Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-19 / 116. szám

1965. május 19. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 A falu apraja-nagyja a sátrak körül tolong. A sok ajándék mellé Misi még egy sípot kér ráadásnak. A nagylány a színes gyöngysort választja, ez illik pártához. legjobban a Rokonok és jóbarátok találko­zója, vendégeskedés, ajándék­osztogatás és az ajándékvárás napja a sióagárdi búcsú. Olyan, mint egy népünnepély. Minden háznak van legalább két, há­rom, vagy ennél több vendége, s reggeltől kezdve másnap haj­nalig tart a mulatozás. A fel­állított mézeslcalácsos-, bazáros- sátrak környékén a hinta, a kör­hinta és céllövölde körül tolong a rengeteg nép. Csak a déli órákban szűnik meg egy-két órahosszára a hullámzás. Az utcák elnéptelenednek, a ven­dégeket lukulluszi lakomának beillő, több fogásból álló ebéd­del traktálják. A sióagárdi bú- csúi-ebéd jellegzetessége a pör­költ, a halászlé, a cigánypecse­nye, a rántott disznó- és csirke­hús, a torta, az édessütemény. A földművesszövetkezet cukrász­dájában 8 ezer krémes és 4 ezer aprósütemény elkészítésé­re kaptak megrendelést, nem beszélve az otthon készült tor­ták, sütemények tömegéről. Május harmadik vasárnapja az ajándékozás napja Sióagár- don. Hagyományos a délutáni komalátogatás, ami olyan, mint egy szertartás. A komaasszony elviszi az ajándékot a kereszt- fiúnak, vagy a lánynak. Mé­zeskalácsból készült báb, vagy lovaskatona, gyertya vastagsá­gú rúdcukor, csokoládé, doboz­ba csomagolt égetett cukor, s még más édesség van a csomag­ban, s nagyon vigyáznak arra, hogy egy-egy csomag értéke legalább 80—100 forint értékű legyen. A búcsú az új ruhák bemuta­tásának napja is, rengeteg a nylon, a bársony és a terlisz- terből készült új ruha. A var­rónők a húsvéti szezon befeje­zése után a búcsúra készültek, s rengeteg új ruhát varrtak. A modem vonalú ruhák mellett sok a népviseleti ruhába öltö­zött asszony, lány. Sióagárd azok közé a községek közé tar­tozik, ahol még a modern öl­tözködés nem tudta teljesen kiszorítani a hagyományos, szí­nes népviseletet. A lányok, fia­tal asszonyok közül sokan hor­danak rózsás kasmírszoknyát, gazdag hímzéssel díszített ing- vállait, s fölötte pruszlikot. Szé­pek, mutatósak, az agárdi me­nyecskék, lányok a cifra öl­tözékben. A sióagárdi búcsú a jókedv, a vidámság napja. Olyan, mint egy népünnepély és a másnap reggelig tartó bállal, pincemu­latsággal, és egyéb szórakozás­sal fejeződik be... Foto: Túri Mária „ Szöveg: Pozsonyi Ignácné Csak egynapos lemaradást okozott az esős idő a Szekszárd-palánki Téglagyárban Az elmúlt hetek időjárása nem volt kedvező a téglagyártásra, az eső miatt gyakran kellett félbe­szakítani a munkát. A szekszárd- palánki gyárban, áprilisban 31 órát tett ki az eső miatti állásidő. A gyár a rossz idő miatt nem tudta teljesíteni eddig esedékes nyersgyártási tervét, jelenleg mintegy hatvan-hetvenezer nyers­tégla — egy napi termelésnek megfelelő mennyiség — a lemara­dás. Ezt azonban, annak ellenére, hogy az idei terv eléggé feszített* pótolni tudják a negyedév vé­géig. Ha pedig az idény kezdeté­től számítják, akkor minimális előnyre tettek szert az esedékes tervvel szemben, mivel az első negyedévi előirányzatot sikerült 122 ezerrel túlteljesíteni. Most már, remélhetőleg tartós javulás következik be az időjárás alakulásában, így csak az egynapos kiesést kell pótolni. Helyes tőszámkialakítás ­Megyénkben a tanácsi és szö­vetkezeti mezőgazdasági szak­emberek évenként tőszámlálást végeznek a kapásnövényekben, annak megállapítása céljából, mi­lyen hatással van a területegysé­genként meghagyott tőszám a terméseredmények alakulására. Például 1964-ben a kukoricában 56 termelőszövetkezetnél összesen 18 144 holdon végeztek tőszámlá­lást, ami az összes vetésterület 21 százaléka volt. A kapott adatokat a termésátlagokkal összevetve az alábbi eredményt nyerték: Tizenhatezernél kevesebb tő­szám esetén holdanként 15,7 mázsa lett a termésátlag, 16— 18 ezerig holdanként 17,5 má­zsa, 18—20 ezer közötti tő­számnál 21,5 mázsa és 20 ezer­nél nagyobb tőszám esetében 22 mázsa. Érdemes ezeket az adatokat az 1962. évi mérési eredményekkel összehasonlítani. Akkor 15 000-nél kevesebb tőszám esetében az el­ért termésátlag kukoricából hol­danként 17,5 mázsa volt a vizs­gált területen, 15—18 ezer tőszám között 18,6 mázsa, 18—20 ezer tő­szám között 20,2 mázsa és 20 ezer fölött 20,7 mázsa. emelkedő terméshozamok A fentiek bizonyítják, hogy a termőtalaj tápereje és a meg­hagyott tőszámmennyiség normá­lis összehangolása a termésered­mények fokozatos, helyenként ugrásszerű emelkedését eredmé­nyezi. Természetesen a tőszám nem növelhető végtelenségig, amit bizonyít az, hogy az 1962. évi méréseknél 20 és 23 ezer közötti tőszámnál 20,9 mázsa volt hol­danként a kukoricatermés, de a 23 ezernél nagyobb tőszámú táb­lák átlagtermése csak 19,6 mázsa lett. Jónéhány termelőszövetkezet­ben már rendszeresen elvégzik a tőszámlálást. Kívánatos, hogy va­lamennyi szövetkezetben határoz­zák meg kapálás előtt a kukori­cában és egyéb kapásokban meg­hagyandó holdankénti tőszámot, a tábla talajerejének, fekvésének megfelelően. A már tavaly, sőt az előző években kiadott egyszerű módszerek alkalmazását ismer­tessék a tagokkal, hogyan kell ideálisan meghagyni a növény- állományt. Szakái László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának növénytermesztési felügyelője Panaszok nyomában 1 Sérelmével hozzánk fordult Ozoráról özvegy Kovács Jánosné. A szomszédjában lévő épületet Barát József örökölte. A ház mö­gött lévő fészer tetőzetét lebon- | tóttá. így a fészer az esőzések kö­vetkeztében összedőlt. A hátsó fala Kovácsné udvarára omlott. De a ház csatornájának lefolyó- I csöve is Kovácsné udvarára ve­zeti a vizet. Szomszédját hiába kéri, nem rendezi a házát. Mit te­gyen? A válasz: Panaszával a tamási járási tanács építési és közleke­dési csoportját kerestük fel. Ki­vizsgálásuk alapján Barát Józse­fet május 31-ig bezárólag köte­lezték háza rendbetételére, azaz a csatorna meghosszabbítására és az omladék föld elhordására, t Nagy János, dunakömlődi lakos azt panaszolja, hogy apósáéknál lakik, mint családtag, és nem mint háztulajdonos. Mikor családon­ként kivétették a törpevízműhöz való hozzájárulást, őket is külön kötelezték 400 forint hozzájáru­lásra. Jogos volt-e az összeg kive­tése? A választ a dunakömlődi köz­ségi tanács vb-elnökétől, Sipos Istvántól kaptuk: A fennálló ren­delkezések értelmében a vízmű- nozzájárulási díjat köteles fizetni minden különálló család, tekintet nélkül arra, hogy mint tulajdo­nos, bérlő, vagy mint családtag lakik a község területén. Nevezett személynek felesége, gyermeke van, s bár egy házban laknak apósával, nem tekinthetőek közös háztartásban élőknek. Egyéb jut­tatások, vagy kötelezettségek el­bírálásánál sem szerepelnek egy háztartásban. fi spandaui börtön lakói Berlin angol megszállási övezetének peremén négy és fél mé­ter magas fallal körülvett masszív téglaépület piroslik — a XVI, században emelt és azóta többször újjáépített spandaui börtön, amely a maga nemében alighanem egyedülálló a világon. Rácsai mögött Hitler idejében antifasiszta harcosok sínylődtek. Kereken 600 cellája a világháború után a Nürnbergben elítélt náci háborús bűnösökkel telt meg. Ma, húsz évvel a háború befejezése után, a spandaui börtön­ben 597 cella üres. Csak a többiben lakik három elítélt, a világ legköltségesebb rabjai: Rudolf Hess, Hitler volt helyettese, Baldur von Schirach, a Hitlerjugend szervezet volt parancsnoka, Bécs volt gauleitere és Albert Speer, Hitler hadiipari minisztere. Eb­ben a fegyházban ugyanis kizárólag háborús bűnösöket lehet fog­va tartani. A három elítéltre börtönigazgatói minőségben négyen vigyáznak: egy szovjet, egy amerikai, egy angol és egy francia igazgató, akik együtt vezetik a spandaui börtönt. Az össz-személy- zet nem kevesebb, mint 250 fő. Az őrök éjjel-nappal megszakítás nélkül figyelik az épület különböző szárnyaiban bűnhődő három nácit, akiknek az utóbbi időben megengedték, hogy a fegyház kertjében dolgozzanak, sőt újságot is kaphatnak. Szombat dél­utánonként a protestáns lelkész istentiszteletet tart számukra, ezen azonban csak ketten vesznek részt. Az -életfogytiglanra ítélt Hess kijelentette, hogy semmiben sem hisz. Schopenhauert és Voltairet olvassa, nem fogad látogatókat és egyáltalán továbbra is bolond­nak tetteti magát. A szakorvosok viszont tudják, hogy szimulál. 1966. október 2-án Schirach és Speer büntetése letelik. Hess egyedül marad. Valószínűleg arra számít, hogy csak az ő részére nem fogják fenntartani a spandaui börtönt, és „idegbajára” való tekintettel őt is szabadon engedik ... Húsz évvel a háború után, amelyet a náci fenevadak azért robbantottak, ki, hogy börtönné változtassák az egész világot, a spandaui fegyház három cellája a fasiszta rendszer emberiség el­leni bűneire emlékeztet. 0, G Y.

Next

/
Thumbnails
Contents