Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

1965. májas 13. TOLNA MEGYEI NÉPCJSAG 7 LAKATOS ERNŐ EGYIPTOMI ÚTINAPLÓJA Fáraók és piramisok Csaknem teljes feledésbe me­rült már az ókori Egyiptom cso­dálatos kultúrája, amikor az 1798—99-es francia hadjárat ide­jén Bonaparte, a későbbi Napo­leon császár egyik tisztje a höm­pölygő nagy folyam, a Nílus part­ján hármas feliratú kőtáblára lelt. A titokzatos tábla szövegét hieroglifákkal, óegyiptomi démo­tikus írással és görögül vésték a kőbe. így került a múlt század emberének kezébe egy letűnt év­ezredeket őrző kapu kulcsa... A kulcs segítségével azután fel­tárult a csodálatos múlt, meg­fejtették a hieroglifákat, felfed­ték a királysírokat, a fáraók gaz­dag temetkezési helyeit, melyek a múmiákon kívül az akkori élet valamennyi részére vonatkozó hihetetlenül gazdag leletanyagot falaik közt rejtettek. A sírok fel­tárása után a modem tudomány olyan bőséges anyaggal és tény­nyel rendelkezett — a mintegy harminc egyiptomi uralkodódi­nasztia szinte minden korszaká­ról, —; hogy világosan élénk tá­rult az egyes fáraók uralkodása idején szokásos divat, az akkori művészet, irodalom, földművelés, kézművesség, az élet legkülönbö­zőbb jellemzői, az uralkodók, a nép élete. Kairó legnagyobb múzeumában •— ahol a felbecsülhetetlen érté­keket egy-egy teremben több rendőr is őrzi — Ahmed Szoli­mán. kairói barátom kalauzolt, igazán nagy szakértelemmel, Az Egyiptomi Múzeum híres Tu tanikámen-fey ű j töménye csak­nem kétezer tárgyait tartalmaz. Ha csupán felületesen tekinti meg a látogató, legalább egy napjába kerül. Türelem és idő kell a sok mű­emlék alapos megvizsgálásához, •— magyaráz a gazda otthonossá­gával Ahmed Szolimán — hiszen nemcsak Tutankámen fiáraó tábori asztalát, kedvenc sakkját, vagy 110 kiló színaranyból készült szarkofágját láthatjuk itt, de megérint bennünket annak a kor­nak a levegője is, ahol ezeket a tárgyakat, egy ősi kultúra kifi­nomult ízlésének, művészi látás­módjának kifejezőit megalkották, s ezért talán különösen megér­demlik a rájuk fordított időt és figyelmet A múzeum termeit járva el­határoztuk. hogy estére megláto­gatjuk az ókori Egyiptom emlék­mű-óriásokba foglalt monumen­tális maradványait. Ugyanezen a napon a sejtelmes gizai éjszaka végtelen színházában ültünk, a tiszta, örökké felhőtlen, csillagos ég alatt, ott, ahol élesen elválik a városszéli zöld a végtelen porzó homoktengertől, a sivatagtól. Nemrégen öt évezredet megért kőszínészeket szerződtettek Kai­róba, a fény és árny naponta megismétlődő lenyűgöző történel­mi játékához. A háttér Keopsz, Kefren, Mükei-inosz piramisa, sok tízezernyi rabszolga 2—3 évtize­des kezemunkájártak, az ember gigászi erejének tanúja és dicső­sége. őrzői elnémultak. Visszaindulunk a városba. És tovább kavarog­nak bennünk a kimondatlan gon­dolatok. Miféle emberek tervez­ték, milyen organizmus szállítot­ta ide ezer kilométerről, Asszuán­ból. Etiópia és Arábia kőbányái­ból ezt a hárommillió darab óriá­si kőtömböt? Milyen gigászi erő rakta az egyméteres kockaköve­ket másfél száz méter magasba? — Az ember, amióta ember, alkot, épít s nagy tettekre képes — törte meg a csendet a város felé robogó gépkocsiban Ahmed Szolimán, akivel együtt hallgattuk végig a mesélő történelmet. — Tudom, mire gondol. Akik ezeket az építészeti csodákat megalkot­ták, rendkívül műveltek. Keops piramisa időszámításunk előtt 2690-ben készült. Eredetileg 160 méter magas volt, de az idő vas­foga azóta tíz méterrel alacso­nyabbra marta. Két kisebb tár­sa, Kefren 148, Mükerinosz 72 méteres néma óriás a vad siva­tag szélén. A piramisok építése egykor milliókat érintő óriási erőfeszítés volt. Negyedévenként százezer rabszolgát tereltek össze a fáraó korbácsosai az építkezé­sekhez. r— Képes-e ilyenre századunk embere? Erre én mindig egy szó­val válaszolók: igen! Az ember minden korbari nagy dolgokra képes. Hä mór a mi földünkön jár; győződjön meg erről. Néz­ze még a XX. század épülő új priamisát, a Sadd El Aalit, az épülő Asszuáni óriásgátat. Az a mostani generáció életműve. A duzzasztógátba falazott kő ele­gendő lenne 16 Keops piramis- ’m - ' Fa- és vasipari gépeket vásárol és május 17-én hétfőn becslési napot tart Szekszár- don a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi V. pécsi ki- rendeltsége, Pécs, Bajcsy Zs. u. 10. Tel.: 29—04. írásbeli bejelentéseket kérjük a Ma­gyar Hirdető szekszárdi cí- mére, (105) Felébred a múlt, az ezeregy éjszaka. Tompán dübörögnek a dobok, ötven évszázad távlatából hallatszik a csatazaj, majd a győzelmi induló, s a nappal mél- tóságos néma szfinx, a Kefren fáraó arcvonásait őrző Abu el Hol, a „Halál Atyja”, mesélni kezd a játszadozó fényben: Naponta látom felkelni Ré- Harahtit, a napistent. Az ősi Ní­lus partjáról neikem küldi első üdvözletét, nekem, öt évezred tanújának. Az egyes népek kul­túrái: szigetek a tengerben, s ez, amelyet itt Gizában ötven évszá­zada őrzök, valamennyi közül a legrégibb. Az óriásszobrok lábai­nál minden olyan parányi, alig tűnik nagyobbnak a hangyánál. De a fáraók hatalmas sírjait az ember építette fel. A piramisok túlélték a történelmet, nagysá­guk győzött a tovaszáguldó idő felett... A sivatag felől szél fúj,_ éles homokot kerget. Későre jár,' mire a fény és árny játéka véget ér. A történelem tanúi, s titkainak felépítéséhez. Az is az emberi el­me, alkotóképesség, hősiesség szimbóluma. A mi korunké... S lesz olyan maradandó, mint a fáraók piramisai — mutatott a három égre néző gúla felé Ahmed Szolimán. (Folytatjuk) Bármilyen méretű használt hullámpalás, vagy egyéb te- tőzetű, fém-, vagy betonvár zas, féltetős tárolószint vásárolunk Bécsi " Faipari Ktsz. Pécs. te­lefon: 12—27, (113) Elkészült a szekszárdi ifjúsági park programtervezete Szekszárd egyik legszebb része a város keleti részén elterülő Csörge-tó és környéke. A nyári idényben sokan keresik fel, hogy árnyat adó fái alatt, kellemes, hűs vízében felüdüljenek munka után. A szekszárdi fiataloknak különösen vasárnaponként ked­venc kirándulóhelye a Csörge-tó. Már az elmúlt évben gyakran fel­vetődött, hogy a város ifjúságá­nak egy parkot kellene létesíteni, ahol megfelelően szórakozhatna, pihenhetne. Azóta már elkészült az ifjúsági park programtervezete is, amelyet a városi tanács végrehajtó bizott­sága megtárgyalt és elfogadott. A programtervezet szerint a Csörge-tón egy 1000—1500 fd befogadására alkalmas strand kiépitését javasolják. A tervezet szerint fürdőnek a te­rület déli oldalát szemelték ki, ahol megfelelő létesítmények épül­nek majd: öltözők, pénztár, iro­da, orvosi szoba, mellékhelyisé­gek, raktár és büfé. A homokos vízparton, napozókat, gyermek- játszókat, labdázóhelyeket és zu­hanyozót létesítenek. A későbbiekben hat teniszpálya építésére kerül sor és a tervek szerint egy röplabda-, egy kézi­labda- és egy kosárlabdapálya lé­tesítése Is szerepel a programban. A sportlétesítményekhez kapcso­lódó szükséges épületek, öltözők, mosdók, klubszoba és mellék- helyiségek tervezéséről sem feled­keztek meg. A szekszárdi __ifjúsági park t ávlati tervében pedig a te­remsportok befogadására al­kalmas, fedett tornacsarnok építését tűzték ki célul. A sportkombináttal ellátott if­júsági parkban szórakozó fiatalok számára feltétlen szükséges a megfelelő vendéglátó egységek kialakítása is. A programtervezet javasolja: a vendéglátó éttermet úgy oldják meg, hogy a park és a strand felől is megközelíthető legyen. A tó partján épül az cszpresz- szó, valamint a cukrászda, a strandtól függetlenül, meg­felelő tánchellyel. Ugyancsak a parkban építik fel az autó­busz-várakozóhelyet, a gond­nokságot, az orvosi szobát, a kölcsönkönyvtárat, az újság- és trafikárusító helyeket. A szükséges zöldterület kialakí­tására külön részletességgel nem tér ki a program, mivel a parko­sítási feladatot a hagyományos módon kívánják megoldani. Az ifjúsági park építését még ebben az évben megkezdik, a fásítási programmal. A város ifjúságának komoly társadalmi munkát kell vállalni a cél érdekében. A meg­felelő zöldövezet kialakítása nagy feladatot jelent, mert csak ennek elkészülte után látnak a külön­böző létesítmények építéséhez. Az első ütemben elkészül a strand, az étterem, a vendéglő és néhány sportpálya, míg a második ütem­ben az eszpresszó, a cukrászda, a camping és a 100 férőhelyes út- törőtábor építését kezdik meg. Női szemmel: Lue ástam Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, vállalatok FIGYELEM! Ha felmegy a , Vállalatunk az alább fel­sorolt típusú vasvázas szer­kezetek azonnali szállítását ne felejtse magával vinni vállalja: hibás óráját, amelyet a vásár ideje alatt soron kívül, eredeti VIII. 6—1 A: típ. 24x12x3 alkatrészekkel megjavít az m-es, VIII. 6—2 B. típ. 24x12x3,80 órások sssövetkesete VIII. 6—3 C. típ. 24x12x4,50 Keleti pályaudvarnál: VIII. Rákóczi út 59. m-es. Nyugati pályaudvarnál: VI. Lenin krt. 99. (Béke-szálló mellett). AGROKER Vállalat, Szekszárd. Déli pályaudvarnál, XII. Magyar Jakobinusok tere 7, (110) 1--------=--­Az egész úgy kez­dődött, hogy a hú­gom meg a barátnő­je kis cetlikre férfi neveket írtak. Éppen tizenhármat. Lucáz- tak. Nevetve, mind na­gyobb hévvel magya­ráztam, hogy a „Lu- cázás” kispolgári csö- kevény, babonás hie- delmű embereknek és ostoba kislányok­nak találták ki. ök értelmesen bólogat­tak és írták tovább a Lucát. — Hát itt vagyok én! Soha életemben nem lucáztam, s nem is fogok! Egy óra múlva randevúm volt Laci­val. Laci igazán ren­des fiú! Hajlandó len­nék hozzámenni fele­ségül. De vajon Ol? Lucázás... Meg­próbálom én is! Tehát: Laci, az esetben, ha mégsem venne el, vénlány, azonkívül írtam még Tibit, Karcsit, Sanyit, Ferit és Jóskát. Ed­dig könnyen ment! De most! Ismertem még Gábort, de az a főnököm és nős em­ber, mégsem akarha­tom. hogy elváljon a feleségétől. Végül a többi név személyte­lenül került a papír­ra: Tamás, Iván, István, Szigfrid, Káz- mér, Jean Marias, hátha eljön értem Franciaországból. Bevallom, Lacinak drukkoltam. Óvatosan húztam ki az első nevet a gyufásdobozból. Igaz, hogy nem szabad, de nem tudtam ellenáll­ni a kísértésnek. Meg­néztem. Tamás esett ki. Ez nem baj! Másnap erősebb voltam! Nem néztem meg amit kidobtam, hanem picit később a többi tizenegyet,' ami benn maradt. Aztán elfelejtettem eldobni a cédulákat több nap egymásután, mert Lacival volt randevúm, * regge­lente tovább tartott az öltözködésem. Se­baj! Egyszerre egész brigád esett kL Bevallom a vén- lánycetli izgatott a legjobban. Ez még mindig bent volt. Roppant kellemetlen, hisz a sajtó beszámolt róla. hogy több a nő, mint a férfi. Végül még pártában mara­dok! Mikor már csak öt cédula volt hátra, megfogadtam, hogy azt már igazán nem nézem meg. Laci még bent volt. Megjelöl­tem piros pöttyel. Ma reggel dobogó szívvel és remegő kézzel vettem kezem­be az eljövendő sor­som magábazáró do­bozkát. Laci megvolt! Én egy jellem va­gyok! Becsületesen, a játékszabályok betar­tásával akartam éle­tem további alakulá­sáról pontos és meg­bízható információt szerezni. Behunytam a sze­mem, s húztam. Még mindig csukott szem­mel a tűzbe dobtam az egyik papírszele­tet. Aztán félrehúz­tam a teámat, mert lassan ihatatlanná forrja magát! Még egy percig mozdulatlanul áll­tam. Magam előtt láttam Lacit frakk­ban, menyasszonyi csokorral a kezében. Kibontottam a sor­som, Szigfrid! Egy pillanat alatt a hideg veríték ült ki halántékomon. Oh Laci, hogy tehet­ted ezt velem! Oda a boldogságom! Na­gyon kezdtem saj­nálni magamat. Útközben eszembe jutott, hogy ez tulaj­donképpen nem érvé­nyes ... Hisz már az elején megmondtam: babonaság az egész. Ettől jó kedvem lett! Aztán az üzemben kértem Marci bácsi­tól egy kis ólmot, gondoltam Szilvesz­ter éjjelén avval még szerencsét próbálok! MÉRY ÉVA Apróhirdetések-. Sötétkék orkánkabátomat elcserélték a közgazdasági technikum május 8-1 bálján. Kérjük a technikumba kicse­rélés végett visszahozni. (118) „DROHOKA” biztos hatású tyúk­szemirtó-tapaszt 3.60-ért küldi utasítás­ai Horváth-drogérla, Szombathely. (S8> Hídépítő Vállalat szekszárdi építés­vezetőségnek keres raktározás céljára megjelelő raktárhelyiséget. Cím: Híd­építő Vállalat^ Szekszárd, Bogyiszlói u. L <U4) Szedresen, Petőfi Tsz-nél nagy tétel­ben takarmányrépa eladó. (100) Szekszárdi Városgazdálkodási Vál­lalat hajtókát, rakodómunkásokat vesz fel. Jelentkezés: Szekszárd, Rákóczi U. %. (116)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents