Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

1065. Július 28. ÍÖLNÁ MEGYEI WÉPŰJSÁG 1 Sólyom József: SOY CUBA Fidel Castro sajtóértekezlete IV. A forró hangulatú nagygyűlést másnap az Oriente tartomány pártbizottságának székházában, ha lehet még izgalmasabb nem­zetközi sajtóértekezlet követte. Az amerikai újságírók teremtet­tek parázs hangulatot — huszon­kettőn jöttek el a konferenciára. Talpraesett, ügyes újságírók vala­mennyien jó előre alaposan fel­készültek, érezhettük, hogy tuda­tos, átgondolt, megfontolt minden szavuk. Nem volt szégyenlős egyikőjük sem, és egymás után kérték a mikrofont, hogy sorol­ják kérdéseiket: — Doktor Ca'stro! Megkérem válaszoljon arra, hogy . .. — Mister Castro! Ha megen­gedi, akkor lapom nevében há­rom kérdésem lenne ... A New-York Times riportere az elsők között kérdezett: — Doktor Castro! Olvasóink nevében kérdezem: kommunista ön? — Azt hiszem a választ ön Is tudja: igen — felelte Fidel Cast­ro. — Elmondaná, hogy amikor elkezdték a harcot, amikor meg­. rohanták a Moncáda laktanyát, akkor is kommunista volt ön? — folytatta rendíthetetlen nyuga­lommal az interjút, az amerikai újságíró, és az egész terem fe­szülten figyelt, hogy mit válaszol a kubai forradalom vezére. — Nem voltam kommunista amikor elhatároztam, hogy fel­lázadok az embertelen zsarnokság ellen, Batdsta rémuralma ellen — mondotta Fidel Castro, — Tár­saim sem voltak kommunisták- Nem ismertük a marxizmust leninizmpst, és azt hiszem akko­riban még az amerikai újságok sem neveztek vörösöknek minket, mint mostanában. Nem voltak nagyszabású gazdasági, politika) terveink, és csak kevés szó esett köztünk arról, hogy mi lesz a győzelem után. Álmodozók vol­tunk — ez az igazság. A zsarnok­ságot, a rabszolga sorsot akartuk­éi törölni hazánk földjéről, ez volt a célunk. Ezért a célért nem saj náltuk az életünket sem. Amikor rohamra indultunk, még magunk sem tudtuk, hpgy mi vár ránk, s talán nem is hittük, hogy milyen közeli a forradalom győzelme. Számoltunk azzal, hogy a harc­ban eleshetünk, fel kell áldoz­nunk életünket. Abban bíztunk, hogy halálunk majd felrázza né­pünket. Példát akartunk mutatni. Később, a harcban sem értünk rá tervezgetni, hogy mi. lesz majd a győzelmünk után. Forradalmunk azonban győzött, népünk megsze­rezte a hatalmat. Ellenségeink a legkorszerűbb fegyverekkel fel­szerelve, mindenre elszántan áll­tak velünk szemben. A győztes forradalomnak ugyanilyen jó y fegyverekre volt szüksége, hogy megtudja tartani a hatalmat, véd­hesse magát. Még ekikor sem vol- tünk kommunisták. Ezt bizonyít­ja, hogy legelőször a világ leg­nagyobb, legerősebb kapitalista országaitól kértünk fegyvert. Élet-halál harcról volt szó akko­riban, végleg el kellett dőlni, hogy elbukunk és velünk bukik-e népünk. A kapitalista országok sorra tagadták meg tőlünk a se­gítséget. Nem adtak fegyvereket a nagy kapitalista államok és a kisebbek sem. Utoljára Belgium­tól kértünk fegyvert, de ez az állam is megtagadta a segítséget tőlünk. Ekkor siettek segítsé­günkre a 'szocialista országok. Ez a realitás késztetett, minket arra, hogy úgy nézzük a világot, ami­lyen. Fel kellett ismernünk, hogy a nagyvilágban hol találhatunk barátokat, kikre számíthat né­pünk élet-halál harcában. Ezt a felismerést újabbak követték és mii megtaláltunk utunkat. Ma egész népünk vallja már. hogy egyetlen út áll előttünk a szocia­lizmus! A SZENZÁCIÓ ELMARAD Az amerikai újságírók legtöbb kérdése ezután az Egyesült Álla­mok és Kuba viszonyának vár­ható további alakulására vonat­kozott. Fidel Castro türelmesen, véleményét újra és újra megin­dokolva válaszol) ezekre a kérdéT sekre. Elmondotta, hogy a kubai forradalmi kormány nem akar háborút kirobbantani a világ egyetlen országával sem- Kuba külpolitikája az egyetlen becsüle­tes elven, a békés egymás mellett élés elvén alapul. Nem fegyve­rekkel, hanem a kölcsönös egyenjogúság elismerésével, tár­gyalások útján akar rendezni minden vitás kérdést más ország . gokkal, az Egyesült Államokkal is. Az amerikai tudósítók azonban más szenzációra vártak: — Hajlandó lenne-e Kuba lazí­tani kapcsolatait a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, ha az USA megszüntetné a blokádot ? — ezt kérdezték több formában is. „BÉRELJÜNK KI ÉS FELEJTSÜK EL EGYMÁST!” Nem véletlenül hangzott el ez a kérdés. A legnevesebb amerikai publicisták hetek óta cikkeztek az USA és Kuba közti viszony várható fejleményeiről. Többen is ostorozták a hivatalos amerikai külpolitikát, azt fejtegették, hogy a gazdasági blokád, a hivatalos Amerika ellenséges magatartása elkerülhetetlenül egyre inkább a „vörösök” táborába taszítja Ku­bát. Logikájuk szerint egy békü- lékenyebb politika a kubai forra­dalmi kormányt is jobb belátásra késztetné és megkezdődhetne a politikai közeledés is a két ország között. Ezt a politikád közeledést természetesen mindannyian úgy képzelték el, hogy a kubai forra­dalom szakít szocialista barátai­val és a szocializmus építése he­lyett fokozatosan a kapitalizmus restaurációja következnék. Fidel Castro válasza az ilyen találgatásokra teljesen egyértel­műen hangzott: — Kuba soha sem lesz a nem­zetközi munkásmozgalom árulója! S amikor az amerikai újság­írók ismételten megpróbálták, hogy másfajta feleletet csikarja­nak ki, Fidel Castro válaszát új­ra nem lehetett félreérteni: — Először béküljünk kii, aztán felejtjük el egymást!... (Folytatjuk) HIRDESSEN a TOLIVÁ MEGYEI Népújságb an! ... Apróhirdetések... Egyéves gyermekre vigyázót kere- Vennék egy ülőkádat. Ajánlatokat sünk. Érdeklődni lehet 29—81 telefo- kérném Szekszárd, Fürdőház ú. 2. sz. non 8—l4.3Q-ig. Farkasné. (181) alá. (170) Beköltözhető két szobás összkom- Modern, világos variafal eladó. fortos ház eladó. Ugyanott komplett Szekszárd, Bezerédj u. 14,_______(178) haboskoris hálószobabútor eladó. Éitesítem üzletfeleimet, hogy üzle­Érdeklődni ^ lehet délután 2—6-ig, temet augusztus 10—24-ig zárva tar­Schönfeldnénél Szekszárd, Arany J tóm. Molnár Ferenc kelmefestő, Szek- u. 25. sz. ______ .________szárd, Csokonai u. 9. (172) K érem üzletfeleimet, hogy ruháikat szíveskedjenek kiváltani, mert csak hat hónapig tárolom őket, - utána át­adom a Bizományi Áruháznak. Molnár Férenc kelmefestő Szek­szárd, Csokonai u. 9. Telefon: 21—15. (171) Rózsaszükségletét őszi szállításra rendelje már most meg. Százharminc féle bokor, futó, babarózsák, csodá­latosan szép nemzetközi újdonsága­imból. Kérje díjtalan árjegyzékemet. Szálkái rózsakertészet. Pusztaszabolcs. (176) Nem ártana... A decsi tsz-ekben aratják a búzáit Aratják és bosszankod­nak. Mert a búza nemcsak a kombájnosokat sürgeti, hanem a szíjgyártót is. Be sem fejezi az Uj Élet Tsz ponyvája vitás át, máris felsorakozik az Alkot­mány Termelőszövetkezet kom- bájnosa. Bizony a ponyvák gyak­ran szakadnak, néha óráról órá­ra. Nem ártana tartalékponyvát rendszeresíteni. A minap is: né­hány embert láttam az árnyék­ban kényszer-üdülni, ponyva­javítás miatt. És az a néhány ember munkában tölthette volna az elveszett időt, tartalékpony­vával. hogy minél előbb magtár­ba kerüljön a szövetkezet gabo­nája. Sotkó János Pitkin szórakoztat Simontornyán a napokban a „Ne hagyd magad Pitkin” című angol film víg játékot vetítették. Még a tenyeremet is összever­tem örömömben, hű, de jót ne­vetek. Aztán elkezdődött az elő­adás. A jugoszláv kísérő filmet mutatták: „Ö”. Látták már? A második világháborúban elesett diákok emlékszobránál rótta le kegyeletét az özvegy édesanya, az ittmaradt kedves jóbarátok, ismerősök. Megható jelenetek. És utána tessék nevetni. Sza­bad, hisz Pitkin szórakoztat. Már akit. Nem lehetne a műsor összeál­lításában valamiféle harmóniát keresni? Fehérvári András Ifjú szakmunkások A szekszárdi mérőműszergyár tanműhelyében három éve folyik az iparitanuló-képzés. Ez idő alatt szárnyra bocsátott” a gyár 120 szakmunkást. Ifjú esztergályo­sokat, műszerészeket, lakatoso­kat. Néhányan egy-két hónapos tanfolyamra Budapestre indul­tak az anyavállalathoz. Ök irá­nyítják majd a betanított mun­kásokat. A végzős ipari tanulók helyére most újabb 100 növen­dék kerül. Hazafi József Műsoros KISZ-gyűlés Szőlőhegyen Legutóbb műsorral egybekö­tött gyűlésre ültek össze a Szekszárd-szőlőhegyi KlSZ-fiata- lok. Szellemi vetélkedőjükön irodalmi, földrajzi és történelmi kérdések szerepeltek, de ügyes­ségi versenyt is rögtönöztek. Az első helyezett gyümölcsöstálat, a második és harmadik csokoládét kapott. A vidám hangulatú fia­talok még táncra is perdültek a vetélkedő után. H. J. Társadalmi munkával Nagy István traktoros és négy lakótársa arra kérte a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatóságát, hogy rossz állapotban lévő laká­sukat újítsa fel. Ehhez ők is fel­ajánlották munkájukat. Az 5 család 6—6 napot dolgozott. Tár­sadalmi munkájuk 400 órának felel meg és mintegy 30 ezer fo­rintot ér. A lakás elkészült. Egy szobás hajlékuk helyett minden család másfél parkettás szobát, egészséges lakást kapott. Az öt­letet sokan elfogadnák még, ha a gazdaság biztosítaná a felújí­tási keretet. Szabó Mátyás Játékból Ozorán kicserélik a villany­póznákat. Július 23-án délután a villanypóznák körül gyerekek játszadoztak. K. Horváth József 11 éves kisfiú egy hosszabb drót­huzal végére kavicsot kötött és átdobta az árammal telített ve­zetéken. Áramütést kapott és a jobb kezén mind az öt ujja csonkig égett. Súlyos állapotban szállították a pincehelyi kór­házba. Molnár Márton Dombóvárról jelentették Űj reklám jelent meg Dombó­vár utcáin. Az állomásépület előtt és a központban ízléses hirdetőtábla olvastatja magát. A napi kulturális műsorról tá­jékoztat. * A buszmegálló melletti krém- fagylaltos pavilonja meggazda­godott. Színes napernyőket, asz­talokat, székeket helyeztek el a parkrészleten, a pihenni vágyók részére. * A dombóvári földművesszövet­kezet Dózsa utcai vegyesboltjá­ban életrevaló módszert vezet­tek be. A munkába siető házi­asszonyok papírlapon írják meg kívánságaikat, és azt az üzlet előtti ládába dobják. Hazafelé jövet várakozás nélkül vehetik át az előre elkészített árut. • Tavaly a strandfürdő melletti réten kutat fúrtak. Vize 30 fo­kos és ezt a medence feltöltésére használják. * A járási művelődési házban Anna-bált rendeztek. Ez egyben a tánctanfolyam záróvizsgája is volt. A hatalmas sikerhez hozzá­járult Fellner László táncoktató ötlete is. Modern táncokat mu­tattak be, szép, ízléses formá­ban. Szabotin Károly Szerkesztői üzenet M. P.-nek üzenjük: Versét nem áll módunkban közölni. Divatos fazon, minőségi munka, pontos határidő! ^ÍZen (leljen eipét inét'lék szerint. Cipőt, nyári papucsokat, szandálokat, csizmát jó minőségben kí­vánságának megfelelően készít a „Kövendi Sándor” Tolna megyei Cipész Ktsz és részlegei. (151) ■4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents