Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-21 / 118. szám

Í055. május 21. VOLNA MEG VEI VEPflJSÄG 7 1 VIL Khan el Khalili, a bazárváros kereskedő esküdözni kezd, hogy olyan boldogsága legyen a hetedik mennyországban, hogy az áru nem 3 fontot, de hatot ér, s ő csak azért adja el, mert éppen meg­szorult. Azután átkozódva el­rohan, veri a fejét a falba, hogy ő milyen szerencsétlen, éppen ilyen vevővel találkozott. Ha a' vevő is ezt teszi, akkor végül más­fél-két fontért megkapja a porté- , kát, bár kicsit így is becsapva érezheti magát. A kereskedő Co­lát, vagy más üdítő italt hozat, s I nagy barátságban megisszák az . áldomást. Kétórás volt a vita, a második vevő sikeresen alkudott, jóval kevesebb a kereskedő hasz­na, ezúttal mégis boldog. Szélesen mosolyog, s Allah áldását kéri a ! kedves vevőre. Kairó világhíres bazárnegyedé­be inkább csak napnyugta után, este érdemes elmenni. Napközben kibírhatatlan a forróság, s a ba­zárnegyed, népszerű nevén a Muszki, nappal jórészt alszik. Ki­piheni az éjszaka fáradalmait, tü­relmesen várja a tikkasztó hőség végét. Talán az egész arab világról el­mondható, de itt a Muszkiban Való igaz, hogy az utca nemcsak a közlekedés céljait szolgálja, ha­nem a szó szoros értelmében az emberek állandó tartózkodási he­lye, mondhatni otthona is, hiszen jóformán minden az utcán törté­nik* Az utcákon, tereken senki sem siet. Tueatnyi ember guggol, üldögél, bóbiskol órákon át, vagy alszik, mintha a legpuhább ágyon, legnagyobb csendben és kénye­lemben otthon lenne* A főnök szeme a gyerekre vil­lant; az udvariasan, mélyen meg­hajolva köszöntött. — Teát, kávét, juicet, Colát? — kérdezte vendéglátóm? — Teát — bólintottam, hiszen a tea e vidék legfinomabb itala. Pillanatok alatt hozták az olaj­sűrűségű, feketésbarna, jó ízű italt. Kortyolgatás közben aztán elkezdődött az áru kínálata. Ek­kor tudtam csak meg, milyen üz­letben is vagyok. Üvegek, fiolák, tégelyek kerültek elő. Porok, fo­lyadékok, kenőcsök, parfőmök, olajok, s ki tudja, micsodák. Illatok terjengtek, nehéz, mély illatok, egykoron ezeket használ­hatták a földrész nagyasszonyai, Nefretete, Cleopatra és a többiek. Előkerült sokféle arc-, szem-, szempilla-, haj- és körömfesték, kölni éjjelre, nappalra, vendég­A Khan el Kahlili bazár szűk sikátoraiban esténként népi éne­kesek, zenészek és táncosok cso­portjai szórakoztatják az ácsorgó embereket. Az utcán húsféle és sok más keleti csemege sül, orr- csiklandó illatok, nehéz fűszer­szagok terjengenek, tiszteletre méltó sejkek hosszan idézik kí­vülről a Koránt, a köréjük sereg­lett igazhitűeknek. Mások a tá­voli vidékekről érkezett mesemon­dókat veszik körül, akik régen esett, nagy dolgokról, férfias cse­lekedetekről, bátor tettekről szö­vögetik a mese szálait. A mecse­tek tövén, s az utcaszögletekben kávé-, tea- és bablevesfőzők, a legkülönfélébb rágcsálható ma­A Muszki, a bazá megyed, tá­voli évszázadokból ittfelejtett, színes, izgalmas ékszer. Szellemes, játékos, millió színben pompázó mesevilág. Az igazi arab, teljen bár a legelegánsabb luxus-szóra­kozóhelyre is, az igazi jó estét itt, a Khan el Khalili bazárban fe­jezi be. Az itteni kávéházak be­járatán üveggyöngyfüggöny he­lyettesíti az ajtót, a pincér a be­lépő elé azonnal vízipipát helyez, kávéért indul, s míg a vendég elé­gedetten bugyborékoltatja az előtte álló üvegedényben a vizet, két-három cipőtisztító varázsolja tükörfényessé a cipőjét* A cipőtisztítás az arab földré­szen szakma, melynek űzői ma­gasan kvalifikált szakemberek, s nem is keresnek rosszul. A tiszta cipő — népszokás. Egy igazi arab napjában négyszer-ötször is kitisz- títtatja cipőjét — ha fehér inge esetleg nem is, de lábbelije min­dig ragyog. Maga a bazárnegyed felbecsül­hetetlen kincsek, óriási értékek, nagy titkok, s kiismerhetetlen szakmai fogások kicsit zajos, de biztos őrzője. Amint elindultam az első bazársoron — ahol egy-egy ajtó-, vagy ablakmélyedésben ül­ve, guggolva, vagy elnyújtózva két-három kézműves, mesterem­ber is dolgozik, egymás feje fe­lett, parányi kuckókban —, gabij- jás (földig érő, ingszerű népvise­let), idősebb ember lépett hoz­zám* — Angol? Francia? Svéd? Né­met? — kérdezte az illető orszá­gok nyelvein; Az utolsónál maradva meghí­vott üzletébe. Az „üzlet” egy két méter széles sikátorban volt, 2x3 méteres, szőnyegekkel vastagon tapétázott, két kényelmes pam- laggal, és egy sokfiókos, néhány- százéves szekrénnyel berendezett szoba* Leültünk, s a tulajdonos távoli családom, szüleim, testvéreim hogylétéről érdeklődve, azoknak minden jót, erőt egészséget, hosz- szú életet kívánva, néhányszor összeverte a tenyerét. Tapsolt. S ez a rituális, éles, messzehangzó, parancsoló taps valamire emlé­keztetett. Arra gondoltam, ilyen szigorú és kifejező tapssal ren­delhették szolgáikat magukhoz évezredekkel ezelőtt a fáraók, a Napisten földjén élt hatalmassá­gok. A tapsra ezúttal kedvesen, alá­zatos tekintetű, hollófekete hajú fiú jelent meg, — feltételezésem szerint — a kereskedő szolgája* Khan el Khalili, a híres kairói bazárnegyed. ségbe, imához, illő és tartós vi­rágolajak, amelyekből egy gyűszű évekre elég. Teázva, alkudozva beszélget­tünk, vitatkozva, összeveszve, majd kibékülve. Végre is üzletet kötöttünk. Az arab árusokra egyébként a végtelen alku a jel­lemző* Előfordul, hogy itt a bazárne­gyedben 3 fontra tartja áruját a kereskedő. Jön az első külföldi turista, megtetszik neki az áru, s szó nélkül megadja érte a 3 fon­tot. A kereskedő ezt látva rossz­kedvűen bezárja a boltot, mond­ván: rossz napom van. De ha ugyanezt az árut a vevő megnézi, s csupán fontot érőnek tekinti, a gok árusai kínálják portékájukat, minden talpalatnyi helyet kihasz­nálva. Majomtáncoltatók, erőmű­vészek, bűvészek fitogtatják hoz­záértésüket. Kereskedők ezrei fennhangon kínálják áruikat, kap­ható itt «arany, ezüst, népművé­szeti tárgy, élelmiszer, szőrme, kígyóbőr, zsebrádió, tevenyereg, ruhanemű, gyöngy, tea, könyv, parföm, s a szembetegséget gyó­gyító répaféleség Egy-egy szak­ma egész utcasort elfoglal. A sejtelmes, hangos trópusi éj­szakában nap, mint nap életre kel a mesés, vidám, játékos Kelet, ezernyi színével, hangjával, pom­pájával* (Folytatjuk) ... Apróhirdetések Ax apróhirdetés dija; szavanként hétköznap 1.— Ft, vasárnap ■ ünnepnap 2,— Ft. Az elsű éa minden további vastaqon sze­dett szó két szónak számit. A Nagydorogi Állami Mezőgazdasá­gi Gépállomás azonnali belépésre, gyakorlattal rendelkező anyagkönyve-1 löt keres. Jelentkezés személyesen a gépállomás főkönyvelőjénél. (153) könyvön nyertet. Cím a szekszárdi hirdetőben. (179) A Palánk! Téglagyárhoz felveszünk férfi munkaerőket kazalozói munka­körbe. Bérezés teljesítmény szerint. (164) Őszi, téli ruháit ne rakja piszko­san, szennyesen el, most tisztíttassa ki, festesse meg, két héten belül el­végzi a Szekszárdi Patyolat Vállalat. (162) Szíjgyártói munkát vállalok. Tsz- nél, állami gazdaságoknál Is, meg­egyezés szerint. Válasz a Szekszárdi Nyomdába „166 jeligére”. (173) A Mözsi Erdei Termék Vállalat pi nővérükét alkalmaz. Kereseti lehe­tőség 1200 forinttól 1600 forintig. Je­lentkezni lehet: Mözs, Szt. István u. 24. sz. alatt. Telefon: 8. (184) Moszkvics vagy Wartburg gépkocsit vennék t km-rel. Lottón, vagy betét­Ertesités! A DÉDÁSZ szekszárdi üzemvezetősége értesíti fogyasztóit, hogy f. hó 23-án Szekszárd város északi- részén áramszünetet tart. Az áramszünet az alábbi területekre ter­jed ki: 6 órától 10 óráig Mátyás k. u„ és mellékutcái, Rákóczi u„ Dam­janich u„ Szluha Gy. u„ Kossuth u.; Garay tér, Széchenyi u„ a központ­tól a Hármashídig, várköz u„ Marx K. u„ Dózsa Gy. u.* Zalka M. u„ Fürdőház u., Kadarka u„ és a felette lévő újtelep, Táncsics M. u„ Béla tér, Munkácsi u., Babits M. u., Mérey u„ és az egész felsőváros, Tinódi u„ Tompa u., Pollák u., Toldi u., Kini­zsi u„ Bajcsy-Zs. u., Hunyadi u„ a Múzeumtól a vasútlg, Keselyüsi út. 6 órától 14 óráig.: Béke-telep, Bo­gyiszlói u., Északi Kertváros, Újvá­ros a Damjanich utcától kifelé Bor­kombinát és Fehér-csárdái rész, Pa­lánk Gazdaság, és iskola, Palánk Téglagyár, Palánk Tsz., Palánk Hajó állomás. (182) A Vöröskereszt hírei A Szekszárdon megrendezésre ke­rülő véradónapok előkészítésére az üzemekben, vállalatoknál, munkahelyeken operatív bizottsá­gok alakulnak. Az operatív bízott, ságok a helyi adottságoknak meg­felelően programot dolgoznak ki, mely szerint filmvetítéssel egybe­kötött előadásokon, ankétokon és egyéb rendezvényeken ismertetik a véradás jelentőségét. A Bőrdíszmű Vállalatnál, ahol 80 tagú véradókör működik, és tagjaira szükség esetén bármikor számítani lehet, tovább szélesítik az önkéntes véradók számát. Bri­gádomként írják össze a véradásra jelentkezőket, akiknek neve be­kerül a brigádnaplóba. A Szek­szárdi Körzeti Sütőipari Vállalat­nál úgy szervezik meg a vér­adást, hogy a dolgozók családtag­jai is az üzembe jelentkezzenek véradásra, természetesen abban az esetben, ha nem üzemi dol­gozóról van szó. A Faipari Válla­lat telepein munkahelyenként je­lölték ki az aktívákat, akik a szervezésben részt vesznek, s ugyanakkor a véradásban is pél­dát mutatnak. A Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál osztályvezetői és mun­kaértekezleten ismertették az operatív bizottság programját. A KISZÖV és a ktsz~ek közös prog­ramot készítettek, a közös prog­ramot úgy állították össze, hogy a jelentkezéseket figyelembe véve már az is ismert, hogy hány vér­adóra számíthatnak. A TELEVÍZIÓ jövő heti mŰHora : MÁJUS 25., KEDD 8.05-től 12.00-ig: Iskola-tv. 14.00-től 17.45-ig: Iskola-tv. 17.45: Hírek. 17.50: 100 kérdés — 100 felelet. 18.40: Napló. 18.45: Esti mese 18.55: Ráér György színházi jegyzete. 19.05: Kleist: Amphitryon. Színmű 2 részben (18 éven felülieknek). A szünetben: 20.05: TV-híradó. Napi jegyzetünk. 21.15: Barangolás. Művészeti díjasok a kamerák előtt. 22.15: Ökölvívó EB. Filmbeszámoló Berlinből. 22.25: TV-híradó 2. kiadás. MÁJUS 28., SZERDA 17.18: Hírek. 17.25: A Magyar Hirdető műsora. 17.35: Paletta. 18.05: Budapesti Nemzetközi Vásár 1965. 18.30: Jazz-muzsika. 19.05: Esti mese. 19.15: TV-híradó. 19.35: Napi jegyzetünk. 19.40: ökölvívó EB. Flltnbesxámoló. 21.85; Parabola. 22.10: TV-hiradó 2. kiadás. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK 9.30: Játékfilm. 11.10: Jazz-muzsika. 11.40: Magazin. 17.15: Iskola-tv. 17.58: Hírek. 18.05: A Magyar Hirdető műsora. 18.35: Házunktája. A vándorméhészekről. 18.20: A jövő hét műsora. 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: TV-hiradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55; Megismer­ni a kanászt... a TV riportfilmje. 20.15: Zenélő órák. 21.25: Játékfilm, utána: TV-hiradó 2. kiadás. MÁJUS 28., PENTEK 8.05: Iskola-tv. 9.45: Telesport. 10.00: Közvetítés a lottósorsolásról. 10.15: Játékfilm 11.30: A jövő hét műsora. 19.50: Ökölvívó EB. Az elődöntők közvetítése Berlinből. MÁJUS 29., SZOMBAT 14.50: ökölvívó EB. A döntő közvetítése Berlinből. 18.00: Főzzünk okosan! 18.20: Napló. 18.30: Sorsok. A TV-híradó riportfilmje. 18.50: Víziók a kétezredik év technikájáról. NDK kisfilm. 19.20: Esti mese. 19.30: TV-híradó. 19.50: Hétről-hétre.. 20.00: KI mit tud? 3. közép­döntő. 22.00: TV-híradó 2. kiadás. MÁJUS 30., VASÁRNAP 8.20: l9kola-tv. 8.50; Az Iskola-tv Jövő heti műsorának ismertetése. B.55: Konzervatóriumi hallgatók hangversenye Moszkvából. 9.30: Iskola-tv. 10.00: Gyermeknapi köszöntő. 10.10: Ottörő-hiradó. 10,25: A makacs lány. Szovjet film. 11.05; Robbanóanyag. Magyarul be­szélő nyugatnémet rövid-játékfilm. 11.25: Ünnepi könyvhét 1965. 16.28: Budapesti Nemzetközi Vásár 1965. 16.50: Szovjetunió—Wales labda­rúgó-mérkőzés közvetítése. A szünetben: A Magyar Hirdető műsora. 18.45: Isztriái utazás. A TV kisfilmje 19.00: Delta. Tudományos hír­adó. 19.20: Esti mese. 19.30: TV-híradó. 19.50: Telesport. 20.10: Népi táncok. Banovich Tamás kisfilmjeiből. 20.35: Csak a tükör görbe? Bárány Tamás paródia-sorozata II. 21.40: Közvetítés a Szmetana- teremből. 22.00: TV-híradó 2. kiadás. 22.20: Sporthírek. (A Magyar Televízió a müs orváltoztatás jogát fenntartja.)

Next

/
Thumbnails
Contents