tanultuk meg, mi a buzgár, mi a szivárgás, hogyan színeződik el a víz, ha még aktív buzgár és milyen színt mutat, ha már ár- talmatlan. — Nem félnek a levegőben? — Azon már régen túl vagyunk. Amit mi teszünk itt, az nem más, mint szakavatott kockáztatás. A technika ismerete, a szakképzettség túlsegít bennünket a félelmen. Kihozni a lehető legtöbbet ezekből a nagyszerűgépekből, erre törekedtünk végigÉs ki is hoztak. Mindent. Nemrég különleges, még árvízi viszonyok mellett is rendkívüli megbízatást kapott az alakulat parancsnoka. Árvízvédelmi szakembereket kellett átvinnie egy megbeszélésre Jugoszláviába. Azonban, mint kiderült, ingoványos talaj várta őket a leszállás helyén, ahol várták az ittenieket a jugoszláv szakemberek. Leszállásról szó sem lehetett. Ügy oldották meg mégis a találkozást, hogy a talaj felett húsz centiméterre lebegő gépből léptek ki az utasok. A helikopter vezetője kioktatta őket, hogyan kell kilépni óvatosan, de egyszerre két lábbal. Különben felbillenhet a gép és felbukik az utas. A kiszállás sikerült. Pedig így sem volt könnyű, hiszen abban a pillanatban, amikor a százharminc kilós testsúlyú utas kilépett, megbomlott a gép egyensúlya, és ha a pilóta nincs résen, köny- nyen bekövetkezhetett volna a katasztrófa. De ő pillanat alatt alkalmazkodott gépével az új helyzethez, az utasok semmit sem vettek észre. Egy óra múlva a felszállás már könnyebben ment. — Megterhelő az itteni szolgálat? — Itt egy-két hét alatt annyit repülünk, mint normális körülmények között egy egész évben. Dehát, árvízvédelem van, most mindenki, akit ide szólítottak, többet ad, mint otthon... i- Jf Á mezőgazdasági üzemek természetben segítenek AZ ÖNTEVÉKENYSÉG megkapó példái sorakoznak egymás mellett, amikor a rövid és szűkszavú újsághírek arról tudósítanak, hogy a termelőszövetkezetek az elvtársi megsegítés számtalan módját találják ki, anélkül, hogy felülről bárki is bíztatná a vezetőket, vagy a tagokat. Felszínre kerültek és nyilvánosságot kémek azok a mély, tartalmas és kizárólag a mi közegünkön létezhető kapcsolatok, amelyek a kizsákmányolás körülményed között» elképzelhetetlenek lennének. Törvényszerű például, hogy a kapitalista mezőgazdasági nagyüzem tulajdonosát együttérzés helyett inkább káröröm tölti él mert ami a szomszédjának kár, az neki legtöbbször haszon. Ha a szomszéd birtokán víz, vagy jég pusztítja el a termést, akkor végső soron örvendeznie kell, mert neki esetleg a vártnál jóval nagyobb lesz a nyeresége. Amennyire törvény odaát ez az alacsany- rendű számítás, ugyanúgy törvény nálunk a szocialista rendszerben az erkölcsi magasabb- rendűség. Most ehelyütt kizárólag a tsz- ak egymás közötti kapcsolatait nézzük. Ebben a kérdésben ugyanis különösképpen sokat mond az a tény, hogy az árvíz- károsult termelőszövetkezeteket szálas takarmánnyal is segítik a jobb körülmények között levő közös gazdaságok. Balgaság lenne persze ezen úgy örvendezni, hogy a súlyos milliókkal károsító árvíznek az a pozitív haszna, hogy tömegméretekben nyilvánult meg az emberek szocialista gondolkodása. Jobb lett volna ezt a nagy bajt nélkülözni, de mivel nem kerülhettük el a megsegítés pozitív, szocialista tartalmú megnyilvánulásait illő észrevenni és azokat méltatni. Ha elfogadja az ember azt a mondást, hogy minden kár haszonnal jár, akkor annyi haszon tényleg van, hogy napjainkban a legteljesebb módon virul ki a szövetkezeti gazdák körében is az a társadalmi összefogás, amely a gyors helyre- állítást igyekszik elősegíteni. Ne feledjük, olyan réteg erkölcsi ma- gasabbrendűsége jut ebben a kérdésben kifejezésre, amely életíéL fogás és humánum tekintetében sok kényszerű körülmény folytán a farkastörvények uralma alatt él; Arra is volt példa, hogy éjszaka az egyik község lakói átvágták a gátat úgy, hogy a másik községet öntse el a víz; Szóval, a ki-ki úgy boldoguljon, ahogy tud, szigorú és keserű valóságként vonult végig a parasztcsaládok egész életén. S most, egészen más tapasztalható. A MEGYEI TANÄCS VB mezőgazdasági osztályán elmondják, hogy a megye termelőszövetkezeteiből máris sokan a forintok mellé még munkájukat is felajánlották. Részt akarnak venni a megrongálódott épületek helyreállításában, napokat hajlandók az otthontól távol tölteni, az ott- homlevők pedig ezalatt a távollevők munkáját is készek elvégezni. Nyilvánvaló, hogy a jó emberi tulajdonság kiteljesedését a nagyüzemi gazdálkodás keretei teszik lehetővé. Az ebből táplálkozó közösségi életfelfogás, amely nemcsak azzal törődik, hogy én miként boldogulok, hanem azzal is, hogy segítsek boldogulni másokat is. Nemrég hosszasan beszélgettünk a Somogy megyei Tanács vb-elnökével, nyilatkozata a Tolna megyei Népújságban megjelent. Felesleges lenne ezzel kapcsolatban ismétlésekbe bocsátkozni. De talán nem haszontalan újból leírni, hogy itt a Duna mentén még folyt a heroikus küzdelem, amikor Somogy megye több tsz-ében már eldöntötték: a lehetőségekhez képest szénával, szalmával, szilázzsal segítik az árvizes termelőszövetkezeteket. Olyan közös gazdaságok tagjai és vezetői döntöttek így, akik annak előtte Pörbölynek, Bétának, Madocsának, Bogyiszlónak még a hírét sem hallották. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek tehát együtt, a nehéz helyzetben is óriási erőt képviselnek. Erejükből arra is futja, hogy ha szabad ezt a kifejezést használni, magánakciót kezdeményezzenek. Nemcsak a népgazdaság siet a bajban levők megsegítésére, hanem ezt teszik a tsz-ek is. Nemrég a rádióból értesülhettünk arról, hogy több közös gazdaság a közelben levő szomszédos árvizes tsz-nek területet ajánlott fel másodvetésre. A várható takarmánygondok ezzel is enyhíthetek. Az árvizes tsz-ek egy részében a lehetőségek még mindig korlátozottak. Nem vethetnek el annyi kölest, rövid tenyészidejű kukoricát, takarmányborsót, amennyit szeretnének. Kimondottan jól jön tehát a szomszéd ajándéka, az a földterület, amelyet be lehet vetni és ősszel az összes termést hazaszállítani. Beszélgettünk Szűcs Lajos elv- társsal, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetőjével. Megkérdeztük tőle, a termelőszövetkezetek egymás között engedély nélkül is lebonyolíthatják az ilyen természetű magánakciót? Szűcs elvtárs elmondta, ehhez nincs szükség a felsőbb szervek hozzájárulására, vagy beavatkozására. Kötöttségek sem léteznek, az egyik tsz minden további nélkül felajánlhatja a másik tsz-nek másodvetés céljára a területet, legfeljebb arra érdemes ügyelni, hogy gyorsan történjék a szükséges talaj művelés, valamint a vetés. Egyébként a vetőmag rendelkezésre álL A VÄRHATÖ terméseredményeket és a készleteket figyelembe véve a termelőszövetkezeteknek ahhoz is joguk van, hogy szalmát, szálas takarmányt, s szi- lázst ajánljanak fel. Nincs rá utasítás, nem is lesz, de amelyik közös gazdaság így is akar és tud segíteni, az végeredményben azt a nagy társadalmi méretű összefogást támasztja alá, amely ezek. ben a heteikben országszerte megnyilvánul. Szekulity Péter Dombóvárott tanácskoztak a tsz-jogtanácsosok Dombóvárott, a járási tanácsházán tanácskozást tartottak kedden a megyebeli tsz-ek és tanácsi mezőgazdasági osztályok jogászai, az érdekelt szakemberek, köztük a megyei bíróság és az Állami Biztosító képviselőjének részvételével. Az eddigi munkáról, eredményekről és a tennivalókról dr. Szabó Gyula, a megyei termelőszövetkezeti tanács jogtanácsosa nyújtott átfogó képet. A jelenlévők többek között megtárgyal-: ták a termelőszövetkezeti demokrácia, a szocialista törvényesség, a fegyelmi bizottságok tevékenységének, továbbá a biztosításokkal, a termelési és ál- lathizlalási szerződésekkel kapcsolatos jogi kérdéseket. A megye vezetői által kezdeményezett munkák —> miszerint ki keli alakítani a korszerű belvárosi képet Szekszárdon — újabb állomáshoz érkeztek. Nyolc korszerű bérház készült el a Mészáros Lázár és a Wossinszky Mór utca közti területen. Most a magasépítők után a mélyépítők láttak munkához. Megkezdődtek a csatornázási és útépítési munkálatok, melyeket remélhetőleg majd követni fognak a parkosítási munkák is. Fotó: Bakó Jenő
