Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

4

’ TOLNA MEGYEI VEPOJSAG

1965. május 15.

Több mint egymillió-kétszázezer forint értékű társadalmi munka

Épülnek, szépülnek a

A paksi járásban is évről évre gyarapodnak a községek. Uj és új létesítmények könnyítik meg a lakosság életét, munkáját. Ezt a felfelé ívelő folyamatot gyorsítoTTa meg a községíejlesztési alap létrehozása. Ezt segíti tovább a lakosok további áldozatvállalása, helységük fejlesztéséért, a társadalmi munka.

És még egy a fejlődést gyorsító tényezők közül: a helyi, házilagos építőbrigádok munkája. Erről Mészáros József, a járási tanács pénzügyi főelőadója azt mondja: A brigádok munkája

szorosan kapcsolódik a lakosság társadalmi összefogásához. így sokkal olcsóbb az építkezés. A tanács csak az anyagot és a szakmunkát biztosítja, s a segédmunkákat a lakosság adja hozzá. Ez a módszer nemcsak olcsóbbá teszi az építést, hanem biztosítja az anyagokkal való takarékos gazdálkodást, de a munkák minőségének közvetlen ellenőrzését is.

Néhány példát is mond a fent említettekre. A házilagos építő- brigád és a lakosság jó együttműködése Bölcskén azt eredményezte, hogy a 40 férőhelyes bölcsődét a központilag tervezett 2 millió forint helyett mindössze 750 ezerből építették fel.

Az ilyen kapcsolat legjobb Du- naszentgyörgyön. Éppen ezért a járási községfejlesztési állandóbizottság legutóbbi ülését itt tartotta. Tanulmányozták az itteni módszereket. Egy szakmunkás, a lakosság segítségével napi 70—80 négyzetméter járdát készít itt. S a 90—100 forintos négyzetméterenkénti ár helyett mindössze 30 forintra csökken az előállítási költség.

Az ámandóbizöttság ezért ha-:

i paksi járás községei

tározatot hozott, hogy a duna- szentgyörgyi módszert rögzítik és javasolják a végrehajtó bizottságnak, terjesszék el az egész járásban.

Ezután belenéztünk a községek terveibe is. A községek a fejlesztési alapot arra költik ami éppen a legjbbban hiányzik. S van mit behozni. Egyik helyen rendes utakat kell építeni, másutt járdákat, bővítik a villanyhálózatot, kulturális, egészségügyi és szociális létesítményeket hoznak létre.

Bölcskén 5 ezer négyzetméter útra és 2 ezer négyzetméter járdára ebben az évben majd 700 ezer forintot fordítanak. Ebből 300 ezer forint készpénz, 109 ezer forint értékű a társadalmi munka és 200 ezer forintnyi a helyi anyag.

Dunaföldváron, a járdaépítés mellett, közvilágításra 60 ezer forintot költenek s a lakosság mintegy 80 ezer forint értékű társadalmi munkával járul ehhez hozzá. Nem sokára kész lesz az óvoda, amely 338 ezer forintos költséggel épül.

Kajdacson, Bölcskén jövőre vízmüvet akarnak építeni, most a tervezési munkákat fizetik ki. Németkéren az 1966-ban épülő művelődési ház tervére költenek. Majdnem minden községben társadalmi munkában parkosítanak, csinosítják, szépítik a környezetet. Ebben igen komoly szerepet vállaltak a szülői munkaközösségek is.

Gyors számolást csináltunk végezetül s kiderült, hogy a járás lakosai hozzávetőlegesen több mint 1 millió 200 ezer forint értékű társadalmi munkával járul- I nak hozzá a községfejlesztési fel- ! adatok végrehajtásához.

A faddi könyvtárban

Évente 30 ezer forintot vásárol- május 7-iff már 474 olvasóhat el a könyvesboltokban Schöck jegyet állított ki. A múlt év- Cyuláne. A polcok keményen áll-' ben ebben az időpontban 419

' olvasója volt.

— Kik a könyvtár tagjai?

jók a rajtuk elhelyezett könyvek súlyát. Megtelnek a szekrények öblei, kicsinek bizonyul az egy éve könyvtárnak berendezett szoba. Kevésnek, a 37 ezer forintért vásárolt, a megyei könyvtártól kapott berendezés. A faddi könyv tárban közel hétezer kötet könyv van. Nagy a választék, kiki meglelheti itt a kedvére való olvasmányt.

Schöck Cyuláné ötödik éve kezeli a könyvtárat: kölcsönöz, katalógust vezet, könyveket rendel, vásárol, statisztikákat készít, harmadik esztendeje teljes műszakban.

— Azóta? — és előkerülnek a lepedőnyi nagyságú, mákszemnyi számokkal teleírt lapok. — 1960- ban csupán 2352 kötet könyvből válogathatott a község 300 olvasója. A múlt év végén 889 könyvtári tagom volt és 19 376 kötet könyvet kölcsönöztek az év folyamán, — sorolja a közbeeső számadatokat is, amelyek szép, egyenletes, biztos emelkedésről tanúskodnak.

— Az idei eredmény is jobb, mini a múlt év hasonló időszakában volt. Pedig... — A pedig, a különböző okok miatti zárva

— Előnyben a fiatalság! Az olvasók 51 százaléka 14 éven aluli gyerek. A többiek között is soka középiskolás, az értelmiségi, a munkásember, összesen. 62 termelőszövetkezeti tagom van.

Naponta átlagban 30 ember fordul meg a könyvtárban, s hetven kötet cserél a kölcsönzési időre gazdát. Az idősebb korosztály továbbra is Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán műveit keresi. A legidősebbek szívesen forgatják az Andersen- meséket, Verne Gyula műveit és Cooper köteteit is. A fiatalokra ügyelni kell. Kíváncsiságuk, érdeklődésük túlnyújtózkodik már az ifjúsági könyvek határán. A serdülő korúaknái pedig az első helyet a ma élő magyar írók foglalják el. A múlt év utolsó negyedében készített statisztika is erről vall. A legtöbbet a mai magyar írók műveit forgatta a kölcsönző közönség. Aztán jön a klasszikus és a régi magyar irodalom, utána meg a klasszikus világirodalom.

— A fiatal korosztály már az olvasáshoz szokott. Nekik élet- szükségletük az olvasottság, a tájékozottság, a művelődés. Szívetartást jelenti. Hat hétig volt az i jönnek ide, s szép, bár nehéz ajtón a tábla: zárva. És mégis! feladat irányítani ízlésüket.

HIRDESSEN

a TOLNA MEGYEI

KIAUS SCHECt

15.

Dr. Kanter vérbíró nyugdíjaztatásáig főbíró volt Karlsruheben, a szövetségi alkotmánybíróságon és különleges „érdemeket” szerzett Németország Kommunista Pártjának üldözésében. Dr. Leutz beperelte a bonni pénzügyminisztériumot azzal az indokkal, hogy jelenleg 1750 márkás nyugdíja „nincs arányban” szolgálataival,

*

A Brandenburg/Havel-Görden-i börtön komor helyiségben 1945- ben megállás nélkül működött a nyaktiló. Volt nap, amikor 40 kivégzést hajtottak végre.

A megkötözött áldozatot meztelen felsőtesttel vezették a helyiségbe. Az államügyész a cilindert és kesztyűt viselő hóhérhoz fordult: „hóhér, végezze kötelességét!”. A hóhér ekkor erőteljes mozdulattal rántotta széjjel a fekete függönyt, amely mögött látható vált a vesztőhely. Az elítéltet a következő pillanatban a vérpadra dobták, s a bárd lesújtott.

Dr. Eisert, mint „végrehajtási megbízott”, röviddel a háború befejezése előtt még a kivégzőhelye- ken teljesített szolgálatot. Több mint ezer ítéletvégrehajtást ellenőrzött. Ma törvényszéki igazgató Würzburgban.

A háború befejezése után Reich- hard hóhér müncheni luxusvillájában megírta „visszaemlékezéseit”. A Quick című képes folyóirat elég szemérmetlen volt ahhoz, hogy 45 000 márkáért megvásárolja tőle és leközölje.

*

Március közepén egyre tarthatatlanabbá vált a fasiszta vezető klikk helyzete. A frontokon összeomlott az ellenállás. A katonák csapatostól adták meg magukat a szovjet és az amerikai egységeknek; sokan szöktek meg és bujkáltak idegen lakásokban, pincékben, romok között és az erdőkben. A katonai bíróságok januárban még 670 szökevényt, 877 bom- lasztót és 938 olyan személyt ítéltek el, ■ akik megtagadták az''engedelmességet.

Márciusban azonban már nem volt többé biztosítva a katonai bíróságok gépezetének működése.

Hitler, Bormann és Keitel ezért új rendelkezéseket hozott a „lógó- sok” és a „dezertőrök” ellen. Keitel még február 5-én parancsot írt alá, amelynek értelmében a hazaárulók rokonait is felelősségre kell vonni. Thierack igazságügyminiszter február 15-én rendelkezést adott ki a rögtönítélő bíróságok felállításáról. Kegyelemre senki sem számíthatott. Aki a kezükre került, azonnal kivégezték;

Nehéz lenne itt felsorolni a sok gaztettet, amit a fasiszták elkövettek, a nyugatnémet bíróságok mégis csak ritkán indítanak eljárást az effajta banditák ellen.

E napok egyik legdühödtebb vérebe Kurt Obstfelder, a tábori csendőrség egyik parancsnoka volt. Háborús bűneiért a Szovjetunióban 15 évre ítélték; ma Hannover rendőrfőnöke.

Hasonló karriert csinált gyilkostársa, Oswald Espey is. Először a düsseldorfi II. SS-rendőrbírósá- gon teljesített szolgálatot, azután pedig Heydrich beosztottja volt a birodalmi biztonsági főhivatalban, végül pedig mint csendőrparancsnokot Lettországba helyezték, hogy harcoljon a „bandák” ellen. Gátlástalanul tombolt a lett lakosság között. Most már évek óta az alsó-szászországi tartományi rendőriskola vezetője.

Szinte elképzelhetetlen, hogy miilyen bűnöket követtek él a fasiszták a koncentrációs táborokban, különösen a kiürítések során, a háború utolsó heteiben. A büntetlenül maradt gyilkosságok listája végtelen.

Nyugat-Németországban 1188 név szerint ismert vérbírót hagytak futni. Szabadlábon van Ernst Thälmann gyilkosa, Otto, aki Gel- dernben lakik. Az SS vadállatok és koncentrációs táborok őr- személyzetének tagjai a legnagyobb megbecsülésben élnek „odaát”, az IG-Farben igazgatói, akik a koncentrációs táborokban saját gyárakat tartottak fenn és a legyengült, munkaképtelenné vált foglyokat a gázkamrákba küldték,

most újabb milliárdokat halmoznak fel.

Az utolsó erőt is kipréselték a koncentrációs táborok áldozataiból, s a hálás cég ezért „tiszteletbeli nyugdíjat” fizet nekik. Carl Krauch évi 300 000, Georg von Schnitzler pedig 120 000 márkát kap. Szabadon és háborítatlanul élnek még sokan, akik íróasztaluk mellől irányították a gyilkosságokat, mint például Globke és Vialon.

És a bonni kormány ezeket a bűnöket szerette volna 1965. május 8-tól elévültnek minősíteni. Az egész világ tiltakozott ez ellen.

AZ AMOKFUTÓK

A Posen melletti (ma Poznan — a ford.) kísérleti állomáson egymás után pusztulnak el a betegek Blome professzor keze alatt; A halál oka: pestis. Blome, a nácik helyettes „birodalmi egészségügyi vezetője” rendkívül elégedett az eredménnyel és így tájékoztatja a jelenlévő dr. Walter P. Schreiber professzor, náci tábornokot, (ma az amerikai légierők tanácsadója Texasban), a Katonaorvosi Akadémia munkatársát: „Kísérleti alanyaimért

egyáltalán nem kár; Valameny- nyien szlávok, alacsonyabb rendű faj képviselői. Rövidesen egész orosz ezredek kapják majd meg a pestist. A lényeg, hogy sikerüljön elég baktériumot tenyészteni; Az eredmény azonnal eldöntené a háborút”i

Schreiber orvostábomok, megkérdezte, hogy Blome miért foglalkozik ilyen rettenetes dolgokkal. A válasz így hangzott: „A közvetlen megbízást a birodalmi marsalltól kaptam, néhány nappal azután, hogy dr. Goebbels a totális háborút meghirdette”. Blome arról is tájékoztatta Schreibert, hogy. nemcsak pestiskultúrákat, hanem a papagájkor, a tüdőrák és a kolera kórokozóit is tenyészti. Az edzett náci tábornoknak végigfutott a hideg a hátán és sietve búcsúzott.

(Folytatjuk!)

Színek és hajósok

A tolnai hajósok emlékezetét képeskönyvhöz is hasonlíthatnánk. A színek benne néha láng- vörösek, néha hamuszürkék. Most zöld kertek között élnek, a kék vizeket átengedték fiaiknak. Kilencvenöt nyugdíjas hajós emlékei közül próbáljunk kiválogatni néhányat, ezzel a furcsa módszerrel, színek szerint.

Füst színű

Ilyen volt az aknarobbanás, amely Orsovában elnyelte Bauer Józsefék hajóját.

— Benne volt a gyermekágy, az edényeink, a dunnák! — emlékezik izgatottan a feleség.

Hófehér gyermekágy, és hamuszínű bombatölcsér. Barna vonattetők, felszakított földek, amerre a vonat vitte őket. Sötétfekete éjszakák az orsovai erdőben, amikor még a hajó épen maradásában reménykedtek. Szirénahang: Riadó! Futás az erdőbe, lapulni és hallgatni a szörnyű robbanásokat. Hajnalra csend lett, megszűnt a repülőzúgás. Csak a 17 hónapos gyerek reszketett még.

— Egész éjjel csak mellettem tudott nyugodni — néz simoga- tóan asszonylányára az édesanya.

Az védőn magához szorítja nagyobbik kislányát. A kicsi m-c- tkója piros, a mama blúza vidám tarka. Bauer József haja már őszül, de a tízhónapos unoka szeme élénkbamán csillog;

Hollótuskék

Klem Bálint karján horog és kormánykerék. Kékkel. Tizennyolc éves volt, amikor tetovál- tatta. A rajz mellett nevének kezdőbetűi, alatta születésének évszáma: 1892.

— Ugye ez a karcolás csak fiatalkori meggondolatlanság emléke?

— Miért? Jó volt ez. Berajzolták a hajósikönyvembe is. Különleges ismertetőjel arra az esetre, ha vízbefulladnék.

Dohánybarna a szivar, melynek füstje betölti a szobát. Halvány, fakó. Ez pedig az otthon viselt ing színe, idézi a hajóséveket, amikor a nap szíttá ilyenre.

A belső szobában félhomály, a heverőkön tarka párnák, a tálalószekrény zsúfoltan csecsebecsékkel. Gyümölcskosárban gipsz és viaszalmák. Sok kép a falon, az egyik feketekeretű. Lágyvonású, szépszemű asszony a sárgult felvételen.

— Az első feleségem! — Emeli le a falról a képet az öreg hajós. Inge szegélyével, gyengéden lesímítja róla a port. Sokáig nézi, fehér haja most szánni valóan ösz- szetapadtnak látszik.

— Jó asszony a második is.

Most is dolgozik, ebben az esőben.

Nyugdíjas volta, tehetetlenségének tudata, váratlan fájdalommal rántja össze arcát;

A könnycsepp, amely az öreg szeih sarkából előbújik, vízszínű.

Szalmaszőke

A tizenötéves kislány haja ilyen; az idős hajós legkisebb gyermekéé. Élénk, csupamosoly. Édesapja arca derűs, Piánk -Antalé; Most ő a nyugdíjas hajósok szak- szervezetének elnöke.

Nyílik az orgona az udvaron, a lakásban ragyogó tisztaság.

A kék hajóssapka egy mozdulattal a homlokra csúszik.

— Még klubhelyiségünk sincs, ennyi embernek. Vasárnap délelőttönként az építők klubjában jövünk össze, de hétköznap mit csináljunk? Két évvel ezelőtt kölcsönkérték a helyiségünket, amíg a kultúrotthon épül. Azóta elkészült már, de a mi régi klubunk renoválás nélkül használhatatlan. Pénz pedig nincs a rendbehozására, mert az iskola tatarozása előbbrevaló.

Sóhajt, szeme töprengően ösz- szehúzódik, mert az érv meggyőző, de nem válasz a jogos kívánságra.

A klubban a játék izgalma feledtetné a lángszínt, a hamuszürkét és a vízszínű könnyet.

Moldován Ibolya