Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-16 / 140. szám

4 TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 1965. június 16.-< A „tik-tak“ elavul Új utak a szovjet óraiparban A 2. sz. Moszkvai Öragyár, szo­rosan együttműködve az Óraipari Tudományos Kutató Intézettel, felkészült a hangvillás „Szláva” órák sorozatgyártására. A „Szlá­va” első pillantásra modem for­májú és méretű férfikaróra. Ám ez csak a látszat. Ismeretes, hogy minden mechanikai órát rendsze­resen fel kell húzni. A „Szláva” órának egyáltalán nincs felhúzója. Rugója sincs. Ezeket az új órákat egy miniatűr, 1,3 volt feszültségű higanyoxid elem mozgatja. Az elem átmérője körülbelül 11 mm, A „Szláva” szerkezetében mi­niatűr tranzisztort, ellenállást, kondenzátort használtak fgl. A nangvilia rezgését biztosító teker­cseken 6—8 ezer menet van, a huzal vastagsága, a szigeteléssel együtt 0,0012 mm. Vagyis ez a hu­zal vékonyabb az emberi hajszál­nál! Az óra teljesítménye hozzávető­leg 0,000 008 watt. A kis higany­oxid elem nyolc hónapon át biz­tosítja a szerkezet állandó műkö­dését. A konstruktőrök olyan hangvil­magassága pedig alig haladja meg j^t választottak az órához, amely a 3 mm-t Ha az órát a fülünkhöz tesszük, a megszokott, sajátos ketyegés he­lyett halk zúgást hallunk. Ezt a másodpercenként 360 rezgést vég­ző hangvilla adja. Az új órákban a rugót, a fel­húzószerkezetet, a hajszálrugó- rendszert egyetlen hangvilla he­lyettesíti. A „Szláva” egész szer­kezete 3 köbcentiméternyi helyet foglal el. Az új órák a finom- mechanika és az elektronika mi­niatürizálásának ragyogó példái. A „Szláva” fogaskereke, amely a hangvilla rezgőmozgását forgó­mozgássá alakítja át, az alkatré­szek precíz mechanikai megmun­kálásának mintaképe. E kerék át­mérője 2,4 milliméter, valamivel nagyobb a gombostűfej átmérőjé­másodpercenként 360 rezgést vé­gez. A hangvilla rezgését egy elektromos séma segítségével elektromágneses módszerrel biz­tosítják. Ebbe a sémába egy tran­zisztor, két kondenzátor, egy el­lenállás és két indukciós tekercs tartozik. A „Szláva” mutatóit szükség esetén egy kis gyűrűvel lehet be­igazítani. A hangvillás órák nagy előnye a pontosság. A „Szláva” normális körülmények között egy hónap alatt legfeljebb egy percet késhet, vagy siethet. Naponta három má­sodpercet! Ezt a pontosságot a hangvilla stabil rezgésszáma ré­vén érik el. A hangvillaórák egyszerűségük nél. S ebbe a morzsányi kerékbe és pontosságuk révén bizonyára 300 fogat vágtak! A fogak 0,01 mm kivívják a vásárlók mind nagyobb magasak. A megmunkálás pontos- elismerését és fokozatosan kiszo- sága 1 mikron (0,001 mm). A fo­gak közti távolság 0,025 mm. rítják majd a hagyományos szer­kezetű órákat. Égő hegy Ausztráliában Az Űj Dél-Wales államban lévő nem egyszer megtörtént, hogy Mount Wingen-ről 1828-ban jelent meg az első híradás, amely akkor nagy szenzációt keltett Sydneyben. Az akkori hírlapíró vulkánnak mi­nősítette az égő hegyet, de hama­rosan akadtak kételkedők, akik lángok csaptak ki a hegyből, de ma már általában csak füst tör elő a hegy sziklái, hasadékai kö­zül. A geológusok szerint a szén­réteg égése már a vége felé tart, a tűz most a felszín alatt 150 méter­arra hivatkoztak, hogy a hegynek rel ég, de bizonyosra vehető, hogy nincs krátere. Valóban kiderült, még néhány nemzedéken keresz- hogy nem tűzhányóról van szó, ha- tül az Égő hegy, miként a Mount nem igen érdekes, egyedülálló je- Wingen-t általában nevezik, egyi- lerségröl: szénréteg ég a hegy ke lesz Ausztrália legérdekesebb belsejében. Az első felfedezés óta természeti jelenségeinek. 36 irnlúó forint gépláriiiükárokra (Júliusban kell befizetni a második félévi autószavatossági díjat.) Hazánkban, mint Európa leg­több államában, kötelező a gép­járműszavatossági biztosítás. In­tézményesen kellett ezt a kérdést rendezni, mert a károsultnak já­ró összeg kifizetése nem lehet az üzembentartó anyagi helyzetének, vagy fizetési készségének függ­vénye. De ha a legnagyobb jó­akaratot is tételezzük fel, a gyó­gyítási költségek, gyakran életjá­radék, vagy nagy összegű javí­tási költségek többnyire messze meghaladják az üzembentartó te­herbíró-képességét. A biztosító aktái között szere­pei: autóval elgázoltak egy járó­kelőt. A gyógykezelési költség 54 000 forint volt. és a sérült szá­mára havi 1000 forint életjáradé­kot állapítottak meg. Egy másik példa: az országúton megcsúszott egy autó és felfordult. Utasa meg. halt. két kiskorú gyermeke és idős édesanyja számára a bizto­sító a megélhetéshez szükséges járadékot folyósítja. Nem is kell súlyos gondatlan­ság. csak egy pillanatnyi figyel­metlenség, s megtörténik a baj, és fennáll a sokszor több száz­ezer forintos felelősség. Biztosí­tás nélkül a baleset szenvedő alanya éppúgy, és éppúgy a kár okozója egyaránt megoldhatatlan helyzetbe kerülne. A Közúti Balesetelhárítási Ta­nács kimutatása szerint lényege­sen több a baleset, mint ameny- nyit az újonnan forgalomba lépő gépjárművek száma indokol. Nagymérvű emelkedést mutat­nak a biztosító kárkifizetési ada­tai is- 1963-ban a géojárműkárok megtérítésére 18,5 millió forintot, 1964-ben 36 millió forintot fordí­tottak. A kötelező gépjárműszavatossá. gi biztosítás nem csupán admi­nisztratív intézkedés, hanem a napi élet követelményeihez alkal­mazkodó szükséges rendszabály. Ezért kell ott lennie az autós, vagy motoros iratai között a biz­tosítási iaazolásnak, ezért kell július 1-én minden autótulajdo­nosnak — aki ezt még nem tette meg — a második félévi biztosí­tási díjat befizetnie. A vásárló Szín: Csemegebolt. Első vásárló: Kérek tíz deka parizert. Kiszolgáló: Igenis kérem (el­megy és pár másodperc múlva visszajön parizerrel a kezében.) Egyben, vagy szeletelve? Első vásárló: Szeletelve kérem, (magában dünnyögve) Méghogy egybe? Ki hallott már ilyet. Kar­társ, kérem mégis csak jó lenne ha 15 dekát adna belőle. Kiszolgáló: Igenis kérem (kimé­ri a 15 dekát. A vásárló felé.) Mivel szolgálhatok ezenkívül? ... Első vásárló: (Gondolkodik) 15 deka nyelvet is kérek. Ne abból a szeleteltből. Abból a másikból. Kiszolgáló: Ebből? (Felmutatja a nyelvet). Első vásárló: Igen. Szép vé­kony szeletekbe vágja kérem. Tudja így szereti a férjem. Kiszolgáló: Igenis kérem... (be­csomagolja és a parizer mellé te­Kiszolgáló: Igenis kérem ... De a sárgarépát nem válogathatom ki. Első vásárló: Hát akkor mit csináljak? Tudja a férjem nem szereti a sárgarépát. Már kisgye­rek kora óta utálja. Még a szí­nét sem bírja.. Kiszolgáló: (Közbevág). Mást ezenkívül (és már számolna). Első vásárló: Milyen jam van? Kiszolgáló (Türelmetlenül so­rolja) Meggy, barack ... Elsq vásárló: Kajszibarack is van? Kiszolgáló: Van kérem. Első vásárló: Jaj az nagyon jó. Én nagyon szeretem, de a férjem (fitymálóan) utálja. Kiszolgáló: Parancsol egyet be­lőle? Első vásárló: Nem kérek. Azt hiszem mégis jobb lesz a meggy. Kiszolgáló: (elmenne, de egy szí) Mivel szolgálhatok még ezen- éles hang visszatartja), kívül? . .. Első vásárló: De, ha van oszi­Első vásárló: (Gondolkodik) Mit barackjuk akkor inkább azt vi- is kellene még venni? . .. Kérek szók. egy üveg likőrt. Milyen árban vannak? Kiszolgáló: (Sorolja) 45, 32 . .. EIsí vásárló: (Lelkendezve) A 32-eis jó lesz. Kérem azt. Kiszolgáló: (Elmegy és egy üveg likőrrel tér vissza.) Tessék parancsolni. Első vásárló: Nincs kisebb üveg­gel? Kiszolgáló: De van kérem. Első vásárló: És mennyibe ke­rül az? Kiszolgáló: 25 forintba. Első vásárló: Akkor abból ké­rek. Kiszolgáló: (Erős nyomatékot adva a szónak) Igenis kérem. Első vásárló: Pompás, látja ilyen szép kis üveggel akartam én. Kiszolgáló: Igen, ez nagyon jó zamatú likőr, kérem szépen. Mi­vel szolgálhatok ezenkívül... Első vásárló: Húsz deka francia salátát kérek, kevés sárgarépá­val benne. A detektíveket erősen meg­viselte a megfeszített munka, az állandó szolgálat. Naponta még mindig százával érkeztek a be­jelentések, s minden adatot le kellett nyomozni, habár eleve tudták, hogy hiábavaló munka. Egy délelőtt Faber, Mertens és Brenner, szűk irodájukban azon tanácskoztak, hogy meddig tart még a fárasztó hajsza, amikor a főnökhöz hívták őket. — A gyilkossági nyomozó- csoport összes tagja jelentkezzen a főnöki irodában — hangzott az utasítás. — Üjabb gyilkosság! — jegyezte meg Brenner. Sabel, a gyilkossági nyomozó- csoport főnöke, irodájának abla­kánál várta, hogy alantasai össze­gyűljenek. Fáradt, megtört ember benyomását keltette, hetek alatt évekkel öregedett. Amikor mindnyájan összegyűl­tek, intett, hogy helyezkedjenek el körülötte, félkörben. A detektí­vek csak akkor vették észre, hogy rajtük kívül még ketten vannak a helyiségben: Runge és dr. Berg, törvényszéki írásszakértők. — Tekintsék a legszigorúbban bizalmasnak, amit most elmon­dok. Egyetlen szónak sem szabad kiszivárognia — kezdte Sabel, az­után egy darab csomagolópapi­rost vett fel íróasztaláról, s Bren- nernek nyújtotta. — Nézze meg ezt és adja to­vább! Primitív helyszínrajz volt a pa­piroslapon. Egy bekarikázott hely Pappen- dell helységét jelölte. Onnan kes­keny ösvény vezetett az erdőig. A rajzon a következő magyarázó­szöveg volt: Gyilkosság Pappan- dellr.él, a megkeresztezett kopár helyen egy kő jelzi, hogy ott van 15 A hatok menszofiil a holttest elásva, 1,5 méter mé­lyen. A papiroslap kézről kézre járt, míg visszakerült Sabelhez. A fő­nök ezután így folytatta: — Ezt a levelet a Düsseldorfer Generalanzeiger szerkesztősége kapta, néhány nappal ezelőtt. A szerkesztőségben volt annyi be­látás, hogy nem közölte le, hanem átadta nekem. — Látom, —mondta rövid szü­net után —, önöket sem nagyon lelkesíti az újabb nyom, hiszen annyi nyomot követtünk már hiába. Mégis hallgassuk meg az írásszakértők véleményét a levél­ről. — A levélíró elváltoztatta írá­sát. Gyermekesnek tűnő, nyomta­tott betűkkel írta a levelet, de az írás kétségtelenül meglett férfi­től származik. Az írás fokozott érvényesülési vágyra vall. Véle­ményem szerint szadista hajlamú, pszichopata írta a levelet. — No-no — jegyezte meg Bren­ner kétkedve. — Tartózkodjunk a fölösleges megjegyzésektől — utasította rendre a főnök, s intett a másik szakértőnek, hogy közölje a véle­ményét. — Nem állítom kétségbevonha- tatlanul, hogy a gyilkos írta a le­velet, habár minden jel amellett szól. Ugyanaz a beteges feltűnési vágy olvasható ki ebből a levél­ből, ami eddig gaztetteinek indí­téka volt. — Amint látják — vette át a szót Sabel —, a szakértők jelen esetben, kivételesen egységes vé­leményen vannak. Vagyis, ha nem is biztos, mégis lehetséges, hogy a gyilkos írta a levelet. Körülnézett és a szeme meg­akadt Brenneren. — Fogja ezt a papirost és pró­bálja kideríteni az eredetét. De körültekintően, a legnagyobb óva­tossággal járjon el. Ha bárki tu­domást szerez a levélről, az egész város rajtunk fog röhögni... Csöngeni kezdett a telefon. Sabel felvette a hallgatót. A pappandelli rendőrség jelentke­zett. Közölte, hogy az erdőszélen, a megjelölt helyen nem találtak holttestet. — Folytassák az akciót, ássa­nak tovább. Majd odaküldöm ?gyik emberemet — válaszolta Sabel és kissé megkönnyebbülten letette a kagylót. — Faber, üljön kocsiba és men­jen Pappandellbe. Ha nem is ta­lál holttestet, legalább visszanyeri kissé a színét. Olyan rossz bőr­ben van, hogy a vidéki levegő bi­zonyára hasznára válik.., Ezután a többiekhez fordult. — Gondoskodtam arról, hogy a Generalanzeiger ne közölje ezt a levelet. A közlésnek beláthatatlan következményei lennének, a la­kosság teljesen elvesztené bizal­mát a rendőrségben. Még egyszer kérem önöket, hogy a legszigorúb­ban tartsák titokban a hallotta­kat. Egy fáradt gesztussal elbocsá­totta hallgatóságát. A főnöknek minden oka meg­volt arra, hogy a legszigorúbb ti­toktartásra utasítsa alantasait, mert az irodájából távozó detek­tívek az újságírók sorfalába üt­köztek. Valahogyan híre ment, hogy a főnöknél széles körű meg­beszélést tartanak a „düsseldorfi rémmel” kapcsolatban, s ez a hír odavonzotta az összes különtudó- sítókat. Faber nagynehezen átvergődött az újságírók között. Irodájának ajtaja előtt egy rég nem látott is­merősbe ütközött. Axel Herwegh állt előtte, aki­vel annak idején, amíg Berlinben tanult, sokat teniszezett és páros­ban főiskolai bajnokságot is nyer­tek. — Hát te, mi járatban vagy? — A Berliner Zeitung külön- tudósítójaként jöttem Düssel­dorfba. Tegnap érkeztem... Van néhány perc időd? Jöjj velem.:. — Hová? — A lakásomra. Meglepetést tartogatok a számodra. — Sajnos, nem hiszem, hogy futja az időmből. Nagyon el va­gyok foglalva. — Csak néhány perc az egész, nem lakom messze. Azt hiszem, megéri a fáradságot — unszolta Herwegh rejtelmesen mosolyogva. Faber végül is engedett. — Sokáig maradsz Düsseldorf­ban? — A rendőrségtől függ. Mihelyt elfogja a tettest, rögtön vissza­megyek Berlinbe. Átvágtak a téren, s a berlini újságíró benyitott a rendőrfő­nökséggel szemközti ház kapu­ján. (Folytatjuk) Kiszolgáló: Igeniis kérem. (El­rohan). Egy idős munkás: (Tekinteté­vel végigméri az első vásárlói) Sokat vásárol még kérem? Első vásárló: (Dühösen) Igen. Egy a vásárlók közül: Akkor talán jobb lenne másik boltba mennünk. Idősebb munkás: Ugyan. Azt gondolja, hogy ott különb a hely­zet? Kiszolgáló: (Visszajön a jani­méi) Tessék parancsolni. Idősebb munkás: Húsz deka felvágottat. Első vásárló: Még nem fejez­tem be. (Dühösen az idősebb munkáshoz). Maga pedig ne avatkozzon az én dolgomba. Idősebb munkás: Boasánat. én nem avatkoztam a maga dolgá­ba. Én csak húsz deka felvágot­tat kértem. Kiszolgáló: Ne veszekedjenek kérem?! Tessék parancsolni. (Az első vásárlóhoz) Mást ezenkívül kérem? ... Első vásárló: Ennek a halnak mennyi dekája? Kiszolgáló: (Készségesen) W deka 2,40 forint. Első vásárló Akkor abból a má­sikból kérek. Abból a kirántott­ból. Kiszolgáló: Mennyit parancsol? . Első vásárló: Jaj mennyit is? Mondja mennyi elég egy vacso­rára? Egy hang: Az a gyomortól függ kérem szépen. Első vásárló: Ki volt az a szem­telen? Negyed kilót kérek. Kiszolgáló: Igeniis kérem. Mást ezenkívül? ... Első vásárló: Még nem tudom. (Felháborodottan.) Hát ez bor­zasztó! Még gondolkodni sem hagyják az emberit. Kiszolgáló: Igenis kérem ..: Első vásárló: Mit igenis kérem* igenis kérem. Hát maga nem tud­ja, hogy kiért van maga? Kiszolgáló: De tudom kérem..'! Első vásárló: (Csípőre teszi a kezét. Hetykén) Na kiért? ... Kiszolgáló: (Nem szól csaik néz) Első vásárló: Na nem tudja? Hát értünk. Érti, értünk. Nem, nem mi vagyunk magáért. Kiszolgáló: Mást ezenkívül ké­rem? ... Első vásárló: Ne zavarjon. Ta­nulja meg, hogy addig magának kuss, amíg a vevő beszél. Még nem fejeztem be. Kiszolgáló: De én befejeztem. Tessék itt a számla. Még sok embert kell ma kiszolgálnom. Első vásárló: (Dühösen) Miii? Nem szolgál ki? Majd adok én magának! (Ordít) Hol a panasz­könyv? Hol a boltvezető? Kérem a panaszkönyvet. SZALAl JANCS

Next

/
Thumbnails
Contents