Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-25 / 121. szám

1965. május 23, TOLNA MEGYEI NfiPŰJSA© s „Á statisztikát javítsuk vagy a tévét nézzük?" (Hozzászólás) Bőd a Ferenc tollából a május 14-i számban „A statisztikát ja­vítsuk, vagy a tévét nézzük?” c. írás jelent meg, amely a tv tér­hódítását és perspektíváját adja, hirdetve a tv „mindenhatóságát” a népművelési tevékenység más ágai és módszerei felett. A televízió térhódítása nem véletlen, hiszen egyesíteni tudja a rádió és a film sok adottságát. Ezenkívül látni valamit sokkal nagyobb élményt .jelent, mint az írott, vagy hallott szó kapcsán felidézni magunkban valaminek a látványát. Ez az audió-vizuális közlési forma nem­csak a figyelmet köti le, minden eddiginél jobban, hanem hatáso­sabb a megértés és az emlékezés szempontjából is. Ezekből következik az a tény, amit mindenki el is ismer, hogy a televízió az életkörülmények szerves alkotóelemévé lett, s nem függeléke azoknak. Nem marad már meg a mindennapi élet peri­fériáin, hanem behatol a társa­dalmi és a személyes élet közép­pontjába. Mindezekből azonban nem következik az, hogy a tv az egyetlen „csodaszer”, amely egész népművelési munkánkat megold­ja. Rossz útra tévednénk, ha egyik, vagv másik közlési rend­szert egyedül a legjobbnak minő­sítenénk. Az sem vitatható, hogy milyen nagy hatást gyakorol a tv a falu­si életre, de nem szabad éppen itt figyelmen kívül hagynunk, hogy éppen hatásánál fogva változtatja rpeg a falusi népművelési tevé­kenységet. Közismert a televízió mezőgaz­dasági szakfilmsorozata. Sok fa­luban kísérik figyelemmel és hasznosítják az ott látottakat. Mennyivel többet érhetünk azon­ban el, ha a műsorok után, a fel­keltett érdeklődés alapján, a lá­tottakat feldolgozzák, megbeszé­lik. hogy mit tudnának belőle al­kalmazni a gyakorlatban. dés, az igények felkeltésére törek­szik, nem pedig arra, hogy a né­zők csak passzívan befogadják az ismereteket. Ezt bizonyítja az is, hogy sokan néznek meg olyan is­meretterjesztő műsorokat, ame­lyeket egyébként nem látogattak. Éppen ez kelti aztán fel az ér­deklődést az ismeretterjesztés egyes ágai iránt. Ezt viszont ki kell használni a népművelőknek, a kultúrotthonoknak. A televíziónak kell elérnie azt, hogy egyre többen vegyenek részt a művelődési otthonok foglalkozá­sain, hiszen a tv nem helyettesít­heti az emberek között végzett tudatos, közvetlen nevelőmunkát, differenciálni csak korlátozott mértékben tud, de igen jelentős segítőtárs lehet ebben. Inkább ezt kell hangsúlyoznunk, nem pedig azt, hogy mindenható „csoda­eszköz”, hogy a művelődés terü­letén hatása minden vonatkozás­ban egyenlő értékű. Az embereket nevelni kell arra, hogy a hallottakat ismételten vé­giggondolják. kritikailag értékel­jék, elemezzék. A tv adásai rend­kívüli gyorsasággal, változatosság­gal peregnek, amely hátrányos lehet az egyes nézőre, mert a je­lenségeket csak felületesen tudja megfigyelni, így az ismeretanyag befogadása is felületes lesz. Itt kell tehát közbelépni egyes elő­adásoknak, megbeszéléseknek, itt kell bekapcsolódni a művelődési otthonoknak is. Ebből következik, hogy a művelődési otthonoknak a szerepe nem fog csökkenni a tv- térhódításokkal, mégha ez nap­jainkban ezt a látszatot is kelti. Látnunk kell azt, hogy a tv-adások nevelőha­tását megfelelő előkészítő munká­val jelentősen növelni lehet és kell is, s ezzel természetesen a továbbfejleszteni a szocialista köz- gondolkodást, hiszen érzékenyen kell tudnunk reagálni a közvéle­mény minden rezdülésére, és ké­szen kell állni arra, hogy a mű­velődési otthonok, ismeretterjesztő előadásokkal e viták egészséges fórumává váljanak. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tv gyorsan reagál a világ minden eseményére, de nem tud minden részletkérdésre kitérni, és sokszor csak keret egy téma meg­világítására. Az ismeretterjesztő előadásoknak éppen a részletek megvilágítására nyílik alkalma. Az elmondottakból levonható, hogy a tv további térhódításaival nem fog bekövetkezni az, amit a cikkíró megjósol, hogy „az em­berek szívesebben maradnak ott­hon a tv mellett, s ezen sem neon­fényes nagyteremmel, sem drága fotelekkel, szőnyegekkel nem tud­nak változtatni, de miért is vál­toztatnánk?”. Ha a művelődési otthon való­ban kulturális központ — és ezt otthonosságával is kifejezi —, ha itt van a könyvtár, itt zajla­nak le különböző tanfolyamok, stb, akkor az emberek szívesen is járnak ide. A népművelőknek mindig szem előtt kell tartani, hogy a televízió nem helyettesítő, hanem kiegészítő szerepet játszik a modern népművelésben. Hasz­nosan kell vele gazdálkodni, fi­gyelembe venni segítőerejét. A művelődési otthonokban pedig meg kell találni az új helyzetnek megfelelő tevékenységi formákat. A statisztikai adatok is azt iga­zolják, hogy országosan emelke­dett az ismeretterjesztő rendezvé­nyek és az azokon résztvevők szá­ma, éppen a televízió elterjedé­sének időszakában. Sőt, ösztönzést adott új formák bevezetésére is Igaz az, hogy a televízió a legjobb előadó­kat, a legalkalmasabb szemlélte­tést veheti igénybe. De az előadá­sok közben felvetődő kérdésekre, a helyi kapcsolódások megmagya­rázására természetesen nincs módja. Ez már a népművelők feladata. Igaza van a cikkírónak abban, hogy a televízió térhódítása rop­pant gyors. Hetente kb. 13 órát ülnek az emberek a tv előtt, ami egyben a kulturálódásra fordított időt is átlagosan másfélszeresére emelte. Ez azt jelenti, hogy bővül a nézők szórakozási fogalma, ér­deklődnek a politika, a tudomá­nyok, a művészetek olyan terüle­tei irányában is, amelyek régeb­ben nem foglalkoztatták az át­lagembert. Különösen a falu tár­sadalmi és kulturális életében nagy jelentőségű a tv. Azzal, hogy egyidőben teszi a falusi né­zőt is ország-világ eseményeinek részesévé, a város és a falu kö­zötti kulturális különbségek csök­kentésével a legnagyobb változá­sokat segítheti elő. A cikkíró is ezeket a gondolatokat fejtegette, a tv sok előnyét kiemelve, de nem elemezte eléggé az ebből fa­kadó feladatokat, és azért jutott arra a következtetésre, hogy nem szükséges az ismeretterjesztő és más előadásokat szorgalmazni, — hiszen a tv minden igényt kielé­gít — amelyek úgyis csak a jó statisztika kedvéért vannak. Ezzel a gondolattal nem lehet egyetérteni, hiszen a tv éppen az emberek aktivizálá­sára, mozgósítására, az érdeklő­népművelési rendezvények szín­vonala, vonzereje is növekedni fog, ami egyben azt jelenti, hogy benépesülnek a művelődési ottho­nok. Egyetértek a cikkíróval abban, hogy a tv, adásaival megmozgatja szinte az ország egész közvélemé­nyét, vitatkoznak. Ezzel viszont még nem elégedhetünk meg. Me­gint csak a népművelésnek kell (szellemi vetélkedők, ismeretter­jesztő játékok, stb). Úgy gondolom, tovább már nem is szükséges bizonygatni, hogy még több, de hozzáteszem, szín­vonalasabb ismeretterjesztő elő­adás szükséges, ezekhez pedig mű­velődési otthon is kell. Pacsai László SZMT Makacs fiatalok Nagymányokon ki­használatlan megyénk egyik legszebb ifjú­sági háza. Két nagy­terem, négy iroda- helyiség, könyvtár, te­levízió, „hangos stú­dió” van benne és a fiatalok nem hajlan­dók használni. Ahol most tartóz­kodnak, esténként a nagymányoki KISZ- szervezet tagjai, az régi épület, kocsma- jellegű; vendéglő és egy nagyterem szom­szédságában, mind­össze egy szoba. Ma­guk a fiatalok is ér­zik, hogy ez nem ideá­lis állapot, annál is inkább, mert ittas emberek gyakran be­nyitnak hozzájuk és zavarják összejövete­leiket, szórakozásu­kat. Mégsem hajlan­dók birtokba venni azt a másik, igazán kényelmes és repre­zentatív épületet. A tanácselnök azt mond­ja, hogy ez Nagymá­nyokon vasúton inne­ni és vasúton túli probléma. Arról van szó, hogy a település két részre tagolódik: a falu és a vasútvo­nal másik oldalán a bányatelep. A bánya ugyan már megszűnt, de a falu és a telep lakói között bizonyos elkülönülés tapasztal­ható még mindig. Az a legfurcsább, hogy a fiatalok is táplálják ezt az érthetetlen és káros szemléletet. Azt mondják, ők nem haj­landók kijárni a te­lepre, a vasúton túl­ra. Pedig a telep már van akkora, mint a falu, és sokkal szebb szórakozóhelyekkel rendelkezik. Látogat­ják egyébként a falu lakói is a telepen lévő szép, nagy művelődési házat, a mozit és a presszót. Ide járnak táncmulatságba. Csak az ifjúsági ház távoli nekik, ez a másfél kilométer, ami egyéb­ként ugyanakkora, mintha a presszóba mennek. A község vezetői próbáltak megoldást találni, mert maguk a fiatalok kérték, hogy kapjanak jobb és na­gyobb helyet a mos­tani klubszobánál. A bánya átadta a ta­nácsnak az ifjúsági házat, a tanács át­adná a fiataloknak, tehát a megoldás ké- ; zenfekvő. (gemenczi) A nemzetközi vásáron láttuk Sok az érdeklődő a Csepeli Motorkerékpárgyár legújabb típusú Pannónia motorjánál. A Láng Gépgyár többek közt bemutatja a vásáron egyik új ter­mékének, a 100 megawattos gőzturbinának kisnyomású forgórészét. A kohó- és gépipar pavilonja előtt látható „Góbé” kétüléses fém Iskola-vitorlázórepülőgép a Pestvidéki Gépgyár esztergomi gyár. egységében készült. A Csepeli Szerszámgépgyár óriási horizontális fúrógépe.

Next

/
Thumbnails
Contents