Tolna Megyei Népújság, 1965. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
TOLNA MEGYEIt világ proletárjai, egyesüljetek NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSAtiA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA í XV. évfolyam, 153. szám. ARA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1965. július 1. A vietnami amerikai beavatkozás növelését tervezik 2. o. Gondolatok az egyensúlyról 3. o. Pillanatkép a megyei bűnjelkamrából 7. o. ,71 lsét I J Kállai Gyula a Minisztertanács elnöke letette a hivatali esküt Az Elnöki Tanács szerdán délelőtt ülést tartott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or ;zágos Tanácsának Elnöksége együttes javaslata alapján Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökének tisztsége alól felmentette; dr. Münnich Ferencet saját kérésére, egészségi állapota miatt, érdemeinek elismerésével, államminiszteri tisztsége alól felmentette és nyugállományba helyezte; Pap Jánost, másirányú fontos pártmeg- bizatása miatt, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette; Kállai Gyulát a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette és a magyar forradalmi munkás-paraszt . kormány elnökévé megválasztotta. -A . Szerdán délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa \ 'elnöke előtt Kállai Gyula, a Mi- ' nisztertanács elnöke letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, V; ss Istvánná, az ország- gyűlés ^ nöke, Fehér Lajos és Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Erdei Ferenc a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. * Kállai Gyula 1910. június 10-én született Berettyóújfalun. Apja falusi csizmadia volt. 1931-től tagja a kommunista pártnak. Az 1930-as években Budapesten mint egyetemi hallgató, majd Debrecenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésében. 1939-ben bebörtönözték. 1939 —1944-ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dolgozott; részt veti a Népszava 1941 karácsonyi számának szerkesztésében, Egyik szervezője volt az 1942, elején alakított Magyar Történelmi Emlékbizottságnak és az 1942. március 15-i antifasiszta és háborúellenes tüntetésnek. 1942-ben újból letartóztatták, A német fasiszta megszállás idején a kommunista párt képviselőjeként a Magyar Front intézőbizottságának tagja volt. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja és miniszterelnökségi államtitkár lett; szerkesztője a Szabadság, majd a Szabad Föld című lapoknak. Hosszabb időn át a párt kulturális osztályát vezette, 1949—1951-ben külügyminiszter. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták. Rehabilitálása után 1954—55-ben a Kiadói Főigazgatóság vezetője, majd népművelési miniszterhelyettes. 1956. júliusa után a párt kulturális osztályának vezetője. Az ellenforradalom idején elsők között vett részt a párt újjászervezésében. Kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának, 1957-től 1959-ig a Minisztertanács elnökének első helyettesévé történő megválasztásáig — a Központi Bizottság titkára volt. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása után 1958. január 28-ig művelődésügyi miniszter, ezt követően 1960. januárjáig államminiszter. 1961. szeptembere óta a kormány elnökhelyettese volt. 1958-ban meg választották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökévé, s ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdú- Bihar megye országgyűlési képviselője. 1960. júniusában kitüntették a Munka Vörös Zászló érdemrendjével. (MTI) Péter János külügyminiszter Londonba utazott Péter János külügyminiszter Michael Stewart brit külügyminiszter meghívására szerdán reggel néhány napos hivatalos látogatásra Londonba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszteir-helyetteis és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ot,t volt a búcsúztatásnál H. M. Carless, Nagy- Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Péter János külügyminiszter elutazása előtt a következőket mondotta a sajtó kéviselőinek: — Várakozással tekintek a londoni látogatásra és az ottani megbeszélésekre. Azzal a reménnyel utazom, hogy a véleménycsere sokféle tekintetben hasznos lehet a jelenlegi nemzetközi helyzet vonatkozásában. Keresni fogom és tanulmányozni akarom az angol külpolitikának azokat az elemeit amelyeket egy olyan onszáig, mint a Magyar Népköztársaság komolyan figyelembe vehet a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyes gócainak enyhítésére és az európai kérdések megoldására irányuló törekvéseiben. Bár a két ország kapcsolatai mindenféle tekintetben állandóan fejlődnek, bizonyos vagyok benne, hogy kölcsönösen nagy figyelmet fordítunk arra, hogy milyen területeken lehet kapcsolatainkat — a két ország és a nemzetközi helyzet javára — továbbfejleszteni. Péter János megérkezett Londonba Péter János magyar külügyminiszter, mint a brit kormány vendége háromnapos látogatásra Londonba érkezett. Ez az első magyar külügyminiszteri látogatás Angliában 1919 óta. Péter János szerdán találkozott Wilson miniszterelnökkel a Dawning Street 10-ben majd részt vett azon az estebéden, amelyet Stewart külügyminiszter adott tiszteletére a Lancesiter-palotában. A magyar külügyminiszter csütörtökön és pénteken megbeszéléseket folytat majd a külügyminisztériumban Meglassult az apadás Tovább folyik a küzdelem a gátakon A Duna magyarországi szakaszán kedd reggeltől szerda reggelig általában 3—8 centiméterrel apadt a folyó. A néhány nappal ezelőtt bekövetkezett ausztriai esőzések hatására a felső szakaszon áradás kezdődött, az újabb árhullám ha nem is okoz nálunk vízszintemelkedést, de meglassítja az apadást. Budapestnél a június 18—i 845 centiméteres maximumnál tegnap kereken egy méterrel volt alacsonyabb a vízállás — ez a vízszint 60 centiméterrel alacsonyabb az 1954-es tetőzésnél, a déli szakaszon azonban még mindig magasabb a Duna vízszintje, mint 1954-ben volt. Paksnál 24 óra alatt hét centimétert apadt, Bajánál 10-et, Mohácsnál hét centimétert. A bajai vízmérce azonban még mindig csak 55 centiméterrel mutatott kevesebbet, mint a két héttel ezelőtti tetőzéskor, Mohácsnál pedig csak mindössze 36 centiméternyi apadás következett be. Itt a vízállás tegnap délután 23 centiméterrel haladta meg az 1954-es tetszést, az eddig előfordult legnagyobb jégmentes árhullám maximumát. A következő napok kilátásai sem biztatóak. Általában napi 5— 10 centiméteres apadás várható és az előjelzések szerint a vízállás Mohácsnál csak vasárnapra csökkenik az 1954-es maximumnak megfelelő szintre. A gátakon tehát továbbra is lankadatlan erőfeszítéssel keli folytatni a védelmet, hiszen a töltések átázása még fokozódik. Különösen a Szekszárd—bátai szakaszon nagy a veszély továbbra is. Itt már munkába álltak a könnyűbúvárok, a töltések vízfelőli rézsűjén helyezik el a mű- anyagíóliákat. Tegnap reggel újabb erősítés érkezett, a pörbölyi szakaszon megkezdte a szádfalazást a hajnalban megérkezett budapesti ÁKSZ-osztag is. így ezen a szakaszon most már négy helyen folyik éjjel-nappal a pátrialemezek leverése. Nagyszámú gép segíti a védelmi munkát. Tegnap a Tolna megyei Duna-szakaszon és a Sió töltésein többek közt 46 különféle földmunkagép, 3 rakodógép, 26 dömper, 200 teherautó és 58 vontató dolgozott. Szekszárdiéi északra és a Sió mentén már nem olyan veszélyes a helyzet, azonban itt is állandóan működik a figyelőszolgálat és a gyengébb pontokon erősítik a töltéseket. Bölcske-szigetnél, ahol nem lehetett megakadályozni a víz áttörését — a gát magasságát meghaladta az áradó Duna szintje — tegnap megkezdték a víz visszavezetését a Duna medrébe. Két helyen vágták át robbantással a gátat. Madocsa térségében nagy gépi erővel dolgoznak a 18 kilométernyi nyári gát megerősítésén. Itt a közvetlen veszély már elmúlt, azonban most átlagosan egy méterrel magasítják meg a nyárigátat, hogy az egy későbben bekövetkező áradás esetére megvédje Bölcske, Madocsa és Dunakömlőd határát. Eddig 35 000 köbméter földet építettek be a töltésbe. A harmadfokú árvízvédelmi készültséget továbbra is fenntartják az egész Tolna megyei Duna- szakaszon. A Sión azonban — Kölesd fölött — megszűnt az árvízvédelmi készültség. Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának leningrádi ülésszakáról Leningrad (TASZSZ). A KGST titkársága közleményt adott ki a KGST végrehajtó bizottságának Leningrádban megtartott 18. ülésszakáról. A felek megállapodtak, hogy a közlemény a lapokban egyidejűleg, július 1-én jelenik meg. , A közlemény szövege a következő: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1965. június 25-től 29-ig Leningrádban tartotta 18. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnök- helyettese; O. Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese; P. Ja- roszewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnök- helyettese; Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, D. Gombozsav, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsának elnökhelyettese; H. Meuser, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottságának elnök- helyettese; G. Radulescu, a Román Népköztársaság miniszter- tanácsának elnökhelyettese és V. Novikov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese. Az ülésszakon Apró Antal magyar megbízott, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese elnökölt. A végrehajtó bizottság meghallgatta a végrehajtó bizottság irodájának tájékoztatóját, amely összegezte a KGST-tagországok előzetes elgondolásait népgazdaságuk és gazdasági kapcsolataik fejlesztésére vonatkozólag az 1966—1970 közötti időszakban; meghallgatta továbbá az iroda összefoglalóját a KGST-tagországok között lefolyt kétoldalú konzultációk eredményéről. A KGST- tagországok között 1966—1970. évi népgazdasági terveik összehangolása érdekében lefolyt kétoldalú konzultációk lehetővé tették, hogy a KGST-tagországok előre megegyezzenek kölcsönös áruforgalmukban, megállapodjanak gazdasági együttműködésük olyan egyéb kérdéseit illetően, amelyek nagy jelentőségűek a gazdasági fejlesztési terveik további kidolgozása szempontjából. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy létrejöttek a szükséges feltételek az említett időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi és más gazdasági egyezmények megkötéséhez. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST deviza- és pénzügyi : kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának tájékoztatóját a gazdasági együttműködés nemzetközi bankjának 1964-ben végzett tevékenységéről. Ebben az évben először alkalmazták a gazdasági együttműködés nemzetközi bankja keretében a KGST-tagországok között átszámítási rubelben történő sokoldalú elszámolások rendszerét. A bank a KGST-tagországok között átszámítási rubelben történő, sokoldalú elszámolások központjává vált és 1964-ben körülbelül 23 milliárd átszámítási rubel értékű külkereskedelmi elszámolást és egyéb fizetést tett lehetővé. A bank megkezdte a betétek gyűjtésére és elhelyezésére vonatkozó műveleteket, valamint a szabadon átváltható valutában történő hiteloperációkat is. A végrehajtó bizottság javasolta, hogy a KGST-tagországok- nak a bank tanácsában helyet foglaló képviselői az első év tapasztalatai alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket a bank tevékenységének fejlesztésére és további javítására. A végrehajtó bizottság megvizsgálta azokat a javaslatokat, amelyeket a KGST gépgyárfási állandó bizottsága terjesztett elő a textilipari gépek és felszerelések gyártásának szakosítására és az 1966—1970. közötti időszakban történő kölcsönös szállítására vonatkozólag; megvizs-* gálta továbbá az erdőgazdasági gépek és néhány nagyfontosságú fakitermelő gépfajta gyártásának szakosítására és kölcsönös szállítására vonatkozó javaslatokat. A végrehajtó, bizottság több mint 200 fajta textilipari gép és felszerelés, valamint több, mint 30 fajta erdőgazdasági és fakitermelő gép gyártásának szakosítására vonatkozólag fogadott el ajánlásokat. Az ülésszakon tájékoztató hangzott el arról, hogyan hajtsák végre a KGST 15. ülésszakának határozatait, amelyek a KGST- tagországokban 1970-ig építendő tengeri szállítóflotta hajótípusaira vonatkoztak. A tájékoztatót megvitatva a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a KGST gépgyártási és közlekedési állandó bizottsága az 1962—1964. közötti időszakban jelentős munkát végzett a KGST-tagországok tengeri szállítóflottájának hajótípusai kérdésében. Ez a munka lehetővé tette, hogy meghatározzák a javasolt tengeri szállítóhajó-típusok alapvető műszaki és üzemeltetési sajátságait, kidolgozzák a tengeri szállítóhajótípusok terveinek elkészítéséhez és megépítéséhez szükséges dokumentációt. Az ülésszakon jóváhagyták a KGST-tagorszá- gokban 1970-ig elkészítendő fő tengeri szállítóhajó-típusok listáját. A végrehajtó bizottság ülésszakán megvizsgálták a gazdasági együttműködés folyó kérdéseit is, s ezekkel kapcsolatban megfelelő javaslatokat és határozatokat fogadtak el. Az ülésszak a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében folyt le,.(MTI)
