Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

19ű5. május 12, TOLNA MEGTEI NÉPCJSÁG A türelmetlenség nem segít A téten a televízió úgy mu- akkor továbbra is megmaradt a helyből tovább a falu a mai kö- tatta be egy rövidre község szépítésének lehetősége. rülmények között. Nehéz például szabott hírképben Gyulajt, mint elképzelni, hogy azért, mert a •'.melyik a maga sajátosan bezárt Ucm !phf>t elvitatni a gyula- helyi művelődési otthon rosszabb, világában kapaszkodik előre, akár ****'- i**IIL,t azt az ai_ mint a kurdi, nem lehet megta­lítását, amelyik a mostani mű- Iáim a módját a kulturális ten- velődési otthonról mond nem ép- nivalók végzésének. A szép, kel- pen jó véleményt. A türelmetlen- iemes otthon jó egy községben, ség és a községi tanács el-'de nem a legfontosabb. Második marasztalása azonban még- sorba kerül amellett a munka is indokolatlan. Ezzel senki sem mellett, amelyik _ a népművelés segít senkin és semmin, csak a szervezése, irányítása és végzése probléma bonyolódik, s készül a körül adódik. S a türelmetlen­kisebb bajból nagyobb gond. In- ségnek inkább ezen a területen kább arra kell most újfent a le- kell érvényesülni addig is, amíg hetőséget és az alkalmakat is az építkezés tervei megvalósulnak, megkeresni, hogyan haladhat egy Szolnoki István a sárbamélyedt szekér. S a tele­vízió nem tévedett: itt minden saját erőből történik, ahogy ezt a mostani szóhasználat szerint mondani szokás. A néhány kilo­méterre fekvő Kurdon szaporáb­bak a lépések: ott minden évben találkozhat az ember valami új­jal. Gyulajon azonban alig. Fő­ként akkor látszik ez szembe­tűnően, ha a falu kulturális éle­tét elemezgeti az ember, s arra próbál választ kapni: hoztak-e valamit a bőtermő esztendők Gyulajon, s erősödött-e a község művelődési élete? Amikor ezt kérdeztük Gulyás Jánosnétól, a helyi tanács társadalmi elnökhe­lyettesétől, bizony nem sok biz­tatót tudott mondani. Inkább csak olyasmiket emlegetett, hogy a lehetőségek Gyulajon lényege­sen gyengébbek, mint a dombó­vári járás községeiben általában. 6 amit igen csak sajnálkozva sorolt az még mindig a műve­lődési otthon volt. Két éve, amikor a Mi segítene Gyulajon? című cikkben próbál­tunk választ keresni a falu kul­turális gondjaira igen sok és szép szándékkal találkoztunk. Úgy fes­tett a dolog, hogy az elkövetkező egy-két esztendőben megoldódik a probléma: felépül az új műve­lődési otthon, s felváltja a régit, amit nem tudni milyen meggon­dolásból községszerte „kultúris- tállónak” neveztek. Az elnevezés persze túlzás, annyi azonban bi­zonyos, hogy a feltételek való­ban szegényesek még akkor is, ha a megyei moziüzemi vállalat nem kevés anyagi erőfeszítés árán már próbált változtatni legalább a helyi mozi korábbi állapotán. Érdekesen vélekednek a &­luban többen. Ezeket összegezve körülbelül ezt lehetne mondani: a tanács évek­kel ezelőtt megígérte a művelő­dési otthont. „Megcsinálták a nagy felhajtást”, vagyis rendez­ték a községfejlesztési hozzájáru­lást, szervezték a társadalmi munkát, tartalékolták a pénzt — s még ma sincs semmi eredmé­nye; Bizonyos értelemben jogo­sak a felvetések, az a türelmet­lenség azonban ami mögöttük húzódik értetlenségről tanúsko­dik. Mert miről is van szó Gyu­lai esetében? Leginkább úgy fo­galmazhatnánk meg ezt a dol­got. hogy nem a tanács, hanem a körülmények alakulása az oka annak az elmaradásnak amit e körül az építkezés körül tapasz­talhatunk. Nézzük a mérleget: tavaly felvett idei folyósításra a községi tanács 1 millió forint bankhitelt azzal az elgondolással, hogy a meglévő 650 ezer forint összegyűjtött pénzzel kiegészítve ebből készül majd el az otthon. A terv az évek óta szokásos el­képzeléseknek mindenben meg­felelt. Viszont Időközben meg­fogalmazást nyert a decemberi határozat amelyik megmutatta, hogy gazdálkodásunk nem min­den részében felel meg a köve­telményeknek, s vannak olyan területek, ahol megpróbáltunk messzebbre nyújtózkodni a taka­rónál. A határozat nem Gyulairól ké­szült, hanem az ország gazdasá­gának egészéről, ennek ellenére azonban pontosan illik a szóban forgó falura is. Ismét egy mér­leg: körülbelül 2200 Gyulaj la­kossága, vagyis mintegy 600 csa­lád. Még ha 300 forint évi hozzá­járulást számolunk családonként, okkor is csak évi 180 ezer forint az az összeg, amiből különböző kommunális beruházásokat eszkö­zölhet, mint községfejlesztést a tanács, s ebből kellene törlesz­teni a felvett hitelt is. Amint köztudott lemondtak a pénz fel­vételéről. Ez két oldalról is he­lyes volt! Helyes azért, mert nem kötötték le a nem jelentéktelen 1 milliót más terület elől. meg aztán nem is adósodott el még Sivár, vagy boldog élet? Május közepén zárulnak az egyetemi és főiskolai jelentkezések A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint május 15-én lezárulnak a jelentkezések a fel­sőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira. A fel­vételi vizsgákat mindenütt június 25- július 15-e között tartják. Az 1965—66-os tanévben — az előző évhez hasonlóan — mintegy 25 000 új hallgatót vesznek fel; ezen belül nappali tagozaton a tervek szerint mintegy 14 000— 15 000 fiatal kezdheti meg tanul­mányait. A jelentkezőket 14 nappal ko­rábban értesítik a felvételi vizs­ga időpontjáról. A vizsgakötele­zettség alól mentesül az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kürschák József matematika­verseny, az Eötvös Loránd fizikai verseny első tíz helyezettje, vala- mesztésig sokféle munkát Ezen a kérdésen gondolkozom, amikor az előttem ülő idős em­ber számit hallgatom. Márton Ferenc beszél, a Bonyhádi Cipő­gyár készáruraktárának csomago- lója. Felszabadulásunk ünnepén „Szakszervezeti Munkáért” ki­tüntetés bronzfokozatát kapta. Húsz éve tag, tíz éve bizalmi. Most ül a fotel szélén, kezét dörzsölgeti munkakötényéhez, tar­tása feszes. Úgy ül, mintha bánta­ná a kényelem. Hatvanéves, de cseppet sem látszik rajta az évek száma. Inkább mozgékonynak, fá­radhatatlannak látszik. — A felszabadulás előtt Oros­házán léptem be a szakszervezet­be. Ott, a Viharsarokban erős volt a szervezet. Volt tekintélyünk, volt hitele a szavunknak. Vidékre is jártunk, tagtoborzásra. Fizettük szorgalmasan a tagdíjat, nem volt ám lemaradás! A kubikosságtól a dohányter- végig mint a televízió ki miben tudós kóstolt Feri bácsi. A gyárban szellemi vetélkedőjének első két: 1950 óta dolgozik. Akikor nyolc- helygzettje, ha helyezésüket a száz forinttal vették fel, most megpályázott felsőfokú intézmény 1600 a keresete. önkéntelen egyik felvételi vizsgatárgyából megkérdem: érték el, ugyancsak mentesülnek) _ Gyermekei vannak? ~ ^gakotelezettség _ Nincsenek. Agglegény va­a felvételi alól azok, akik felsőfokú végzett­ség alapján kérik felvételüket és a vizsga valamelyik tárgyából fel­sőfokú tanulmányaik során ál­lamvizsgát, záróvizsgát, vagy szi­gorlatot tettek. gyök. — Azért vannak gyermekeim. Az öcsémtől örököltem őket. A tréfás szó mögött szomorúság bujkál. Kiderül az oka is. — Egy éve. hogy a negyedik cA pari vacLáó<zaSárcl Lelkes,,..vendégszerető emberek a páriáik. Szívesen fogadják a lá­togató idegent. Részben ezért hoz­ták létre a község új nevezetessé­gét: a vadászcsárdát. Falujukhoz nincs messzire a híres gyulaji vadrezervátum, ahol külföldiek is megfordulnak. De a járásbeliek és természetesen, a maguk kedvéért is építették. — Elavult gabonaraktár, való­ságos patkányfészek szomorko- dott a csárda helyén — magya­rázta Papczi József, a községi ta­nács vb-elnöke. — Csupa csalán, amolyan senki földje volt ez a telek — erősítette meg Stattner Attila, az erdészet pénztárosa; — A földművesszövetkezet épí­tette, azonkívül 20 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végzett a lakosság — fűzte hozzá a ta­nácselnök. — Éjjel-nappal segí­tettek; : i S néhány hónapja ott áll a fes­tői fekvésű faluban a vadász­csárda, szarvasaganccsal a hom­lokzatán. Tornácáról a városiasán felszerelt, tiszta söntésbe nyílik a bejárat. A csapszék egyik olda­lán modernül és divatosan beren­dezett vendéglői terembe térhet­nek be a vendégek, a másik, bel- • ső oldalról romantikus vadász­szoba hívogat. A vadásztermet szarvasagancsok, kitömött vad­szárnyasok díszítik, dámlapátok- ból állították össze a fényesen vi­lágító csillárt a helybeli agancs­faragó népművészek. De a söntés palackjai fölött is látható egy dankasirály. A csapiáros lőtte a pári tó partján. testvér is itthagyta az élőket. A hat közül két lány tífuszban, egy fiú tüdőgyulladásban halt meg. A lányok menyasszonyok voltak, — emlékezik töredezett szavak­kal. Gyorsan munkájára terelem a szót: — Nehéz a bizalmiság? — Csak akkor, ha olyat kér­nek, ami jogtalan, és meg kell magyarázni, hogy nem segíthe­tünk. Legutóbb szakszervezeti kölcsönért folyamodott egy em­ber. Mit gondol, mire kérte? Házépítésre! Csóválja a fejét rosszallóan, nagyon kell vigyáznom nehogy kimondjam: „Feri bácsi, hisz eb­ben a kérésben benne van éle­tünk javuló formája is.” — de hallgatok. Régi feladatát idézi: — Egyszer utcafelelős is vol­tam. Azt nem szerettem. — Miért? — Amilzor hazajöttem, már sorban álltak az ajtóm előtt az emberek. Sok felesleges intézni­valóm is akadt, járkáltam a ta­nácshoz. mindenhová. — Tízéves bizalmisága alatt hány üdülő jegyet osztott szét? — Évenként hármat-négyet. Huszonöt-harminc tag között. — Feri bácsi hányszor volt üdülni? — Egyszer sem. Nézem a őszülő hajat, a hamis­kásan hunyorgó sötét szemeket. Csodálkozva kérdi. — Minek mentem volna? In­kább a többiek. A lemondás mögött túlzott szerénységet gyanítok, s talán nem is tévedek. Annyi azonban bizonyos, hogy a munkatársak alaposabban ismerhetik a bizal­mijukat, és ilyen tulajdonságai alapján, választhatták meg évről évre újból. Azzal is tisztában le­hetnek, hogy szívesen intéz el kisebb-nagyobb megbízásokat. Magukban talán arra gondolnak: Magányos ember, több az ideje. Jutott-e eszébe valakinek, hogy egyszer Feri bácsit is megilletné az üdülés. Ki ajánlotta fel saját beutalóját? Ezt a gondolatot megint elve­tem, hisz emberek vagyunk, ne kívánjunk senkitől ilyen önzet­lenséget. Szemmel láthatólag Feri bácsi is boldog. Tisztsége egysze­rű, bizalmi, mint annyi más em­ber rajta kívül. A szó, amellyel feladatát jelölik, megbecsülést je­lent. s neki ennyi elég is ahhoz, hogy eldöntse. Cseppet sem sivár az élete. M. I. Átvennénk használt tehergépkocsit 3,5—7 tonnáig (pótkocsival is) könyvjóváírással, vagy azonnali átutalással. Címünk: Hajtómű- és Felvonógyár, Budapest, XI., Fehérvári út 98. Telefon: 467—780 269mel­lék. (102) — Aztán van-e valami jó vadas­étel? — A konyha helyisége is ké­A vendégek jól érzik magukat szén van, de még ezután szeret- a hangulatos helyiségben, csúszik nénk berendezni. Pári ugyan kis a sör, vagy a márkás bor. Kovács község, távol esik a nagyvilágtól, István például Szőnyből látogatott bár Tamásiból gépkocsival köny­haza falujába ottjártunkkor, s a csárdában találkozott földijeivel. Az asztal mellett előkerültek az érdekes erdei és vadásztörténetek. Németh Ferenc a fehér dám­szarvasokról beszélt, Stattner At­tila pedig első vadászkalandját mesélte el; I Idős Páczelt Mihály, aki a já- ! rási székhelyre éppen elutazott, boltvezeitő fiát helyettesítette, el­mondta, hogy a csárdában túltel- ideiglenesen sem a falu. A je-,| jesítették a negyedévi tervet, s lenlegi állapot szerint könnyebb 40—44 ezer forintot forgalmaznak a tartalékolás a jövőre, s ugyan- havonta nyen megközelíthető. Helyben, ál­landó étkezőre nemigen számít­hatnak. A konyha berendezésével azonban lehetővé válik, hogy me­leg étellel is ellássák a vendége­ket. — Ki lesz a szakács? — Maga a csárdavezető, a fiam. Pesten tanult valamikor, a Hun­gária nagyszállóban. Akkor bizonyára nem csalódik majd a legínyencebb látogató sem. Ballahás László szövege Túri Mária felvétele ...Apróhirdetések» Az apróhirdetés dija: szavanként hétköznap 1.— Ft, vasárnajT r ünnepnap 2.— Ft Az első és minden további vastagon sze­dett szó két szónak számit. Választási malacok eladók. Szabó Gábor. Szekszárd. Alsóvárosi temető­vel szemben. (x) Skoda Octavia Super eladó. Bony- hád. Telefon: de. 88., vagy du. 254. (107) Szekszárdon eladó szoba, konyha, éléskamrás pincés ház. Érdeklődni: Bocskay 53. 17—21 óra között. (Andi) (103) 750-es szovjet gyármányú oldalkocsis motor eladó, vagy 250-re cserélném árkülönbözettel. Szekszárd, Bencze F. u. 64. (60) Budapest, II., Frankel Leó utca 84. sz. alatt felépülő társasházban az V. em. 28. sz. alatti kétszobás, étkező- és főzőfülkés loggiás, ugyanitt a VI. em. 32. sz. alatti egyszobás, főzőfülkés; Eladó piros Danúvia 10 000 km-rel, és egy új férfikerékpár. Érdeklődni: joggiás, központi fűtéses öröklakás jSzekszárd, Bocskay u. 53. 17 21 óra készpénzért eladó. Érdeklődni: Varga [között. í104) Kálmán, Szekszárd, Posta. UQi)

Next

/
Thumbnails
Contents