Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-06 / 132. szám
1965. június 6. TOLNA MEGYEI NfiPÜJSAG 9 ■ / '-'MmM A legszegényebb gazdag ember r>'< Ebben a házban még mindig tart és talán soha nem fog véget érni á második világháború. Idős Németh József lakik benne a feleségével. Gazdag ember, szekszárdi szövetkezeti polgár: Kétszázhúszezer forintot ajánlott fej egy alkalommal kápolnaépí- tósre. Van pénze, mégis talán a legszegényebb ember. Huszonegy évvel ezelőtt vitték el Horthyék a fiát katonának. Nagy idő, sok idő. A fiút még mindig várják, várják rendületlenül. A borvarázsdó, a nagy titok tudója, afci felfedezte, hogy miként lehet a szőlőből úgy készíteni bort, hogy a nedűben benne legyen a csatári őse minden íze, illata és zamata, a nagy titok tudója ma már csak a várakozásnak él. Amikor nála jártam, C rendszámú gépkocsi állt meg a ház előtt, és demizsonokkal felszerelve bejött hozzá egy ember. Azt - mondta, Baranya megyei és jó bort szeretne vásárolni. Orvosságnak. — Van? ■— Van. Németh József elindult vele a pincébe és intett, hogy menjek én is- A pince szentély. A hordók birodalmában rend és egyöntetűség. Fölöttük virágzik a nemes penész. A demizsonokkal fölszerelt vendég kóstol, és ámuldozik. A gazda arca rezzenéstelen Sokán dicsérték, sokan kóstolgatták a borát. Örüljön? Valamikor tudott örülni. Megtölti a demizsonokat és felszámolja még az egy decit is. Az orvosságnak ára van. Én pedig arra gondolok, vannak akik erről a vén borvarázslóról tudni vélik: ha 220 ezret, felajánlott, akkor ott még legalább akkora összegnek lenni kell, mert annyira nem vallásos, hogy a kápolna miatt teljesen levetkőzzön. Inkább beosztó, kuporfátó természetű embernek ismerik, akinél sosem koptak, mindig fialtak a forintok. Szőlőszomszédai, sokszor és sokan utánozták, lesték, mikor mit csinál, és úgy végeztek mindent a tőkékkel, ahogyan ő tette. Hiába, titkát senki nem tudta ellesni, és ezt a titkot feltehetően a sírba viszi. Borának Szekezárdon nincs párja. De ennek a bornak ára van, nemcsak a liternek, még a decinek is. Régebben nél- - ’a borverseny soha nem múlhatott el. Az érinek és az oklevelek sokaságán egy nemzetközi borversenyen nyert aranyérem a korona... De erről ő már nem beszél. néma, akárcsak a pincelejárónál a bekeretezett obsitoslevél, amely ott függ a falon. A Baranya megyei ember elmegy. ő pedig felém fordul és rámutat az egyik klshordóra. — 1946-ban tettem félre. Neki. Akkor verem majd csapra, amikor benyit a kapun. Addig ehhez nem nyúl ember fia. Nem kérdezek tőle semmit. Értem. Ez a bor aranyérmes, nemzetközi versenyen lett aranyérmes. S ez a kishordó talán soha nem lesz csapra verve. —- így marad. Ez így marad. — És a hetvenhét éves vénember arca eltorzul. A leggazdagabb szekszárdi szegényember hallgat — A versenyek nem érdeklik már — kérdeztem, osak azért, hogy beszéljünk valamit. Fejét rázza. — Nem. — Vagyon van itt a maga pincéjében. A hang üresen kong, mintha hordót kopogtatnának, amelyikből kifogyott a bor. — Kinek, minek? .— Úgy hallottam, a maga borát már a fél világ megkóstolta. Ez azért tetszett neki. Nem bírta megtagadni önmagát a szekszárdi szőlősgazdát. Tekintete megélénkült és sorolta: — Angolok, dánok, spanyolok, franciák, oroszok, kanadaiak, én kérem mindig a legjobbak között voltam az első — kemény szigorú a hangja. Most büszke.' — Erre büszke lehet Legyint — Csak voltam. Indul, indulok utána. Az udvaron megáll, széjjelnéz, mintha hallgatózna. A szürkületben, a dombok felől, szinte hallani vélem a pityókás vén pinceszerzők brummogását. De vajon hová figyel 6? Mellette áll a felesége. — Ne hagyd el magad, papa. Nem érted, ne hagyd el magad — hajtogatja az asszony. Idős Németh József rárnnéz és kérdezi: — Tud valamit róla? — Nem. Annyit tudok csak, hogy maguk még mindig várják. — Megjön? — ? Felémhajol, s mintha titkot árulna el, szinte suttogva mondja: — Megjön. Kétszázhúszezer forint nagy pénz. A tiszteletére adom, a mennyben lakónak. Hallgassa meg keservünket. Az asszony közbeszól: — Mindent megpróbálunk. Mindent. Álmomban is mindig látom. Egyetlen gyerekük volt a fiú. Egészséges, szófogadó. Neki visz- sza kell jönnie. Mondani szeretném a két öregnek, jobb lenne talán, ha... De nincs erőm befejezni, mert nem tudom, van-e jogom elvenni tőlük az éltető reményt. Hisznek és várnak. Joguk van hozzá. Csendesen, szinte énekelve sorolja az asszony: — Egyszer járt nálunk egy lengyel újságíró. Azt ígérte, felkutatja a fiunkat még a föld alól is. Kaptunk levelet tőle. Azt írta, él a gyerek, megnősült a gyerek. Két szép családja van, egy fiú, meg egy kislány. Két írnoka, van két unokánk, ö az egyik szemét elveszítette, amúgy egészséges. Dolgozik. Álmomban is látom. És úgy tesz mindig, mintha szólni akarna. De akkor fölébredek. Elhiszi? Látom, él és visszajön. Az asszony, az anya áll az udvar közepén és saját visszhangjaként ismételi: — Mintha szólni akarna. Elébe megyek, és mindig intek neki, hogy gyere, fiam. Nehezen bírom hallgatni az asszonyt. Közbeszólok. — Kedves, ez a lengyel újságíró később nem jelentkezett? — Kerestük mi, írtunk mindenfelé. Azt mondják, utazott repülőgépen és szerencsétlenség érte. Pedig ő már nyomon volt. De maga, ugye majd maga segit? — fölnéz és tekintete szinte parancsolja, hogy ígérjek neki. Megrendülve nézem: arra gondolok, ezzel az érzéssel talán még a legalja ember sem merne visszaélni. Az udvar, a lakás, a mellék- épületek, az erős, biztos jómód jegyeit viselik magukon. Praktikus és tiszta minden. A két öreg a nyárikanyhában él, ott is alszik, télen, nyáron. Fönt a tiszta szobák be vannak bútorozva, a gyereket és az unokákat várják. A folyosó üres. A két öreg ottmarad az udvar közepén. S amikor visszanéztem, a távolba figyelő asszonynak csak a szemét láttam. Nem felejtem el soha. Idős Németh József pedig mozdulatlanul áll a téglával kirakott udvar közepén, s talán arra gondol, hogy egyszer majd mégis megjelennek* ' á hírhozók. Ezt a napot ki kell várni. Csatáron egymás mellett sorakoznak a présházán, és szürkület ben úgy véli az ember, hogy a tölgyfaajtókon lógó rozsdás lakatok titkokat őriznek. Megfejthetetlen, nagy titkokat. Szekulity Péter grfiiQaiDasan A szenny íz közegészségügyi jelentősége Egy előfizetőnk leveléből idézünk: „Szíveskedjék a szennyvízproblémát ismertetni. Milyen egészségügyi jelentősége van? Milyen betegségeket terjeszt? Stb. Szennyvíznek a háztartásban és a termelésben elhasznált, sokszor ártalmas anyagokat tartalmazó vizet nevezzük. A házi szennyvíz vízöblíté- ses árnyékszékek öblítővizéből, mosdó-, fürdő- és mosogatóvízből gyü- lemlik Össze. Jellegzetes alkatrésze az ürülék, a szappan. Mennyisébe általában a vízfogyasztástól függ. Az egy lakostól származó napi szennyvízmennyiséget az egy főre jutó víz- fogyasztással, nagyvárosokban 150 literrel vesszük egyenlőnek. A szennyvíz anyagainak egy része oldott állapotban van jelen, más anyagok — többek között a baktériumok — lebegnek a szennyvízben, végül vannak benne olyan anyagok is, amelyek 1—2 óra alatt leüllepednek és ilyen módon el is távolíthatók. A házi szennyvízben levő anyagoknak több, mint a fele szerves anyag és igen bomlé- kony. Oxigén jelenlétében szatgalan bomlástermékek keletkeznek belőlük. Ha a szennyvízben nincs oldott oxigén, a szerves vegyületek erjedni, rothadni kezdenek. Az erjedés első szakaszában bűzös zsírsavak képződnek, később szagtalan gázok, főleg metán. A házi szennyvíz egészségügyi jelentősége elsősorban ürülék tartalmából adódik. Az ürülékkel kórokozók kerülhetnek a szennyvízbe. Számos alkalommal tenyésztették ki a szennyvízből a kolera, hastífusz, para- tífusz, vérhas, tuberkulózis, járványos gyermekbénulás kórokozóit. A fertőzött szennyvíz járványokat idézhet elő, ha ivóvízbe, fürdővízbe kerül, vagy vetemények öntözésére használják. Fontos szerepet játszhat a szennyvíz a bélférgesség terjesztésében. A szennyvízzel történő öntözés következtében Darmstadtban 1948-ban a lakosság 50—60 százaléka bélféreggel fertőződött. Felszíni vizekbe jutott szennyvíz a halak pusztulását okozhatja. A házi szennyvíz eltávolítása Ártalmassága miatt a házi szennyvizet el kell távolítani az ember tar- tózkodási helyéről. Az eltávolítás legmegfelelőbb módja a csatornázás. A csatornázás lehet úsztató rendszerű, amidőn a szennyvíz és csapadék együtt kerül elvezetésre. A csatom nák ilyenkor nehezen dugulnak el, mert a csapadékvíz ótöblíti azokat. Hátránya a rendszernek az, hogy drága, mert a csapadék miatt tá- gabbra kell méretezni a hálózatot és a szennyvíztisztító berendezéseket. A csatornahálózaton keresztül elvezetett szennyvíz felszíni vizekben, úgynevezett befogadókban és a talajban helyezhető el. Semmiképpen nem bocsátható szennyvíz felszíni vízbe, a felszíni víz által táplált vízművek közelében. Egyébként szennyvizet csak akkor lehet ■ felszíni vizekbe vezetni, ha nem veszélyezteti a halállományt és nem teszi bűzössé, undorítóvá a vizet. A szennyvizet a parttól kellő távolságban kell a felszíni vízbe bo- csájtani, mert a part közelében a szennyvíz nem keveredik eléggé a felszíni vízzel. A szennyvíz elhelyezése talajban mezőőntözés, vagy szikkasztás formájában történhet. A mezőöntözésnél a szennyvíz egyben a föld trágyázását is jelenti. Tilos a nyersen fogyasztásra kerülő konyhanövények (saláta, paprika stb.) öntözése szennyvízzel, a fertőzés veszélye miatt. A benőtt köröm Kaptuk a következő levelet: „Kedves Négyszemközt! A május 16-i számukban olvastam a válaszukat, de nem értek vele egyet. A benőtt köröm nem a sebészorvos kezelésébe tartozik, hanem a pedikűrös é- *^<í. Az egyenesen levágott köröm továbbra is fájdalmat okoz, ha a sarkot bent hagyjuk. Szerintem a sarkot ki kell venni, hogy a fájdalomtól a beteget megszabadítsuk. A Négyszemköztben kéri, egy Tolna megyei pedikűrös lábápoló, válaszukat. Kedves Olvasónk! A Négyszemközt, nem akar a pedikűrösök kenyeréből letörni. A lábak körmeinek ápolása természetesen a pedikűrösök feladata. Azt azonban fenntartjuk, hogy a láb nagyujjának, a bütyökujjnak a körmét egyenesre kell vágni, mert ha azt lekerekítjük, akkor benő. Az egyenesre vágott köröm be sem tud nőni a lábujj húsába, mert hosszabb annál. A benőtt köiöm sebészi beavatkozással véglég megszüntethető. Hosszában a köröm kb. harmadát levágják és a hozzátartozó úgynevezett körömágyat annyira kikaparják, hogy onnan többé körömrész nem is nőhet. így keskenyebb köröm marad meg. Szükség esetén mindkét oldalát el kell távolítani a körömnek. A paratífusz Idézünk egy levélből: „Legyen szíves rovatában megírni, hogy milyen betegség a paratífusz? Hogyan lehet megkapni, és hogyan lehet ellene védekezni? Egy olvasójuk.” A paratífusz és a hastífusz egyformán előfordulnak a világ minden táján, legyenek azok a mérsékelt, forró, vagy éppen a hideg égöv alatt. A két betegség lefolyása nagyon hasonló, legfeljebb annyi a különbség közöttük, hogy a paratífusz betegség enyhébb lefolyású szokott lenni. A paratífusz bacilusnak három típusa van: A, B és C. A fertőzés forrása a beteg, vagy a bacilushordozó ember, széklete, ritkán vizelete útján. A beteg állat váladékai útján. Terjedéii módok: a közvetlen érintkezés, fertőzött tej, ivóvíz és egyéb élelmiszerek. Igen nagy szerepe van a betegség terjesztésében a legyeknek. Az ember szervezetébe a kórokozó minden esetben a szájon keresztül kerül be. Innen a lenyelt étellel, itallal a gyomorba kerül. Ha a gyomorban a sósav-viszonyok normálisak, és elég tartózkodik ott, akkor a gyomorsósav elpusztítja a baktériumok >.t. A lappangási idő: 1—10 nap. A parati- fusz ,,A” esetében valamivel hosz- szabb. Fontosabb tünetek: magas Iá?, amely lassan, fokozatosan emelkedik. Gyomorbélhurut, amely sokszor a kolerához * és vérhashoz hasonló. A fertőzőképesség tartama: Ameddig a paratífusz-bacilusok a székletben, vagy a vizeletben kimutathatók. A beteg már a lappangási időben is fertőzőképes. A paratífusz irá.it általában minden ember fogékony, korra és nemre való tekintet nélkül. Tehát mindenki megkaphatja, aki még nem esett át a betegségen, vagy nincsen védőoltva. Természetesen nem minden ember betegszik meg, aki fertőződött. Ha a már említett gyo- morsósavzár jól működik, úgy a baktériumok nem képesek lejutni a vékonybélbe, mert már a gyomorban elpusztulnak. Tehát a fertőzött ember nem fog megbetegedni. Ennek következtében bíztcsak vagyunk abban, hogy sokkal több fertőzés történik, mint ahány betegség élői ir- dul. Hazai viszonyaink között 13 és 60 év között fordul elő a legtöbb megbetegedés. A beteg ember a fertőzés szempontjából nem jelent nagyobb veszélyt, ha megfelelően el van különítve. Igen veszedelmesek azonban az olyan megbetegedések, amelyek nem típusosán zajlanak íe és a betegséget a megbetegedettem talpon hordják ki. Az ilyen könnyű esetek főképpen a gyermekek és a védőoltásban részesült felnőttek között fordulnak elő leginkább. A fertőzés terjedésének az útja lehet közvetlen vagy közvetett. A közvetlen fertőzés alkalmával a fertőzés a beteg, vagy bacilusgazda ürülékével, vagy vizeletével szokott történni, olymódon, hogy á környezetben levők megfertőzik a kezüket, s a szájukhoz nyúlnak. A közvetett módja a fertőzésnek igen sokféle, (tárgyak, élelmiszerek, legyek). A beteggel érintkezetteket 3 heti megfigyelés alá kell helyezni és eltiltani a közfog yasztás- ra szánt ételek, italok kezelésétől. Megelőzés: a védőoltás.
