Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-20 / 117. szám

1965. május 20. 'TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO 3 Aranyérmes a faddi vegyeskórus ,,A legutóbbi, a két évvel ez­előtt megrendezett dalostalólkozó óta különösen szép fejlődésről tett tanúbizonyságot a faddi vegyes­kórus”. Az e hónap 9-én, Szekszárdon megtartott megyei dalostalálkozó rendezőbizottságának és közön­ségének egybehangzó véleményét közölte a Népújság tudósítása is. Ez az egy, rövid mondat; dicsé­ret, elismerés. Ebben az évben a második. Melyik is volt az első? Bátaszéken rendezték meg a felszabadulási kulturális szemle járási bemuta­tóját. Aranyérmet kaptunk. A kórus vezetője már négy éve — a megyében nagy múltú együt­tes újraszervezése óta, — Kiss Ist­vánná, énektanárnő. Akkor csak férfiak jártak a próbákra, s alig két éve, hogy a „kiöregedett” és így elmaradt bácsik helyére nők álltak. — A bátaszéki szemle után meghívást kaptunk a szekszárdi dalos találkozóra, A férfiak többsége feketében sorakozott fel a színpadra. Néhá- nyuk ruhája sötétkék. A nők a fellépésekkor is igyekeznek válto­zatosan öltözködni. Változatosan, de egyformán. Egyenruhájuk: krémszínű blúz és hasonló árnya­latú, vagy sötétkék szoknya. Jól fest a saját költségükön vásárolt, egyforma öltözék, a színpadra tűző reflektorok fényében. A mű­sor mind a két helyen azonos volt: Mendelssohn: Két népdal, Bár­dos Lajos: Tiszai dallamok című összeállítása, és Sárközi feldolgo­zásában a Pesti utcák kövén cí­mű munkásmozgalmi dal. — Mit szeretnek legjobban éne­kelni a kórus tagjai? — Azt hiszem, amit éppen ta­nulunk. Nagyon lelkes és most már egyre összeszokottabb a tár­ni, ahogyan szeretne. Tavaly még rendszeresen kijárt a ter­melőszövetkezetbe segíteni a férjének. Az idén még nem tudja miként lesz. A konyha hűvösében beszélgetünk. Ök ketten a megszokott alacsony kisszékeiken foglalnak helyet. Kíváncsiak. Ha illene, meg is kérdeznék, igen gyorsan, hogy mit akar a vendég. — Azért jöttem ide maguk­hoz Pista bácsi, hogy arról a régi mesgyedologról érdeklőd­jem. ha elmondaná. Hallgatnak. — Hány holdon gazdálkodott Pista bácsi? — Tizenhét holddal léptünk a tsz-be. " — A kert mekkora? — Egy kataszteri. — Igaz az, hogy valamikor a kert miatt az első szomszéd­dal sokat osztozkodtak? — Volt közöttünk szóváltás, de hát hol van az már? Az asszony közbeszól. — Nem volt nekünk bajunk soha senkivel, csak az öregek­kel. Az öregnek itt az első szomszédban vénében volt a szerzés, de már nem is él. Le­származottal megvannak és a legnagyobb egyetértésben va­gyunk velük. Az öreg Pista bácsi magya- rázóan hozzáteszi. — A mesgye kifli alakú és szegény öreg boldog volt, ha legalább tíz centit elszánthatott. Azelőtt a régi időben megtör­tént ez sok helyen. Ma már nincs veszekedés. Az öreg em­bernek a lánya is él és jóban vagyunk egymással. saság. Hetenként egy alkalom­mal találkozunk másfél, két óra hosszára. Először külön tanul a férfi- és a női kar. Azután, ami­kor már külön-külön nagyszerűen tudják a szólamot, akkor énekel együtt a kórus. Amíg az egyik csoport tanul, a másik beszélget. Az igazság az, hogy az együttes tagjait nemcsak a muzsika, a da­lok, a szereplések tartják együtt, összejöveteleink is inkább egy klubfoglalkozáshoz hasonlítanak, mint valami merev, fegyelmezett énekórához. A férfiak csoportja a stabilabb. Idősebb, dalhoz szo­kott torkú emberek. A női kar­ban pedagógusok, védőnők, értel­miségi dolgozók vannak többség­ben; All a kórus a színpadon. Ke­zükben kotta, arcukon figyelem, komolyan, koncentrálva énekel­nek. Nyáron is találkoznak, ami­kor nincs próba vasárnaponként, s batyusbált rendeznek. Ilyenkor lánc-lánc eszterláncot, meg erre csörög a dió-t játszanak; — Hát valahogy így sikerült fej­lődnünk. Azt hiszem az oka, elő- segítője ennek az eredménynek, hogy összeszokott a harminc em­ber. A dalostalálkozó különben nagy élmény volt mindannyiunk számára. Jó volt a rendezés, sokat tanultunk. Láttuk, hogy mit kell követnünk és elérnünk ahhoz, hogy valóban jó énekkarrá fej­lődjünk. — Mit? A mözsiek éneklési technikáját és a bonyhádiak előadásmódját, összhangját, — Hogy hívják a lányát? — Ne kérdezze, nem akarunk haragot. * Marasztalnak még. Az idős parasztasszony fiatal, kislány- karában Amerikában egy mo­torkerék pá r- gy árban dolgozott, édesapjával és édesanyjával. Öt és félhold földet gürcöltek öez- sae. — Apám mindent a nénémre bízott. Amikor hazajöttünk, ké­sőbb mégis megszakadt a ba­rátság. A néném nem akart beleegyezni, hogy apám a ne­vére írassa az istállót... Rég volt, s ennek tulajdon­képpen csak örülni lehet. Kü­lönben is, 1961-ben az átszer­vezés után Orbán mérnök ki­jelölte mindegyik szomszédnak itt is a maga részét és egyik szomszédnak sem jut eszébe ide, vagy oda szántani. Minek? A megélhetés megvan. Pesti István 67 éves. felesége azzal dicsekszik: a Vörös Csillag Tsz első belépői közé tartozik. Az­tán mutatja az ajándék köny­vet. Pista bácsi kapta az egyik közgyűlésen, a jó munkáért. Ahhoz még nem volt türelme, hogy elolvassa, de a könyv megvan. • A tanácstitkár az iratait ren­dezi. Vasárnap járási tűzoltó- verseny lesz Zombán. A Pa­rasztbecsület Tsz majorja mö­gött legalább százötvenen sara- bodják a cukorrépát. Szép a határ. A zomibaíak a mában él­nek. SZEKULITY PÉTER A gemenci filmtől A BALÁZS BÉLA-DÍJIG Ä „dunai őserdő" Velencében — Hatáselemzés a néző fejével Az asztalnál J**™“ üln,e!f­Pszekov a fel­Az első munkahely, a még első próbálkozó lépéseit tevő televízió. A színházak és a filmgyártás könnyebb, kitaposottabb utat kí­náltak. Az új műfaj kísérletező izgalma azonban nagy csábító­erő. A híradórendezés, a gyer­mekműsorok vezetése után jöttek a nagyobb vállalkozások. „A tv-játéknak filmnek és színháznak kell lennie egyszerre. Képernyőre kell komponálni a legszélesebb mozgásokat, a látvá­nyosság mindig sikert jelentő elemei itt nemigen használha­tók.” A Gemenc-film mögé aztán fel­sorakoztak a többiek: Jurij Na- gibin Felnőttek iskolája, Doszto­jevszkij Játékosa, Balzac Vörös vendégf ogadój a. dolgozása izgalmas feladat, azon­ban a mostani forgatás utáni ter­vem egy ízig-vérig mai téma. Itt azt hiszem újra segíteni fognak a főiskolai évek népművelési gya­korlatának találkozásai: az ozo­rai, a paksi, a felsőrtyéki beszél­getések típusarcai.” így magáról a rendező: Szőnyi Sándor. * [Akitüntetés “g« ményt, munkát, pályát díjaznak vele. Nem egyszer határokat je­lentenek az alkotásban, máskor megérdemelt koronát egy-egy életművön. Különösen örvende­tes azonban, ha valakit már ak­kor elismernek vele, amikor még jelentő jószágigazgató, Csubikov vizsgálóbíró és Gyukovszkij rend­őrségi fogalmazó. Természetesen Mark Ivénovics Kljauzov sorha­jóhadnagy titokzatos eltűnéséről folyik a szó. Halkan szürcsölik a teát, amikor váratlan fordulat következik, a vizsgálóbíró előtt Pszekov is gyanússá válik. Az ideges feszültség még egy pillanatig vibrál a levegőben ... aztán míg az ügyeletes csapójá­nak hangja újból fel nem csat­tan, az arcokról leolvad az indu­latoktól fűtött párbeszéd izgal­ma. Az orosz dácsa, azaz nya­ralóépület képe kiszélesedik. Ju- piterlámpák ontják a fényt, ká­belek gyűrűzik körül az asztalt, a felvevőgép kamerája mögött asszisztensek, díszletezők sietnek. Csehov „A svéd gyufa” című el­beszéléséből készülő tv-játékot forgatják. A látszólagos káosz fe­lett egy ember uralkodik. Ráfi­gyelnek most az operatőrök, a színészek és a műszakiak. A ren­dezőre: Szőnyi Sándorra. * A televízió kétszer is meg­---------------- ismetelte a sike­res kisfilmet, amely az „Őserdő a Duna mellett” címet viselte. A Tolna megyei nézőknek különö­sen emlékezetes volt, hiszen a megye egyik legérdekesebb vidé­két, a gemenci vadrezervátumot mutatta be a film. Emberek éle­tét a vadonban, azokét akiknek sokszínű munkáját így foglalja össze a szürke szó: vadgazdál­kodás. A film nemcsak idehaza szer­zett osztatlan elismerést. Velen­cébe utazott, ahol hasonló tár­gyú filmek nemzetközi seregszem­léjén vett részt. Az eredmény a zsűri első díja. A hazai néző- _ ... .. tóbor mellé a szakmabeliek is Szőnyi Sándor Balázs Bela-dijas tv-rendező a Vörös vendegfogado csatlakoztak, a rendezőt az „Er- forgatása közben. dészet kiváló dolgozója címmel rendezőnek leginkább a né- csak első tanúságtételeit rakta le, tüntettek ki. z- fejével kell gondolkozni. Mit az igazi nagy tervek még for­Az alkotócsoport munkájáról tud már a néző? És az adott pil- rongva várnak a megvalósításra, annak idején beszámolt a Tolna lanatban mire kiváncsi? Milyen Az állami és művészeti díjak megyei Népújság is. A nevek in- új információkat kell közölni, kiosztásakor, a filmművészetben nen is ismerősek, de méginkább hogy a közvetített mű a lehető nyúfjíbo'trt munka nagy elismerését a a képernyőről. „Irta: Radványi legteljesebb egészet adja? Hatás- Balázs Béla-díjat kapta a tele- Zoltán, fényképezte: Novákovits elemzésnek hívják ezt szakmai vízió egyik fiatal rendezője. A András... a film rendezője: Sző- nyelven, amelyet természetesen nagy filmesztéta, író és huma- nyi Sándor.” megelőz az alapos tanulmányo- nista gondolkodó arcát ábrázoló * zás, a jellemek és színészek ki- plakettet vette át, a tisztelő ta­I A rpniÍP7fi önmagáról: választása, a környezet és az nitvány: Szőnyi Sándor. L".1 "lluctl, .a Színház- és adott történelmi kor részletes Filmművészeti Főiskola felvételi vizsgálata... A klasszikusok fel- Végh Miklós vizsgájára a honvédségtől enged­tek el. Dramaturgiára jelentkez­tem, ám az értesítést hiába vár­tam. Nem jött a laktanyába le­vél, hogy szeptemberben kezd­jem el a tanulást. Leszereltem, aztán egy idő múlva bementem a főiskolára érdeklődni... Meg­lepődés volt a válasz! „Hiszen Negyedmilliárd forint értékű versem felajánlás az állami gazdaságokban adásokra kellene járni.” Nos a levél elkallódott, de azért egy­hónapos késéssel megkezdtem az Az ország szántóterületének és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­13,1 százalékát elfoglaló állami zetének központi vezetősége előtt, gazdaságok területi arányukat amely az állami gazdaságok hely­_ meghaladó mértékben vesznek zetének és feladatainak megvita­magának már egy hónapja elő- részt a népgazdaság áruellátásé- tására ült össze a MEDOSZ-szék­ban. s rendelkeznek azokkal a ház Dózsa termében. 1964-ben az legfontosabb szellemi, anyagi és állami gazdaságok adták a köz­műszaki feltételekkel, amelyek ponti készletbe felvásárolt gabo­további gyorsütemű fejlődésüket na 19,9 százalékát, a rizs 32,9 ismeretszerzés most mér egye- t>iztosítják — mondotta Kovács százalékát, az alma 43,4 száza­temi élet kordáiban tartott éve- István, a MEDOSZ főtitkára szer- lékát, a hús 20 százalékát és a it.” dán a Mezőgazdasági, Erdészeti tej 30,6 'százalékát. A második ötéves terv első négy évében nem kevesebb, mint 30 százalékkal növelték áruértékesítésüket. Állami gazdaságaink eredmé­nyeiben döntő része van annak, hogy a szocialista munkaverseny az üzemek nagy többségében tö­megmozgalommá fejlődött az Négyen nyertek gépkocsit megyénkben nyereménybetétkönyvvel A gépkocsi-nvereménybetiét- könyvek 16. sorsolása ismét ked- % .zett a Tolna megyei betétkönyv, tulajdonosoknak. Közülük négyen nyertek gépkocsit. ötezer forintos OTP-fiótknál váltott könyvvel a 16. sorozatú 508 167 számmal Szekszárdon a postánál vásárolt 5 ezres köny­vekkel Bátaszéken az 504 560-as számúval és Mözsön az 506 988 számúval egy-egy Wartburg de Luxé személykocsit nyertek. A 10 ezer forintos betétköny­vesek közül egy nyert megyénk­ben Iregszemcsen Moszkvics gép- jéén — hazánk felszabadulásának kocsit, a postán vásárolt 2992-e^ 20 évfordulója tiszteletére. Az számú betétkönyvvel. ! állami gazdasági dolgozók válla­Érdekes megemlíteni, hogy az lásainak értéke meghaladja a ne- iregszemcsei nyerő jó türelme- gyed milliárd forintot. Ennek egy­nek is elnyerte most a jutalmát, harmad részét a hozamok növelé- Betétkönyvét ugyanis még 1963- sével, kétharmadát pedig a ter- ban váltotta. De a többi nyerő is melékenység további javításával, legalább egy esztendeje tartja a költségek csökkentésével akar- bent a pénzét gépkocsi-nyere- realizálni A verseny lendítő- ménybetétkönyvben. j je mindenütt a szocialista bri­A most Tolna megyében nyertI ádm lom 4 személygépkocsival az eddigi e , . ,, _ .. „ nyertesek száma. 37-re emel ke- A beszámolót szeles korú vita dett. * * követte. (MTI.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents