Tolna Megyei Népújság, 1965. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Í9S5, júnips 13.

TOLNA MEGYEI NEPtJSAG

9

A közvélemény

ÉS AZ ELFOGULTSÁG

A z embertelen régi életforma " terméke az a mondás, amely a létezés, az érvényesülés egyik kritériumát cinikusan úgy fogalmazta meg; szemesnek áll a világ, vaknak az alamizsna”. Nem az számított természetesen szemes embernek, aki munkával akart boldogulni, becsületes, tisztességes úton létezni, hanem az, aki a maga hasznára a lehető legnagyobb jártassággal, szinte művészi tökéllyel tudta kamatoztatni beosztását, aki nem riadt vissza attól, hogy előnyösen gyümölcsöz- tesse a másoknak meg nem adott lehetőségeket: üzleteljen és kihasználjon mindent, még a más ember tönkretétele árán is.

A közfelfogás ezt az emberfajtát a múltban is megvetette, de végső soron az „aki bírja, marja társadalomban”, szemesnek tenni annyit jelentett, mint ügyesnek, életrevalónak lenni. Elemi erejű felháborodás tehát nem kísérte és nem is kísérhette az ilyen fajta ügyeskedőket, már csak azért sem, mert a dolgozó tömegeknek nem volt joguk és felhatalmazásuk a felháborodásra. A jogot és a felhatalmazást azóta a mi rendszerünkben a dolgozók megkapták. A párt, a munkásfiatalom adta meg, s éppen ezért, ha lassan is, de szűkül a kör. Egyre kevesebb az élettere, a perspektívája annak, aki még mindig úgy él, hogy a szemesnek áll a világ elvet alkalmazza, JÓI tudjuk, hogy az olvasó e sorokat olvasva, arra gondol, nem kell a múltba nyúlná példáért, mert még napjainkban is előfordul a beosztások adta lehetőség kihasználása, az egyéni érdekek mesteri érvényesülése stb., stb. Az emberek véleményét ismerve, tudjuk, sokan időnként még azt a pesszimista állítást is megkockáztatják, hogy e téren most sem jobb a helyzet, mint volt a múltban E kérdések tehát különféle módon és igen élénken foglalkoztatják a dolgozókat. Nézzük ezek vetületeit közelebbről:

E lsősorban ott kezdenénk, “ hogy a minőségi és tartalmi fejlődést azért látni kell. A közvélemény bírálata ugyanis nem más, mint a közügyekkel való hasznos és tömegméretű törődés, ez pedig mindenképpen minőségi előrelépés.

A múltban a kőművest nem igen izgatta, hogy az építkezési vállalkozó mennyit lop el az anyagból. Ha azonban ugyanezt ma látja, akkor felháborodik. És ettől a felháborodástól már csak egy lépés, hogy meg is gátolja a lopást, a herdálást. Ki vitatja annak az igazságát, hogy napjainkban a régivel össze sem hasonlítható nyomás nehezedik a munkástársadalom részéről, nevezzük így, a „szemes emberekre”? S ez a nyomás ilyen minőségben szocialista közvélemény, mert ha nem lenne az, akkor érdektelenül, közömbösen figyelné az üzletelést, a hivatali hatalommal való hellyel-közzel előforduló visszaélést. A szocialista közvélemény nem ezt teszi. Ellenkezőleg, segíti a törvényesség érvényesülését. S ezen túlmenően, hallatlanul finom érzékkel képes megállapítani, hol a határ, és meddig mehet el egy ember. Itt a lakáskérdés. Nincs olyan hivatal, mely ebben az abszolút igazságot érvényesíteni tudja. Miért? Azért, mert ahol kétezer igény- jogosult van, ott a lakáselosztás azok számára mindig igazságtalan, akik nem esnek bele az igen gyér számú kiutalást kapók csoportjába. A közvélemény viszont kipécézi a szemes embereket, és elítéli azokat, akik tegnap még például siránkozó, panaszkodó lakásigénylők voltak, utána eladják a lakást, vagy nem becsülni, rongálják. Ha ezt látjuk, akkor nyugodtan elkönyvelhetjük, hogy a tudatváltozás következményeként, nincs messze az az idő, amikor ugyanúgy megbélyegzést von maga után többet merni a húsos fazékból, mint amennyi másnak jut, mint ahogy szégyen a lopás és társadalomellenes minden törvénybe ütköző vétség.

C ha már itt tartunk, ak- ^ kor arról is beszélni kell, ami ennek a kérdésnek a visszája: az általánosításokról, a túlzásokról, az elfogultságról. Sajnos, amennyire igazságos a közvélemény, gyakran annyira elfogult is. Ez elsősorban a jól értesülteknek tulajdonítható, akik a lehető legnagyobb nyugalommal feketítenek be embereket, minden alap és tárgyi bizonyíték nélkül. A tényéktől nem zavartatják maguköt, mert a tényeket nem is ismerik. És be kell vallani, ma még nem vagyunk elég következetesek a jól értesültek nyilvános leleplezésében. Pedig akár taggyűlésen, akár termelési vagy üzemi értekezleten, időnként erre is módot kellene találni, nem lehet annyival elintézni a dolgot, hogy bolond lyukból, bolond szél fúj, mert az igaztalan vádakat terjesztő fecsegök néha valósággal feldúlják hetekre, hónapokra egy-egy utca, munkahely, vagy község hangulatát.

Egyébként megfigyelhetjük: a „jól értesültek” a közvélemény mérgezői, rendszerint azok közül kerülnek ki, akiket alkalmatlanság, korrupció, ügyeskedés, vagy hivatali hatalommal való visszaélés miatt félre kellett állítani a közéletből. Ha valahol, hát itt is érvényes a mondás, hogy ne azt nézzük, mit mond valaki, azt is nézzük, hogy ki mondja. Persze az is igaz, hogy sok felelőtlen mendemondának lehetne elejét venni a gyorsabb tájékoztatással. De sokszor sajnos már mindenki beszél egy ügyről, persze ki-ki saját szája ize szerint, amikor végre sor kerül a hivatalos tájékoztatásra. Vannak erre megyei és vannak országos példák Is.

A z elfogultság másik eredője

” az irigység. Nem kell tagadni, hogy aki tehetségével, szór, gal mával, munkájával az átlag-; ból kiemelkedik és jobban boldogul, mint más, annak mindig vannak, és még hosszú ideig lesznek, irigyel. Elmaradhatatlan a sanda célozgatás, hogy igen, telik neki,

mert

....... S jönnek a különféle

v

alóságnak elkönyvelt feltételezések. S az irigykedők azok, akik rendszerint elsők lennének a munka temetésén, azok, akik a legjobban jeleskednek a vendéglátóipari tervek túlteljesítésében. Szóval sokféle áttétel érvényesül, ám ezekben a kérdésekben a józanság, a higgadtság, a dolgok sokoldalú és reális áttekintése, a leghasználhatóbb iránytű. A szélsőséges, egyoldalú megítélés, felesleges bosszúságot, vagy indokolatlan elkeseredést okoz.

ÉEfnElQQgEoa

Bárányhimlő

béri fogyasztás céljaira feldolgozásra. Fertőződhetik a hús feldolgozás köz- Kaptuk az alábbi sorokat: „Oh ben ls> amikor esetleg kórokozógazda vasiam a közelmúltban a hólyagos fertőzheti. Különösen veszélyesek lehimlőről írt nagyon érdekes cikküket, amelyet a z egészségügyi világnap alkalmából jelentettek meg Egy gyermekbetegség, a bárány- himlő, nagyon érdekelne. Ha lehetséges, szíveskedjék írná róla. Megkaphatja-e felnőtt Is? Tisztelettel: egy olvasó.**

hétnek a kolbászfélék és egyéb töltelékáruk, mert teljes tömegük fertőződhet, amellett ezeket főként nyersen fogyasztják. A húson kívül főleg a tej, vagy a tejjel készült élelmiszerek (krémek, cukrászsütemények) terjeszthetik a fertőzést, amelyekben a kórokozók jó táptalajra találnak és szaporodni tudnak. A kacsa tojás is okoz- A bárányhimlő (varicella), az enyhe hat fertőzést, lefolyású, fertőiö megbetegedéseink A sztofllokokkuszok által okozott közé tartozik. A betegség az egész fertőzések főként úgy jöhetnek létre, világon elterjedt. Kórokozója: vírus. hogy valamilyen gennyes folyamat- amely kis ellenálló képességgel bír, ban (körömágy-gyulladás, kelevény hamar elpusztul. Fertőzőforrás a be- atb>) 3zenvedő egyén fertőzi feldol- teg ember, nyálkahártyáinak és bőr- gozós közb€n az éleimiszert. A szal- elváltozásamak váladéka útján. A ntonellák által okozott ételmérgezések lappangási idő 2—3 hét. Általában megelőzése részben az éllategészség- minden előzmény nélkül jelennek ügy feladata, ^ a feldolgozásra ke- meg kis vízcsepphez hasonló hólya- rüld állatok állatorvosi ellenőrzéséből gocskák, amelyekből a ruhával fe- ^z élelemegészségügy feladata a?

dett testrészeken van a legtöbb, és élelmiszerek feldolgozása, elkészítése csak később jelennek meg az arcon ^ tárolása alkalmával a megfelelő és a végtagokon. A hólyagocskák feltételeket biztosítani és gondoskod- kezdetben savót, később gennyet tar- ni az élelemegészségtigyi rendszabá- talmaznak. Alakjuk köldökszerűen be- lyok betartásáról. Ételmérgezésben húzódik. Egy-két nap alatt a hólya- megbetegedett egyént, heveny tünetek gocska pörkösen beszárad, 3-10 nap ideJéref ^ kell liltani az ételek és múlva a pörk lehullik, és általában Ualok ke2eiéSétől. Hányadékát és ürü- heg nélkül gyógyul. Az első kiütése lékét fertőtleníteni kell. két a második, harmadik napon újabbak követik, rendszerint lázemelkedés kíséretében, ezért a bőrön különböző fejlődési stádiumban levő hólyagokat találhatunk. Ilyen hólya- gocskák találhatók a bőrön kívül a szálban, orrban, kötőhártyán, gégé- ben, hugycsőnyílásban, sőt végbélben két Lappangási .deje 18-24 óra, de , is. A bárányhimlő általában enyhe «""*1 hosszabb s leb«, és 10 napig lefolyású betegség, de a felnőtt kor- Anyással,

ban előforduló esetek súlyosabbak szoktak lenni. Az ilyen eseteket nemegyszer valóságos himlőnek nézik. A fertőzés leggyakrabban cseppinfekció Beszédzavar, száj- és torokszárazság útján terjed, de fertőzőképes a hó- nyelési nehézségek fejlődhetnek ki. lyagok tartalma is közvetlen érint- Az megzavarok közül jellemző a ket- kezésnél, apró bőrsérüléseken kérész- tŐ6lataJ « «*™izmok mozgásának tül - vagy frissen fertőzött tárgyak zavara- A betegség lefolyása igen só- közvetítésével. A fertőzőképesség idő- lyos- A halálozás 50 százalék körül

A botulizmus

Ae ételmérgezések közül ez a legsúlyosabb. A kórokozó toxinja (méreganyaga) okozza a súlyos tüneteáltalános gyengeséggel, fejfájással, szédüléssel kezdődik a betegség, majd j jellegzetes idegzavarok fejlődnek ki. |

tartama a hólyagocskák, illetőleg a

mozog, A fertőzés forrása a növénypörkök beszáródásáig tart, Ez a* idő eyö “ egy«* a a o*. A k6r‘

körülbelül egy hét. A betegség kiállá- °*OZb V*'*'?«?' kerti , bélből a es egész életre szóló Immunitást ta alba- A taIalbó1 időzöd,k az eleimiszer, különösen akkor, ha az nem tartalmaz elég koncentrációban sókat.

Seekulity Péter

Szekszárd-Felsőváros

v

Foto: Túri H.

(védettséget) nyújt. A legtöbb megbetegedés általában ősszel fordul elő A beteg gyermek ágyneműjét, zseb- savaka‘- va$y cukrol kendőjét ki kell főzni. A gyógyulás után nagytakarítást kell végezni. A betegtől távol kell tartani azokat a személyeket, akik a betegségen még át nem estek, korra való tekintet nélkül.

Zavarok a házaséletben

Ételmérgezésekről

Kaptuk az alábbi levelet: „Kedve« Négyszemközt! Legyen szíves az ételmérgezésről részletes ismertetést írni, mert a nyári nagy meleg az esetek nagy számát valószínűleg emelni fogja. Egy előfizető.”

E cikkünkben csak azokkal az étel- mérgezésekkel foglalkozunk, amelyeket az ételekbe került kórokozók, illetve azok mérgező anyagai (toxinok) okoznak. A szalmonellák és sztafilo- kokkuszok által okozott ételmérgezések lappangási ideje néhány órától általában egy napig terjed, ritkán ennél hosszabb lappangási idő is előfordulhat. A tünetek a könnyű hasmenéstől, a súlyos görcsökkel Járó, gyakori híg hasmenésig, a legkülönbözőbb formákban jelentkeznek, fejfájással, levertséggel, esetleg lázzal kísérve. A tünetek nagymértékben függnek az ételben elszaporodott kórokozók számától. A kórokozók » betegség idején a betegek székletéből többnyire kimutathatók. A klinikai tünetek elmúlása után ritkán találhatók meg 2—-3 hétnél tovább. A szalmonellák által okozott ételmérgezések fertőzőforrása a beteg, vagy fér- ban több hasonló témájú cikket írtőzön állat és annak termékei. Az tunk. Véleményünk szerint panaszá- éllatról leggyakrabban húsának fo- nak ideges, lelki okai vannak. Azt ta- gyasztása révén terjed a fertőzés az nácsoljuk, hogy feleségével együtt emberre. Ez annál inkább is előfon- mielőbb keresse fel kórházunk ideg- dulhat, mert az állatok szalmonellás gyógyász főorvosát, bizalmasan tárja fertőzöttsége nem jelenti egyben az fel problémáját, s önt rövidesen «állatok betegségét is, s így látszólag vissza fogja vezetni a régi, boldog egészséges állatok húsa kerülhet em- családi életbe.

„Mit tegyek?” jeligére válaszolunk: Egy hosszú, panaszos levélből idézzük a lényeget: „Kérelemmel fordulok önökhöz. Olyan bajban vagyok, amilyenben még nem | voltam. Harmincegy éves vagyok, \ nős, családos. Feleségem 29 éves. j Két hónapja csak, vita van közöttünk, pedig 12 évig nagyon jól megvoltunk egymással, a legnagyobb harmóniában. Nagyon szeretem a feleségemet, és tudom, hogy ő is szeret engem, de vannak dolgok a házasságon belül, amikor a férj nem tudja a felesége igényeit kielégíteni, pedig vidéken vagyok, egy héten egyszer járok haza, s nem szoktam foglalkozni senkivel. Nehéz munkát nem végzek. Betegnek nem érzem magam és soha nem is szenvedtem olyan betegségben, ami a nemi életemre valamilyen kihatással lenne. Kérem önöket, segítsenek nekem helyreállítani a régi, családi* vívódásmentes életet, hogy újra a régi szeretet költözzön családi hajlékunkba. Csupán azért mertem az önök segítségét kérni, mert el szoktam olvasni minden Négyszemközt az orvossal című cikket és láttam, hogy akin lehet, segítenek. Én is ezt a segítséget várom önöktől, és minél hamarabbi válaszukat. Egy aggódó férj.

Kedves „Mit tegyek?” A közelmúlt-