Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-27 / 123. szám
3965. májas 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 jr/* Ok sem számkivetettek „Kibérelt44 hely a szamárpadban — Kényelmes ellátás a diákotthonban A hosszú deszkapad felső ré- szén fekete csík húzódott. Az egykori pedagógiai módszerek eme „ékességének” az volt a rendeltetése, hogy a tanító vele megszégyenítse a leggyengébbeket, vagyis az iskola szamarait mert a tanítók így nevezték el a leggyengébbeket. Ennek nyomán persze elterjedt ez a korántsem hízelgő titulus, a padra pedig ráragadt, hogy szamárpad. A szamárpad a terem legutolsó padja volt — ezt talán mondanom sem kall. így illett a rangsorban: az első padban ült a jegyző, meg a postamester gyereke, vagyis itt foglalt helyet a falusi gyermekelőkelőség. A második sortól kezdve ültek a parasztgyerekek, természetesen ők sem spontán ösz- szevisszaságban, ahogyan éppen érkeztek az első tanítási napon, mert az elöljárók, meg nagyobb gazdák gyerekei mindig előrébb ültek, mint azok, akiknek a szülei csak néhány holdat tudhattak magukénak. A szegényebb réteg mindig hátra került, és ezek mögött már csak a szamárpad volt. De ebben is ültek állandóan, az első tanítási naptól kezdve. Méghozzá, ahogyan visszaemlékszem, mindig ugyanazok. A szamárpad bérlői rendszerint nem is falusiak voltak, hanem a környék tanyáiról, pusztáiról jött gyerekek. Ókét már az első tanítási napon odaültette tisztes nevelőnk, mondván, hogy azok úgysem képesek többre, tehát nem is érdemelnek egyebet, mint feketecsíkos szarná rpadot. Négy hely volt hivatalosan egy- egy ilyen deszkapadban, — a szamárpadban is. Ide azonban hatot- hetet is ültettek az első napon, mégpedig abból a megfontolásból kiindulva, hogy ezek év közben úgysem igen járnak iskolába, legfeljebb kettő-három jön felváltva, így elférnek majd. A szamárpad oda volt ugyan illesztve a többihez, de mégis elkülönített világot jelentett. A régi pedagógia eme „kiválóságának” ugyanis az lett az eredménye, hogy a szamárpad szerencsétlen bérleteseivel nem állt szóba senki, még a falu szegényebb rétegéből való gyermekek is rátartibbak voltak annál, ók nem állhatták be a többi közé játszadozni, ők nem vegyültek a többi közé, ha sorakozót vezényeltek, mert nekik ott is hátul volt a helyük, velük nem osztotta meg senki a tízóraiját, a tanító velük nem gyakoroltatott, őket nem kérdezte, legfeljebb, ha a többit mulattatni akarta a pusztaiak tudatlanságán., A pusztai gyerekek a szegények közt is a légmegalázottabbak voltak az iskolában, nem is vitték sokra, jó, ha tizenhárom éves korukra le tudták írni a nevüket, néhány helyesírási hibával. ♦ A gyönki régi diákotthon most olyan, mint a csatatér: földhányás, gödör, megbontott falak. Korszerűsítik, átépítik ezt a régi intézetet, új célokra. — A korszerűsített épületben kap majd helyet az általános iskolai diákotthon, mivel a középiskola részére a volt járási tanácsi épületben biztosítottak helyet — tájékoztattak az intézet jövőjét illetően. Általános iskolai diákotthon. Űj fogalom. Valahonnan az Alföldről érkezett először egy olyan hír, hogy általános iskolai diákotthont létesítenek a kültelken élő, iskolás korú gyermekek részére, hogy azok is korszerű körülmények közt tanulhassanak. A kezdeményezés Tolnában is kezd meghonosodni. Már régen túljutottak azon Gyönk környékén, hogy a tanyai, pusztai gyermekek is rendszeresen járjanak iskolába. Megszervezték az oktatást ott is, ahol azelőtt nem volt iskola, nem egy esetben állami gazdasági, Vagy szövetkezeti kocsival hordták a gyermekeket iskolába, a kültelki ifjúság már régen nem úgy nő fel, hogy legfeljebb a nevét tudja leírni, hanem eljutnak a közép- és felsőfokú intézetekbe is. De éppen a fejlődés hozta magával a még nagyobb igényt, történetesen azt, hogy még árnyalati eltéréssé legyen a kültelkekről és a nagyobb helységekből származó gyermekek tanulása között; A helyzet ugyanis az, hogy a községi iskolák nagy része ma már rendelkezik a korszerű tanuláshoz a megfelelő szakpedagógusgárdával és technikai felszereléssel. Mindezt'nem lehet biztosítani, legfeljebb részben a tanyai iskolákban, sőt, ha az oktatási intézetek perspektíváját nézzük, ez nem is cél, hiszen a kültelkeken erőteljes sorvadási folyamat észlelhető. De társadalmunk abból indul ki, hogy a jelenlegi kültelki gyermekek se legyenek hátrányban, ezért ahol nem megoldható a naponkénti bejárás a faluba, ilyen diákotthont szerveznek. A gyönki, amelyre 200 000 forintnál is többet fordítanak, egészséges, korszerű lesz, sokkal korszerűbb, mint a középiskolai diákotthon volt annak idején. Szabaton-pusztáról, mega környék többi hasonló településéről népesítik be, felsőtagozatos általános iskolásokkal. Gyönkön az általános iskolai oktatás már magas szintű — talán mondanom sem kell, ismeretlen a szamárpad- rendszer is —, ami azt jelenti, hogy a felsőbb tanintézetekbe való felvételnél, szereplésnél is legfeljebb a kimutatásokból tudják majd megállapítani, hogy ki származik faluból, ki pusztáról. Ugorjunk a megye másik sarkába. Decsen néhányan szemtanúi lehettünk, hogy a tanács milyen nagy erőfeszítéseket tett egy tanyai iskola megépítéséért. A helyi összefogás eredményeként meg is épült az iskola, néhány évvel ezelőtt, s azóta a környék ifjúsága ott tanul. Következő lépésként — Tolna megyében elsőnek —, itt szerveztek általános iskolai diákotthont is a kültelki felsőtagozatosok részére; Manapság senki sem nyugodna bele, ha a kültelki gyerekek akár egy hajszállal is lemaradnának a többitőli Boda Ferenc Sok az önként jelentkező A kényszerelvonó-kúra szekszárdi tapasztalataiból Ki ne emlékezne a sásdi gyermekgyilkos házaspárra, akik pénzüket az alkoholra költötték, s akik kegyetlenül hagytak meghalni egy ártatlan gyereket? Ki nem találkozik a falujában egy olyan családdal, ahol a gyerekeket az utca neveli, s a jó szomszédok táplálják? Ki nem hallott még az éjszakát ketté hasító sikolyt, amikor a részeg férj kergeti szét a családot, vagy üti a félelemtől remegő, riadt tekintetű, minden neszre megrezzenő gyerekeket? Vagy egyszerűen: ki ne látott volna tántorgó — legjobb esetben békés — botrányt okozó részegeket? A túlzott alkoholfogyasztás, részegeskedés és általában az iszákos életmód ártalmas az egészségre, káros a társadalomra, és nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel. Ezért született meg a törvényerejű rendelet 1962-ben amely többek között kimondja: „El kell érni, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket lehetőség szerint társadalmi ráhatásként hajtsák végre és csak ennek eredménytelensége esetén kerüljön sor az állami szervek beavatkozására”. S ezért vezették be a kényszerelvonó-kezelést. Az alkoholista :— Ki nevezhető egyáltalán alkoholistának? — Alkoholista az, aki gyakran' és mértéktelenül fogyaszt szeszes italt, s ez a szokása mintegy szenvedélyévé válik. Az alkoholistára az érzelmi és indulati élet ingadozása jellemző. Cselekedetei kicsúsznak ítélőképességének ellenőrzése alól. Veszélyezteti családja, kiskorú gyermekei erkölcsi és szellemi fejlődését, vagy nyilvános helyen okoz botrányokat. Dr. Fodor József a szekszárdi kényszerelvonó-kezelést véleményező orvosi bizottságnak a vezetője, hangsúlyozza, hogy az alkoholfogyasztás mennyiségével nem lehet megállapítani, hogy ki az alkoholista. Elvonókúrát kezdeményezhet maga az alkoholista, annak családja, házastársa, államigazgatási és társadalmi szervek, s végső esetben a rendőrség is. írásban kell ezt a javaslatot benyújtani a járási, vagy a megyei tanácsok egészségügyi osztályaira. A kezelés Miért van szükség orvosi vizsgálatra a kezelés megkezdése előtt? — A kényszerelvonó-kezelés jelentősen igénybe veszi a szervezetet. Ezért dönt arról orvosi vizsgálat, hogy ki vetheti magát a kezelés alá. — Mennyi ideig tart egy ilyen kúra? — Általában két hétig. Kétféleképpen történhet. Van ambuláns kezelés, araikor az érdekelt £éti dolgozni is jár, s meghatározott időközönként, egy héten három alkalommal jár be, a Balassa János kórházba kezelésre. A gyógyítás másik formája, amikor a beteg az ideg- és elmeosztály lakója, erre az időszakra. — Melyik kezelési módot alkalmazzák gyakrabban? — Itt, a megyében a közleíke-' dési adottságok gátat szabnak a bejárásos kezelésnek. Csak szekszárdi, esetleg a közvetlen közelben lévő községek lakosad vehetik igénybe ezt a gyógymódot. Az eredmények — Kinek a feladata elsősorban az alkoholizmus csökkentése, visszaszorítása, — Ehhez kevesen lennénk mi orvosok. Az alkoholizmus megszüntetéséhez kizárólag csak a társadalom összefogása vezethet. — Milyen eredménnyel jár az elvonókúra? — Az elvonókúrára érkezettek száma az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat. Ezt okvetlenül pozitív eredménynek kell értékelnünk. Különösen azért, mert a kezeltek zömét az önként jelentkezők adják. Egyre többen rádöbbennek arra, hogy mind maguknak, mind pedig család-1 juknak nagy kárt okoznak szenvedélyükkel. Autóujdonságok a Budapesti Nemzetközi Vásáron A csehszlovák autóipar legújabb terméke a Skoda MB 1000-es farmotoros személykocsi. Naponta háromszáz darab kerül le az új gyár futószalagjáról. A hazai gépkocsiipar autóbuszok at, dömpereket és speciális teherszállító járműveket mutat be. A Csepel Autógyár D706—101-es cemeutszállítóya. Óriások a francia ipar bemutatójából. A Berilet-család három tagja, a harminc, a tizenkettő és a tizenkilenc tonnás, billenőplatós tehergépkocsi. A Moszkvics 408-as nemcsak külsőre mutatósabb elődjénél, hanem gyorsabb, kényelmesebb is. Motorja 60,5 lóerős, végsebessége óránként 120 kilométer. Talán nemsokára már országútjainkon is találkozhatunk vele.
