Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
V 1965. július 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG © Kívülről semmi nem sérti t a Áll egy új társasház Dombóváron, jóleső látvány a szemnek. Egyik szárnya a legújabb típusú építkezéssel készült: kétszintes. A falak bordó, fehércsíkozás úak, világos ablakszemekkel. Már 10 napja elkészült, de a lakói nem akarnak beköltözni. Aki kívülről látja ezt a házat, sehogy sem érti, miért? Akik pedig a jövendő lakástulaj domosok lesznek, idáig úgy érezték, ha már egy éve elkészült volna, akkor is késő lenne. Hiszen Simon Miklóséit anyósukkal laknak együtt szűkösen, 1 Dávid Nándorék pedig albérletben élnek. Most mégis úgy döntöttek, inkább várnak még egy ideig. Lakhatatlan ez a szép épület? Nem. Sőt, Gärtner József a Dombóvári Építőipari Ktsz elnöke azt mondta: „Kívülről semmi nem sérti a szemet.” Kerüljünk beljebb. A megszokott hibákra: hézagos a parketta, nehezen csukódik az ablak — nem is figyelünk. Némelyik fürdőszobában már most sárgul a mosdó az odacsöpögő víztől, de ezen még a lakók is tudnak segíteni. A többi hiányosságon már bajosan. Már az első lakásban, ahová bemegyünk, észrevesszük, hogy az ajtókeret és a fal között fél- centinyi rés tátong. Egy erősebb ajtócsapás, és a rosszul behelyezett ajtótok tovább lazul, lötyögni fog. A mennyezeten frissen vakolt folt: most javították ki a műszaki átadáskor sárgafoltos falat. A Festő Ktsz máshol sem végzett sokkal szebb munkát: Az ajtók és ablakok olajfestése laikus szemnek is csúnya. A padlásfeljáró olyan meredek, hogy a bátor nő is kétszer meggondolja, hogy felkapasz;kodjon-e rajta? Korlát sehol, most talán építenek, már elkezdték vésni a falat. A kétszintes lakások bútoa szemet f# rait csak az ablakon lehet majd beemelni, a lépcsőfeljáró szűk ehhez. Sorolhatnánk tovább a tervezési és kivitelezési hibákat, mindenképpen azonos eredményre jutnánk: A kívülről mutatós épület bizony sok kívánnivalót hagy maga után. Természetesen ezek olyanok, hogy a lakók ettől még átvehették volna a házat. A jelenleginél mindenképpen jobb helyzetbe kerülnének, ha beköltöznek. Az Építőipari Ktsz műszaki vezetője Kovács József, még azt is elmondta, hogy ők „áthidaló” megoldást ís javasoltak: — Kössenek velük az építtetők szerződést július tizenötödikéi határidővel, a műszaki szemle utáni hibáknak a kijavítására, kötbérkötelezettség mellett. Ez szabálytalan eljárás lett volna, mivel a legutolsó határidő: 1965. június 24, már így is módosított. (A legelső időpont 1964. augusztus 31.) Ennek ellenére gondolkoztak az építtetők, hihetnek-e ennek az ígéretnek? Parádi Ferenc, az új lakástulajdonosok egyik képviselője elmondta, hogy mi volt a fő oka a „kedvező” ajánlat visszautasításának. A „gyémántváros“ építése Szibériában, a 66, szélességi fokon az Északi-sark közelében fekszik Jakutföld. Ezen a vidéken a tájat az év legnagyobb részében hó és jég borítja, s hónapokon át k% sem süt a nap. A fagyos vidék azonban igen gazdag: ezen a területen fekszenek a Szovjetunió legnagyobb gyémántmezői, Itt találták nemrég azt a két hatalmas gyémántot is, amelyeket a Voszhod—2 hívójeléről neveztek el. A különös város építésének tervét készítette el a Jakut Gyémántkutató Intézet egy építészmérnök csoportja a Kísérleti Tervezés Központi Kutató Intézetével együttműködve. Az új város: Ajkál, a gyémántipar 6000 dolgozója, geológusok, építészek, munkások részére készül. A város helyét már kijelölték: a magas, sziklás folyóteraszon kell majd építkezni, mert bár a fagyos talaj itt sem munkálható meg könnyebben, a szikla viszont a tavaszi olvadáskor nem lágyul meg. A város tulajdonképpen több épületcsoportból áll majd. Nyolc, több emeletes épületből álló lakótömböt fedett folyosó kapcsol egységbe. Ez lesz majd az első városrész. A fedett utca teljes kényelmet és igen jó élet- és munkakörülményeket biztosít a város lakóinak. A városban, helyesebben a fedett utcákon állandóan 15 C fok körüli hőmérséklet uralkodik majd, míg kinn a szabadban gyakran mérnek —60 C fokot. Ajkál utcáin mindig világos lesz, pedig Jakutföldön az év hat hónapjában éjszaka van. Az épületeket természetesen minden kényelemmel: központi fűtéssel, vízvezetékkel és villany- világítással ellátják. A lakóházak földszintjén, az utcákról nyílnak majd az üzletek, raktárak és javítóműhelyek. Az épületkomplexum középső részén lesz az iskola és a kultúrközpont hangversenyteremmel, mozival, könyvtárral, sportcsarnokkal. Ajkál lakóinak kényelmes közlekedésére is elkészült már a terv. A gyémántfeldolgozóba vezető főútvonalat szorosan a fedett város szélén vezetik végig. A várost körülölelő körúton autó- buszjárat lesz. A megállók közvetlenül az épületek előtt lesznek, s a várótermeket még külön szélvédővel látják el és fűteni is fogják. Az építkezést kb. egy év múlva kezdik meg. Az előkészületeket azonban már megtették: első lépésként megkezdték annak a nagyfeszültségű távvezetéknek az építését, amely a viljui vízierőművei köti majd össze Ajkait. SZÉKELY MIKLÓS — Megkérdeztük telefonon a közelmúltban átadott hatlakásos társasház lakóit. Azt az épületet is a ktsz építette, bár később kezdték, mint a miénket, de ott már beköltöztek. Nekik is azt mondták, a fellelhető hibákat záros határidővel kijavítják. A határidő már elmúlt, de a javítás jó részét még nem végezték el. — Mi ennek az oka Gärtner eűvtárs? — Ne keverjük össze a két építkezést. Az is más ház, ez is. Most erről beszéljünk. Ki az oka, hogy eddig húzódott az építkezés? Egyedül mi? Amikor az OTP még nem biztosította a teljes hitelt, de már építettünk? Mielőtt élesebb szóváltás keletkezne, még egy kérdést teszek fel: — A tető hullámpala-borítású, de nincs megerősítve hullámpala- kapoccsal. Jöhet egy erősebb vihar, és volt-nincs fedél. Miért nem végezték el ezt az erősítést? — Tehettünk mi arról, hogy nincs ilyen kapocs? Különben is, három év a garanciális idő, ha ezalatt valami baja lesz a tetőnek, megjavítjuk. — Mi meg fizessünk, ha csak öt év múlva lesz, ugye? — kérdezi Parádi Ferenc. Nem folytatjuk tovább a beszélgetést, mert félő. hogy a tárgyilagosnak indult hang megváltozik. Inkább gondolkozunk a hallottakon. Ha jogi vitára kerülne sor, talán a ktsz javára döntenének. Hiszen igazuk van, ezt a főkönyvelő, dr. Ferencz István is erősíti: — A Beruházási Kódex csak azt írja elő, hogy úgy adjuk át a házat, hogy lakható legyen, ennek pedig semmi akadálya. A hibák sorolásával úgy érződik, mintha minden rossz volna azon a házon, pedig ez nem így van. Egyet kell érteni ezzel a kijelentéssel. A jelenlegi lakásviszonyok mellett valóban sokan boldogok lennének, ha fele ilyen I szép és fele ilyen tágas otthonok- * hoz juthatnának. De az építtetők,! akik valamennyien átlagjövedel-1 ÄE<aQQQgBi!3 mű emberek, és sok áldozatot vállaltak azért, hogy végre meg- 1 felelő lakásba költözhessenek, joggal kívánják, hogy a 140 000 forintért készült új otthonuk minőségileg is elfogadható legyen. Moldován Ibolya i Kleptománia Egy olvasónk azt kérdezi levelében, hogy a kleptománia be- tegség-e? Ha igen, milyen betegség? Lehet-e rajta segíteni? A kleptománia beteges, kényszerű lopási hajlam. A kóros cselekvések indítóokai a kényszerképzetek. Ezeket a kényszercselekvéseket, a kóros ösztönök közé sorolják. A kényszercselekvések legsúlyosabb alakja a kleptománia, amikor a beteg kényszerérzelmének csillapítása céljából lop. A pirománia, amidőn ugyanazért gyújtogat. A kleptománia ellenállhatatlan erővel készteti a beteget még olyan idegen tárgyak ellopására is, amelyekre neki semmi szüksége nincsen. Például ellop egy idegen zárból egy kulcsot, s azt percek múlva eldobja. Gyakran vagyoni helyzetükhöz képest aránytalan, kis értékű tárgyakat tulajdonítanak el és sokszor azokat önként vissza is adják. Nem a lopott tárgy, hanem a lopás izgalma hajtja őket. A kleptomániás cselekedetet a betegnél nagy izgalom előzi meg. Erősen küzd a kivitel ellen, de a fellépő szorongás mégis kényszerítőén hat. Főleg degenerált, hisztériás és örökletesen (vele nemzetten) terhelt egyéneknél, inkább nőknél fordul elő. Gyógyítása idegorvosi kezelés. Ha a kényszercselekvés a beteg karakterével, etikai érzelmével ellenkezik, úgy a gyógykezelés legtöbbször sikerrel jár. Az élvezeti szerekről Egy olvasónk írja: Az . élvezeti szerek közül a kávét és a teát nagyon kultiválom. Alkoholt csak alkalomszerűen iszom, csak társaságban. Legyen olyan szíves megírni a lapban, hogy ezen anyagok mennyire ártanak és befolyásolják-e az élettartamot? Egyes széliében elterjedt élvezeti szereket (mérgeket) jóformán minden kultúrember legalább reggelire fogyasztja és ezek kiküszöbölése, vagy mással pótlása sokszor alig lehetséges. Kisebb mennyiségben még a csokoládé is tartalmaz a teához hasonló, ártalmas anyagot (theobro- min). A kávé azonban ezek között az idegrendszer legjobban izgató anyaga, mintegy ionizálója az idegeknek. Ezért különösen öreg asszonyok szeretik, főleg a délutáni kávét, amikor már kissé kifáradtak és a kávé ilyenkor új erőt ad szervezetüknek. A kávé egészséges ember vérnyomását elég nagy fokban emeli és így akinek magasabb a vérnyomása, ajánlatos a kávéivást abbahagynia. Tea, kakaó, a vérnyomást csak kisebb fokban emelik. A tejjel váló keverés bizonyos fokban csökkenti ezeknek az élvezeti szereknek a káros hatását. Azt szokták mondani, hogy dohányt, kávét, szeszt főleg a fiatalság kerülje. Ez helyes is, mert a fiatalság nevelkedjék önmegtartóztatásra. Mégis orvosilag azt kell megállapítani, hogy ezek a mérgek sokkal inkább ártalmasak 40—50 éven felül. A fiatal szervezet ezekkel a mérgekkel ftöny- nyebben elbánik; jobban szétbontja. A mérgezett sejtek hamarább megújulnak, mint ahogyan ez az öreg emberek szervezetében történik. De nemcsak ez, hanem más mérgek és fertőzések is, így például a vérbaj, öregebb ember szervezetében nagyobb pusztítást végez, mint fiataléban (természetesen itt nem a gyermeket, hanem a serdülő koron túl lévő fiatalságot értjük). Kisgyermekeknek a szesz, dohány, kávé fölöttébb ártalmas. Amiként ártalmas a rendszeres élvezete ezeknek a szereknek, éppen úgy, sőt méginkább pusztító hatású lehet az alkalmi ex- cessus (kicsapongás) is, különösen idősebb korban, amikor már a szervezet alkalmazkodó és ártalomkiküszöbölő képessége, a sejtek, a szövetek, az érrendszer rugalmassága csökkent. Kedves Olvasónk! Vizsgáltassa meg magát s az orvos utasítása szerint éljen. Lehet-e véradó, akinek magas a vérnyomása Kaptuk az alábbi levelet: Szíveskedjék megválaszolni egy kérdésemet. Ha valakinek magas a vérnyomása, lehet-e rendszeres véradó? Ha igen, attól csökken-e? Ha nem, úgy milyen gyógykezelésben részesíttessem magam, hogy vérnyomásom újra rendes legyen? Tisztelettel egy aggódó férfi. Kedves Olvasónk! Levelére nem könnyű választ adni. Igen sok kérdéssel kellene tisztában lennünk (életkora, munkaköre, elszenvedett fertőző betegségek, a vesék állapota, stb), hogy megfelelő tanácsot tudjunk adni. Véradásra már csak azért is érdemes jelentkezni — számításon kívül hagyva annak humánus és magasztos voltát —, mert minden tekintetben a legalaposabb orvosi vizs- gálatnak vetik alá, s csak a teljesen egészséges ember vérét fogadják el. A véradók a legegészségesebb emberek soraiból kerülnek ki. fi véradás után a vérnyomás rövid időre csökkenni szokott. Azt tanácsoljuk, forduljon orvoshoz, aki megtalálja magas vérnyomásának okát (lezajlott fertőző betegség, vesebaj, alkohol, bizonyos munkakör, stb), s ennek nyomán bevezetett orvosi gyógykezelés megfogja hozni a várt eredményt. Gyermeknevelés Kaptuk az alábbi levelet: Van egy hétéves gyermekünk, egyetlen! Mindig felnőttek között van. Azt mondják, rosszul neveltük. Mindenbe beleszól. A napokban szinte felelősségre vont, hogy miért nincsen neki testvérkéje, akivel el játszadozna? Igaz-e, hogy a gyermek az anyja hasában van, s ott nő meg? Nem a gólya hozza a gyermeket, azt már ők tudják. Az iskolában ezt már minden gyermek tudja. .. Állandóan hasonló kérdésekkel ostromol bennünket? Szíves válaszukat, illetőleg tanácsukat kéri egy szülő. Kedves Szülő! Nemrég hasonló kérdéssel fordultak hozzánk. A választ 1964. november 24-i lapszámunkban, „A nemi élet problémái’* címen részletesen foglalkoztunk a kérdéssel. Válaszunkat, illetőleg tanácsunkat az alábbiakban adjuk meg: A gyermeket komolyan kell venni. N% halljon sok olyan beszédet, amit nem ért meg. Nevelés. szempontjából fontos, hogy a kisgyermek kérdéseire megfelelően válaszoljunk. Ne vezessük félre! A feltett kérdések, s azok nagy száma éppen érdeklődést és intelligenciát mutatnak a gyermek részéről, s a gyermek ezáltal tanul. Jelen esetben a gyermek kora miatt a választ rá kell bízni az iskolára. A nemi élettel kapcsolatos felvilágosítás nem any- nyira a szülői ház, mint az iskola feladata a természetrajzzal kapcsolatban. Előbb a növények, majd az állatok szaporodásának tanításával a következtetést a gyermek az emberre nézve maga is levonhatja. Ne legyen a gyermek sokat felnőttek társaságában, sokkal inkább vele egykorúakkál tartózkodjék együtt. v
