Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. június 241 Tüntetések Ben Bella mellett Algír (MTI) Kedd este, vi­szonylag nyugodt nap után, Al­gírban újabb tüntetések voltak. Hírügynökségi jelentések szerint ez volt a negyedik és a legna­gyobb szabású tüntetés a múlt hét végi államcsíny óta. Ezúttal a felvonuló tömeg, legnagyobb­részt fiatalok, táblákat vittek magukkal, amelyeken Ben Bella fényképe és Ben Bellát éltető jelszavak voltak olvashatók. Ez a tüntetés szervezettebbnek tűnt, mint az előzőek — mondják a hírügynökségek. A tüntetők — miközben Bu- medient elítélő jelszavakat kiál­toztak, — hulladéktartályokból barrikádokat állítottak fel, ame­lyeket a rendőrség gyorsan szét­szedett. A rendőrség a tüntetőket locso­lóautókkal és tűzoltó fecskendők­kel, továbbá könnygázbombákkal igyekezett szétoszlatni. A rend­őrök támogatására kivezényelték a katonaságot is, de beavatkozá­sukra nem kerülhet sor. A rendőrök és a tüntetők kö­zött összecsapások is előfordul­tak, s ezekben több tüntető meg­sebesült. Motorkerékpáros kísé­rettel érkezett mentőautók vitték el a sebesülteket. A kedd esti tüntetések után szerdán nyugalom uralkodott Al­gírban, — írja az AFP. A város központjának utcáin és az algé­riai diákszövetség épülete körül sehol sem láthatók rendkívüli biztonsági erők. A telefonkapcso­lat Algír és az ország belseje kö­zött azonban még nem állt hely­re. A Marokkó és Algír között négy napig szünetelt távirati ösz- szeköttetést szerda délelőtt is­mét megindították. Hírügynökségi jelentések sze­rint a forradalmi tanács vidéken megkezdte a tisztogatást. Egyes megyék prefektusait leváltották tisztségükből. ' A belgrádi Politika első olda­lon közli algíri tudósítójának je­lentését, aki a többi között arról a benyomásáról számol be, hogy a szemmel látható ingatag hely­zet ellenére sem tartják való­színűnek Algírban, hogy leg­alábbis egyelőre, bármiféle döntő fordulatra kerülne sor. Az El Mudzsahid címmel megjelenő új kormánylap vezér­cikkében tesz említést először a Bumedien ellen rendezett tünte­tésekről. A lap szerint a zavar­keltők arra törekszenek, hogy „kételyeket szítsanak a lakosság körében és visszaéljenek jóhisze­műségével. Azért teszik ezt, hogy megtarthassák előjogaikat, ame­lyeket a korábbi kormány biz­tosított számukra. A nép azon­ban, amelyet ők megvetnek, le­leplezi őket és kirója rájuk a meg_ érdemelt büntetést” — írja az El Mudzsahid. Az AP egyik jelentésében a politikai foglyok szabadon bocsá­tásáról írva megállapítja, no;'' neveket az algériai hatóságok nem közöltek. A szabadon bocsá­tottak között azonban Ait Ah­med, a Ben Bella ellen harcolt gerillák vezetője nem szerepel­het. mert az ő büntetése halálos ítéletről megváltoztatott életfogy­tiglani börtön, és csak az öt év­nél rövidebb időre elítélt szemé­lyek kerültek szabadlábra. Ugyanebben a jelentésben em­líti meg az amerikai hírügvnöl ség, hogy az új kormánv ír. vezető tagja, Mohamedd Szaid, aki Ben Bella mellett miniszter elnök-helyettes volt. Szaib Bume- ! „_t rv~s külföldi sze­mélyiségeket fogadott és áltai.- ban úgy lép fel, mint Bumedien helyettese. Kairóból keltezett Uj-Kína je­lentés szerint Csou En-laj szer­da délelőtt fogadta Buteflika al­gériai külügyminisztert és barát­ságos megbeszélést folytatott ve­le. Algéria kairói nagykövetsége körül 50 algériai diák, aki Ben Bella elnök arcképét vitte táblá­in és „Ben Bellát akarjuk!” kiál­tásokat hangoztatott, összetűzött a rendőrökkel. Körülbelül húsz diákot őrizetbe vettek. A diákok egy szóvivője kijelentette, hogy a tüntetők a nagykövetségen ülő­sztrájkot akarnak rendezni Ben Bella mellett. Egy Reuter-közlés szerint az FLN néhány vezetője illegalitás­ba vonult és most azon fáradozik, hogy megszervezze az ellenzéket a forradalmi tanáccsal szemben. Buteflika algériai külügyminiszter cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy Tahar Zbiri ezredes a he­gyekbe vonult vissza. A miniszter hangsúlyozta, hogy Zbiri tagja a forradalmi tanácsnak és ő a had­sereg vezérkari főnöke. Megtartják-e az afro-ázsiai csúcsértekezletet ? Kairó (MTI). Kedden este, a hivatalos tárgyalások befejezése­ként Csou En-laj bankettet adott Nasszer elnök tiszteletére. Csou En-laj pohárköszöntőjé­ben kijelentette, hogy a kínai kormány teljes mértékben tá­mogatja az algériai kormánynak az afro-ázsiai csúcsértekezlet megtartásáról hozott döntését és reméli, hogy a részt vevő orszá­gok együttes erőfeszítéseivel nemcsak megtarthatják az érte­kezletet, de az sikeres is lesz. Az algériai fordulatról Csou En-laj hangoztatta, hogy az kizárólag Algéria belügye. Nasszer elnök válaszában meg­állapította: teljesen egyetért Csou En-laj-jal atekintetben, hogy minden erővel arra kell törekedni, hogy a tervezett al­gériai csúcstalálkozót a tervezett időpontban megtarthassák. Nasszer elnök Csou En-laj-jal lefolyt tárgyalásait igen jelen­tősnek mondotta. A bankett után a késő éjsza­kába nyúlva több órán át foly­tak a tanácskozások Nasszer, Csou En-laj és a Kairóba érke­zett Buteflika, algériai külügy­miniszter között. Az afro-ázsiai értekezletet meg­tartjuk a tervezett időpontban, noha az imperialisták megpró­bálják meghiúsítani a harmadik világ országainak az értekezlet­hez fűzött reményeit — jelen­tette ki Buteflika a sajtó kép­viselőinek. Az érdekelt országok véleményének meghallgatása után meggyőződhettünk, hogy ragasz­kodnak a csúcsértekezlet meg­tartásához. Buteflika kijelen­tette, tudomása van a brit nem­zetközösség afro-ázsiai országai­nak az értekezlet elhalasztását javasló kérelméről, erről azon­ban — mondotta —, az értekez­let előkészítő bizottsága dönt majd. Az algériai tüntetésekről szól­va Buteflika kijelentette, hogy „egyetlen csepp vér sem folyt”. Az algériai forradalom 1954. óta bizonyos nyugati sajtóorgánu­mok spekulációjának tárgya volt. Nem kell tehát csodálkozni, hogy ma is így van — tette hozzá Buteflika. Időközben már 15 ország kül­döttsége megérkezett Algírba az értekezletre. Kedden az esti órákban érkezett, mintegy negy­ventagú küldöttség élén Csen Ji kínai külügyminiszter. Maga Csou En-laj — algíri tájékozta­tás szerint — július elsején ér­kezik Algírba. Négy állam: Kenya, Tanzania, Malawi és Burma nem fog részt venni az értekezleten — közöl­ték a hírügynökségek jól tájéko­zott afrikai forrásokra hivat­kozva. fscménuek sorokban Szerdán délután a Ferihegyi repülőtérről Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezetésével magyar kül­döttség utazott Leningrádba, a KGST végrehajtó bizottságának 18. ülésére. A küdöttség búcsúz­tatására megjelent Timár Mátyás pénzügyminiszter, a Külügymi. nisztérium és az Országos Terv­hivatal több vezető munkatársa. Ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagyköve­te. * Az amerikai külügyminiszté­rium kedden bejelentette: a jú­nius 30-án lejáró szerződés kere­tében Johnson elnök engedélyt adott, hogy az Egyesült Államok 37 millió dollár értékű élelmi­szer-felesleget adjon el az Egye­sült Arab Köztársaságnak. A külügyminisztérium szerint az | EAK kormánya előzőleg hozzájá- I rult ahhoz, hogy megtárgyalja Washingtonnal a két ország vi­szonyában fennálló legnagyobb nézeteltéréseket. # A moszkvai egyetemen harminc szovjet város képviselői négy na­pig heves vitát folytattak a követ­kező főbb kérdésekről: hogyan lehetne tudományosan megala­pozottá tenni a tervezést és a ter­melés irányítását, hogyan kell minden gazdasági ösztönző erőt működésbe hozni, hogyan lehetne megjavítani az anyagi ösztönzés rendszerét. A résztvevők elvetet­ték azt a dogmatikus nézetet, mintha a szocializmusban nem lé­teznék a piac problémája. Rá­mutattak, hogy a piac kérdése nemcsak a közszükségleti cikkek, hanem a termelési eszközök for­galmában is fennáll. • Tito elnök szerdán Szverd- lovszkból Irkutszkba érkezett. A repülőtéren a már korábban oda_ érkezett Mikojan elnök és más hivatalos személyek fogadták. * .KV­Kreisky osztrák külügyminisz­ter szerdán a bécsi újságíró- klubban válaszolt a külföldi új­ságírók kérdéseire. Az osztrák külügyminiszter kijelentette, hogy az Atlanti­óceántól az Uraiig tartó Európa gondolatát csupán szép frázis­nak tartja, s hozzáfűzte, hogy az európai egységet konkrét együttműködéssel kell erősíteni. Kreisky hangoztatta, hogy Ausztriának az volt a különle­ges szerepe, hogy úttörő legyen a Kelet és Nyugat kapcsolatai­nak megjavításában. A jövőben is bizonyára tehetünk hasznos szolgálatokat — mondotta —, de csak abban az esetben, ha e szolgálatokat mindkét oldalról kérik. * Az amerikai külügyminiszté­rium az amerikai légierővel karölve repülőbemutatót szer­vezett szerdára a finn főváros lakossága számára. A bemutatón amerikai vadászgépek nagyobb csoportja vesz részt. A Novoje Vremja című szovjet politikai hetilap a szokatlan „vendégjátékkal” kapcsolatban rámutat, hogy az Egyesült Álla­mok az amerikai katonai erőt szeretné fitogtatni a finnek előtt, mégpedig éppen azoknak a kö­telékeknek a gépeivel, amelyek a vietnami hadműveletekben részt vesznek. Mint a szovjet folyóirat meg­jegyzi, az amerikai gépek be­mutatója nem keltett rajongást Helsinki lakosságában. Szakszer­vezetek, ifjúsági szervezetek, po­litikai pártok kérték, hogy tilt­sák be „a gyilkosok demonstrá­cióját”. * Montrealban szerdán meg­nyílt a nemzetközi polgári re­pülési szervezet konferenciája. A konferencián a szervezet 109 tagországa közül 84, 354 kül­döttel képviselteti magát. • A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatko­zatban foglalkozik a minap meg­kötött japán—dél-koreai egyez­ménnyel. A nyilatkozat megálla­pítja, hogy a szerződés és a meg­állapodások hatálytalanok. A KNDK kormánya sosem fogja el­ismerni ezeket az okmányokat és mindig is fel fog lépni ellenük — hangzik a nyilatkozat. A KNDK kormánya követeli, hogy a ja­pán kormány azonnal mondja fel a Dél-Koreával kötött egyezményt és megállapodásokat, mivel ezek ellentétesek mind a koreai, mind pedig a japán nép közös érde­keivel és veszélyeztetik az ázsiai és a távol-keleti békét. * A Francia Kommunista Párt küldöttsége, amely Roland Le- roy-nak, az FKP Politikai Bi­zottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével kedd óta tartózkodik Szófiábah, megkezdte tanácskozásait a Bolgár Kommunista Párt veze­tőivel. A küldöttség szerdán dél­előtt Todor Zsivkovval, a BKP Központi Bizottsága első titká­rával, Bulgária miniszterelnöké­vel is találkozott. A két pártot érdeklő kérdésekről folyt eszme­csere és megállapítást nyert, hogy a felek nézetei valameny- nyi kérdésben azonosak. a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása fontosabb, min! a vietnami háborá Robert Kennedy beszéde Washington (UPI, Reuter, AP). Robert Kennedy szerdán fel­hívta a Johnson-kormányt, azon­nal kezdjen tárgyalásokat a nuk­leáris fegyverek terjedésének megakadályozásáról szóló szer­ződés megkötésére. A szenátus előtt Kennedy, meggyilkolt báty­ja figyelmeztetéseit ismételve, kijelentette, hogy az 1963. évi atomcsendegyezményt bizonyos földalatti robbantásokra is ki kell terjeszteni. Nem lehet biz­tonság a világon, amíg egyes kormányok kezében nukleáris fegyver van — mondotta. Kennedy hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek terjedé­sének megakadályozását kell az amerikai politika fő kérdésének tekinteni. Ez fontosabb, mint a vietnami háború, ehhez fűződik legfőbb érdekünk — mondotta. A New York-i szenátor utalt arra, hogy jelenleg öt ország birtokában van nukleáris fegy­ver és legalább egy tucat más országnak esélye van három éven belül hasonló fegyverek előállítására. Kennedy öt pont­ban foglalta össze a fő célkitű­zéseket: az Egyesült Államok­nak tárgyalnia kell a nukleáris hatalmakkal; atomfegyvermentes övezetet kell létesíteni Latin- Amerikában, Afrikában és a Közép-Keleten; az atomcsend­egyezményt ki kell terjeszteni; az Egyesült Államok stratégiájá­ban csökkenteni kell az atom­fegyverekkel való tervezés sze­repét és nagyobb támogatásban kell részesíteni a nemzetközi atomenergia-ügynökséget Szín Én, meg a többiek, mi vagyunk a falu- Amikor rólunk van szó, a rádió, az újság, a tv ezt a gyűjtőfogalmat használja: szövet­kezeti gazdáik. Egyenként, külön- külön mindegyikünk más és más ember, de azért mi jól tudjuk egymásról, hogy ki milyen ember. Van közöttünk, aki szeret papolni és olyan a természete, hogy ami­kor kijön valaki a járástól, hát hozzásündörög és elkezd „politi­zálni”. Azt a látszatot kelti, mint­ha a szövetkezet legerősebb tá­masza lenne. Időnként még be tud vágódni, előfordult már, hogy a közgyűlésen az egyik jóindulatú de ki ásít naiv kiküldött erre a cimborára hivatkozott és arra biztatott bennünket, hogy legyünk m; is ugyanolyan aktívak, mint amilyen ez a papoló cimbora. Nem szóltunk semmit, ám befelé mosolyogtunk. De hidd el, utána el is gondolkoztunk: egy kikül­döttnek azért ma már jobban észre kellene vennie, hogy kik is a tsz igazi támaszai. Szövetkezeti gazdák vagyunk, de úgv aem leszünk soha egyfor­ézis mák, hogy mindegyikünknek ara­nyat érjen a szava és válogatás nélkül mindenkinek egyforma le­gyen a rangja. Én már sokszor elhatároztam, hogy ebben az ügy­ben egyszer beszélek majd vala­kivel. Vezető emberrel, aki meg fogja érteni, hogy mit akarok én kihozni. Azt történetesen, hogy amikor jön hozzánk valaki tájé­kozódni. akkor ne azzal álljon szóba a kiküldött, aki mindig kéznél van. Az iroda körül, vagy a kocsmában lebzselők helyett azokat keresse meg, akikre nehéz rátalálni. A mi elnökünk ezt tar­totta szem előtt és ezzel nyert. A lebzselők vagy szidnak, vagy dicsérnek, olyanok ők, akár a széljárás. Igaz, nálunk ez az em­berfajta nagyon megritkult. Az elnök elvtáns kihúzta a lábuk alól a talajt. Miután látják, hogy nem lehet létezni se hízelgéssel, se siránkozással, lassanként to­vábbállnak. új madarat keresni. A mi elnökünk nekik nem alkal­mas madár, mert nem ijed meg a fenyegetőzésektől és a hízelgés sem veszi le a lábáról. Ezért mondom én azt, hogy a mi elnö­künk a többség embere. Jó ter­mészetű, minőségi elnök. Amikor hozzánk jött, figyeltük, mikor kezd komázni azokkal a tagokkal, akik mindig úgy tettek, hogy az új elnököt leetették, leitatták és amikor a szerencsétlent a kezük­ben tartották, akkor ők dirigál­tak. persze az elnök szájával. So­káig nagy hatalma volt ennek a zsiványbandának. Keseregtünk is eleget, de nem tehettünk sem­mit, mert amelyik elnök egyszer a kezeik közé került, azt többé nem eresztették. Az utána már 6e nem hallott, se nem látott. A tsz meg nem ment semmire. Most meg tudod, harminc forint a ha­vonta garantált munkaegység­előleg. Szóval, amikor megjött a mi elnökünk, lestük, hogy vajon mi lesz? Észreveszi-e majd, hogy ki közöttünk a konkoly és ki a búza? Nem szaporítom a szót: észrevette. Másnap reggel azt mondtam erre az istállóban, hogy nyert- Bóna komám megtoldotta: nyertünk. Helyben hagytam, igazat adtam neki. Ettől kezd­ve lett Bokor elv társ az el­nök, a mi elnökünk és nem a könnyű fajsúlyú léhák elnöke. Akkor mór sejtettük róla, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents