Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-27 / 123. szám
1965. május 27. fOLNA MEGYEI NEPCJSAíJ 1 „Á statisztikát javítsuk, vagy a tévét nézzük?" Amikor egy vevő hazaviszi a televíziókészülékét, lázas izgalommal segíti az egész család a szerelésben, a készülék elhelyezésében és elkészülte után azonnal helyet foglalnak a képernyő előtt. Boldog mindenki, hogy ezután már a szobában játszódik le a világ minden nagyobb eseménye, nem kell kiöltözni egy-egy színházi előadásra, vagy hangversenyre. Az adás kezdetétől a végéig ott ülnek a készülék előtt és két-há- rom napon keresztül mindent végignéznek. Mezőgazdasági műsor, Cicavízió, Tv-híradó, stb. Most már nekünk is van tv-nk jelszóval, minden műsor új; Még a monoszkópot és a szünet rajzolt betűit is hosszú percekig mustrálgatják. Minden csoda három napig tart, mondja a közmondás, ami az újdonsült tv-tütajctanasok- nál is érvényes; Három-négy nap után már csak azokat a műsorokat tekintik meg, amelyek érdeklik őket. Az érdeklődési köre pedig minden készülék tulajdonosának és családtagjának más és más. A vitaindító cdlkik szerint felvetődik a kérdés; szükséges-e a sok ismeretterjesztő előadást szorgalmazni és erőltetni? A sok tv-néző közül nem mindenki nézi, illetve hallgatja végig a különböző ismeretterjesztő előadásokat. Nem mindenkinek felel meg a színvonal, értem alatta, hogy nemcsak egyetemet végzett emberek élnek az országban, hanem egyszerű dolgozók, akiknek felkészültsége és érdeklődési köre egyénenként változik. A tv-előadás egyik nézőnek magas színvonalú, nem érti meg, a másik részét nem érdekli, mert már hallott róla; Ezért nem lehet egyetérteni a vitaindító cikk azon kitételével, amely szerint az ismeretterjesztő és más jellegű előadások szervezése a művelődési ottho(Hozxásxölás) nokban, nemes célja ellenére, elavulttá vált; Városokban, községekben a művelődési házak vezetősége tisztában van közönsége értelmi képességének színvonalával, tudja, milyen előadásokat, vagy előadás-sorozatokat kell szerveznie annak érdekében, hogy hallgatói minden esetben megjelenjenek és a részükre megfelelő színvonalon megtartott előadásokon tanuljanak is. Ha így szervezik a különböző ismeretterjesztő, munkás-, ifjúsági, nők és más akadémiákat, a közönségszervezés sem jár „izzadsággal”; Megyénkben is számos példa mutatja, hogy a jól megválasztott előadás-sorozatok nagy népszerűségnek örvendenek, még a tv korszakában is. Mi lenne, ha az embereket arra nevelnénk, hogy a munka után menjenek haza, üljenek le a tv-készülék mellé és szabad idejüket a képernyő előtt töltsék? Mit szólnának a fiatalok, akik szeretik a közösséget és nem tudnak meglenni nélküle? A tv-készülék a családban kétségtelen nagyon hasznos dolog. Rengeteget tanulhatnak a nézők, tájékozódnak a legfrissebb politikai és kulturális eseményekről, filmeket, színdarabokat, hangversenyeket látnak, csak ha éppen beletörődünk, otthonülő ember lesz belőlünk, akik nem nagyon törődnek mással, csak a saját maguk otthonával. A közösségi érzés teljesen kihal belőlük. Feketekávét otthon is tudok inni, mégis jobban esik, ha egy cukrászdában, társaság között fogyaszthatom el. A tv-nézéssel is így vagyok valahogy. Szívesebben nézek végig egy színházi közvetítést a barátaimmal, kollégáimmal, mint egyedül. Ez pedig azért hasznos, mert az előadás közben és után közösen megvitathatjuk, mi volt a jó és mi volt a rossz. A művelődési ■ Miiiuintwwnimiii» otthonokba pedig szervezett nézőket toboroznak a vezetők, éppen azért, hogy az előadások utáni vitából tanuljanak az emberek. Nemcsak egyszerűen végignézzék a műsort, hanem a mondanivalóját is értsék meg. Nagyon téves nézet, ha úgy gondolkodunk, hogy a tv előretörésével mindinkább hátrányba szorulnak a művelődési házak. A kultúra ezen intézményeinek hatalmas feladatot tulajdonítunk a népművelés területén az elkövetkezendő időszakban is. Ebben nagy segítséget jelent a televízió. A művelődési házakban számos helyen színjátszó csoportok, irodalmi színpadok, különböző képzőművészeti szakkörök működnek. Sok helyen bevált módszer, hogy a színjátszó- csoportok egy-egy tv-ben közvetített darabot közösen néznek végig és a látottakat előadás után megbeszélik, megvitatják, és a tanultakat a későbbiek folyamán hasznosítják. Ugyanezt teszik az irodalmi színpadok és a képzőművészeti szakkörök is. A televízió segít a népművelésben, komoly segítséget ad a művelődési házaknak, de térhódításával soha nem szüntetheti meg azokat. Nagyon hasznos, jó dolog a televízió. A képernyő előtt ülve ott vagyunk a világ bármely pontján, látjuk az eseményeket, jól szórakozunk és főleg játszva tanulunk. A diákok iskolatévét nézhetnek, amely ma már any- nyira népszerű, hogy naponta tízezreket mozgat meg és tanít a különböző iskolai tantárgyakba. Nem tudnánk azonban elképzelni, hogy kiszorítsa az iskolai oktatást! Valahogy így vagyunk a művelődési házakkal is. A televízió rengeteget foglalkozik a kultúra minden ágával, de a művelődés e városi és falusi központjaira még nagyon hosszú ideig szükség lesz. Fertői Miklós HIHWIIIimlllHIWIW ELETUTIDÉZÉS Az épület hatalmas ajtószájával nyílik az udvarra. Belülről gépsistergés hallatszik- Hosz- szán csavarodik a ■ kóc, egyenesre nekif eszülve, hogy kötél legyen belőle. Két lány serénykedik a gépek mellett. Apjuknak segítenek. Bohner Péter kötélkészítő, a Högyészi Vegyesipari Ktsz- ben dolgozik. * Tolnán még 1940 derekán ismerkedett össze Bohner Péter Horváth Rozáliával. Munka közben látták egymást, a szemrevaló csöndes szavú, dolgos lánnyal. „Jó volna feleségnek" — gondolta a legény mert iparkodó munkáslányt látott benne. Horváth Rozália igent mondott. Csikorgó télben, 1941 februárjában álltak az oltár elé. S azóta együtt vannak jóban, rosszban. Nem is az esküvés tartja össze őket, — hanem az egyetértés, a sok év küzdelme, a család, meg a szeretet. — Hogyan is volt az? Nem is tudom már... — kezdi a múltba szállt évek idézését oz asz- szony. Keze tétova mozdulattal nyúl a kendője után, megsimítja a kibukkanó hajszálakat. Törékeny, kistermetű. — Már az első néhány hónapot külön kellett töltenünk. Az uram csak Székesfehérváron kapott munkát. Onnan is továbbment, néhány hét elteltével. Heves községben talált elfoglaltságot. Akkor lakók voltak egy módosabb háznál. Hőgyészen. Kezén vastagon kínálgatják kékségüket az erek. Akkoriban keveset tarthatta ölben őket. Napszámba járt, meg másoknak mosni. vasalni. A gyerekek hamar követték egymást. 1942 októberében, amikor Erzsébet született, alig volt totyogós Mária, a legnagyobb. A férje akkortájt vonult be katonának. Hamar megsebesült, Szegeden gyógyítgatták, fél sikerrel. Még harmincéves sem volt, s nyugdíjba helyezték. Rokkant lett. Az asszony ajkáról peregnek a szavak. Sorra tolakodnak elő a negyvenes évek keservei: az apró gyerekekkel járó gcmdok, a betegeskedő férj, a háború borzalmai. Napszámból, nyugdíjból. c’urranó-csöppenő filléreken tengődött a család. — 1947 nyarán vettük ki bérbe ezt a háromszobás házat. Nem használhattuk valameny- nyi helyiségét, két szoba is kellett a műhelynek. A műhely: egy kezdetleges kötélkészítő szerkezet. Meg minimális, félig feldolgozott, elkészült kötél, némi nyersanyag. — Nagyon nehéz volt nekikezdeni. Én is segítettem, éjjel-nappal. 1952-ig volt ez így. Akkor már hatan ülték körül az asztalt. Katalin 1944 júniusában született, s négy évre rá, ugyanebben a hónapban Rozália. Az önálló iparoséveket felváltotta a vándorlás. A család otthon szükösködte meg a lányoknak nélkülözhetetlen, rendes ruhára, tiszta kötényre valót. A férje pedig három és fél évig mint kazánfalazó járta be a környék megyéit. — 1957 elején maradt újra itthon. Akkor állt be a ktsz-be. Két éve már tag az egyik lány; Kati is. ö, meg a legkisebb van még itthon. A két nagyobb férjhez ment. A Máriáról írtak az újságban is. Büszkeséggel szedi elő a kitépett lapott. — Tolnán a Selyemgyárban szövőnő. Unokáim is vannak, a Pisti meg a Mária. A legnagyobb lányomé mind a kettő. Az Erzsi meg egyéves asszony. Szekszárdon vásároltak már egy szoba-konyhás lakást is. Kicsi, de mégiscsak a sajátjuk. Az asszony ujjain számlálja, tétován morzsolja az évek múlását. Apró örömökről. mindennapos boldogságokról... nem beszél, nehéz volna szólni róluk. Elfelejtődtek, pedig a gondokhoz ezek adták az erőt. Köti a kendőjét, maga után zárja a tisztán tartott ház ajtaját, s siet segíteni a férjének, meg a két lánynak a műhelyben. Az épület hatalmas ajtószájával nyílik az udvarra. Két lány — Kati és Rozi — serénykedik a gépek mellett. Odaáll az asszony is. Már- volna idő a pihenésre, de az örökmozgó „beszédes” két keze nem szokott a nyugalomra. Segít a férjének, Bohner Péter kötélkészítőnek, aki a Högyészi Vegyesipari Ktsz-ben dolgozik. MÉRY ÉVA Mesedélelőtt minden vasárnap Vasárnap reggel kilenc óra. Párosával állnak sorba a gyerekek. Nem figyelmeztette őket erre senki, csak éppen megszokták, hogy ez a rend. így várják, szépein, fegyelmezetten Acsádi Júliát, a tanító nénit. Már harmadik éve ismétlődik minden vasárnap délelőtt ez a jelenet, mert márr harmadik esztendeje annak, hogy Faddon a művelődési házban rendszeresen tartanak mesedélelőttöt az iskolás gyerekek részére. — Ha hét közben találkozom a gyerekekkel már messziről köszönnek és érdeklődnek: „lesz vasárnap délelőtt foglalkozás?” Acsádi Júlia alsó osztályosok tanító „nénije”. Nagyon fiatal, s legialább olyan kedves is. Csöndes, halk szavú, s arcáról olvasható, nagyon szereti a gyerekeket. És ez népszerűsége titka. — Hogyan zajlik le egy-egy ilyen foglalkozás? — Munkaterv szerint tartom a foglalkozásokat. Mesét olvasok. megnézzük a televízió gyermekműsorát, különböző társasjátékokat játszunk diafilmet vetítek, ha jobb idő van, kimegyünk a játszótérre, vagy sétálunk egy jóízűt, kirándulunk a közéibe. Most például éppen Cecey Éva és Bornemissza Gergely csodálatos történetét, Gárdonyi Géza: Egri csillagok című történelmi regényét olvassa fel folytatásokban a gyerekeknek. Csönd ül a teremre olyankor, kerekre nyílnak a gyermekitekintetek s tátva felejtik a szájukat, annyira figyelik, hallgatják a történet alakulását. Drukkolnak a magyar vitézeknek, s amikor a hétköznapok délutánján eljátsszák emlékezetből a regény egyes részleteit, senki sem akarja vállalni közülük a janicsár szerepét. — Kik járnak ezekre a vasárnapi foglalkozásokra? — Óvodás csöppségektől, gimnáziumi, technikumi hallgatókig. Ezért van szükség arra, hogy minél szélesebb, változatosabb és választékosabb programot állítsak össze. Lehetőleg úgy, hogy valamennyi itt lévő gyerek megtalálja a maga szórakozását. — Hányán vesznek részt általában egy- egy foglalkozáson? — Téléin többen, a jó idő beálltával kevesebben. Volt már egyszerre 150 gyerek is egy délelőtt itt, de előfordult, hogy csali húszán jöttek el. — A gyerekek tehát szeretnek idejárni. És a szülők, ők hogyan vélekednek a mesedélelőttökrői ? — Délelőttönként általában mindenki foglalt. Az asszonyok főznek, takarítanak, az embereknek meg a ház körül akad tennivalójuk éppen elég. Ezért aztán úgy tudom örülnek, hogy van hol biztonságban tudniuk az apróságokat. Három éve már, hogy a fáddá gyerekek vasárnap délelőtt je jód — szórakozással, játékkal, örömmel telik el. Csak nyáron tartanak egy hónap szünidőt. Ennyi pihenő kell egy pedagógusnak is, meg a gyerekék sem maradnak a faluban egész nyáron át. Ezek a foglalkozások kötetlenek, az érdeklődő akkor jön és megy amikor akar. De ott tartózkodhat kilenctől fél tizenegyig. MIT MOND A $ ? bérbe adott családi ház kerthasználatáról Kertbérlő jeligés tanácskérőnk tanácsi rendelkezésű házban lakik. Nemrég ezt a házat valaki megvásárolta. Kinek a jogos tulajdona ezután az általa már beültetett konyhakert, ami a házhoz tartozik? Tanácskérő levelére a következőket válaszoljuk: A bérbeadott családi ház kertjének használata tekintetében felmerült viták mikénti elintézésére a Legfelsőbb Bíróság P. 20. 743/1954. számú határozatában adott iránymutatást. Ezen iránymutatás szerint kertes családi házaknál, bárkinek a tulajdonát is képezze az, a szokásokat meg nem haladó méretű kert — egyéb kikötés hiányában — velejárója a lakásnak. Az ilyen családi házakat éppen azért építik, mert az építtető nem a több lakásos bérházban lehetséges életmódot kívánja folytatni, hanem olyat, amelyre a kertes házak nyújtanak lehetőséget. Ugyanígy sokan mint bérlők kívánnak ilyen Apróhirdetések Az apróhirdetés dija szavanként hétköznap 1 Ft, vasárnap és ünnepnap 2 Ft. Az első, és minden további vastagon szedett szó két szónak számit. Olajkályha eladó. Szekszárd, Prant- ner János út 7. (210) „DROHOKA” biztos hatású tyúkszemirtó tapaszt 3.60-ért küldi utasítással Horváth-drogéria, Szombathely ' _________________ (28) 5 00-as Trabant 26 000-ért eladó. Cím a szekszárdi hirdetőben. (216) Egy fö segédmunkást azonnali belépéssel felveszünk. M£V Vállalat, Szekszárd, Bogyiszlói út. (219) Szekszárdon, Bocskai u. 53. alatt szoba, konyha, eléskamrás, pincés ház eladó. (220) lakásokban elhelyezkedni. Ezért az általános életfelfogásnak és a köztapasztalatnak megfelelően az egyetlen lakásból álló ház bérbe adása esetén, külön kikötés nélkül, bérbeadottnak kell tekinteni a hozzá tartozó kertet is. Ugyanennek az elvnek kell érvényesülnie a több lakásos kertes ház esetében is, ha az épület- het csatlakozó kert a szokásos méretet nem haladja meg, és a bérleti szerződés megkötésekor vagy azt követően a felek között ezzel ellentétes megállapodás nem jött létre. A helyszín ismeretének hiányában nem tudhatjuk, hogy az ön esetében a szokásosat meg nem haladó méretű kertről van-e szó. Amennyiben az ön által bérelt ház kertje az ott Ujdombóváron szokásos méretet meg nem haladja és Önök között ellentétes megállapodás nem jött létre, úgy a szóban forgó kert a lakásnak velejárója. Ellenkező esetben természetesen a tulajdonos a kertre vonatkozó bérleti jogviszonyt megszüntetheti, a kertet saját maga használhatja, vagy esetleg másnak is bérbe adhatja. Ez utóbbi esetben természetesen a tulajdonos az ön által eszközölt beruházások tekintetében kártéríteni tartozik. Dr. Deák Konrád Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik feleségem tragikus hirtelenséggel történt elhunyta alkalmából | részvétükkel, fájdalmunkat és gyászunkat enyhítették. Harmath József és kislányai. (222)
