Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
c 4 TOLNA MÍGYEI NÉPÚJSÁG 1965. június 13. Összeköttetés húsz vonallal Hogyan „készül" a hideg? Üzemben a Magyar Rádió új központi kapcsolóterme. (MTI foto — Percze Lajos felvétele.) Alapításának 40. évfordulóját ünnepelte nemrég a Magyar Rádió. A megemlékezésekben sok szó esett arról a hősies munkáról, amellyel a Rádiót a felszabadulás után romjaiból újjáépítették és ismét munkába állították. A Magyar Rádió műszaki berendezését azóta is állandóan fejlesztik. Ennek egyik kiemelkedő eredménye a rövid ideje üzembe helyezett új központi kapcsolóterem. A műsor lebonyolítása során szükségessé váló műsorüzemek, felvételi stúdiók, központi rögzítők, bejövő és kimenő vonalak összekapcsolása eddig hüvelyekkel és zsinőros dugókkal kivitelezett kapcsolótáblán történt. A régi módszer szinte áttekinthetetlen volt a kapcsolások számtalan variációja miatt. Az új kapcsolóteremben a Magyar Rádió stúdióházában előforduló- valamennyi hangfrekvenciás kapcsolást a külső és belső áramforrások, illetve fogyasztók között központi helyen, egyszerűen és áttekinthetően lehet majd végrehajtani; Húsz vonallal létesíthetnek egyenes összeköttetést az új kapcsolóasztal segítségével, a különböző helyszíni közvetítések során. Ilyen módszerrel történnek a színházakból, vagy különböző rendezvényeknél adott közvetíté- sek. Ugyancsak húsz kimenővo- nal létesít kapcsolatot a helyszínekre történő visszajátszásokra, így például az ország különböző helyein egyidőben műsorra kerülő sporteseményeket a körkapcsolás segítségével úgy élvezhetik a hallgatók, mintha egyszerre öthat sporttelepen tartózkodnának- Hasonló módszerrel sugározzák a magyar adásokat külföldre is. beérkezett programot negyven vonal segítségével továbbíthatják az adóállomásokhoz. A gyors kapcsolások lebonyolítását jelfogókkal ellátott automatika végzi, a modulációs áram. körök szétválasztását pedig és a modulációs szintek helyreállítását 100 db. tranzisztoros vonalerősítő biztosítja. Az automatika központi vezérlőasztaltól működtethető, és lehetővé teszi, hogy a fennálló kapcsolásoktól függetlenül a következő adiásperiódushoz szükséges kapcsolásokat előkészítsék. A központi kapcsolóterem 14 helyiséggel tud kétirányú utasító ösz- szeköttetést létesíteni, közöttük a hat műsorüzemmel is. Az új létesítmény már megkezdte munkáját, és az eddigi tapasztalatok alapján kitűnően működik. (Sz. M.) Ha a hideget csupán az élel- miszertartcsításban hasznosíthatnánk, akkor is elegendő lenne, hogy elismerjük óriási jelentőségét De más területen ugyancsak sok hasznot hajt az embernek például az iparban, a gyógyászatban a tudományos kutatásokban. A háztartásokba napról napra nagyobb számban bevonuló hűtő- szekrények egy közös fizikai jelenség alapján, de kétféle szerkezeti megoldás szerint működnek. A fizikai jelenség lényege: a folyadékok elpárolgásakor (forrásakor) a környezetükből hő vonódik el. Vannak folyadékok (cseppfolyósított gázok), amelyek már a szabad levegőn nyomban forrni kezdenek, hirtelen elpárolognak. Ezek alkalmasak a mesterséges hideg előállítására. A gőzök nyomás hatására újra cseppfolyósíthatok, így a folyamat a végtelenségig ismételhető. Leggyakrabban használt két hű- tőanyag: az ammóniagáz és a freon. A hűtőfolyadékot természetesen nem hagyjuk elpárologni a környezetbe, hanem zárt rendszerben keringettet.iük. Az ún. kompresszoros hűtőgépekben a szívó-nyomó hatást egyaránt kifejtő légsűrítő teszi gyorsabbá és intenzívebbé a körfolyamat lejátszódását. Ha a kompresszor meg indul, szívóhatást fejt ki az elgőzötjabb eljárás a fa hajlíthatóyá tételére A New York-i erdészeti intézetben új módszert találtak a fa alakíthatóvá tételére. Ha a vékony lemezekre vágott fái 15—20 percig —30 C fokos folyékony ammóniában áztatják, olyan hajlékonnyá válik, akár a bőr, s kiszáradása után is megtartja alakját. Az ammónia ugyanis átmenetileg felbontja a sejteket és a lignin kötését, úgy. hogy a sejtek hajmáskor mintegy elcsúsznak egymáson. Amikor azután az ammónia elpárolog, új kötések jönnek létre. s a fa eredeti állapotában helyreáll. lögtető feletti térben. A nyomás csökkenésével a hűtőfolyadék párologni (forrni) kezd és elvonja a meleget a hűtőszekrényből. Az elszívott gázt a kompresszor ösz- szenyomja és a kondenzátorba továbbítja, ahol az ismét folyékony halmazállapotba kerül, hogy végtelen körforgását folytathassa. Lényegében hasonló elven működik az ún. abszorpciós hűtő- szekrény is, amelyben nincs kompresszor és motor, hanem melegítéssel gyorsítják a hűtő- folyadék párolgását, a hőelvonás folyamatát. A hűtőfolyadék ennél rendszerint ammóniagáz vizes oldata. A két hűtőrendszert összehasonlítva megállapítható: az utóbbiban nincs mozgó-forgó alkatrész, így az élettartama elméletileg korlátlan. Másik előnye, hogy zajtalan a működése. Viszont, — a kompresszoros hűtőszekrénnyel szemben —, az áramfogyasztása valamivel nagyobb. Az abszorpciós hűtőszekrény ott is üzemeltethető, ahol nincs elektromos áram, hiszen a hőfejlesztéshez petróleum vagy butángáz éppúgy használható, mint akár napenergia, vagy a föld alatti vizek hője. Az ipari és kereskedelmi hűtőmélyhűtő berendezések ugyanilyen elvek alapján működnek, legfeljebb a teljesítményük sok- szorozódik meg a konstrukció int. Az igen alacsony hőfokok előállítására több fokozatú kompresszorrendszereket használnak, a háztartási hűtőszekrényekhez képest szokatlanul nagy méretekben. A már említett rendkívül sokrétű hideg-igény között most csak egyet emelnénk ki: az utóbbi évtizedekben nagy jelentőségre szert tett levegőkondícionálást. A „mesterséges éghajlat” az ipari (finommechanikai ipar, textilipar, robbanóanyag-ipar, stb.) üzemekben ma már éppúgy követelmény, mint ahogy forró éghajlatú vidékeken elviselhetőbbé teszi az életet a kapcsolóval beállítható hőfok. Ehhez és még sok más célra, egyre több hidegre van szüksége a világnak. Blahó István Esztergályos szakmunkásokat felvesz a Bonyhádi Vasipari Ktsz. (104) idegenbe, /felföldre. Utazzék Szervezésünkben Forduljon minden utazási ügyben személyesen, vagy telefonon (24—50) az IBUSZ utazási irodájához IBUSZ Szekszárd m 13 A luuck megszorul Egy sötét alakot láttak eltűnni a bokrok között. Utánaeredtek, üldözőbe vették, de a sötétben elvesztették a nyomát. Visszafordultak abba az irányba, ahonnan a kiáltásokat hallották. A bokrok között megtalálták Gertrud Schulte vérrel borított testét. Az egyik fiatalember rávilágított a zseblámpájával. — Már halott! Ebben a pillanatban megmozdult az összeszurkált leány. Ajka mozogni kezdett. Suttogott valamit, összefüggéstelennek látszó szavakat, de a három fiatalember jól megjegyzett minden szótagot. — Baumann felügyelő... Vor- ringerplatz... postahivatal... Húsz perccel később Gertrud Schulte a Mária Terézia kórház műtőasztalán feküdt. Dr. Frischen sebészfőorvos mindent elkövetett, hogy megmentse életét. A leány igen sok vért vesztett. Melléből egy törött tőrdarab állt ki. Nyakán tíz centiméter széles vágott seb tátongott, válla, lapockája tele volt szúrt sebekkel. Jobb karját is teljesen összetszab- dalta a gyilkos. A gyilkossági nyomozócsoport tagjai türelmetlenül várakoztak a műtő előszobájában. Két óra hosszat tartott a műtét. Végre kinyílt az ajtó és kilépett a sebészfőorvos. Egy szót sem kellett szólnia, a detektívek az arcáról leolvasták a diagnózist. — Remélhető, hogy a műtét után akár csak néhány pillanatra is magához tér? — Sajnos, nem vagyok jóé. hanem orvos — ütötte el a neves sebész a kérdést. — Tehát nem ad esélyt páciensének az életben maradásra? — Csoda lesz, ha élethen marad. És mivel csodák nem történnek, azt hiszem, uraim, nincs értelme, hogy jtt várakozzanak. Bi-. zonyára sok más teendőjük van a nyomozással kapcsolatban. Kár az időt vesztegetni. A gyilkos, üldözői elől megbújt egy sűrű bokorban, s a fűbe törülte véres kezét. Amikor elhalt az üldözők zaja, előmerészkedett, s néhány perccel később elérte a folyópartot. Csak akkor vette jobban szemügyre áldozatának kézitáskáját. Egy karórát vett ki belőle, s zsebrevágta.. A G. S. mono- gramos zsebkendőit, egy rózsafüzért és egy kulcscsomót egy part- menti villa kertjébe hajított, majd egy épülő háznál a kézitáskát is eldobta. A parti sétányon leült egy pádra. Előbb az volt a szándéka, hogy megvárja a rendőrségi riadóautó megérkezését, közijén áldozatának karórájára pillantott, s megállapította, itt az idő, hogy megvárja a feleségét a cukrászda előtt. Elhatározta» hogy bocsánatot kér tőle a délutáni incidensért és minden áron megengeszteli. Szüksége volt az asszonyra, szüksége volt arra, hogy tisztességes, kispolgári férjnek tekintsék, mert így a gyanúnak még az árnyéka sem férkőzhet hozzá. Közben betért egy cukrászdába, megevett egy adag fagylaltot és jóleső érzéssel hallotta, hogy a cukrászda vendégei szömyűlköd- ve újságolták egymásnak a Flehe külvárosban történt kettős o"ríl- kosságot. A harmadik gyilkosságnak, még nem jutott el a híre... Megállt a belvárosi cukrászda előtt, ahol felesége dolgozott. — Jó estét. Kürten úr! — üdvözölte a cukrászda egyik kiszolgálónője. — Gustl is jön mindjárt. csak még leszámolja a bevételt. — Leszámol! — Én is leszámolok a rendőrséggel, leszámolok az egész gyalázatos társadalommal — gondolta. Miközben a többszörös gyilkos a gondos férj szeredében a feleségére várakozott, megérlelődött benne az a szándék, hogy olajat önt a tűzre és még jobban felfokozza a düsseldorfiak rémületét. Elhatározta, hogy érintkezésbe lép üldözőivel, és levélben értesíti a rendőrséget egy régebbi, még felfedezetlen bűntettéről. » Másnap az újságírók nagy cikkben számolta be a „düsseldorfi rém” három újabb gyilkosságáról. Megírták, hogy a rendőrség több gyanús személyt letartóztatott, de nem rejtették véka alá azt a meggyőződésüket, hogy a nyomozás egy tapodtat sem haladt előre. Gertrud Schulte még élt. Egy telies hétig élet és halál között lebegett, ezután némileg javult az állapota, és dr. Frischen kórházi főorvos remélni kezdte, hogy életben marad. De — mint a de- tektíveknek mondotta — hetekig tarthat, amíg olyan állapotban lesz, hogy kihallgathatják, és adatokkal szolgálhat támadójáról. Ezekben a napokban, az esti órákban furcsa jelenetek játszódtak le a Mühlen Strasseban, a rendőrfőnökség székházában. A rendőriskola tanulóit előkészítették éjszakai bevetésre a rém ellen. A kiválasztott lányos képű fiatal rendőrök selyemharisnyát húztak, kipirosították szájukat majd elszéledtek a város különböző részeiben csalétkül a gyilkos számára. Fejükre szőke parókát tettek, a parókán nagykarimájú, divatos szalmakalapot viseltek. Estéről estére tíz ilyen kiöltöztetett rendőrt vetettek be. Felszerelésük a düsseldorfi városi színház jel meztárából származott, a darab, amelynek eljátszására felkészültek a Hajsza a düsseldorfi rém után címet viselte. — Pirosítsd ki jobban a szádat — utasította az egyik fiatal rendőrt Mertens detektív, aki ezen az éjszakán az akciót vezette. — És figyeljetek rám emberek ... vagy mondjam inkább hölgyek? — Hagyd már ezt az ostoba viccelődést — válaszolta az egyik. — Nem látod milyen idő van kint? Zuhog az eső. — Az időjárás nem tartóztathat fel bennüniket. Ilyenkor sokkal kevesebben járnak az utcán, hátha éppen ez csábítja újra bűnre a gyilkost. Bárki is szólít meg benneteket, álljatok szóba vele, de inkább csak suttogjatok, hogy ne vegye észre mély hangotokat. Néhány perccel később a különítmény kilépett a zuhogó esőbe. A Graf Adolf téren szétoszlottak. Mertens még utolsó utasításokkal látta el őket. — Feszítsétek ki műmelleiteket, járás közben hintáataasátok a farotokat... Éjfélig nem történt semmi, csak annyi hogy bőrig áztak. Mertens megállt egy utcasarkon Lába égett a szűk cipőben, szeme belefáradt a feszült figyelésbe. Egy kapualjba húzódott, levette bal cipőjét, a földre tette kézitáskáját. Meglehetősen nehéz volt a táska, mert szolgálati revolvere is benne volt. A távolban egy sötét alakot pillantott meg. (Folytatjuk)
