Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

196$. Julias 81 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAü 7 Sólyom József t SOY CUBA x. Primero territorio libre y soci- alista de America! Az utas akár hajón, vagy repülőgépen érkezik az országba, először ezt a felira­tot pillantja meg: Az első sza­bad és szocialista föld Ameriká­ban! — ez Kuba! A hatalmas transzparensek nemcsak hirde­tik ezt a jelmondatot, de egy­úttal emlékeztetnek is minket: (soha sem szabad elfelejtenünk, hogy a történelemben először La- tin-Amerikában ez a nép űzte el zsarnokait és az egiész világ előtt kinyilvánította akaratát, — hazájából örökre száműzi a kapitalizmust és felépíti a szo­cializmust, a szabad emberek tár­sadalmát. Elég egyetlen pillantást vetni a térképre, hogy megértsük: mi­lyen mindenre elszánt hősiesség kellett ehhez a történelmi elhatá­rozáshoz. Republica de Cuba — a Kubai Köztársaság a Mexikói öböl előtt, az Amerikai Egye­sült Államoktól délre fekszik. Az USA-tól. a világ legnagyobb és legerősebb imperialista hatalmá­nak partjaitól alig száz mérföld választja ed. Az intérkőntinentá- lii3 rakéták, az afommeghajtású tengeralattjárók és a hangnál is Sebesebben száguldó harci repülő­gépek korában ez gyakorlatilag nem jelent semmilyen távolságot' Szem vi s íásnyi idő alatt láng­ba boríthatnák a Pentagon urai Kubát. PATRIA 0 MUERTE! — Miért nem teszik meg, hi­szen legszívesebben tűzzed-vasisal pusztítanának minket? — kérdez­te Havannában egy nagygyűlésein Fidel Castro, a kubai forradalom Vezetője. A kérdésre így feledt: — Két ok is viss zariasztja éket. 'Az amerikai Imperialisták csu­pán úgy tudnák eltiporni forra­dalmunkat, ha nemcsak a kato­náinkat ölnék meg, hanem a cu­kornádvágó munkásainkat, a réz­bányászokat, az egyetemeken ta­nuló diákokat és még a csecse­mőjét szoptató anyát is. Amíg egyetlen ember ól e földön, addig harcolnánk a szabadságunkért- Legyőzhetnének minket, de akkor egy nép kiirtásának a vádjával állnának a világ ítélőszéke .elé. így szód népünk esküje: Patria o muerte!.-. Haza, vagy halál... Ellenségeink azonban nemcsak elszántságunktól riadnak vissza, hanem barátaink erejétől is. Jól tudják, hogy élet-halálharcunk- bain a Szovjetunió nem hagyna magún kra minket és ha Havan­nára atombomba hullna, akkor a következő percben rakéták zu­hannának New Yorkra és Wa­shingtonra is. A szocialista tábor legyőzhetetlen ereje véd minket! Ez az erő biztosítéka jövőmknek: ,Vencerernos!..- Győzünk! S ez az igazság. A szocializ­must építő Kubai Köztársaság földrajzilag az USA szomszéd­ságában él, de hozzánk tartozik. Kuba: Teetvérünk! — s ez a leg­első, a legfontosabb, amit erről pz országról tudnunk kell. Republica de Cuba szigetor­szág, az Antillák legnagyobb szi­gete. Területe több mint húsz és félezer négyzetkilométerrel na­gyobb, mint hazánké: 114 524 négyzetkilométer. Kolumbus fe­dezte fel ezt a hatalmas szigetet 1492-ben. Ettől kezdve történel­me a miénkhez hasonlítható: egy eltiport, elnyomott és kizsákmá­nyolt nép évszázadokig tartó har­ca a szabadságért. Nincs egyet­len olyan igazán nagy költője, aki művészetét ne a szabadság­harc gondolatának szentelte vol­na. A kubai költészet lagigazibb gyöngyszemei mind az ember, a népek legszentebb jogáról, a sza­badságról dalolnak. Kuba a legkegyetlenebb rafo- ezolgatartó ország gyarmata: spa­nyol gyarmat volt. S hiába rázta lé a spanyol rabigát, vérbefoj­Kubai kislexikon fcott forradalmak, felkelések árán a kubai nép. Az ország 1898-ban formailag önálló köztársaság lett de az igazi függetlenséget ekkor sem sikerült kivívnia: a szomszéd az USA politikai és gazdasági el­nyomása alá került. güey 191 000, Santiago de Cuba 166 000, Bayamo 143 500, Santa Clara 142 000, Guantanamo 125 000, és Sancti Sciritus 116 000 lakos. EGY PESO = EGY DOLLAR SZABAD, SZOCIALISTA FÖLD Az ország legfontosabb növé­nye a cukornád. A forradalom előtt ebből származott a nemzeti jövedelem kilencven százaléka. A cukornád-ültetvények és a cukor­feldolgozó ipar nagyobb része is az amerikai monopóliumok tulaj­donában volt. Hivatalos nemzet­közi statisztika szerint 1 150 000 hektáron termeltek cukornádat 1948-ban (egy hektár == 1,738 ka- tasztrális hold). A termés 54 szá­zalékát Kubában, de amerikai tu­lajdonban lévő gyárakban dol­gozták fel. Ehhez hozzá kell ten­nünk, hogy a hivatalos statisz­tika szépít; nem említi azokat a kubai üzemeket, amelyekben csu­pán részérdekeltségük volt az amerikaiaknak. Ugyanezeket az állapotokat ta­lálhatjuk a kubai forradalom előtt a gazdasági élet minden terüle­tén. A kőolajfinomítók, a hőerő­művek, az ércbányák döntő rész­ben az amerikai tőkés érdekelt­ségek kezében voltak. Az ország külkereskedelmi forgalmának több mint kilencven százalékát az USA-val bonyolította le. Az amerikai monopóliumok arra kényszerítiették a kubaiakat, hogy termékeiket elsősorban félkész állapotban exportálják nekik. Az USA külkereskedelméről szóló szenátusi jelentés szerint 1948-ban 4 262 700 tonna nyers cukrot és csupán 619 700 tonna finomított cukj-ot vásárolt Kubától. . Később’,’ ahogy egyre jobban eladósodott az ország és mind­inkább tért nyert az amerikai tőke, úgy fokozódott ez a gazda­sági zsarolás. Mindez gúzsba kö­tötte Kuba egész nemzetgazda­ságát, ipari fejlődését. Az ország politikai függetlenségéért vívott harc tehát törvényszerűen egyet kellett hogy jelentsen a gazda­sági függetlenség kivívásával is. A Santiago de Cuba városában 1953. július 26-án kitört forra­dalom végső győzelme után éz következett be: egymás után ál­lamosították a nagybirtokokat, gyárakat, bányákat és bankokat. A nép vette tulajdonába az ame­rikai monopóliumok üzemeit, kő­olajfinomítóit és cukornádültet­vényeit. Szabad és szocialista föld! — ez azt is jelenti, hogy Kuba megszabadult egyszer es mindenkorra a külföldi tőkés monopóliumoktól. Kuba államformája: köztársa­ság. Fővárosa La Habana — Havanna. Hivatalos nyelve: spanyol. Lakossága 6 446 000 fő volt az 1958-as népszámlálás adatai szerint, a legutóbbi idők­ben azonban már a kubai újsá­gok 7 millió lakosról írnak. A lakosság többsége spanyol szár­mazású, fehér és kreol: 70 száza­lék, mulatt; 17 százalék, néger: 12 százalék, egyéb 1 százalék. Teljesen érthetetlenül nálunk az a tévhit terjedt el, hogy Havan­nában és Kuba más nagy váro­saiban jelentős számú kínai ko­lónia található. Sőt, még az 1955- ös kiadású földrajzkönyveink is azt bizonyítgatták, hogy Kuba lakosságának 15 százaléka kínai. Ez egész egyszerűen nem igaz. Kuba népességének mindössze 0,3 százaléka kínai származású. Az ország közigazgatási rend­szere hat provinciára, tartomány­ra épül: Pinái de Rio, La Haba­na, Matanzas, Las Villás, Cama- güey és Oriente tartományokra. A provinciálokban regional, a miénkhez hasonló járási köz- igazgatási felosztás található. A legnagyobb települések sorrend­ben a következők: La Habana 1 190 000, Holguin 227 000, Gama­Kuba éghajlata: trópusi. Az ország legmagasabb pontja: a le­gendás hírű Sierra Maestra he­gyei közt a 2560 méter magas Pico Turyuino csúcs. A Sierra Maestra dzsungeljében volt a forradalom bölcsője, Fidel Cast­ro maroknyi forradalmárcsapata innen indult el elszánt, végső rohamra az amerikai zsoldos Batista-uralom ellen. Az ország területének 11 százaléka erdő­ség, több mint egyharmada pe­dig rét és legelő. A megművelt mezőgazdasági terület: 17,2 szá­zalék. Kuba legfontosabb gazda­sági növényei: cukornád, rizs, kukorica, édesburgonya, ma- nioka, dohány kávé, kakaó, ananász, banán és kókuszdió. A bányászat termékei: elsősorban vas, mangán, króm, nikkel és réz, de bányásznak kisebb meny- nyiségben aranyat, bauxitot, kő­olajat és kobaltot is. A feldolgozó ipar ágai,: a legfontosabb ipar­ág a cukorgyártás és ezt követi sorrendben a rumkészítés, szesz­főzés, dohányipar — főleg a szi­vargyártás —, cementgyártás, pamut- és műszálgyártás, a fa- és papíripar, vas- és színesfém- kohászat, kőolajfinomítás. A cu* korgyártéson kívül a legtöbb iparág Kubában még gyerekcipő­ben jár, legalább is messze el­marad az Ország szükségletének kielégítése és méginkább a ter­mészetes lehetőségek mögött. Külkereskedelmi kivitelének főbb árucikkei: cukor, dohány, szivar, Színesfémére, melasz. Kuba ma még a legfontosabb élelmiszer és közszükségleti1*1 cikkek, fűtő­anyagok, gépek és műszaki be­rendezések, közlekedési eszközök behozatalára szorul. Kuba pénze a peso. Egy peso egyenlő 100 centavo. A Kubai Nemzeti Bank a peso nemzet­közi árfolyamát a forradalom előtti amerikai szabályozás sze­rint szabta meg: egy peso egyen­lő egy dollárral. (Folytatása következik) E. M. Cement- és Mészipari Országos Vállalat Lábatlani Cement- és Mészmű, Lábat­lan (Komárom megye) férfi segédmunkásokat üzemi munkára, Valamint heti 40 órás csök­kentett munkaidővel mész- üzemi munkakörökbe fel­vesz. Jelentkezés a gyár munka­ügyi osztályán. (148) Elcserélnénk üzemképes CSEPEL 3,5 tón­nás TEHERGÉPKOCSIN- | KÁT SZUPER ZETORRAL Dózsa Népe Mg. Tsz. Bony­hád. (150) Pontos az órája ? Levizsgáztatja a vasipari vállalat Vibrograf műszere A műszer elfér egy aktatásiká- ban, Svájcban készítették, és óra- vizsgálatra használják. Ez a pél­dány a harmadik az országban. Egyet tavasszal a Budapesti Nem­zetközi Vásáron mutatott be a nyugati cég, és most kettő érke­zett belőle az országba, egy ide a Szekszárdi Vasipari Vállalat órajavítóihoz. — Mit tud a készülék? — tet­tük fel a kérdést a műhely dol­gozóinak, Radek és Rajcsányi szaktársaknak. — Talán elmondani is nehéz a gép hasznosságát, sokoldal óságát. Az évszázados hagyomány volt ez ideig az óra igazítása, a sietés, késés megszüntetése. Most e ké­szülék maximum öt perc alatt megállapítja, hol a hiba. Egy kar­órát, de általában az órákat, még a vekkert is, tizenhat részre „bontja”, a Vibrograf műszer kü­lön írásjellel tudatja kezelőjével például ha az óra siet, vagy ké­sik, ha valamelyik rugó gyenge, elhatárolja az óra egyes szerkezeti részeit meghibásodás esetén, és megállapítja, hogy kitisztításra szorul-e? Ezekből is következtethetünk arra, hogy a kis műszer milyen sokoldalú. Apró krokodilcsipeszé­be épített mikrofonja erősíti fel az óra hangját Megfigyeltük egy vekker és különböző karórák hangját, hangszórón keresztül. Az ember csak e műszer segítségével képes megállapítani hallásra, hogy melyik óra milyen minő­ségű. És természetesen a műszer rendkívül pontos. Egy jobb minő­ségű órát például száz százalékos pontossággal be lehet állítani. Ez a jobb minőség feltételezi, hogy a kompaszkulccsal lehet az órában igazítani. Egyébként a készülék hibafelderítő képességé­ről érdemes még elmondani, hogy jelzi azt is, ha egy óra — hu­szonnégy órában — két másod­percet késik. A szekszárdi és a Szekszárdra látogatóknak bizonyára kéréséit helye lesz a Vasipari Vállalat .órásműhelye. Itt azt tervezik, hogy bárkinek beállítják óráját, néhány forint költségért, öt perc alatt. Az érdekes — és természetesen értékes — műszer megkönnyíti az órajavítók munkáját is. hisz a hibafelderítés gyorsabbá válik, azonkívül az órát nem kell tel­jesen szétszedni, ha egy alkatrész cserére szorul. Tehát: ha meg akar győződni kedves olvasónk órája minőségé­ről, pontosságáról, keresse fel a Széchenyi utcai üzletet... — pálkovács —1 Veti tőfal a megújított szekszárdi kertm ozi bán Szeksizárdon mintegy 240 ezer szórókat építettek be, s ezek, va- forint költséggel korszerűsítették lamint a régebbi hangoszlopok ál- a kertmozit. A mintegy 800 sze- tál a szabadtéren épp olyan jól mélye« kertmoziban Enfix mű- hallja a legmélyebb hangokat is anyagfestékkel bevont, 16 méter a közönség, mintha teremben széles és 7 méter magas vetítő- lenne. Eddig ugyanis, főleg a ze- falat építettek. Külön jelentős nés fümjeleneteknél a mély’ han- munka volt a korábbi 10 méter gok kevésbé hallatszottak. Hát új széles vetítővászont felgöngyölítő ^ét régebbi fényszórót is fel­szerkezet Dortálkeretének a le ''”ál1'ftóttá3£ nézőtér kivilágitásá- szerkezet portalkeretenek a te- r<% a vetítőgépek hűtésére pedig bontása. A bordó szegélyű fehér vízvezetéket szereltek a gépház­vetítőfal oldaladba modern hang- ba. .„Apróhirdetések.,. Az apróhirdetés dija: szavanként hétköznap 1«—' Ft, vasárnap- és ünnepnap 2.— Ft, Az első és minden további vastagon sze­dett szó két szónak számít. Kettő lakrészből álló ház eladó, be­költözhető. Szekszárd, Bartina u, 28/b. (155) Tolnán, Selyemgyár utca 3/1 szám alatti 2 szobás családi ház beköltöz­hetően, olcsón eladó. Érdeklődni: jú­lius 31-ig lehet. (134) Komondorkölyköt 1 éves korig ven­nék. Molnár, Szekszárd, Csokonai u. 9. Telefon: 21—15. (133) Bonyhádon 3 szoba, 2 konyhás ház beköltözhetően, háztelek, ugyanott 2 új dunyha eladó. Budai Nagy Antal u. 41. ; (107) Alig használt mély gyermekkocsi matraccal, paplannal eladó. Szekszárd, Széchenyi u. 26. (145) 1960-as 1700-as Opel Rekord eladó. Langmár, Székesfehérvár Álmos vezér u. 3. Érdeklődni vasárnap. (13C) Elvesztettem VII. hó 19-én 1 db fér­ficipőt Szekszárd és Öcsényhegy kö­zött, kérném azt, aki megtalálta, ju­talom ellenében leadni szíveskedjen a szekszárdi hirdetőbe. (159) Augusztus 25-én a bonyhádi gépíró- és gyorsíró- iskola pótfelvételt tart. Jelentkezni személyesen vagy írásban le­het. Érettségizettek előny­ben részesülnek a felvételnél. (106) Tsz-ek figyelem! Gabonafajsúly- mérleg olcsón eladó. Bálint Imréné, Szekszárd, Pázmány tér 1. (149> Szoba, konyhás ház beköltözhetően eladó. Szekszárd, Batthyány u. 26/b. (152) Vennék egy MEKALOR olaj kályhát. Ajánlatokat, Szekszárd, Mérey 27. alá kérném. (157) 130 cm széles vaskapu áron alul el­adó. Szekszárd, Kálvária 2. (160) Trabant 500-as szinkronváltós keve­set használt eladó. Szekszárd, Petőfi U. 34. (154> Moszkvics 407-es jó állapotban el­adó. Érdeklődni: Paks, Dózsa Gy. u. 06. alatt. Délután 4 órától. (153) Építkezés céljára 80 fm. vasgerenda olcsón eladó. László Antal. Závod. _______________________________________ (163) P atkányirtást vállalok, vadászgöré­nyekkel, kutyákkal, garanciával. Szor- csik Lajos, Siófok, Sió u. 28. (147) Autószerelő elhelyezkedne személy­gépkocsi-vezetőnek. Cím: Szekszárd. Batthyány u. 27/b. (135) A Csatári Téglagyár felvesz kazalozási és egyéb darabbércs mun­kákra munkásokat és diákokat, nyugdíjasok is jelentkezhetnek. (144)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents