Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-15 / 139. szám
t t TOLNA MEGY EU VSLAC PROLETÁRT« ECYESÜLIETE* • NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA, MUNKÁSPÁRT. TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 139. szám. ÁRA: 60 FILLÉR Kedd, 1965. június 15. í Korszerűség és fejlődés 3. o. 1 A vasárnap sportja 6. o. . Beszakadt a szekszárdi . vízgyűjtő csatorna Béla téri szakasza L1 " _J Áz ar eilen Harmadik hónapja ostromolja szadatlanul a megáradt Duna a gátakat. A múlt héten még arról tájékoztatott a sajtó, rádió, televízió, hogy emberemlékezet óta ez a leghosszabb áradás. Ma már bizonyos, hogy nem csak időtartamban dönt rekordot, hanem magasságban is, A mohácsi vízmércén már tegnap hat centivel haladta meg az 1954-es tetőzést az ár, és hol vagyunk még a mostani tetőzéstől? És a gátak állnak, nem szakadtak át. Árvíz által elöntött terület a Duna mentén, a gátak határolta folyamon kívül még nincs. Igaz, hogy egyre több a fakadóvíz és nem lebecsülendő az a kár, amit ezek, a töltés alatt, a talajon átszivárgóit vizek okoznak, de megnyugtató, hogy a gátak állják az ostromot; • Az ország közvéleménye — amikor napról napra, óráról órára figyeli aggódva az árhullámról szóló jelentéseket — egyben csodálattal adózik az árvédelem hőseinek. Aggódik ma mindenki, hogy meddig állnak ellen a gátak a természet vad elemeinek, meddig lehet tartani a fővédvonalakat? És egyáltalán, hogyan lehetett eddig megzabolázni a megáradt Dunát? Azért nem tudott eddig áttörni az ár, mert nemcsak hozzáértő, hanem hivatásuknak élő emberek őrködnek a gátakon. Óráról órára figyelik, hol jelentkezik — csak kis szivárgás formájában is — a mentett oldalon a Duna vize és ha ilyet találnak, azonnal jeleznek és perceken belül ott a segítség. Elfojtani, lokalizálni a szivárgást, leterhelni az átázott töltéseket. Ahol pedig komolyabb a veszély, nagyobb erővel fognak a töltések megszilárdításához. Kubikosok és gépkocsivezetők, katonák és mérnökök, gátőrök és technikusok erejük legjobbját ad. ják ezekben a napokban, hogy útját lehessen állni az áradatnak. És mögöttük áll az egész ország. Hatalmas anyagi eszközöket bocsát rendelkezésre a kormány az árvíz által veszélyeztetett területek védelmére. Már eddig is — a Tolna megyei Duna-szaka- szon — az 1956-os árvíz óta több, mint százmillió forintot fordítottak a gátak megerősítésére és most is mindenütt ott vannak a védelmi eszközök. Hogy meddig állnak ellen a gátak a víz ostromának? — Nehéz lenne erre akár így, akár úgy felelni, önáltatás lenne azt kijelenteni, hogy a mostani gátrendszer minden várható árvíz ellen megvéd. Bekövetkezhetnek meglepetések is, hiszen a töltések belsejét — néhol fél vagy egy egész évszázaddal ezelőtt épültek — nem ismerik mindenütt a’ szakemberek. Az altalaj pedig még kevésbé ismert. A hosszantartó erős víznyomás pedig próbára teszi a gátakat, az altalajt is. Előfordulhat olyan rejtett hiba, amit nem lehet idejében felismerni és elhárítani. Vasárnapra virradóan Báta fölött gyors intézkedéssel, az anyagi eszközök és a munkaerő gyors odairányí- tásával sikerült elhárítani egy ilyen átszakadási veszélyt. De mi a biztosítéka annak, hogy másutt is idejében felismerik a kezdődő altalajlazulást? Hiszen csaknem végig a gátak mentén víz- fakadóvíz áll a mentett oldalon is. A Védelem részvevői természetesen minden lehetőt elkövetnek a bajok megelőzésére. Fokozódó éberséggel figyelik a vizet, a gátakat, azok környékét. Azonban szembe kell nézni a rideg valósággal: Előfordulhat a gátszakadás. Fel kell készülni erre az eshetőségre is. Hogy ha mégsem bírják a gátak végig a rájuk nehezedő irtózatos nyomást, minél kevesebb legyen a kár. Ne követeljen további halálos áldozatokat az árvíz — mint sajnos, nemrég Vas megyében — és meg lehessen menteni az állami, szövetkezeti vagyon és a lakosság értékeinek mindnagyóbb részét. Ezért építik — ahol lehet és kell — a lokilazációs gátakat, és ezért készülnek fel a veszélyeztetett területeken a kiürítésre, mentésre is. És ha bekövetkezik, amit ma még igyekszünk minden lehető eszközzel elhárítani, egyik vagy másik községben kiürítésre kerül sor az árvíz miatt, akkor nem lehet helye huzavonának, mindenki akkor szolgálja legjobban a közösség és a maga érdekeit, ha ellenvetés nélkül, azonnal en- delmeskedik a hatóságok utasításainak. Pánik nélkül, de gyorsan elhagyja lakóhelyét. Szomorú példák bizonyítják — megyénkben is — az 1954-es, 56-os árvizek idejéből — hogy a makacs ragaszkodás a szeretett, de sajnálatosan meg nem menthető otthonhoz, az érdekeltek, sőt a később mentésükre indulóknak is az életét veszélyezteti. Az árvíz által veszélyeztetett területekről helyes, ha már most, ezekben a napokban biztonságosabb helyre viszik az öregeket, a gyerekeket, biztonságba helyezik a vagyontárgyakat, az állatállományt. Hogyha már minden erőfeszítés ellenére mégis bekövetkezik az árvíz, minél kevesebb legyen a kár. Az árvédelmi szervek, a tanácsok mindenütt, ahol szükséges, tájékoztatják erről az érdekelt lakosságot. Egyelőre nem tört át az ár a gátakon. Bízunk benne, hogy az eddig tett és az elkövetkezendő napok hatalmas erőfeszítéseivel sikerül elhárítani a veszélyt. De ne érjen készületlenül bennünket az sem, ha ebben a hatalmas küzdelemben nem sikerül az embernek felülkerekedni. Mert ha sikerül megakadályozni emberéletek pusztulását, ha sikerül csökkenteni a vagyoni károkat, ez végső soron az ember ár elleni küzdelmének sikere lesz. A károkat majd, ha elvonul az ár, helyrehozzuk. De addig is, minden erőt a gátakra, védeni az ár ellen az otthonokat, földeket. J. 3. A magyar vízügyi szolgálat történetében példátlan nagy erő védi a gátakat Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos hétfőn tájékoztatta a sajtó képviselőit az árvédelem helyzetéről és a védekezési munkákról. Dégen Imre elmondotta, hogy még a legtapasztaltabb vízügyi szakemberek sem emlékeznek olyan tartós és magas — jégmentes — áradásra, mint amelyik most vonul le a Dunán. Egyidő- ben árad szinte az ország valamennyi folyója. Példátlanul nagy azonban a technikai felszerelés és a védekezésben részt vevő dolgozók száma is. A vízügyi igazgatóságoknak, a különböző vállalatoknak, a folyómenti településeknek és a honvédségnek csaknem 20 000 dolgozója, illetve katonája több száz kilométer hosszú szakaszon védi a gátakat. Tervszerű, megelőző beavatkozással az utóbbi kilenc évben másfél milliárd forint értékű munkával szabályozták a folyókat, erősítették a töltéseket. A megfelelő intézkedéseknek, a korszerű technikai eszközök biztosításának és a dolgozók szinte emberfeletti erőfeszítésének eredménye, hogy eddig sikerült gátak között tartani az évszázad legnagyobb jégmen- tes áradását a Dunán. A magyarországi Felső-Dunán ugyan kritikus a Szigetköz helyzete, de az 1954, évi árvíz óta elvégzett töltéserősítéssel, valamint a jelenlegi erőfeszítésekkel minden bizonnyal sikerül megvédeni. A magyar Duna középső szakaszán a szentendrei szigeten Pilismarót és Pócsmegyer között tovább erősítik a korábban épített gátat. Budapest belterülete nincs veszélyben, de a folyómenti peremkerületekben nagy töltéserősítési munkákkal kell készülni a hetedik árhullám fogadására. A legnagyobb erővel Mohács és Baja térségében dolgoznak az árvédelem egységei. Mohács-sziget déli részén a legveszélyesebb a helyzet, mert egyre gyakoribb a szivárgás. Több kilométer hosszú szakaszon vaszádfallal erősítették a töltést és most a honvédség műszaki alakulatai is bekapcsolódtak a szádfalépítési munkákba. Mohács-sziget déli szakaszán azonban a tanácsok elővigyázatosságból elrendelték a részleges kiürítést. Elsősorban a szétszórt különálló tanyák lakóit költöztetik biztonságos helyre. Mohácsnál június 22-re várják a hetedik árhullám tetőzését, amely előreláthatóan 50—70 centiméterrel meghaladja az 1954. évi maximumot. Ezért további nagy erőket összpontosítanak a Duna déli szakaszára. Karhatalmi alakulatokkal s nagy tapasztalattal rendelkező tiszai gátőrökkel is kiegészítették a gátfigyelő szolgálatot. Éjjelnappal ellenőrzik a gátakat, hogy percnyi késedelem nélkül — rádión — jelenthessék, hol kell gyorsan erősíteni a töltést, elfojtani a szivárgást. Az egyre több védekező anyag szállítási útjainak biztosítása is fokozottabb feladatot jelent. Ezért a fólyómenti erdős területeken a katonák robbantanak nyiladékot, utat. hogy könnyebben megközelíthessék a töltéseket. Újabb erősítések érkeztek a Szekszárd —bétái vonal védelmére Vasárnap és hétfőn tovább emelkedett a Duna vízszintje, fokozni kellett az erőfeszítéseket a gátak védelmére. Szombaton délután fel kellett adni a gemenci rezervátum rezéti, nyári körgáttal védett területét, mivel a várható vízállás már végképp kilátástalanná tette itt a továbbá védelmet. Azokon a helyeken nyitották meg a nyárigátakat, ahol viszonylag a legkevesebb pusztítást okozhatja a víz. Ha megvárták volna azt, hogy az áradó víz törjön utat magának, ez csak növelte volna a károkat. így pedig az odahúzódó vadállomány tekintélyes része el tudott menekülni a lassan emelkedő víz elől. Szombaton és vasárnap megérkezett Szekszárdra az a 240 főből álló kubikoscsoport, amelyet a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság távolabbi területeiről vezényeltek ide. Szombat éjjel egy részük már dolgozott a töltéseken. Vasárnap 200 honvéddel erősítették a Szekszárd—bátai szakasz védelmét. Tegnap óta négy kétéltű katonai jármű áll Szekszárdon készenlétben az esetleges mentési munkákra. A védelem vezetői hétfőn bejárták az árvíz által veszélyeztetett területeket, a sárközi községeket, hogy felmérjék, ha esetleg gátszakadás következik be, hol kell és lehet lokalizációs töltéseket építeni. Tájékoztatták az érintett területek vezetőit a már kiadott és a közeli napokban szükségessé váló intézkedésekről. Teljes erővel folyik a bátaszéki négy kilométeres lokalizációs gát építése. A nagyteljesítményű földmunkagépekkel két-három napon belül elkészül a gát. így ha ezen a részen a fővédvonal átszakad, 3 községet ez a gát megvédi. Építik a Szekszárd védelmére emelendő lokalizációs gátakat. Folynak az előkészületek, terméskő és föld odaszállításával, gépek összpontosításával a Bátaszékről kiinduló vasútvonalak védelmére. A gátakat állandóan figyelik és folyamatosan dolgoznak az átázó’t töltések leterhelésén. Szombat éjjel egy veszélyesnek induló átszi- várgást szüntettek meg Bátátólj a gátőrháztól két- és fél kilométernyire. Itt azóta már helyreállították a biztonságot. Zuhogó esőben a bátai gáton Zuhogó esőben indultunk el hétfőn délelőtt a bátai gátőrházból a szombat éjjeli „ütközet” színhelyére. A teherautó csak lé pésben tud haladni. Síkos az út, nyálkás és csúszik. Itt-ott már mélyebb nyomokat vágtak a teherautók, dömperek. Alig haladunk 500 métert, egy dömper próbál vontatókötéllel elmozdítani egy teherautót. A kocsi, elejével megcsúszott és minden pillanatban a mélybe farolhat... Újabb kétszáz méter. Katonák dolgoznak a gáton. Homokzsákokat visznek hordsaroglyán a gát (Folytatás a 2. oldalon.) Kállai Gyula előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján hétfőn Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese előadást tartott „A polgári nemzettől a szocialista nemzetig” címmel. Az építők Rózsa Ferenc művelődési ’ házában rendezett előadáson részt vett Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára s jelen volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a forradalmi munkás-paraszt kormány több tagja, politikai és társadalmi életünk számos ismert képviselője. (MTI) Sasztri visszautasította Johnson meghívását Ottawa (MTI). A Kanadában tartózkodó Sasztri indiai miniszterelnök sajtóértekezleten közölte, hogy Johnson elnök meghívta, az ősz folyamán látogasson el Washingtonba, ő azonban a meghívást nem tudja elfogadni, mert az indiai parlament éppen ebben az időszakban fog ülésezni. Johnson — mint ismeretes — a tavasszal arra kérte az indiai miniszterelnököt, hogy halassza el júniusra tervezett washingtoni látogatását, mert az amerikai kongresszus a vietnami helyzettel lesz elfoglalva és neki magának is ezzel az üggyel kell foglalkoznia. Sasztri a sajtóértekezleten megállapította, hogy a vietnami konfliktusban érdekelt országok magatartása az elmúlt hónapokban „megmerevedett”. Hozzátette; hogy véleménye szerint a légkör kedvezőbbé válna a tárgyalások számára, ha az amerikaiak beszüntetnék Észak-Vietnam bombázását. Sikeres nemzetközi értekezletet csak akkor lehetne tartani, ha az ellenségeskedéseket beszüntetik, — mondotta. A Fehér Ház szóvivője sajnálatosnak minősítette, hogy az indiai miniszterelnök nem látogat az Egyesült Államokba. Sasztri Martin kanadai külügyminiszter kíséretében Ottawából Montreálba érkezett. a
