Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-06 / 157. szám
JBTíus 6, tohm imerm saruiBsa 7 A borsóvetőmag betakarításának időszerű kérdései Tolna megye borsóvetőmag- termesztése jelentős területet foglal el az országos borsóvetőmagtermesztés területéhez viszonyítva is. — A borsóvetőmag betakarításának megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a szokatlanul hűvös és csapadékos időjárás miatt a kalászosok érése kitolódott. Ezért nagy munkatorlódásra kell számítani. A minőségi követélményék a borsóvetőmaggal szemben magasak. Az elmúlt években a megfelelően elő nem készített betakarítás, illetve zsizsiktélenítés minőségi veszteségeket akozott. Ezt kívánjuk elkerülni akkor, amikor ismételten felhívjuk az összes érdekeltek figyelmét arra, hogy ■— a borsóaratás időpontjának és módjának helyes megválasztása, a törésmentes cséplés megszervezése, a zsizsiktélenítés gyors elvégzése — nélkül nem lehet a borsóvetőmag minőségével szemben felállított követelményeket maradéktalanul teljesíteni. I borsóvetőmag aratása A kalászosok betakarításának jó ütemben és jó minőségben való elvégzése minden mezőgazdasági nagyüzem fontos feladata. Az erről való gondoskodás azonban ne szorítsa háttérbe a borsóvetőmag aratásénak megfelelő megszervezését. A Tolna megyei Operatív Bizottság szem előtt is tartja a borsóvetőmag betakarításának fontosságát és ennek megfelelőéin in tévedett is. Ha kormányzatunk, és a megyei szervek támogatása mellett nagy gondot fordítunk ennek a munkának üzemein belüli megszervezésére, úgy annak meg is lesz az eredménye. A legfontosabb feladat az időpont helyes megválasztása. A borsó akkor érett, ha a hüvelyek a zöld színűket elvesztették, a magvak pedig annyira megkeményedtek, hogy foggal alig haraphatok. Jól kell megválasztani a borsóvetőmag aratásának időpontját, helyesen kell felhasználni a helyileg rendelkezésre álló aratási módokat, mert így vehetjük elejét a nagy szemveszteségnek és így nem fog különös gondot okozni a betakarított borsóvetőmag szárítása sem. Erre azért helyes ismételten felhívni a figyelmet, mert teljes érésben szem veszteség nélkül csak különleges borsóarató gépekkel rendelkező mező- gazdasági nagyüzemek arathatnak. A közelmúltban forgalomba került „Uba” rendrakó-aratógép nélkül a borsóvetőmag aratását akkor helyes megkezdeni, amikor az alsó hüvelyek magvai már teljesen érettek ugyan, de a felső hüvelyek még nem teljesen szá- razak. Az „Uba” rendrakó-aratógép fontosabb műszaki jellemzői a következők: Az RS—09 eszközhordó elejére, vagy egyéb erőgépek (Zetor, stb.) hátuljára szerelhető. Legjobb erre a célra a sokoldalúan hasznosítható RS—09-es eszközhordozót felhasználni, mert a traktorvezető jobban vigyázhat a betakarítás minőségére. Munkaszélessége 2,6 méter.. Napi teljesítménye 6—8 kát. hold. Rugós száremelő ujjai lehetővé teszik a megdőlt borsó aratását is. A szemveszteség csökkentése érdekében ajánlatos, hogy meleg, napsütéses napok déli óráiban 2—3 óra hosszat szüneteltetjük a teljesen érett állapotban lévő borsóvetőmag betakarítását. Ha ilyen speciális aratógép nem áll rendelkezésre, fel kell készülni a hagyományos módszerekkel történő borsóbetakarításra. Ennek is alapvető követelménye, hogy kétmenetes legyen. Kora hajnalban kell megkezdeni a fűkaszával, vagy kézi lcaszával történő kaszálást, esetleg a nyüvést. Itt is nagyon fontos a betakarítási munkák szüneteltetése a melegebb, napsütéses napokon a déli órákban a pergesd veszteségek elkerülése végett. Utóérlelés Ezzel kapcsolatban arra kell nagy gondot fordítani, hogy *— különösen az exportcélra termesztett — fajtaborsó színe ne fakuljon, mert az minőségi kifogás tárgya lehet Ezért az utóérlelés ne tartson tovább 2—3 napnál. Ha a borsóvetőmag aratását rendrakó aratógéppel végezzük, helyes ha az aratást követő éjjel — azért éjjel, mert nappal nagy pergésd veszteségünk lenné — minden három sorból egy rendet rakunk, hogy a kombájn cséplési munkáját elősegítsük. Ha nem kombájnnal, hanem cséplőgéppel lennénk kénytelenek a borsóvetőmag cséplését elvégezni, úgy szintén az éjjeli órákban helyes a learatott borsót petrencékbe rakná Ha a betakarítás időpontjában napos esők lennének, helyes a learatott borsót ágasokon szárítani, vagy pedig azokban a mezőgazdasági nagyüzemekben, ahol hideglevegős szénaszárító berendezés áll rendelkezésre, 60—70 cm-nél nem vastagabb rétegekben szárítani. Ez utóbbi eljárás akkor végezhető különösen eredményesen, ha a levegő relatív páratartalma nem haladja meg a 75 százalékok A borsóvetőmag cséplése A learatott borsót lehetőség szerint kombájnnal csépeljük el. A szemveszteségek elkerülése végett fontos ellenőrizni a dobkosár beállítását, mivél a szűkebb dob- kosár töri és vetési célokra is alkalmatlanná teszi a borsót. Ugyanezért fontos a percenkénti fordulatszámot úgy beállítani, hogy 600—650-nél az nagyobb ne legyen. Ezenfelül a verőlécekét gumírozottakra kell kicserélni és a dobkosarat, kosárlécéket és kosárpálcákat gumiburkolattal kell ellátni. A borsóvetőmag ugyanis igen érzékenyen reagál az erős ütésre és könnyen megsérül a csíra. Ha a cséplést nem kombájnnal végezzük, úgy a cséplőgépet is át kell megfelelően alakítani. Itt is nagyon előnyös a gumi verőlécek használata. Ezek hiányában csökkenteni kell a verőlécek számát és a vasléceket falécekre kell kicserélni. Itt is fontos szempont a szemtörések elkerülése végett a dobkosár megfelelő beállítása, (szűkre állított dobkosárral ne csépeljünk!) nem szabad megfeledkezni a dob fordulatszámának csökkentéséről sem. Ha cséplőgépet használunk és a szállításhoz igaerőt veszünk igénybe, úgy ne feledkezzünk meg a szekereiknek ponyvával való béleléséről. A borsóvetőmag betakarításával kapcsolatos feladatok jelentőségét mutatja, hogy az F. M. legújabb rendelkezései szerint a kombájnvezetők munkaversenyénél a teljesítménybe a kalászosok mellett a borsóbetakarítási munHIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Népújságban ! ka is beleszámít. így most már megvan a lehetősége annak, hogy a korábbi szükségmegoldást elkerüljük és ugyanazzal a kombájnnal nappal gabonát és éjjel borsót most már ne csépeljünk. Előre helyes kijelölni a borsóbetakarításban üzemeltetésre kerülő kombájnokat Zsizsiktélenítés Hiába végezzük a legnagyobb gondossággal a borsóvetőmag betakarítását ha a cséplés utáni azonnali zsizsiktelenítóssel elkésünk. A zsizsik ugyanis a legtöbb esetben a csírát pusztítja el. A legjobban bevált és egyben a legolcsóbb zsizsikteleníté9i módszer a methilbnomidos gázosítás. Helyes ha a cséplés időpontjáról az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat területileg illetékes Alközpontját (Dunántúli Alközpont Dombóvár) időben értesítik az érdekeit termelőszövetkezetek, hogy a szükséges segítséget megkaphassák. Közös érdek, hogy a termelőszövetkezet a borsóvetőmagot a termelési szerződésben aláírt határidőre átadja a Vetőmagtermeltető Vállalatnak. Ez fontos annál is inkább, mert a tisztítás és a különböző vizsgálatok (csíra- képességi, nedvesség!, nedvesség- tartalom, édőzsizsiktartalam, sitb.) időt vesznek igénybe. A borsó egyik legkorábban vethető növény. Ahhoz tehát, hogy mind a külföldi, mind a belföldi vetőmagigényeket időben kielégíthessük, feltétlenül szükséges az előírt határidők betartása. A jó minőségű borsóvetőmag időben történő átadása megteremti a lehetőségét annak, hogy külföldi piacainkat kiszélesíthessük. Ez pedig nemcsak a népgazdaságnak, hanem az érdekelt termelő- szövetkezeteknek is jelentős hasznot jelent. Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat lakossági szolgáltató részlege vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, festő, asztalos és építőipari munkát vállal. Megrendelésüket kérjük 24—71 telefonszámon, vagy Rákóczi u. 7. szám alatt leadni; (26) A Biritópusztai Állami Gazdaság felvételre keres azonnali belépéssel SZ—100-as vezetőket Fizetés kollektív szerint, lakást biztosítunk. ! Jelentkezés a munkaügyi j| vezetőnél. (23) A traktorok után a cséplőgépeket és az elevátorokat is átadják a szövetkezeteknek a gépállomások. Képünkön Séta János, a Gyön- ki Gépállomás traktorosa javítja az egyik elevátort. Egy-egy időszakban a szereléshez is jól értő traktorvezetőket bevonják Gyönkön a gépjavításba. Foto: Túri „Maszek "-m unka Azt mondják, hogy az első ma- szekoló maga az Vr volt, mert ő végzett legelőször olyan munkát, amihez nem volt meg a kellő szakképzettsége, vagyis, amihez nem értett: megteremtette a világot. Az anekdota poénja valahogyan így hangzik: „Meg is látszik rajta, mármint a jó öreg Földünkön, hogy égi hatalmasság teremtette, azért olyan, amilyen. Elfuserálta alaposan az Vr, Végül is erre fel kellett megalkotni mindenütt a kontárkodás-ellenes törvényeket.” Ez a természettudományos bizonyítékokat nem éppen tisztelő anekdota nem véletlenül született meg. Manapság annyira elterjedt a maszekolás, hogy felfigyeltek rá a tréfaosinálók is, s gyártani kezdték a vele kapcsolatos vicceket. No, de félre a tréfával! A maszekolás és a kontárkodás nem azonos, sőt, sok tekintetben ellentétes fogalom. Mindenkinek Apróhirdetések Elvesztettem esernyőmet szombaton a piacon. Kérem a becsületes megtalálót, jutalom ellenében adja le a Szabó Ktsz-nél. (35) Tünde robogó príma állapotban eladó. Szekszárd, Fürdőház u. 2. (28) Bútorjavításban já’tas dolgozót, állandó munkára felveszünk. Cím a szekszárdi hirdetőben. (34) A „Szakály-testvérek” Építőipari Szövetkezet gyakorlattal rendelkező ÉPÍTŐIPARI TECHNIKUST, vagy ÉPÍTŐIPARI MŰVEZETŐT vesz fel, továbbá gyakorlattal rendelkező GÉPÍRÓT, KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT szekszárdi munkahellyel. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Rákóczi u. 15. szám alatt. (29) joga van a fennálló munkaügyi jogszabályok értelmében a saját munkáján, munkaidején túlmenően pluszmunkát vállalni, mondjuk egy másik munkahelyen. Elsősorban ezekre illik a maszekolás kifejezés. Sokan élnek e lehetőséggel. Ám a határ mégis sok esetben elmosódóban van, mprt egyesek olyan pluszmunkát is vállalnak, amihez már nem értenek, amihez nincs meg a megfelelő szakképzettségük, s az egész csak arra jó, hogy zsebre- vágjanak egy csomó pénzt, rászedjék a hiszékeny embereket. Itt aztán a megengedett, társadalmilag elfogadott maszekolás beleolvad a rosszmúltú kontárkodásba. Ezt viszont már nem védik a törvények, sőt, tiltják. Napirenden is szerepel a téma. A tanácsok elég gyakran folytatnak eljárást a kontárok ellen. E témakör keretében most, újabb tünetek figyelhetők meg, de ezek inkább a jó értelemben vett maszekoláshoz tartoznak. Emlékszünk, néhány évvel ezelőtt mennyi gondot jelentett, hogy a termelőszövetkezeti tagok eljártak maszekölni. Nem volt ritka az olyan szövetkezeti tag, aki a közösben inkább csak osztáskor jelent meg, az év többi részét maszekolással töltötte. Ez a gyakorlat az elmúlt években úgy módosult, hogy a tagok nagy része már nem ment sehova sem ma- szekolni, mert rájött, hogy nem érdemes, saját szövetkezetében megkereshet legalább annyit, mint bárhol másutt. Mindez egyenes következménye volt a szövetkezeti gazdaságok megerősödésének. Most az idén pedig már olyan- tapasztalatok is vannak, hogy a szövetkezetből nemhogy elmennének máshova maszekolni, hanem a szövetkezet válik mindinkább a maszekolók vadászterületévé. .4 dombóvári termelőszövetkezetben az idén például több vasutas jelentkezett, hogy szívesen vállalna kukoricakapálási, mert szabad idejét szeretné megfelelően hasznosítani. Azóta már kapálják is javában a kukoricát. A vasutasok maszekolnak a termelőszövetkezetben. a—c
