Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-07 / 106. szám
19G5. május 7. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Akit mindenki ismer A kisvárosban való élés sokszor előnyökkel jár. Az olyan foglalkozású emberek, akik a lakosság majd minden tagjával valamilyen kapcsolatban vannak, a megmondhatói: Jó kisvárosiban élni, mert sokan megismerik az ember munkáját Koleszár György tizenöt év óta a szekszárdi kémények orvosa. Mindenki ismeri. Talán kicsit frázisnak is tűnik ez a megállapítás, hisz a kéményseprő annyira hozzátartozik az emberek mindennapi életéhez, hogy fel sem tűnik... Az elmúlt tizenöt év, az a tény, hogy ismert emberré, jó szakmunkássá vált... Ma egy csoportot irányít, itt a megye- székhelyen. Birodalma nagy: Aihány kémény ebben az egyre szépülő, gyarapodó városban van, mind hozzá tartozik: A télen történt, hogy egy Ismeretlen ember megállította a városban: „Gyuri, jöjjenek el hozzánk, füstöl a kályha...” A cím belekerült a kormos kis zsebkönyvbe, másnap pedig elvégezték a kéményseprést... Az illető nagyon hálálkodott. — Pe- dig csak a kötelességemet teljesítettem. A mi hivatalunk — mondja Koleszár György — a háztetőn, az utcán van. Félfogadás a nap minden órájában ;.. — Igen, erről beszél Agg Dániel is: — Tizenöt évvel ennek előtte, az én inasom volt a Gyuri. Most a csoportvezetőm. Azért szeretem őt is. még a csoportját is, mert náluk nincs kötött munkaidő. Amikor valamilyen sürgős munkát kapunk — például bölcsődében, vagy kórházban —, akkor csak rá bízzuk, tudjuk kifogástalanul, gyorsan végeznek. A kéményseprő szakmában dolgozó emberek egészen más életritmussal élnek, mint más szakmában dolgozók. Ók vagy kora Belgrád (MTI). Árad a Duna I .jugoszláviai szakaszán. Bezdán és Apatin között a Duna vízállása a napokban ugrásszerűen emelkedett. A folyó több helyen kilépett medréből. A jugoszláviai Baranyának és Szlavóniának egyes területeit — körülbelül 20 000 hektárt — víz árasztotta el. Az ár komolyan fenyegeti az Eszék és reggel — három és négy órakor, vagy késő este vannak „műszakon”. A fűtéshez kell igazodniok. Sőt. a fűtést kell elősegíteniök, jó kéményékkel. Mert az is feladatukhoz tartozik, hogy ellenőrizzék az új családi házak, az új létesítmények kéményrendszerét .:. S az ilyen jellegű munka mind több, mind többen ismerik meg Koleszár Györgyöt és társait, akiket különösebben nem is kell bemutatni, hisz mindenki ismeri őket. — Pj — Fehérmonostor között húzódó vasútvonalat, valamint a közutakat is. A Duna magas vízszintje miatt a folyam több helyen nem tudja befogadni a mellékfolyók vízét, így a Vuka kilépett medréből és Vukovár egy részét vízzel árasztotta el. Luzsa külterülete szintén víz alá került. Árvíz Jugoszláviában gyógyításra is érdemetleneknek tartottak? a nélkül, hogy sebes hátunk enyhítő, vagy más veszélyt gátló szerrel köttetett volna be, 8 napokat úgy töltöttünk. Következőleg, mint hogy szorosan előre vasalt kezünkkel sebünkhöz nem férhetvén, az fekéllyé válván, annyira büdös lett. hogy önmagunktól irtóztunk, és csak 8 nap után Hőgyészen egy rab részére a bűzt nem tűrhetvén, részént rajtunk könyörülvén, a húscafatokat hátunkról lemetélvén, kapczánkat — tisztesen mondva — vizeletünkbe, csöbörbe mártván, azzal borogatta.” Csak a nyolcadik nap után kaptak valami orvosi segítséget. „Ennekután háromnegyed esztendőkig vason, éhséggel sanyargatva megítéltetésünket vártuk, azon közbe az első úriszékbe bevezettettünk, de szerencsétlenségünkre Oszter Jánosnét a Hajdúk újonnan kínokkal ijjesztvén, első „ja” vallásánál megmaradt, én pedig és Oszter János azonnal, ha szólni akartunk, az ügyvéd úr által lehurrogtattunk. sőt, midőn fő bíró úr tőlem kérdé a dolog mibenlétét, s én azt feleltem, hogy ártatlan vagyok, ügyvéd úr azonnal kiigazított, és a Hajdú taszítására meghallgatatlanul kimenni valék kénytelen.” Aláírás: ..legalázatosabb szegény szot-'i Possessi Gáspár, Oszter Jánor cs hitvese és Kholman Katalin”. Az imént idézett beadvány mellett ott lapul mintegy vádkiegészítőként egy jegyzék: „Azon Oszter János vagyonának, melyet a Méltóságos Len gyéli Uradalmi Tisztség eladván, és árát elfoglalta, és azon károknak, melyet raboskodása alatt nélküle okozott.” Hosszú lista: „Az eladott ház által lön kára 300 forint. Vasfazék. melyet vette 26 forinton. Házbért kéntelenített fizetni. 30 forint.” És így tovább. A példátlan önkény mellett a hatóságok nem mehettek el szó nélkül, annál is inkább, mert erre az időre már történelmileg is elérkezett a feudalizmus alkonya, s gyülemlett a forradalmi eszme, erő. Megtörtént az, ami olyan ritka volt a feudális igazságszolgáltatásban, mint a fehér holló: a fellebezés során a felsőbb hatóságok kénytelenek voltak igazat adni a pórnépnek, az ártatlanul megkínzott embereknek az ország egyik leghatalmasabb földesurának tiszttartójával szemben. Olyan pénzbüntetésre, kártérítésre ítélték, amire addig szinte nem volt példa. Persze, ezzel csak ez az ügy zárult le. Visszamaradt azonban az általános, nagy igazságszolgáltatás. Erre viszont még sokat kellett várnia a pómépnek. Boda Ferenc Rendeltetésének megfelelően 1-Dj keletű a munka. Na^ meg a háztáji bizottság. Január 16-a óta működünk, de úgy látjuk, életképesek leszünk — mondja Bakó István, a bátaszóki Bú- zaikalász Tsz háztáji bizottságának elnöke, s ezt mások, a tsz- tagok és a vezetők egyaránt megerősítik. Életképességüket hamarosan, a megválasztásuk után bizonyították. A háztáji bizottságba beválasztott tíz ember — tíz brigád dolgozik a tsz-ben és minden brigád. egy-egy tagot delegált a bizottságba — meglátta azokat a sajátos feladatokat, amelyek hasznosak a közösség, de hasznos az egyén számára is. Kezdték a háztáji földek rendezésével, javaslatot tettek a földeik nagyságára. Intézik a tagok háztáji jószág- állományának legeltetési ügyét, álamszalma, réthasználat és más, természetbeni juttatás igazságos elosztásáról gondoskodnak. Rövid, mindössze három hónapos működés áll mögöttük, s a Búzakalász Tsz-ben elismerik a háztáji bizottság munkáját. Az elismerés kezdődött a jogtalanul használt háztáji területek rendezésével. — Jel dolgoznak, s amit mi igen nagyra értékelünk a bizottság munkájában, az erély és az igazságosság. Felderítettek néhány jogtalan föld- és szőlőhasz- nálatöt, ami eddig elkerülte a vezetőség figyelmét. Volt egy-két tsz-tagunk, akiknél 300—400 négyszögöl többletterületet találtak. Javaslatukra ezeket igazságosan csökkentettük — mondja Báli Zoltán, a tsz elnöke. Az igaz, hogy néhány érdekelt zúgolódott, de a többség helyeselte az igazságos intézkedést. Egyetértésükkel találkozott, s így vélekedtek: — Legfőbb ideje volt, hogy a jogtalanul élvezett előnyök megszűnjenek. I fl háztáji bizottság, a rendezése után hozzáfogott a háztáji állatállomány felméréséhez. A brigádokba választott tíz tag összeírja területéin a jószágéllo- mányit. Erre azért is szükség van, mert idén a Búzakalász Tsz-ben szervezettebbé teszik a háztáji állatok takarmányozását s ezzel kapcsolatban a természetbeni juttatások szétosztását. A termelő- szövetkezet a háztáji állatok takarmányozását segíti. Csalamá- dét vetnek, utak és árkok mentén részes fűkaszálást biztosítanak. Más években bárki kaphatott fűkaszálást, nem nézték, hogy az illetőnek van jószága, vagy nincs. Az idén előnyben részesítik azokat a tsz-tagokat a részes kaszálás (kiadásánál, akik a törvényes keretek betartásával háztáji gazdaságukban állattartással foglalkoznak. A háztáji állatok számbavételét egybekapcsolják más fontos munkákkal. Ellenőrzik, hogy a portákon összegyűlt trágya ki legyen hordva, a földekre kerüljön. Az asszonyokat, Hosszú Istvánné. a bizottság egyetlen nő tagja, a háztáji baromfitartásra buzdítja, s ebben segítenek neki a nőtanács és a Hazafias Népfront aktívái is- Szorgalmazzák a víziszárriyasok. a liba- és a kacsanevelést. A háztáji bizottság munkája szervezett, s a kezdeti nehézségek leküzdése után biztató. A brigádonként egy-egy tag megválasztása után maguk közül Bakó Istvánt elnöknek, Sári Jánost elnök- helyettesnek, Nagy Jánosit jegyzőnek választották meg. Megválasztásukat végső soron a közgyűlés hagyta jóvá. A háztáji bizottság egy-egy soros tagja szombaton délelőttönként inspekciót tart, s foglalkozik a tagok háztáji problémáival. A hónap közben felvett ügyeket és a háztáji bizottság munkájával kapcsolatos feladatokat a havonta egyszer megtartott bizottsági ülésen tárgyalják meg, amelyekről jegyzőkönyv készül. Évente kétszer, a közgyűlés előtt számolnak be munkájukról. | A Bálaszéki Búzakalász Tsz háztáji bizottsága működő, gyakorlati munkát végző testület. Tagjait a brigádértekezleten választották meg. A bizottság létrehozásával szélesedett a szövetkezeti demokrácia. Munkájára a tsz-vezetök és a tagok egyaránt támaszkodhatnak. Rendeltetésének megfelelően meghatározott alapelveit szerint dolgoznak. P. M. ÉJSZAKA AZ A fegyver: furkósbot — Aludni csak fegyelmivel lehet Tíz óra múlott néhány perccel. Az utcán kevesen járnak, csak néha szakítja meg a csendet egy- egy gépkocsi zúgása, vagy cipőkopogás. A szemerkélő eső is ritkítja a járókelőket, kellemetlen hűvös az idő. Az épülő iskolának már kialakult a végleges formája, nemcsak a betonvázak merednek a levegőbe. Állványokat, ládákat, gerendákat világít meg a Széchenyi utca fénycsősora. Úgy maradt ott minden, ahogy a munka végén letették. Holnap reggel újból szükség lesz rájuk. Kihalt az építkezés, embert nem látni sehol. Beljebb, ahová a fény sem jut el, csak sejteni lehet a falakat. Fehérre meszelt fakorlát választja el az építkezést a járdától. Azon belül már nem mehet idegen. Erre figyelmeztet a tábla is. Mégis, a csend, a kihalt épület azt az érzést kelti az emberben; nyugodtan sétálhat az újonnan felhúzott falak körül, úgysem tartja azt számon senki. Ahogy távolodunk az utca fényétől, az építkezés „belseje” felé, úgy bizonytalanodnak a lépések. Itt már nem jelzi semmi a pocsolyákat, gödröket. A főépület mögött, ahol kémény szökik a magasba, reflektor világít. Nedvesen fénylik a hosszú gumiszalag is, amit a vége felé elnyel a fal. Ember sehol. Cáfolatul hang reccsen a sötétből. — Jó estét! — Jó estét. Bizonytalan a válasz, mert csupán a hangot hallani, gazdáját hiába keressük. Csikorgás, időnként a sár cuppanása jelzi, hogy a köszöntő megindult felénk. Kis- bajszú, idősebb ember lép a reflektor fénykörébe. Kicsit hunyor- gat, meg kell szoknia a világosságot. Kezében méternyi furkóst szorongat, arra támaszkodik. Tisztes távolban megáll, vizsgálgat; bennünket. — Hát maguk, mit keresnek itt? — Sétálgatunk. — No, akkor menjenek csak szépen, ez nem sétatér mondja —, közben méreget bennünket; megbolondultunk-e vajon? Ideje megmondani, mi járatban vagyunk, mert az öreg komolyan veszi a dolgot. Látszik: nem lehet vele kuko- ricázni. — Az éjjeliőrt keressük. — Én volnék. Aztán miért? Megmondjuk. Előrébb jön, még egyszer megnéz bennünket, aztán egy épület felé invitál. — No, jöjjenek. Ott beszélgethetünk. Sarokba támasztja a furkósbotot, helyet int a pádon, ö az asztalhoz ül, előtte nyitva a Népszabadság. — Nem unalmas itt, éjszaka? — Nézze, nem mondom, jobb lenne a moziban ülni, de azért elvan az ember. Egy baja van csak a mi foglalkozásunknak: nem lehet aludni. Mert aki elalszik annak fegyelmi jár. Harmadik esetben pedig már viheti is a munkakönyvét. .. — Ellenőrzés? — A rendőrök szoktak jönni. Szépen elbeszélgetünk, nekem is jó, ha jön valaki, legalább hamarabb elmúlik az éjszaka. Engem még nem találtak alva. Megnézheti az ellenőrzési könyvet. A könyvben egymás után sorakoznak a beírások. „A szolgálatot átvettem. Máté Lajos éjjeliőr. A szolgálatot átadtam.. Nem találni egyetlen olyan bejegyzést sem, ami arról tanúskodna, hogy szolgálat közben elaludt. — Egyszer akarták csak rámfogni, hogy aludtam. Pedig a fűtőnek segítettem, mert a vállalatnál megkértek rá. Aztán éppen akkor jött az ellenőrzés. Nem lett igazuk. Megkérdeztem tőlük, látták-e, mikor ment el a postakocsi. Nem tudták megmondani. Meg azt sem, hogy milyen irányba. Én láttam. Unalmában sokmindent megfigyel az ember. És ha láttam, akkor biztosan nem aludtam. Igaz? — Mióta éjjeliőr? — Hatodik éve csinálom. Szek- szárdon körülbelül egy éve vagyok. Ott őrködtem egy darabig a műszergyárnál, amikor épült. Most meg erre az iskolára vigyázok. Azelőtt egy másik kollégám volt itt, de elküldték. Képzelje, elment moziba. Hát így nem lehet csinálni. Én tudom, mi a szolgálat, azelőtt mezőőr voltam, otthon, a faluban, Zala megyében. Ugyanaz a munka, csak ez azért kényelmesebb. Nem kell annyit menni. Időközönként körüljárom az építkezést, bejövök, egy kicsit olvasgatok, aztán ki, újból. Most jó helyen vagyok, nézegetem az embereket, érdekes este is az utca. A műszergyárnál unalmasabb volt. — Találkozott-e már tolvajjal? — Á, nem, még egyszer sem. Végül is elengedhetetlennek látszik a sablonos kérdés: — Szereti, amit csinál? — Nézze, ehhez nem szeretet kell. Kötelességtudás és egy kis akarat. Kónya József Az Állami Biztosító 10000 forint jutalmat ad a legjoOli sertéstenyésztő tsz-nek Az Állami Biztosító korábban hasznos munkaversenyt kezdeményezett azzal a céllal, hogy a közös gazdaságokban minél kevesebb legyen a sertésállományban az elhullás. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek az elhullás csökkentése terén a legjobb eredményeket érték el, még ebben a hónapban értékes pénzjutalmat kapnak. A verseny értékelése az Állami Biztosító és a megyei tí nács vb. mezőgazdasági oszt: lya közreműködésével május í án megtörténik. Ennek megfeh lően kapja majd meg az egyi Tolna megyei közös gazdaság - a verseny első helyezettje —• a Állami Biztosító 10 000 forintc jutalmát. Jutalmat kap ezen ki vül még négy tsz.
