Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. július 3. Újabb amerikai egységek szálltak partra Vietnamban június 7-e és 20-a között az ame­Saigon (MTI). Nyolcezer ame­rikai tengerészgyalogos szállt partra szerdán hajnalban Da Nangban. Az újabb, nagylétszá­mú egység a 7. flottának a dél­kínai tengeren hajózó egységei­ről, teljes menetfelszerelésben vonult ebbe a stratégiai fontos­ságú városba, ahol az Egyesült Államok legnagyobb dél-vietna­mi támaszpontját tartja fenn. A VDK határának közelében fekvő bázison az újabb partraszállás előtt is már 9500 amerikai ten­gerészgyalogos tartózkodott. A stratégiai légiparancsnok­ság B—52-es sugárhajtású bom­bázói szerdán reggel 40 perces bombazáporral árasztották el az úgynevezett „D”-övezetet. A zóna áthatolhatatlan dzsungelterep, s körülbelül 56 kilométernyire fekszik Saigontól. Az amerikai „légierődök” a csendes-óceáni Guam-szigeten lévő támaszpont­ról szálltak fel, tehát körülbelül 3600 kilométert tettek meg a dél-vietnami őserdő egy részén kijelölt célpontjukig, ahol a ha­tóságok partizán-csapatösszevo- násokat gyanítanak. A B—52-es gépek a dél-vietnami háború folyamán most harmadszor vol­tak akcióban és 500 tonna súlyú, nagy robbanóerejű bombát szór­tak le az őserdőre. A partizánok kedd este Sai­gontól 32 kilométernyire észak­nyugatra megtámadtak egy fo­lyami flotillaegységet. Ezeken a folyami hajókon a dél-vietnami kormány rendszerint csapatszál­lítást, vagy utánpótlást végez. A Thu Dau Mot felé tartó, 28 hajó­ból álló karaván egyik egysége aknára futott, felrobbant és el­süllyedt. Amerikai repülőgépek a szer­dára virradó éjjel és a reggeli órákban folytatták Észak-Viet- nam terrorbombázását. Egyik csoportjuk a demilitarizált öve­zettől 80 kilométernyire északra szórta le bombaterhét. Támadás érte Vinh tartomány területét is. A kalózakcióban a légierő és a haditengerészet gépei is részt vettek. A „Felszabadítás” dél-vietna­mi hírügynökség jelentése szerint bői. Egyszerre légiriadót jelez­tek és elsötétült a város. Az új­hold gyenge miága volt az egye­düli fényforrás. Időnként hol jobb ra, hol balra az úttól néhány ki­lométerre a mi gépkocsinktól fel­lobbantak az ejtőernyőkre relt világító rakéták, megsemmisítendő restek. rikai repülőgépek mérgező ve­gyianyagokat és baktérium-fegy­vereket alkalmaztak Dél-Vietnam területén. Az akció következté­ben több mint harmincezer em­ber betegedett meg, elpusztult az állatállomány, tönkrement a ter­més és nagykiterjedésű erdőterü­let is kipusztult. A Nhan Dán, a Vietnami Dolgozók Pártjának lapja a gátlástalan hadviselési módszerekről írva, tiltakozásra szólította fél a világ közvélemé­nyét. ladt. „Oltsátok el a reflektorokat!" — ezek a szavak törvénnyé vál­A Gép folyó partján az ameri­kai repülők támadást hajtottak végre egy csónak ellen, amely a folyó másik partja felé igyeke­zett. A Vinhtől Hanoiig vezető 28 órás út nemcsak az amerilcai barbárok iránti gyűlöletet tá­masztotta fel bennünk, hanem felkeltette _ elragadtatásunkat is az egyszerű vietnami emberek bátorsága és nyugalma láttán. A révészek eltemetik társaikat és ismét megindítják a kompokat a bővizű folyókon át. A gépkocsi- vezetők felváltják az elesetteket és folytatják veszedelmes útjukat. Munkájukra éppúgy szüksége van az országnak, mint a légel- hárítók és népfelkelők harci ké­szültségére, akik egyre nagyobb csapásokat mérnek az emberi 'mivoltukból kivetkőzött ellenség- ~re. EZT OLVASTUK Erfurti laptársunk, a DAS VOLK most ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, közvetlen elődje, a Thüringer Volkszeitung első szá­ma 1945. július 3-án jelént meg először. Az évforduló alkalmá­ból, mely egybeesett a Das Volk hagyományos sajtóünnepségével, a Thüringer Volkszeitung első szer­kesztője, Otto Trillitzsch írt ve­zércikket. Az évforduló alkalmából mi is szeretettel köszöntjük erfurti laptársunkat, s kívánunk továb­bi eredményekben gazdag mun­kát. Az Aufbau Verlag, az NDK leg­nagyobb könyvkiadója augusztus­ban ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalom­ból a na vele arcukat, megitták. Ennek következtében több tökrészeg té­gy enc zajos botrányt akozott a börtönben, ami szükségessé tette a tiltó rendelkezés bevezetését. Érdekes hírt olvastunk a sze­szélyes időjárásról a NEUES DEUTSCHLAND-ban. Az elmúlt napok hideg időjá­rása következtében hó esett a Brockenen, az NDK 1142 méter magas helységében. Még április­ban is több mint két és fél mé­teres hó fedte a Brockent, de ar­ra húsz évvel ezelőtt volt példa utoljára, hogy júliusban is hava­zott, sőt a hótakaró meg is ma­radt. I Helyszíni riport egy Vietnam elleni amerikai bombatámadás színhelyéről Hanoi (TASZSZ). Rendkívül Vinh és Thanh Hoa között fél­veszélyes most az út a hősi Vinh úton szemtanúi voltunk az ame- várostól északra, a vietnami fő- rikai repülők útonállásának. Va- város felé. Az éjszakai órákban lamivel a mi gépkocsink előtt fel­amerikai bombáktól és gépfegy- lobbant öt világító rakéta, nap- vergolyóktól halnak itt meg em- pali fényt árasztva maga körül, berek: sofőrök, révészek, utasok Ezután felhangzott a búkórepü- gyalogosok. Az amerikai légierők lést végrehajtó gépek zúgása, a nappal az észak-vietnami váró- bombák súlyos robbanása. Fél sokat bombázzák, éjszaka pedig órán át remegett az út a robba- az utak ellen hajtják végre ha- násőktól. Az amerikai repülő- ramia-támadásaikat. gépek három Vinhbe gyógyszert Késő este indultunk el Vinh- szállító teherautó ellen intéztek támadást. Egy teherautó kígyói­iAxr\, V ivi'iou.iu, fUTUt Ufó JULII. Si-Z Uirie­rikai héják számára teljesen sze- közömbös, hogy gépkocsireflek- A héják tor, vagy biciklilámpa-e a fény­célpontokat ke- forrás. A gabonabetakarítás 1 II • r 1 • r r • eddigi élenjárói A jelek arra mutatnak, hogy az idei nyáron valóban nehéz lesz megbirkózni a gabonabetakarí- tással. Gyakran akasztják meg a munkát a sok kárt okozó viha­rok, jégesők. Néhány nappal ez­előtt érkeztek hírek ismét károk­ról a paksi, a tamási járásból. A helyzet tényleg rendkívülinek nevezhető. Az összefogásra, a szervezettségre nagy a szükség. E2izel kapcsolatban bíztató hí­rek érkeznek a megye minden részéből. A _gabonabetakarítás e héten szinte teljes lendülettel megkez­dődött. A Gépállomások Megyei Igazgatóságának közlése szerint a rendelkezésre álló aratóegysé­gek 90 százaléka állt munkába a hét elején. Eddig a legjobb ered­ményeket a dalmandi és a Nagy­ték eL A múlt hét végéig még főleg a rendre aratás dominált. Több minit ezer hold gabonát arattak le a gépállomása dolgom zók ilymódon. E héten már a kombájn vezetőknek jutott a na­gyobb szerep. Szücis Ferenc, az Állami Gazda­ságok Tolna megyei Igazgatósár gának csoportvezetője a betaka­rítással kapcsolatban arról adott tájékoztatást, hogy az állami gaz­daságokban valamennyi kombájn* vezető munkafelajánlást tett, a terv túlteljesítését vállalta. A versenyt az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága hetenként fogja értékelni. Jövő héten hét­főn kerül erre sor, az idén első ízben. Egyébként az aratást mind­egyik állami gazdaságban meg­kezdték, s eddig Dalmandon a dorogi Gépállomás körzetében ér- ! legnagyobb az előrehaladás. Az árvízkárosultakért A 10 200-as csekkszámlára érkezett Faddon nagy megértésre talált az árvízkárosultak megsegítéséért indult mozgalom. A paprikatelep, a dohánybeváltó, a tanács, a föld­művesszövetkezet dolgozói és a tantestület egy napi keresetének megfelelő pénzösszeget ajánlott fel az árvízkárosultak megsegíté­sére. A Lenin Tsz-ben igazgatósági, majd küldöttgyűlésen beszélték meg a tsz-tagok a segítségadást A megbeszélések során úgy hatá­roztak, hogy a tavalyi munkaegy­ségrészesedés értékét veszik ala­pul, s ennek megfelelően, a két munkaegységért járó pénzt ajánl­ják fel. A tsz-tagok abból indul­tak ki, hogy az 1956-os árvíz so­rán súlyos károkat szenvedett Fadd község jelentős állami tá­mogatásban részesült. Akkor ne­kik is jólesett a segítség, s most kötelességük ezt viszonozni. A faddi tsz-tagok részéről felajánlott hozzájárulás 45 ezer forintot tesz ki A kisiparosok sem maradnak le az adakozásból, s a részükről történt felajánlás legkisebb ősz* szege 100, a legnagyobb 500 forint; amit be is fizettek a 10 200-as csekkszámlára. a Á pálfai termel őszövetkezetek tagjai egy-egy munkaegységet ajánlottak fel az árvízkárosultak megsegítésére; • Á Tamási járási Tanács^ végre­hajtó bizottságának és szakigaz­gatási szerveinek dolgozói rop* gyűlést tartottak. Az árvízsújtotta lakosság megsegítésére egy napi keresetüket ajánlották fel. Ez kö­rülbelül 7 ezer forintot tesz ki; a Röpgyűlést tartottak az MHS Tolna megyei elnökségének dol­gozói, s elhatározták, hogy az ár­vízkárosultak megsegítésére egy napi fizetésüket adományozzák. NEUES DEUTSCHLAND méltatja a kiadó működését, amely a két Németország legna­gyobb könyvkiadójává fejlődött. Az évfordulóra számos új köny­vet adnak ki, köztük a nálunk is népszerű Anna Seghers új no- velláskötetét, s Heinrich és Tho­mas Mann levélváltását. Magyar szerző is szerepel az ünnepi ki­adványok között: megjelentetik Németh László Bűn című regé­nyét. A Beatlesek olaszországi ku­darcáról ír az osztrák VOLKSSTIMME. A lap elmondja, hogy Rómába érkezésükkor 150 rendőrt vezé­nyeltek ki a repülőtérre, hogy megvédeimezzék hódolóik roha­mától az ismert dzsesszegyüttes tagjait. Az elővigyázatosság azon­ban feleslegesnek bizonyult, mert alig néhányan várták a Beatle- seket, sőt római vendégszereplé­sük is csak fél-házakat vonzott. Más természetű hírről számol be a WELT AM SONNTAG című nyugatnémet lap. mint írja, az angol börtönök kantinjaiban megtiltották a borotválkozás után használatos tisztaszesz áru­sítását. Kiderült, a rabok éppen­séggel nem rendeltetésének meg­felelően használták az arcszeszt, s ahelyett, hogy bedörzsölték vol­Mennyit ér a bizonyítyány ? Jelesről a jeles rendű Igyekszünk magunkat távol tar­tani a sommás ítéletektől. Szán­dékunk csupán annyi, hogy szá­mot adjunk a bizonyítvány érté­kéről. a gyakorlattal való kapcso­latáról, s arról, miként vélekednek erről az érintettek, az emberek. No meg arról, hogy egy meghatá­rozott esztendőben, nevezetesen 1965-ben miként volt ez téma. Elő­fordulhat, hogy amit leírunk az nem mindig az egyetértést jelenti, csupán különböző vélemények visszaadását, rögzítését. Az már ráhallás dolga, hogy ki figyeljen oda. A Paks és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet elnöki irodájá­ban, otthonos környezetben foglal helyet Debreceni Zsuzsanna be­osztott könyvelő. Róla röviden a következőket mondta el néhány perccel előbb Szentirmay Anikó, a földművesszövetkezet egyik osz­tályvezetője: — Zsuzsa Szekszárdon, a köz- gazdasági technikumban jeles bi-. zonyítvánnyal végzett. Dunaszent- györgyi, szülei termelőszövetkeze­ti tagok, elégedettek vagyunk a munkájával. Ezek után adjuk át a szót, a szerény, csendes szavú Zsuzsának. A kérdésekre nagyon megfontol­tan és átgondoltan válaszol. Lo­gikai készsége magasabb az átla­gosnál, s ez megóvja minden, esetleges elhamarkodott válasz­tól. — Igen, jelesen képesítőztem. — Vette ennek valami hasznát? — 1963-ban fejeztem be az is­kolát, azóta dolgozom, de kárát még nem láttam a jelesnek. — Hasonlítsa magát a társai­hoz, azokhoz, akikkel együtt vég­zett, s akik éppen csak átvergőd­tek az érettségin. Gyors kis mosoly fut át az ar­cán. Mintha az jutna eszébe, ami máskor is foglalkoztatta. — Több osztálytársamat „meg­húzták” az érettségin, pótérettsé­git tettek. Különféle helyen dol­goznak. Van aki könyvesboltba került, s máris többet keres, mint én . . . — 3 mi lett abból, aki éppen a gyenge eredmény miatt nem le­hetett könyvelő? Rövid nevetés. — Az egyik alig vergődött át. Az iskolapadban még ki sem hűlt a helye, amikor röntgen- asszisztens lett belőle. — Milyen csoda folytán? — Könnyebbet kérdezzenek ... Zsuzsa elégedett, legalább is annak látszik, A szavai erről árulkodnak. Valahol benne azon­ban él valamilyen feszültség. Ki­csit az élet rossz tréfájának tart­ja, hogy a nálánál gyengébbek anyagi szempontból szebb kar­riert csináltak, jobban érvénye­sültek. Megkérdeztük tőle: a középis­kolai tanulmányok megkezdése előtt járt-e valahol városban? Nagyon ritkán és kevés ideig. Az érvényesülés rutin-útjait nem állt módjában megismerni. Azt a csi- szoltságot, sem amelyik a gyakran gyengébben végző fiatalt juttatja előnyösebb helyzetbe. Szorgalmá­val próbált azok molié nőni, akik már az iskolában sem voltak oly naivak, hogy az érvényesülés egyedüli üdvözítő feltételének a bizonyítványt, illetve annak mi­nőségét tartsák. Hosszabb tá­von, az élet mértékével mérve azonban Debreceni Zsuzsának van igaza, mert aki az iskolá­ban szorgalomról tett tanúbizony­ságot, abból az esetek többségé­ben példamutató, következetes munkás lesz. Az életben is lehet arra építeni. S végső soron ez a lényeg. Nagy érdeklődéssel hallgatta a beszélgetést Sebestyén Zsigmond. az igazgatóság ősz hajú és igen rokonszenves elnöke, aki még 1938-ban Budapesten a Mester utcai felsőkereskedelmiben vég­zett, s az élet valamint a bizo­nyítvány összefüggéseiről bőven gyűjtött már tapasztalatot. — Nem olyan egyszerű ez a dolog — mondta. — Mondvacsinált problémát nem szeretnénk előidézni, de ve­gyünk egy előadódható eshetősé­get. Jelentkezik két fiatal felvé­telre: az egyik jeles, a másik kö­zepes rendű. — Nem biztos, hogy a jelest al­kalmaznám. Az azonban bizo­nyos, hogy a jelesnek a bizonyít­ványa miatt megpróbálnék mun­kahelyet keresni. A fellépés, a rátermettség gyakran fontosabb egy adott munkahely betöltésénél.

Next

/
Thumbnails
Contents