Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-10 / 161. szám

\ rd í '"Ovi v”bó.3? .. o UaJ« ro%m ‘ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 161. szám. ÁRA: 60 FILLER. Szombat. 1965. július 10. Kádár János elvtárs megyénkben állítási bizottság rendelkezésére bocsátják. A megye vezetői az árvízkárok után tájékoztatták Kádár elvtár- sókat a megyei talajvíz- és jég­károkról is. Elmondották, hogy ezeket a károkat helyileg igye­keznek még pótolni, csak ehhez több másodvetéshez szükséges ve­tőmagra van szükség. Kádár elvtársékat sürgette az idő, tovább kellett menniük. Ká­dár elvtárs mielőtt elindultak volna, így búcsúzott: — Kérem, adják át üdvöz­letemet a megye kommunis­táinak, a tanácsi és vizügyi, valamint a gátakon dolgo­zóknak. akik minden elisme­rést megérdemelnek, és a megye valamennyi dolgozójá­nak. A gép motorja felbúgott, a ma­gasba emelkedett és ráállt a Du­nára. Kádár elvtársék onnan néz­ték a heroikus munkát, ahon­nan a legjobban lehet látni: még a természet erőivel is siker­rel felveheti az ember a küz­delmet, ha összefog, ha egy cél fűti. Folytatódik az apadás Az árvízvédelmi kormánybizottság tájékoztatója Pénteken délelőtt ereszkedett le az a repülőgép az őcsényi repülő­téren, amely Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, Fehér Lajost, a Minisztertanács elnök­helyettesét és Dégen Imrét, a Vízügyi Főigazgatóság vezetőjét hozta. A repülőtéren a kedves vendégeket K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titkára és Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke. Karászi Kálmán a Középdunántúli Vízügyi Igazgató­ság vezetője fogadta. A megye vezetői és Karászi Kálmán tájékoztatták Kádár elv­társékat a megye árvízvédelmi, helyzetéről. Elmondották: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sikerült meg­fékezni a Dunát. Igaz, hogy ezért keményen meg is kellett dolgozni. Mintegy 4000 ember dolgozott éjjel-nappal a gátakon, esőben, sárban, gyakran szinte emberfeletti munkát végez­ve. E lelkes, fáradhatatlan mun­kának köszönhető például az is, hogy , Madocsa térségében nyrul- gáttal mintegy 12 000 hold szán­tóterületet megvédtek és Bölcske, Madocsa térségében már elvégezhették a fertőt­lenítést és megkezdhették az emberek visszatelepítését, amit szombaton be is fejez­nek. Pörböly, Báta térségében is meg­kezdték a szükséges fertőtlení­tést, az épületek műszaki átvizs­gálását és hétfőtől fokozatosan ide is visszatelepítik a lakossá­got. Hogy sikerült megfékezni a Dunát, a gáton dolgozóknak, a katonáknak, a veszélyeztetett te­rületek lakosságának köszönhető és annak, hogy nemcsak az egész megye, de az egész szocializmust építő ország összefogott. Nem mindennapi munka volt. Bátán például öt méter vízszintkülönb­ség volt és a víz mégis a meder­ben, illetve gátak közé . szorítva maradt. Kádár elvtárs nagy érdeklődés­sel hallgatta a tájékoztatót. Meg­jegyezte: valóban kitűnő munkát vé­geztek a gátakon a dolgozók, és a védelem vezetői. Dégen Imre a Sió árvédelmi helyzetéről tájékoztatta Kádár elvtársat. Elmondotta többek kö­zött: a Sión meg kell építeni a zárózsilipet, mert ennek hiánya árvízveszélyt rejt magában. Kádár és Fehér elvtársak fi­gyelmesen hallgatták Dégen Imre fejtegetéseit, megköszönték a tá­jékozta,tást. és utána rögtön a me­gye vezetőihez fordultak. A hely­reállítási bizottság munkája iránt érdeklődtek, s megkérdezték van-e építőanyag, leszállították-e már az építőanyagot az érintett községekbe...? A megye vezetői elmondották, az építőanyagot már leszállították a helyreállítás megkezdődhetett, a víz levonulása után. Különösen tetszett Kádár elvtársnak az a megjegyzés, hogy a megye vezetői úgy akarják helyreállítani az árvízkáro­kat, hogy ez ne érintse a népgazdaságot, tehát helyi erőkkel. Fehér elvtárs e beszélgetés során megjegyezte: Budapestről is so­kan jelentkeztek, hogy szeretné­nek részt venni, társadalmi mun­kában, a károk helyreállításában. A budapestiek egy részét ide kül­dik és a Tolna megyei helyre­A Duna magyar szakaszán foly­tatódik az apadás. Csütörtök reg­geltől péntek délig a vízszint Dunaremeténél 23 centiméterrel, Baján 8 centiméterrel, Mohácson 9 centiméterrel csökkent. A pén­tek déli vízállás Budapesten 670 centiméter, Baján 870 centimé­ter, Mohácson 899 centiméter. Az apadás következtében az árvízvédelmi helyzet Szekszárd, Baja, Mohács térségében tovább enyhült. Báta, Pörböly községek­ben, valamint a környékbeli te­lepülésekben gyorsított ütemben folynak a lakosság visszaköltöz-1 tetésére irányuló egészségügyi és | Az árvízkárosultakért Závod községben a termelőszö­vetkezet tagjai összesen 7375 fo­rintot fizettek be a 10 200-as csekkszámlára. A tsz vezetői sze­mélyenként 5 munkaegységet, azaz 150 forintot ajánlottak fel és Szaller Jenő nyugdíjas is 100 forintot fizetett be. * Mőcsényben a nőtanács tagjai is megbeszélték miként segíthet­A Paksi Járási Építőipari Ktsz dolgozói vállalták, hogy társa­dalmi munkában hét árvíz sújtotta lakóépület kijavítását és tataro­zását végzik el Paks községben. • A Tolna megyei Festő és Má­zoló Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói vállalták, hogy öt csa­ládi ház meszelését és festését elvégzik társadalmi munkában. * A Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz dolgozói átlagon felüli fel­ajánlást tettek. Személyenként 10 óra társadalmi munkával járul­nak az árvíz sújtotta területek helyreállító munkálataihoz. Ez összesen 700 társadalmi munka­órát tesz ki. • A Tolna megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál, mint arról lapunkban már hírt adtunk, a kőműves- és szerelőbrigádok tag­jai közvetlenül részt vesznek az árvízkárosultak megrongálódott épületek biztonsági felülvizsgála­tára irányuló munkálatok. A Dráva legalsó magyar sza­kaszán még pénteken is áradt a folyó vize. Drávaszabolcsnál túl­lépte az 500 centimétert és még további 20 centiméteres emelke­déssel lehet számolni. A folyó mentén gyorsított aratást szer­veztek, Drávakeresztúron nyúl- gáttal vették körül a termelő- szövetkezet tnajopjá*, s így teljes biztonságot teremtettek a gazda­ság számára. A védekezés mun­kálatai azzal biztatnak, hogy kár I nélkül vonul el a Dráva nyári I áiya. nénék az árvízkárosultakon. A nőtanécs vezetőségi tagjai 540 forintot ajánlottak fel, * A nagyvejkei termelőszövetke­zet tagjai vasárnapi kirándulást terveztek Harkányba. Közös megbeszélés alapján a kirándu­lásra szánt összeget ajánlották fel és fizetik be áz árvízkáro­sultak megsegítésére. házainak építésénél. Tegnap szakszervezeti gyűlést tartottak a vállalatnál, ahol a fél évi moz­galmi munkáról számoltak be, s úgy határoztak a dolgozók, hogy akik fizikai munkával nem tudják segíteni a közvetlen építőmunkát, egy napi fizetésüket adományoz­zák az árvízkárosultaknak. A dombóvári építésvezetőségen dol­gozó Tóth István szocialista kő­művesbrigádja levelet juttatott el a vállalat szakszervezeti bizott­ságának, amelyben közük: „Bri­gádértekezletünkön megtárgyal­tuk a természeti katasztrófa kö­vetkezményeit. Erőnkhöz mér­ten mi is segíteni akarunk a bajbajutottakon — írják levelük­ben a brigád tagjai —, sajnos mi a közvetlen építésben a nagy távolság miatt nem tudunk részt venni, ezért három napi fizeté­sünknek megfelelő összegű pénz­adományt küldünk a 10 200-as csekkszámlára, az árvízkárosultak megsegítésére.” A 10 200-as csekkszámlára érkezett A csekkszámlán túl Zöld a szemafor Riport a 3, oldalon. Foto-: Túri M. Megyénkben is aratják már a húsát Megyénkben először a bátai November 7 Tsz-ben kezdték meg az őszi búza aratását, a dunaszekcsői határrészben lévő hegytetőn, egy 45—50 holdas, na­gyon szép Bezosztája-táblában. Pénteken két ZVZ kévekötő ara­tógép mintegy 30 holdnyi búzát vágott le. Az őszi árpában ugyanakkor hat kombájn és mintegy 240 kézi arató dolgo­zott. A pörbölyi sarokban víz­zel körülvett, 210 holdas árpa­táblában is megkezdték az ara­tást a kombájnok. A tolnai Aranykalász Tsz-ben is megkezdik egy 65 holdas őszi- búza-táblókban rendre vágókkal az aratást, ha engedi az időjárás Pénteken befejezték az árpaara­tást Szentgál-pusztán, a zombai Jóbarátság Tsz-ben, 85 hold őszi árpát takarítottak be egy kéve­kötő aratógéppel és kél gépál­lomási kombájnnal. A kombájn- cséplés az idén kiemelkedőnek számító eredményt hozott: 18— 19 mázsa közti holdankénti őszi- árpa-termést vittek a magtárba. A szövetkezetben egy-két nap múlva hozzáfoghatnak a búza aratásához is. Az ozorai Egyet­értés Tsz-ben 13 kombájn — köztük 9 Balaton és 4 szovjet gyártmányú — aratja az őszi ár­pát, amely az eddigiek szerint 16—17 mázsa holdankénti át­lagtermést mutat. Féléves termelékenységi és exporítervét sikeresen zárta a könnyűipar A könnyűipar féléves tervtel- j esi téliéről készülő jelentéshez már a minisztérium rendelkezé­sére állnak a főbb adatok, ame­lyek egyébként azt tanúsítják, hogy a könnyűipar sikeresen zár­ta ezt a tervidőszakot, valameny- nyi ága tervteljesítő volt. A Könnyűipari Minisztérium­hoz tartozó vállalatok munkájá­nak összegezése alapján a minisz­térium egésze tervkötelezettségét 101,2 százalékra, az éves tervnek erre az időszakra jutó program­ját 102,3 százalékra teljesítette. A könnyűipar 1965. év első ne­gyedében is tervteljesítő volt, de eredményeit a második évnegyed­ben még tovább növelte, s így a félévben 4,5 százalékkal termelt többet, mint az előző év hasonló időszakában. Kiugró teljesítmény­nek számít, hogy a pamutipar 4.4 százalékkal, a gyapjúipar 3,1 szá­zalékkal, a selyemipar 4,9 száza­lékkal, a bútoripar pedig 3,1 szá­zalékkal teljesítette túl féléves programját, ugyanakkor szigorú­an ügyeltek arra, hogy csak meg­rendelésre dolgozzanak. Az exportterv teljesítése sok kai ütemesebb volt, mint az elő­ző években. A főbb exportáló iparágak jelentős túlteljesítést is elértek. A kész pamutszövet- export például csaknem 7 millió négyzetméterrel haladta meg az 1964 első félévét, s a tervezett­nél 4,2 százalékkal volt. több. A len-, kenderszövetből, a selyem­ből, a kötött áruból és a cipőből is a tervezettnél nagyobb meny- nyiséget adtak át a kiükeresko- delemnek. (MTI). * V

Next

/
Thumbnails
Contents