Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-25 / 121. szám
1965. május 23, TOLNA MEGYEI NfiPŰJSA© s „Á statisztikát javítsuk vagy a tévét nézzük?" (Hozzászólás) Bőd a Ferenc tollából a május 14-i számban „A statisztikát javítsuk, vagy a tévét nézzük?” c. írás jelent meg, amely a tv térhódítását és perspektíváját adja, hirdetve a tv „mindenhatóságát” a népművelési tevékenység más ágai és módszerei felett. A televízió térhódítása nem véletlen, hiszen egyesíteni tudja a rádió és a film sok adottságát. Ezenkívül látni valamit sokkal nagyobb élményt .jelent, mint az írott, vagy hallott szó kapcsán felidézni magunkban valaminek a látványát. Ez az audió-vizuális közlési forma nemcsak a figyelmet köti le, minden eddiginél jobban, hanem hatásosabb a megértés és az emlékezés szempontjából is. Ezekből következik az a tény, amit mindenki el is ismer, hogy a televízió az életkörülmények szerves alkotóelemévé lett, s nem függeléke azoknak. Nem marad már meg a mindennapi élet perifériáin, hanem behatol a társadalmi és a személyes élet középpontjába. Mindezekből azonban nem következik az, hogy a tv az egyetlen „csodaszer”, amely egész népművelési munkánkat megoldja. Rossz útra tévednénk, ha egyik, vagv másik közlési rendszert egyedül a legjobbnak minősítenénk. Az sem vitatható, hogy milyen nagy hatást gyakorol a tv a falusi életre, de nem szabad éppen itt figyelmen kívül hagynunk, hogy éppen hatásánál fogva változtatja rpeg a falusi népművelési tevékenységet. Közismert a televízió mezőgazdasági szakfilmsorozata. Sok faluban kísérik figyelemmel és hasznosítják az ott látottakat. Mennyivel többet érhetünk azonban el, ha a műsorok után, a felkeltett érdeklődés alapján, a látottakat feldolgozzák, megbeszélik. hogy mit tudnának belőle alkalmazni a gyakorlatban. dés, az igények felkeltésére törekszik, nem pedig arra, hogy a nézők csak passzívan befogadják az ismereteket. Ezt bizonyítja az is, hogy sokan néznek meg olyan ismeretterjesztő műsorokat, amelyeket egyébként nem látogattak. Éppen ez kelti aztán fel az érdeklődést az ismeretterjesztés egyes ágai iránt. Ezt viszont ki kell használni a népművelőknek, a kultúrotthonoknak. A televíziónak kell elérnie azt, hogy egyre többen vegyenek részt a művelődési otthonok foglalkozásain, hiszen a tv nem helyettesítheti az emberek között végzett tudatos, közvetlen nevelőmunkát, differenciálni csak korlátozott mértékben tud, de igen jelentős segítőtárs lehet ebben. Inkább ezt kell hangsúlyoznunk, nem pedig azt, hogy mindenható „csodaeszköz”, hogy a művelődés területén hatása minden vonatkozásban egyenlő értékű. Az embereket nevelni kell arra, hogy a hallottakat ismételten végiggondolják. kritikailag értékeljék, elemezzék. A tv adásai rendkívüli gyorsasággal, változatossággal peregnek, amely hátrányos lehet az egyes nézőre, mert a jelenségeket csak felületesen tudja megfigyelni, így az ismeretanyag befogadása is felületes lesz. Itt kell tehát közbelépni egyes előadásoknak, megbeszéléseknek, itt kell bekapcsolódni a művelődési otthonoknak is. Ebből következik, hogy a művelődési otthonoknak a szerepe nem fog csökkenni a tv- térhódításokkal, mégha ez napjainkban ezt a látszatot is kelti. Látnunk kell azt, hogy a tv-adások nevelőhatását megfelelő előkészítő munkával jelentősen növelni lehet és kell is, s ezzel természetesen a továbbfejleszteni a szocialista köz- gondolkodást, hiszen érzékenyen kell tudnunk reagálni a közvélemény minden rezdülésére, és készen kell állni arra, hogy a művelődési otthonok, ismeretterjesztő előadásokkal e viták egészséges fórumává váljanak. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tv gyorsan reagál a világ minden eseményére, de nem tud minden részletkérdésre kitérni, és sokszor csak keret egy téma megvilágítására. Az ismeretterjesztő előadásoknak éppen a részletek megvilágítására nyílik alkalma. Az elmondottakból levonható, hogy a tv további térhódításaival nem fog bekövetkezni az, amit a cikkíró megjósol, hogy „az emberek szívesebben maradnak otthon a tv mellett, s ezen sem neonfényes nagyteremmel, sem drága fotelekkel, szőnyegekkel nem tudnak változtatni, de miért is változtatnánk?”. Ha a művelődési otthon valóban kulturális központ — és ezt otthonosságával is kifejezi —, ha itt van a könyvtár, itt zajlanak le különböző tanfolyamok, stb, akkor az emberek szívesen is járnak ide. A népművelőknek mindig szem előtt kell tartani, hogy a televízió nem helyettesítő, hanem kiegészítő szerepet játszik a modern népművelésben. Hasznosan kell vele gazdálkodni, figyelembe venni segítőerejét. A művelődési otthonokban pedig meg kell találni az új helyzetnek megfelelő tevékenységi formákat. A statisztikai adatok is azt igazolják, hogy országosan emelkedett az ismeretterjesztő rendezvények és az azokon résztvevők száma, éppen a televízió elterjedésének időszakában. Sőt, ösztönzést adott új formák bevezetésére is Igaz az, hogy a televízió a legjobb előadókat, a legalkalmasabb szemléltetést veheti igénybe. De az előadások közben felvetődő kérdésekre, a helyi kapcsolódások megmagyarázására természetesen nincs módja. Ez már a népművelők feladata. Igaza van a cikkírónak abban, hogy a televízió térhódítása roppant gyors. Hetente kb. 13 órát ülnek az emberek a tv előtt, ami egyben a kulturálódásra fordított időt is átlagosan másfélszeresére emelte. Ez azt jelenti, hogy bővül a nézők szórakozási fogalma, érdeklődnek a politika, a tudományok, a művészetek olyan területei irányában is, amelyek régebben nem foglalkoztatták az átlagembert. Különösen a falu társadalmi és kulturális életében nagy jelentőségű a tv. Azzal, hogy egyidőben teszi a falusi nézőt is ország-világ eseményeinek részesévé, a város és a falu közötti kulturális különbségek csökkentésével a legnagyobb változásokat segítheti elő. A cikkíró is ezeket a gondolatokat fejtegette, a tv sok előnyét kiemelve, de nem elemezte eléggé az ebből fakadó feladatokat, és azért jutott arra a következtetésre, hogy nem szükséges az ismeretterjesztő és más előadásokat szorgalmazni, — hiszen a tv minden igényt kielégít — amelyek úgyis csak a jó statisztika kedvéért vannak. Ezzel a gondolattal nem lehet egyetérteni, hiszen a tv éppen az emberek aktivizálására, mozgósítására, az érdeklőnépművelési rendezvények színvonala, vonzereje is növekedni fog, ami egyben azt jelenti, hogy benépesülnek a művelődési otthonok. Egyetértek a cikkíróval abban, hogy a tv, adásaival megmozgatja szinte az ország egész közvéleményét, vitatkoznak. Ezzel viszont még nem elégedhetünk meg. Megint csak a népművelésnek kell (szellemi vetélkedők, ismeretterjesztő játékok, stb). Úgy gondolom, tovább már nem is szükséges bizonygatni, hogy még több, de hozzáteszem, színvonalasabb ismeretterjesztő előadás szükséges, ezekhez pedig művelődési otthon is kell. Pacsai László SZMT Makacs fiatalok Nagymányokon kihasználatlan megyénk egyik legszebb ifjúsági háza. Két nagyterem, négy iroda- helyiség, könyvtár, televízió, „hangos stúdió” van benne és a fiatalok nem hajlandók használni. Ahol most tartózkodnak, esténként a nagymányoki KISZ- szervezet tagjai, az régi épület, kocsma- jellegű; vendéglő és egy nagyterem szomszédságában, mindössze egy szoba. Maguk a fiatalok is érzik, hogy ez nem ideális állapot, annál is inkább, mert ittas emberek gyakran benyitnak hozzájuk és zavarják összejöveteleiket, szórakozásukat. Mégsem hajlandók birtokba venni azt a másik, igazán kényelmes és reprezentatív épületet. A tanácselnök azt mondja, hogy ez Nagymányokon vasúton inneni és vasúton túli probléma. Arról van szó, hogy a település két részre tagolódik: a falu és a vasútvonal másik oldalán a bányatelep. A bánya ugyan már megszűnt, de a falu és a telep lakói között bizonyos elkülönülés tapasztalható még mindig. Az a legfurcsább, hogy a fiatalok is táplálják ezt az érthetetlen és káros szemléletet. Azt mondják, ők nem hajlandók kijárni a telepre, a vasúton túlra. Pedig a telep már van akkora, mint a falu, és sokkal szebb szórakozóhelyekkel rendelkezik. Látogatják egyébként a falu lakói is a telepen lévő szép, nagy művelődési házat, a mozit és a presszót. Ide járnak táncmulatságba. Csak az ifjúsági ház távoli nekik, ez a másfél kilométer, ami egyébként ugyanakkora, mintha a presszóba mennek. A község vezetői próbáltak megoldást találni, mert maguk a fiatalok kérték, hogy kapjanak jobb és nagyobb helyet a mostani klubszobánál. A bánya átadta a tanácsnak az ifjúsági házat, a tanács átadná a fiataloknak, tehát a megoldás ké- ; zenfekvő. (gemenczi) A nemzetközi vásáron láttuk Sok az érdeklődő a Csepeli Motorkerékpárgyár legújabb típusú Pannónia motorjánál. A Láng Gépgyár többek közt bemutatja a vásáron egyik új termékének, a 100 megawattos gőzturbinának kisnyomású forgórészét. A kohó- és gépipar pavilonja előtt látható „Góbé” kétüléses fém Iskola-vitorlázórepülőgép a Pestvidéki Gépgyár esztergomi gyár. egységében készült. A Csepeli Szerszámgépgyár óriási horizontális fúrógépe.
