Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-25 / 148. szám

1965. június 25. TOLVA MEGYEI VEPÜJSAG 5 Nyújtózkodik a Nyújtózkodik a város, Szek­szárd egészségesen és jókorát, hogy egyszerre szűknek bizonyul­nak mai keretei. Alakul, fejlődik az élet, az emberek igénye a job­bat és a modernebbet kívánja, s „kitágítja”, szélesíti napjaink mé­reteit. Egy jóízű nyújtózkodás, — és a mai földszintes házak he­lyét elfoglalják az emeletesek, kijjebb kerülnek az üzemek kerí­tései, szélesebbek lesznek a föld alatt meghúzódó közművesítést szolgáló csatornák. Nyújtózkodik, — s ha nem is egyszerre, varázs­ütésre, mint a mesében, de hosz- szú évek fáradtságos munkája nyomán egy új, modernebb vá­ros születik.­Több mint 3 ezer lakás A Szekszárdi városi Tanács épí­tési osztályán dossziékban őrzik a tea-veket; a város húszéves távlati fejlesztésének elképzelé­seit. A városrendezési terv, most egészült ki a Szekszárd-Szőlőhegy és a Delta beépítésével. A tapasztalatok alapján a vá­ros évente 500 lakossal növek­szik. 1980-ban, úgy 35 ezer em­berre lehet számítani. Ez a nagy­mérvű lakosságnövekedés meg­szabja a város fejlődésének ala­kulását, ütemét is. Ennyi ember elhelyezésére — figyelembe véve a benyújtott lakásigényeket, a szanálásra kerülő lakásokban élők elhelyezését — 3 ezer 178 lakás felépítése szükséges, ame­lyet negyven százalékban magán, s hatvan százalékban állami erő­ből kívánnak megoldani; Az általános rendezési terv biz­tosítja a lélekszám növekedésé­hez szükséges közintézményeket is. Meghatározza a városközpont korszerű, modern átépítését. Ezek szerint a jelenlegi központból csupán a Garay tér déli oldala és a Béla tér marad meg eredeti állapotában. A többi részekre modern épületek kerülnek. Uj lakónegyedek A tervben pontosan meghatá­rozottak a beépítési övezetek. Magas beépítésű tömb lesz a vá­rosközpont, a Séd-pataktól a Wesselényi utcáig terjedő része, beleértve a laktanya mögötti sza­bad területeket is. Éppen így, emeletes házak kerülnek a kór­háztól délre eső területekre, a Béri Balogh Ádám utca nyugati oldalára, a baktai domboldalra, egészen a jelenlegi csatári be­járó útig. Ezt a tömböt déli irány­ban családiházas település zárja majd. A város fejlesztése érdekében szükségessé vált a magánépítke­zéseknél is, hogy nagyobb lak­sűrűséget érjenek el. Ezért a társasház-építkezéseket helyezik előtérbe, a hagyományos nagy telket igénylő családiház-épít- kezések helyett. Ennek az akció­nak keretében épülnek már a Tompa utca és a Pollack Mihály utca közötti belső területen tár­sasházak. Társasházak kerülnek még a Mérey utca feletti terüle­tekre, a Klapka György utca déli oldalára, a Palánki út és a 6-os közlekedési út közötti területre, valamint a Kálvária keleti olda­lára. A városrendezés és a hagyomá­nyos földművelés még megköve­teli, hogy a városi tanács kielé­gítse a családiház- és gazdatelkes építkezések igénylőit is. Előre­láthatóan már ez év második fe­lében megkezdik a közel kétszáz házhely kijelölését Csatáron és a Párászta-völgy jobb oldalában. A távlati tervekben szerepel a csa­tári pataktól délre eső és a Szék. Árnyékban Az első nap, ami­kor árnyékba húzód­nak az emberek. Ezt is megértük, végre. Jólesik a meleg, de azért dél felé még jobb az árnyék. Dél van, férfiak hűsölnek az aparhan- ti tsz-iroda udvarán, a szomszéd ház háta mögött ülve, vagy el­nyúlva a „csöpögés­ben”. Rövid eszmecsere után eldöntjük, hogy Aparhant nagyon ren­des falu, húsz év óta nincs egy valamire való verekedés, a rendőr is kénytelen azzal foglalkozni, hogy néha figyeli az utcán szabálytalanul közlekedő járműve­ket. Aztán ez a nép szorgalmas is, nem­csak rendes, mondja egy gyors beszédű fér­fi. Már hajnalban ki­rohannak a földekre kapálni. — Az is a baj, hogy mindenki kapálni akar. A szénát meg nincs, aki gyűjtse. Elázott, most odavan. — Nem az a baj. Az a baj, hogy Len­gyelből még mindig nem jöttek haza a szerelők, Ilyen rend­kívüli időben tiszta ráfizetés. De hogy­hogy nem engedik el őket, amikor az árvíz is dúl? — kontráz egy másik, aki látszó­lag sokkal megfontol­tabb. — Milyen szerelő­ket? — Akik ott tanul­nak. Most már jöhet­nének haza. Minden­hol befejeződött az iskola, csak Lengyel­ben nem ? Kellene itt­hon a gépész, meg a traktoros. — Ez az! így nem megyünk semmire, ha kevés az ember. Mondom én mindig. — Dehogy kevés! Kapkodják egymás­tól a munkát. Csak a pénz lenne több. Nincs pénz, ott a hi­ba. Én is mit kap­tam? öt hónapra 1800 forintot. Mi az egy családnak? A mezőgazdász, aki ugyancsak részt­vevője az árnyék- eszmecserének, gyors számolást tesz fejben, ráncolja a homlokát, valami nem stimmel. Menjünk csak be, nézzük meg pontosan a dolgokat. Beme­gyünk négyen, két tag jön velünk. Mun­kaegység-kimutatás, aztán a javadalmak. Kereset, előleg, s egyéb levonások. Kö­rülbelül egyezik a szám, az öt hónapi pénz, de az csak elő­leg. Egyébként össze­sen nyolcezer forin­tot keresett az illető, eddig. Pedig a mun­ka csak ezután jön igazán és a termé­nyek is az év végén. A tsz-tag magya­ráz, erős a hangja, a két könyvelőnő csend­ben dolgozik tovább. Megszokták már, hogy az emberek sze­retik kiengedni a hangjukat. Legalább­is egyik-másik. El le­het viselni. Az a jó, hogy rendesek a né­pek, húsz év óta nincs verekedés, jól összefér ez a sokféle ember, gsak most ka­páláskor hajtják egy­mást, mintha féltenék a munkát a másiktól. Növekszik a falu­ban a bankbetét, mondják a tsz-iro- dán, szeretik a pénzt az aparhantiak. Gyűj­tik nagy szeretettel. Nincs pénz, ott a hiba — mondja egy ember az árnyékon, a csöpögésben. (gemenczi) város szárd-szőlőhegyi iskoláig eső rész vegyes beépítésű területté való felosztása, mintegy 300 házhellyel. Ugyanezen a területen csökken­tett teleknagysággal még ötszáz lakás helyét jelölik ki. Közintézmények — közművesítés A lakóterületek mellé közin­tézményeket is terveztek. Iskolák, óvodák, bölcsődék, üzlethelyisé­gek és egészségügyi intézmények építésére is sor kerül. Elkészült egy megyeszékhely színvonalú művelődési ház építési terve is, amelynek beruházási programját már engedélyezték. A 30 millió forint összegű építkezést már a jövő évben megkezdik. Ugyancsak ennek a távlati fej­lesztési programnak egyik előké­szítője a jelenleg folyamatban levő villany- és postakábelek le­fektetése; Ez a modem város- központ megteremtésének egyik alapfeltétele. A városrendezési terv magában foglalja a vízellá­tás és a csapadékvíz levezetésé­nek, csatornahálózatának re­konstrukciós tervét is. Ezek meg­valósítása a város fejlődésével, építésével párhuzamosan, szaika- szosan történik. Iparosodik a város Az előzetes számítások szerint ez a húszéves távlati terv, a fejlődés, a bentlakókon kívül is sok embert vonz majd a város­hoz. Ennek érdekében kell biz­tosítani az elhelyezkedési lehető­ségeket is. A közelmúltban már jelentős volt a Bőrdíszmű és a Mérőmű­szergyár fejlesztése. Ezen túlme­nően tárgyalásokat folytatnak U- ietélkesekkel, mindkét üzem to­vábbi bővítéséről, valamint egy korszerű tejüzem építéséről. Fej­leszteni kívánják továbbra is a helyi és a tanácsi ipart. S ezek _mellett egyéb, könnyűipari üze­mek telepítésére, fejlesztésére is szükség volna, a városiasodási folyamat elősegítése érdekében. A városfejlesztési tervben meg., határozták az ipartelepítésre szánt területeket is. így a köz­ponti ipartelepítés helye a Bo­gyiszlói úttól a Mechanikai Mé- rőműszergyiárig húzódik. Helyi- ipar telepítésére a Bogyiszlói út és a Keselyűsi út közötti, vala­mint a Keselyűsi úttól délre eső területeket szánják. A Szekszárdi városi Tanácsépí­tési osztályán dossziékban őrzik a város húszéves fejlesztésének terveit. Az elképzelések megva­lósításának első jeleit már látni lehet Szekszárd utcáin. Nyújtóz­kodik a város, s ha nem is egy­szerre, varázsütésre, mint a me­sében, de hosszú évek fáradságos munkája nyomán egy újabb, modernebb Szekszárd születik majd. Méry Éva Július 3-án nyitják a fadd-dombori KISZ- vezetőképző tábort Amennyiben az időjárás en­gedi és a Duna vízállása nem emelkedik, július 3-án megnyit­ják a fadd-dombori vezetőkép­ző KISZ-tábort. Az első turnus 10 napos lesz, s ezen kisdobos­vezetők vesznek részt. Utána egy-egy hetes váltásban úttörő- vezetők, középiskolás KISZ- titkárok, ipari tanuló KISZ-tit- károk, majd a KlSZ-alapszerve- zetek vezetőségi tagjai töltenek egy-egy hetet a fadd-dombori vezetőképző táborban. Növényápolók A kedvezőre fordult időjárás lehetővé tette, hogy mindenütt teljes erővel folytassák a szövetkezetek a növényápolást. Mindenkit, aki csak tud, kapát fogott ezekben a napokban. Képünkön a harci Petőfi Termelőszövetkezet asszonyai dolgoznak, a sok közül ketten. A második képünkön Újvári József traktoros és Marsai István munkagépkezelő kukoricát kultivátoroz. A gépi kapálást többször is elvégzik a nyáron, hogy ezzel is gyorsítsák a fejlődésben az eléggé elmaradt kapásnövényt. Újvári Józsefék és a szövetkezet másik „kapálópárosa” naponta 30—38 holdat megjár a kultivátorral, (Foto: Túri M.) Hatezer mesterségesen keltet ragadozó őn A potyfélék családjába tartozó, i mintegy hatezer mesterségesen! keltett ragadozó őn — másnéven balin — előnevelését próbálták ki sikeresen a Kisállattenyésztő Kutatóintézet tolnai haltenyész­tő állomásán. A kitűnő sport- horgászhal mesterséges tenyész­tésével első ízben foglalkozik dr. Jaczó Imre, a gödöllői országos intézet haltenyésztési osztályá­nak vezetője. A Dunából kifogott balin anyahalakat a paksi htsz bocsátotta a kutató rendelkezé­sére. A kifejt és mesterségesen termékenyített ikrákat Gödöllőn úgynevezett Zugger-üvegekben kikeltették. A kikelt, s a még kelőfélben lévő ikrákat a tolnai | állomáson vették' gondozásba és ! 6—7 centiméter nagyságú ivadé­kokat neveltek. Az első mester­séges kis balinokból 580Ű-at a Magyar Országos Horgász Szö­vetség délegyházi tavaiba szállí­tottak, s onnan népesítik be ve­lük a magyar horgászvizeket. A többi ivadékot a tolnai állomás vizeibe helyeztek ki. A tolnai telepen azt tervezik, hogy a jövőben a csukán kívül a ragadozó őn nagybani mester­séges termékenyítésével, kelte­tésével és előnevelésével is fog­lalkoznak, mert ebből jelentős többletjövedelmet remélnek, te­kintve, hogy az előnevelt őn- ivadékért darabonként húsz fil­lért fizetnek a vásárlók.

Next

/
Thumbnails
Contents