Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

TOLNA MEGFEJ NÉPÚJSÁG ’

1965. június 20,

Most kell igazán a lendület

T lyen nyárra még a leg- öregebbek is alig emlékeznek. Nap nap után vigasztalanul esik az eső, becslések szerint eddig már lehullott a máskor megszokott évi átlag. Mindenkinek mindkét keze tele van munkával: úgy kell ellopkodni az időt az esőtől az építkezéseken, a földeken néha napokig alig lehet tenni valamit. Ez az áldatlan helyzet sok olyan ember nevét veszi hírszárnyra, akikről eddig csak annyit tudtunk, hogy közöttünk élnek, dolgoznak, elvégzik a maguk munkáját, csendesen. Kemény István, a Szekszárdi járási Tanács elnöke egy beszélgetés alkalmával azt mondta: van olyan vontatós a bátal árvédekezésnél, akire ott a környéken mindenki felnéz. Bármennyire gondolkodott azonban, a neve nem jutott az eszébe. Nekünk azonban lelkünkre kötötte, hogy feltétlenül keressük meg azt az embert, mert úgy vívott ki magának köztiszteletet, hogy közben még csak véletlenül sem emlegeti a közmunka terhét. Legutóbb három napig egyfolytában, jóformán szemhunyás nélkül dolgozott.

Mi hajtja, mi ösztönzi azt az embert, akinek egyetlen perc nyugta sincs? A veszély tudatán túl kell. hogy dolgozzon benne még egy sajátos, de tudatos lendület, a tenniakarás, a segítés igyekezete. Ha most azt kérdezné valaki, megérdemli-e fiatal barátunk a hős címét, feltétlenül igennel válaszolnánk. Mert több, mint az átlag az olyan állampolgár, aki saját egyéni érdekeinek teljesülését is kockáztatja inkább, s azt alárendeli a közösségének mindannyiunk érdekének. Az árvíz, a gyakran kitörni készülő Duna, s a telt medrű mellékfolyók megfékezése az . ország erőforrásait nagyon igénybe veszi. Azon túl, hogy helyre kell állítani a víz okozta károkat, a védekezés, a veszély elhárítása is milliókba kerül. Gépek és embereik ezrei állnak a gátakon, küzdenek az áradattal. A jelentések szerint csak a Dunánál több mint harmincezerre tehető azoknak a száma, akik erőt és fáradságot nem kímélve védik a töltéseket. Azok, akik közmunkán vannak más területeikről . mentek a folyóhoz. A helyüket az építkezéseken, a mezőgazdaságban, az üzemekben nem lehet és nem szabad kitöltetlenül hagyni. Egy ember azonban csak egy ember, s nem szakadhat ketté az sem, aki otthon maradt. Abban azonban van nem kevés igazság, hogy a munkatempón lehet és keli is változtatni mindenkinek. így is mondhatnánk ezt: tegyen mindenki többet ma mint tegnap tett, sokszorozza meg a szorgalmát, amint azok teszik, akik az ország területének árvíztől való megvédését

vállalták.

Ez a kritikus nyár sok nemes emberi tulajdonság felszínre kerülését lehetővé teszi. Olyan jellemvonások. kiteljesítésére' van most szükség amelyekre eddig is figyelt a közvélemény, s rangos embernek tartotta azt. aki példa volt a többség előtt. Pártszervezeteink, tömegszervezeteink és mozgalmaink legfontosabb napi politikai munkája közé tartozik az emberek mozgósítása. A törekvésnek a még nagyobb szorgalomnak soha nem volt olyan magas az értéke, mint éppen ezekben a hónapokban. Segíteni kell mindenkinek, hogy a helyén, munka- területén erejének, tudásának legjavát és legtöbbjét adhassa. Óriási erőtartalék áll rendelkezésünkre: az emberi lelkesedés

szinte csodákra képes, ha tudatos szervezéssel, irányítással párosul. Emlegetik például a Páliad termelőszövetkezeti gazdákat, s mondják róluk: állandó feszültségben élnek; Szinte mindig ugrásra készen állnak, s ha kisüt a nap, szikkad a talaj a lehető legrövidebb idő alatt mégélevene- dik a falu határa. Munkájuknak természetesen ők maguk is hasznát veszik, de a közösség is erősödik, gyarapodik szorgalmuk árán.

M ci^t igazán kell a lendület!

S aki járja az országot, a megyét az látja hogy az emberek többsége nem tétlenkedik. Kocsolán, Dalmandon s máshol nem nézték a naptárt sem: a vasárnapot éppúgy munkanappá avatták mint a többit. S ez kell most. No, meg az, hogy . ne válogassunk túlságosan: az összetorlódott tennivalókat úgy Végezze mindenki, hogy közben rá se gondoljon arra, vajon arányban áli-e azzal amennyit normális, optimális időjárási viszonyok között egyébként tenni szokott. Maximális ez a kívánság? Úgy tűnik az, de a rendkívüli 'körülmények rendkívüli eljárásokat és intézkedéseiket követelnek, meg rendkívüli hozzáállást.

Sokat vitatkoznak nálunk azon, hogy megfelelőképpen kihasználják-e a munkaidőt? Nem akarunk általánosítani, sok jó tapasztalat szól amellett, hogy a munkaidőt a lehető legjobban kitöltik, de arra is van példa amikor csak részben használják ki. A szeszélyes időjárás, az összezsúfolódott tennivalók most a vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt azt kívánják. hogy mindent tegyenek meg a jobb szervezés, munkabeosztás érdekében. Minden kihasználatlan perc és óra csak tetézi a problémákat, s a hasznosan, munkával eltöltött idő, pedig segít a gondok megoldásában. Nem árt tisztázni néhány dolgot. Egyebek között a következőt: a párt és a kormány

tartja adott szavát. A nehézségek ellenére július 1-től felemelt családi pótlékot kapnak a kétgyermekes családok, s rendezték a nyugdíjak egy részét is. Jogos tehát az a kérés is amelyik az adott szó másik oldalról történő betartását célozza. Vagyis: aki kapni akar az próbáljon meg adni is valamit. Csak egy kicsivel többet mint korábban, s akkor kilábalunk azokból a gondokból, amelyeket a példátlanul szélsőséges időjárás, s az abból eredő más következmények okoztak.

A rendelkezésünkre álló, s mozgósításra is alkalmas erőtartalékunk még a fiatalság, a KISZ-szervezetek. Szerepük és tevékenységük sosem volt jelentéktelen, most azonban méltán növekedett meg. Sok jó kezdeményezésnek voltak az elindítói fiataljaink. A szakályi ifjak a földeken és a község szépítésében egyaránt derekasan helytállnak már évek óta. S tegyük hozzá mindjárt: nem várnak pénzt, fizetséget azért, mert a vasárnapot esetleg munkával töltik. S ezt még kimondani is nagyon jó a mi kissé anyagias és számító felfogásunk közepette. Félreértés ne essék: nem arról van szó,

mintha bárki is azt kívánná, hogy a munkáért járó bért ne vegyék fel az emberek. Ez éppoly irreális kívánalom mint az, amelyik jogtalan bért. fizetséget követel. Kell azonban valami ismét a kommunista szombatok vagy a falujárás korának légköréből. Ez szükséges, s megteremtésére a evakran jogosan türelmetlen fiatalok kiválóan alkalmasak.

A Hőgyészi Állami Gazdaságban találkoztunk olyan fiúkkal és lányokkal, akik alighogy befejezték a tanévet, rövid pihenőt tartottak, s aztán munkához láttak. Nem kívánnak tőlük sokat. csak1 annyit' amennyi' erejükből szorgalmukból telik. Beszélgettünk egy kertészeti brigád vezetővel, aki azt mondta: öröm a fiatalokkal dolgozni. Egészséges vetélkedés alakult ki közöttük, s minden törekvésük arra irányul, hogv a lehető legpontosabban teljesítsék azt a normát, amit életkori sajátosságaik, testi erejük figyelembevétele mellett állapítottak meg.

A hosszas esőzésnek nem tudni mikor szakad vége. Kilátásaink szerint mindenre fel kell készülni. Például még arra is. hogy a növényápolást valamint a nagv nyári betakarítást is ilyen ..időlookodó” módon kell elvégeznünk. S ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha új indítást kap a lendület, s a köz iránti lelkesedés magasabb színvonalra emelkedik a korábbiaknál,

SZOLNOKI ISTVÁN

ilyenkor árva. de nyári estéken 1500 nézőnek hozza a művészet varázslatát a szegedi szabadtéri

színpad. (Somogyi Károlyné felv.) »

A fogyókúráról

Kaptuk az alábbi levelet: „Nagy érdeklődéssel olvastam a fogyókúráról írott cikküket. Megragadta figyelmemet az a kitétel, hogy fogyókúrát orvos nélkül ne végezzünk, aki adni fog egy kalóriatáblázatot, amelyen a legfontosabb ételnemüek kalóriaértéke fel van tüntetve. Kérdezem: Mi lenne, ha e táblázatot a Négyszemközt ismertetné, s így a lapot olvasók nagy tábora hasznosíthatná. Nagyon hálásak volnánk érte! Köszönettel: Egy olvasójuk.”

j Kedves Olvasónk. A fogyókúrával kapcsolatban, továbbra is rendelkezésükre állok. A kalóriatáblázatot, csak összevont formában tudom — helyszűke miatt — közölni. A napi étrend összeállítását legjobb, ha magára a fogyni szándékozóra bízzuk. A legfontosabb ennél az ő egyéni ízlése és szokása. Ha ezekre nem volnánk tekintettel, úgy el sem várhatjuk tőle, hogy heteken, hónapokon át, pontosan betartsa az előírt étrendet. Ezért nem is adok étrendi sémákat, csak arra szorítkozom, hogy felsorolom az egyes fontosabb nyers élelmiszerek 10 dekagrammjának kalóriaértékét. Sovány borjú-, vagy marhahús: 100, sertéshús: 270, sovány sonka: 180, kövér sódar: 250, csirke: 170, liba vagy kacsa: 400, sovány hal: 100—150, sovány vadhús: 100—130, füstölt nyelv: 400, borjúvelő: 130, szalonna: 750, tej: 50, iró: 40, aludtej: 40 tejszín: 240, túró: 50, sovány sajt: 200, zsíros sajt: 350, vaj: 810, két tojás: 160, spárga, saláta, uborka: 15—20, paradicsom: 25, káposzta, vöröskáposzta, tök, karfiol: 30—33, paraj, zöldbab:

38, sárgarépa, karalábé: 45, kelkáposzta: 72, zöldborsó: 80, eper, szeder, áfonya, ribiszke, egres: 35—50, alma, körte: 50, szőlő: 80, mandula, dió: G50, fehér vagy barna kenyér: 250, korpakenyér: 220, burgonya: 100. Hüvelyesek: lencse, szárazbab, száraz- borsó: 320—$40, szárított gomba: 280, liszt, dara, rizs: 340, cukor: 400. Ha a testsúly, dacára a pontosan betartott étrendnek, néhány hét elteltével sem, vagy nem a várt mértékben csökken, úgy hetenként, vagy kéthetenként egyszer böjtnapot iktathatunk közbe. A beteg csak zsírtalan húslevest, cukornélküli limonádét, szacha- rinos teát, feketekávét, ásványvizet vesz ilyenkor magához. Tej napon a betegnek 5 részre elosztva 1 liter tejet adunk. Gyümölcsnapon 1 kilogramm, cukorban szegény gyümölcsöt 5 egyenlő részre elosztva. Főzeléknapon különböző zöldfőzelékekből 4- szer 250 grammot, angolosan elkészítve. Burgonyanapon 4-szer 250 gramm burgonyát. E napokon lehetőleg pihenjen a beteg, vagy csak kis mértékben végezzen izommunkát. Ha azt tapasztaljuk, hogy a szervezet fokozottan hajlamos a folyadékok visszatartására, akkor meg kell szorítani mennyiségüket. Ezáltal a szív munkáját is megkönnyebbítjük. A fogyókúra étrendi hatása csak úgy lehet eredményes, ha azt bizonyos testi munkával kötjük össze. Az izommunka nagymértékben fokozza az anyagcserét, nagymértékben emeli a szervezet energiaszükségletét. Ha kevesebb kalóriát viszünk a szervezetbe, mint amennyire szüksége van, azt a test saját állományából pótolja. Nagy különbség azonban, hogy ez a pótlás, a test fehérje- vagy zsírállományából történik-e. Izommunka nélküli fogyókúránál nem tudjuk meggátolni a szervezet fehérjeveszteségét, elerőtlenedését, még fokozottabb fehérjebevitel mellett sem. Ez csak izommunkával lehetséges. Kiadós izommunka mellett azonban a szervezet fehérje- állománya nemhogy csökken, de még szaporodhat is. Igen célszerűek a szabadban való sportok (úszás, evezés, torna stb.) A masszázs ilyen szempontból nem számít. Igen jók a hosz- szú, napi 1—-2 órai, lassú egyenletes séták, mély lélegzetvételekkel egybekötve. A gyógyszeres fogyasztást nem ajánljuk.

A járványos fültőmirigylob

Egy olvasónk leveléből idézünk: „Kedves Négyszemközt! Milyen betegség a mumpsz? Családomban már a negyedik eset fordul elő. Ragályos-e? Felnőtt ember is megkaphat ja-e? Egy olvasó.”

A járványos fültőmirigylob (paroti- zis epidemica) népies nevén mumpsz, kórokozója filtrálható vírus, amely legnagyobb tömegben a beteg ember nyálmirigyeinek váladékaiban található meg. Kisebb mennyiségben az orrváladék is tartalmazza. Aránylag gyenge ellenállású kórokozó. A kül-' világba kerülve igen hamar elpusztul. A fertőzés forrása a beteg ember, akinek nyála és garatváladéka továbbítja a fertőzést. A betegség szórványos esetek formájában is előfordul, de gyakoriak a tömeges megbetegedések is. Tömeges az előfordulás különösen olyan iskolákban, interná- tusokban, laktanyákban, ahol zsúfolt az elhelyezés. Csaknek kizárólag cseppinfekció útján terjed. Általában tizennyolcnapi lappangási idő után a fültőmirigyek fájdalmatlan duzzanata fejlődik ki, amelyeket igen sok esetben a nyelv alatti és a fül mögötti mirigyek duzzanata kísér. Kellemetlen és veszélyes szövődménye a heregyulladás, amely gyakran terméketlenséghez vezethet. Ritkán a megduzzidt, gyulladt mirigyek is elgennyesedhetnek. A szövődmény nélküli esetek egy-két hét alatt nyom nélkül gyógyulnak. A fogékonyság ennél a betegségnél is általános. A betegség kiállása után hosszú ideig tartó védettség alakul ki. A gyermekkor betegsége ugyan, de felnőttek is gyakran megkaphatják e betegséget. E betegséget nem kell bejelenteni, de a beteget el kell különíteni. E^ különösen kollektívákban — bölcsődékben, óvodákban, intemátusokban, laktanyákban — nagyon fontos! A beteggel érintkezett gyermeket, a lappangási idő alatt — amely 10—30 nap is lehet — nem szabad bölcsődébe, óvodába engedni. A betegség ellen általánosan bevezetett védőoltás ugyan nincsen, de kollektívákban előfordult megbetegedések esetén ajánlatos a kollektíva beoltása. Járvány idején a megelőző védőoltásnak különösen egyéb betegségekben szenvedő, leromlott, például tuberkulózissal fertőzött gyermekeknél van jelentősége.

A vízből mentés

Kaptuk az alábbi sorokat: „Itt a strandolás és fürdőzés ideje. Azt hallottam, hogy a vízbefúlő magával húzza a mentőjét s mindketten elpusztulnak. Igaz ez? Hogyan hozzuk ki a vízből a fuldoklót? Szíveskedjék a felvilágosítást a rovatban közölni. Hálás tisztelettel: Egy előfizető.”

A vízbefúlás annál, aki tud úszni nehezebben következik be. Ezért úszni mindenkinek meg kellene tanulnia! A vízbefúlónak nem kell mindjárt utána ugrani. Először rúddal, kötéllel, csónakkal kell megpróbálni a kimentést. Csak ha erre kilátás nincsen rövid idő alatt, kell utána úszni. A vízből mentéskor, ha az illető elgyengült, csak a mentőember felszólítja, hogy vállait fogja. Eszméletlenség esetén legjobb egyik kézzel a tarkón vagy hónaljnál megfogva a balesetest kihozni. A vízbefúlt emberen mesterséges légzést kell végezni úgy, hogy hasra fektetjük, fejét kissé oldalt állítva a karokat pedig előre húzva. (Előbb a szájból az esetleg oda került moszatot el kell távolítani.)

A mesterséges légzést úgy végezzük, ahogy azt az elsősegélynyújtó-tanfolyamon tanultuk. A légzések száma percenként tizenhat legyen. Ha tehetjük a balesetest padra vagy asztalra fektetjük, nem térdelünk, hanem állunk a fejnél. így a munka kevésbé fárasztó. Mesterséges légzésre a mentők ma már gépet (pulmomotor „acéltüdő”) használnak. Fejre állítani a vízbefultat fölösleges, mert a víz a tüdőbe úgysem jut be, csak a gyomorba és belekbe.