Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-19 / 143. szám
JQŐ5. június Id. TOLNA MEGTFI VÉPŰJSAG 3 Tanulságok egy újságcikk nyomán Nem jó általánosítani — Aki nem dolgozik, ne bíráljon — Még mindig csak a magánérdek? — A tsz-elnök ábrázolása A „Mit kell másképpen csinálni x tsz-ben” című sorozatunkban annak idején a faddi Lenin Termelőszövetkezetről is írtunk. Tizenkét emberrel beszélgettünk, akik együtt nyilvánítottak véleményt. A panasz, kívánság főként háztájiügyben általános volt, egyik ember sem cáfolta a másikat, sőt a jelenlevő brigádvezető sem mondott ellenvéleményt, ezért a kritikai megjegyzések bekerültek egy újságcikkbe. A szövetkezet elnöke, Szűcs Ferenc kérte, térjünk vissza a té_ mára, beszélgessünk ezekről a dolgokról, mert némelyik egészen másként fest a valóságban. összeültünk négyen: az elnökkel, Eigner László párttitkárral és Mácslk Vilmos főkönyvelővel. Szűcs Ferenc azt mondja, tulajdonképpen nem is az újságcikk ellen van kifogása, hanem azt helyteleníti, hogy így beszélnek tsz-tagok. Egyoldalú a beállítás, csak a hibát nézik, az eredményeket soha nem említik, még véletlenül sem, másrészt pedig a szóban forgó tagok között vannak olyanok is. akik igen keveset dolgoznak. Három nevet említett, bizonyítva a munkaegvsés-ki- mutatással, hogy a kevésnél is kevesebb, amit ezek az emberek a szövetkezetért tettek. Mégis bírálnak, méghozzá erősen. Legtöbbször az ilvenek viszik a szót, ők a hangadók, ők vannak felháborodva. De van-e joga bírálni annak, aki nem dolgozik, illetve igen keveset ahhoz képest, amennyit tudna és bírna? Az eset nem egyedülálló, gyak_ ran megtörténik más faluban is, de egyéb munkahelyeken sem ismeretlen. Inkább sajnos azok hallgatnak nem egy esetben, akiknek igazán lenne joguk szóvá tenni valamit a köz érdekében, kritizálni és javasolni. A szorgalom meg a szerénység gyakran együtt jár, és a többség szorgalmas. Közösségben viszont mégsem szabad megtörténnie, hogy pusztán a hangoskodás, az erősebb szó miatt a kisebbség véleménye jusson érvényre A faddi bíráló megjegyzésekben a másik kifogásolnivaló a vezetők szerint az általánosítás. Igazat lehet adni ennek is. Tudniillik az ilyen bírálat, hogy „a tsz-vezetők", valóban nem szerencsés sokszor. Egyrészt: a vezetőséget az egész igazgatóság al. kotja, Faddon például valami 25 ember, másrészt: van egy szőkébb körű, aktívabb vezetőség, amelyik gyakorlatilag állandóan irányít, de még ennek tagjai sem egyformák, tehát a megítélés sem lehet mindenben egyforma. Az említett cikkben azt mondják a tagok: „a háztáji föld osztásakor odasúgja egyik-másik ember, hogy neki hol legyen a területe, és majd megisszák az áldomást. Ez mindig volt, és mindig is lesz.” Mármint kivételezés, lekenyerezés. De kinek súgnak? — kérdezi Szűcs Ferenc. Ha van náluk ilyen tsz-vezető, brigádvezető, vagy akárki, miért nem mondják meg, és akkor intézkednének, hogy máskor ne legyen kivételezés. Aki bírál és példát mond, mondjon konkrét példát. Az persze nem kivételezés, hogy a dolgosabb tagokat előnyben részesítik Közgyűlési határozat például: aki a kötelező munkaegységet nem teljesíti, az 400 öllel kevesebb háztáji földet kap, vagy: aki teljesítette a kötelező munkaegységet, 30 forintért kapott egy-egy mázsa szalmát, viszont áld nem, az 60 forintért. Ezek a törvények a közösben, a többség érdekében születtek. A téma nagyobb része, ami az említett cikkben szerepel, nem a közös ügyekkel, hanem a háztájival, a magánérdekkel foglalkozik. Ez lenne jellemző a faddi tsz-tagokra? Az első számú vezetők azt mondják, sajnos még így áll a helyzet. Egy tagtól sem hallották még, hogy jaj, mi lesz a közössel. Közgyűléseken, illetve küldöttgyűléseken a hozzászólásokban mjndig egyéni problémák, kis sérelmek, szalma-, torok ügyek hangzanak el. De hogy a közöst hogyan vihetnék előbbre, ilyen javaslat nincs. Igaz, nem tudja átfogni a hatalmas gazdaságot egy-egy tag gondolatvilága, és az is igaz, hogy a közössel való törődés tulajdonképpen megmutatkozik abban, hogy a legtöbb tag szorgalmasan dolgozik. Tovább még nem jutottak. Most valóban nagy a szorgalom, segítenek a családtagok is. Példának megemlítik, hogy Keserű Gyula és felesége, akik villamosvezetők Budapesten. néhány napra hazajöttek kapálni, segítettek a szülőknek. Végeredményben ismét az egész falu műveli a faddi határt, és a tagság 90 százaléka úgy vélekedik, ha valahol véleményt mond: csak ennél rosszabb ne legyen sose. De fukarkodnak a tarok az elismeréssel és a javaslattal, nem mondják ki, hogv ez vagy az jó ígv. vagy még jobb lenne emígy. Mintha csak a hibát vennék észre, az eredményt soha. A gazdaság alapjai szilárdak, megyei viszonylatban is kiváló a tehenészet, és modern istállókban 'áll a jószág. A vetőmagtermesztésben igen szép ered. ményeket érnek el. A szövetkezeti tagok nem máról holnapra élnek, megvan a biztos jövedelem. Hat év óta 30 forintnál kevesebb nem volt az egységnyi jö. vedelem, sőt a részes művelésből eredő keresettel együtt 40 forintnál is több minden évben. A legutóbbi zárszámadás után egyszerre 40 televíziót vásároltak a faddi emberek. Mi lehet az oka, hogy csak bírálat van és csak magánérdekben szólalnak fel? Nyilván természetesnek tartanak minden eredményt, magától értetődőnek, sőt az igényeik mindig előbbre járnak a lehetőségeknél. Ez máshol is így van, nemcsak falun. Továbbá lényeges tényező a tsz-tagok véleményének kialakulásában az, hogy a jelenlegi árpolitika mellett a háztájiból aránytalanul nagy jövedelemre tesznek szert, akik ügyesek. Faddon mindig híres volt az állattenyésztés, értenek a jószághoz. Aki vesz egy bikaborjút, elég olcsón kap, kihajtja a legelőre, fizet egy évre 120 forint fűbért, a másik esztendőben megetet az állattal néhány mázsa abrakot, és végül eladja a hízott marhát 9 ezer forintért. A közösből származó jövedelemben nem is nagyon értékeli a munkaegységet, csak arra törekszik, minél több terményhez jusson. így aztán látszólag olyan kép alakul ki, mintha az a hízott marha csak a háztáji gazdaság ajándéka lenne, illetve az érte kapott 5 ezer forint haszon. Szóvá tette az a 12 ember, hogy kevés a trágya, és ami van, abból is sokat „elnyel” a kertészet. Ezt persze a vezetőség is tudja, sőt a vezetők számították ki, milyen aránytalanság mutatkozik a határ különböző részeinek istállótrágyázásában. Ezen elsősorban úgv lehetne változtatni, ha több tehenet tartanának a tagok. A lehetőség adott, hiszen sok fölösleges takarmány elmegy a faluból: 1964-ben és az idén ez- ideig összesen 760 vagonnal értékesítettek! Ha ezt Faddon etetik meg, sokkal több trágya lenne, és javulnának azok a külső földek is, ahol sajnos elég sovány területeket kénytelen kiadni a szövetkezet háztájiként. Az egyéni érdek és a közös érdek összefügg. Ez természetes egy közös gazdaságban. Végül még egy kérdés: Román Szocialista Köztársaság lesz a román állam új neve Bukarest (MTI) Az új román alkotmánytervezete előirányozza, hogy az állam neve a jövőben Román Szocialista Köztársaság legyen — jelentette be Nicolae Ceausescu, az új román alkotmány kidolgozására alakult bizottság alakuló ülésén. A nagy nemzetgyűlés márciusi ülésszakán megalakított bizottság pénteken délelőtt az államtanács bukaresti palotájában tartotta első ülését. Stefan Voitecnek, a nagy nemzetgyűlés elnökének javaslatára a bizottság elnökévé Nicolae Ceausescut, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát választották meg. Ceausescu felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szocializmus nagy győzelmet aratott Romániában, s javasolta: a fennálló helyzet rögzítésére az alkotmánytervezet irányozza elő, hogy az állam neve Román Szocialista Köztársaság legyein. A központi bizottság első titkára bejelentette még, hogy miután a bizottság megvitatta és jóváhagyta az alkotmánytervezetet azt közzéteszik, és a nagy nemzetgyűlés elé terjesztik. Az elhangzott javaslatokat a bizottság egyhangúlag jóváhagyta. azt mondják Szűcs Ferencék, hogy a tsz-elnök, de általában a tsz-vezető, különböző fórumokon, főleg kabaréműsorban mindig ne. vétség, gúnv tárgya. Legutóbb is a televízióban egy paródiaesten olyan embert ábrázoltak tsz-el- nökként, aki szerintük már sehol sincs. Olyan figura ez, mint egy Élesztős előnevű ember volt, aki elhagyta a kenyereket a hóna alól télen, mert zsebredugta a kezét. Mondja otthon a feleségének, vegye el tőle a vekniket, hát a veknik nincsenek a hóna alatt. — Aki vonatból nézi a falut, talán még mindig úgv képzeli el, hogy ott elmaradott állapotok vannak — mondia a Lenin tsz főkönyvelője. Efölött vitát nvitni nem akarunk. Tény. hogv a szatíra senkit s°m kímél, és túlzások bizonv előfordulnak a szatírában. egv-egv kabarém'"sorban a műsor aránytalanságairól nem !s beszélve. Gemcnczi József Tito Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ). Joszip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára pénteken Moszkvába érkezett. Tito hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban a Legfelső Tanács Elnökségének, a minisztertanács és az SZKP Központi Bizottsága elnökségének meghívására. Az ünnepélyesen feldíszített vnukovói repülőtéren Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan és több más szovjet vezető fogadta Titót és feleségét. A jugoszláv vendégeket hozó repülőgép szovjet vadászgépek díszkiséretében érkezett meg. A meleg üdvözlés után Tito és Mikojan megtekintette a szovjet díszalakulatot. A két ország himnuszát játszották, s közben eldördült az ágyuk díszsortüze. Mikojan üdvözlőbeszédében kijelentette, hogy Tito személyében a hős, testvéri jugoszláv népet köszöntik. A két népet hagyományos barátság fűzi egybe; a szovjet— jugoszláv barátság a közös ellenség ellen vívott együttes harcban erősödött és edződött meg. Ma a két .nép a békéért, a szocializmusért, a kommunizmusért vívott harc közös céljaitól egyesítve az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és barátság kapcsolatait fejleszti — mondotta Mikojan. Válaszában Tito elnök köszönetét mondott a meghívásért, majd a moszkvaiaknak és a Szovjetunió minden polgárának tolmácsolta a jugoszláv népek legjobb kívánságait. Kijelentette, hogy a világhelyzet jelenleg igen aggasztó, minden erőfeszítést latba kell vetni a béke biztosításáért. A beszédek elhangzása után Tito, Brezsnyev és Mikojan közös gépkocsiba szállt és motorkerékpáros díszkísérettel a vendégek szállására, a Kremlbe indult. A repülőtérről a városba vezető 30 kilométeres út mindkét oldalán sok százezer moszkvai tapsviharral és éljenzéssel üdvözölte a baráti Jugoszlávia elnökét. Újdonság a Mammut A Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat tamási paplanüzeme új, értékes géppel gazdagodott. Már szerelik a Stutznächen, kölni cég által készített, Mammut nevet viselő paplantűző gépet, amelyet a Budapesti Nemzetközi Vásáron vettek meg. A 150 ezer forint értékű géppel mennyiségileg és minőségileg is jobb, eredményeket tudnak elérni. Négy átalakított varrógépen készítették eddig a paplanokat a kis üzemben. Ezeken körülményes volt az előállítás es az áruk külsőleg sem voltak a legesztétikusabbak. A vállalat éves tervét a négy gépen teljesítette. Az új gép termelékenyebb. Ha felszerelték, két műszakban dolgoznak majd rajta. A két műszakban összesen 17—20 ember szükséges kiszolgálásához, tehát 10—12-vel kevesebb, mint a? üzem jelenlegi létszáma. Egy műszak alatt 100 paplan elkészítésre alkalmas. így egymaga előállítja az üzem éves tervét: a 33 ezer paplant. A Mammut-géppel készített paplanok exportképesek. Konstrukciója ötféle varrási módot tesz lehetővé. A paplanok steppe- lése segítségével készülhet a hagyományos egyenes vonalú, cikk- cakk-, trapéz-, kettős trapéz- és hullámvonalú gépeléssel. A gép alól kikerült paplanok minősége előreláthatóan kifo- gástalanabb lesz a jelenleginél, mivel a Mammut félautomata. Ez annyit jelent, hogy önműködően viszi előre varrás közben az anyagot, s így az öltések egyenletesek. Csupán egy kérdés marad hátra: elbocsátja-e a vállalat a jelenlegi alkalmazottjait, azt a 10—12 embert, akikre a gép beindulása után nem lesz szükség? A Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat vezetői már érintkezésbe léptek a Simontornyai Bőr- és Szőrme]eldolgozó Vállalat illetékeseivel. Ott még hagyományos módszerrel készítik a bőrlabdákat. Az előzetes megbeszélések szerint a paplankészítő üzemrész feleslegessé vált dolgbzóinak ebből az üzemből biztosítanának munkalehetőséget. Bedolgozási rendszerben készíthetnék, varrhalnák a futballabdákat.
