Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 102. szám. ÄRA: 80 FILLÉR Szombat, 1965. május 1. TOLNA MEGYEI VTtÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJEK* ■ bá kell tenni. A munkát, amely biztosítéka fejlődésünknek. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatában meg­szabta az előttünk álló felada­tokat. Ezek végrehajtása alap­ján léphetünk csak egyre gyor­sabban előre a megkezdett úton. A határozatból kitűnik, hogy egyre magasabb rendű fel­adatok állnak előttünk, ame­lyekre fel kell készülnünk. Dolgozóink képesek e nagyobb feladatok végrehajtására, be­bizonyosodott ez az elmúlt évek során. Ha csak a mezőgazda­ságban bekövetkezett változá­sokra, az ipar és a mezőgaz­daság fejlődésére gondolunk, amelyet népünk munkája alap­ján tudtunk megvalósítani, biztosítékot láthatunk a jövő nagy feladatai végrehajtásához is. De az új követelmények egyre jobb munkát igényelnek minden szinten. Nem álmodoz­hatunk nyugodtan eredménye­inket vizsgálva, mert a töret­len fejlődéshez egyre többet, egyre jobbat kell nyújtani. Nem volt könnyű eljutnunk a mai napig. Sok harc, vér és veríték öntözte utunkat. De az élet szolgáltatott rá bizonyí­tékot, hogy nem volt hiába­való elődeink harca, áldozat- vállalása, hogy a munkásosz­tály, a dolgozó nép erősnek bi­zonyult és sikerre vitte ügvét, E harcban, a munkásosztály forradalmi küzdelmében dom­borodott ki leginkább a nem­zetköziség eszméje. Győzelme­ink mindegvikében tükröződik a különböző nemzetek dolgo­zódnak az összetartozása. Ez az internacionalizmus és ennek erősítése gyorsítja belső fejlő­désünket, nemzeti céljaink mi­előbbi megvalósítását. Ugyan­akkor a szocialista építőmunka eredményei, amelyet dolgozó­ink munkájukkal biztosítanak, az egész szocialista világközös­séget gyarapítja. Sőt, ezen túl, a még elnyomás alatt élő né­pekben is erősíti a munkás­osztály győzelmébe, a szocia­lizmusba vetett hitet. E májusi demonstrációval is hitet te­szünk amellett, hogy bízunk az emberiségben, erőinkben, a szocialista rendszer fölényében. Szép üzenete e napnak ez a bizalmi szavazás,. amellyel igent mondunk a szocialista országok és a nemzetközi rnun.. kásosztály barátságára, valljuk, hogy e barátság, amelyet min­den támadástól, minden egy­ségbontó törekvéstől védelme­zünk, az emberiség békéjének és felemelkedésének egyik leg­főbb biztosítéka. Hosszú és nehéz volt az út, amelyet megtettünk az elnyo­más évei alatt, de nem vol­tak könnyűek feladataink a felszabadulás óta sem. Népünk bebizonyította, hogy meg tud küzdeni a legnehezebb felada­tokkal is. Munkája eredményei dicséi-ik tetteit, amelynek alap­ján ma már országunk arculata alapjaiban változott meg. Ami­kor május elsején ünnepelünk, gondoljunk ezekre az eredmé­nyekre, de ne feledkezzünk meg a jövő nagy feladatairól sem. Milliók szorgalmas munkája építette, szépítette országunkat, az ő munkájuk tudja még szebbé tenni azt. Őket. a mun­ka embereit a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket kö­szöntjük e tavaszi soiegszerp- lé®. Az ember általában ünnepel azokon a napokon, amikor va­lami különös, kedves, vagy szép történt az életében. A munka látszólag nem valami különös, hiszen mindennapos, állandóan visszatérő dolog. De éppen ez a mindennapos valami segítette elő, hogy az ember oly hatalmas utat járjon be, amely úton oly sok szépet, jót és hasznosat alkotott. Hogy a fadorongtól eljusson az űrhajó­ig, az embernek nehéz, fárasz­tó munkával kellett megküzde­ni a természettel, és a hala­dást, fejlődést gátló erőkkel. Felemelő érzéssel gondolunk mindig a tudomány, a technika mai vívmányaira, vagyis az ember munkájára és annak újabb és újabb eredményei re. Arra a munkára, amely sze­münk láttán hoz létre csodá­latosabbnál csodálatosabb dol­gokat, hogy könnyebbé, szebbé tegye életünket. Ha tehát a munka sokszor egyszerűsége mellett is ily nagy és fontos szerepet tölt be, akkor megérdemli, hogy egy évben egyszer megemlé­kezzünk róla, megemlékezzünk azokról, akik egész éven át fáradozva, nap mint nap elő­segítik az emberiség előrehala­dását. A történelemben nagyon rövid idő óta ünnep számunkra ez a megújhodást, új reményt hirdető tavaszi nap, hiszen 1890. május elsején csendült fal először Magyarországon az új, nemzetköziséget hirdető jel­szó: „Nemzetközi munkásünnep, minden munkás ezt üli meg”. Azóta, sokszor nehéz körülmé­nyek között, néha vérrel ön­tözve. de minden évben harci seregszemle volt e nap. Olyan seregszemle, amely az elnyomás éveiben is mindig demonstrá­ciója volt a munkásosztály, a dolgozók erejének, összefogásá­nak és amely félelemmel töl­tötte el az elnyomókat. Féltek az erősödő munkásosztálytól, a dolgozók összefogásától és mindent megtettek, hogy az erő és összefogás seregszemlé­jét megakadályozzák. Hosszú ideig nem volt or­szág, ahol szabadon ünnepel­hették volna meg e napot. Az emberiség történetében elsőnek a Szovjetunióban bonthatták ki szabadon a májusi lobogót. De a világ többi országában annál dühödtebben akadályoz­ta a burzsoázia, hogy a dolgo­zók ünnepelhessenek május el­sején. Ennek ellenére e nap mindig hirdette az összefogás, az egyesülés erejét, mindig harci seregszemle volt. Ma. amikor május elsejét köszöntjük, fűti szívünket az a tudat, hogy bekapcsolódunk a világ dolgozó millióinak nagy menetébe. Egy sorban teszünk hitet e napon a szabad társa­dalmat építő népekkel és azokkal, amelyek a mi pél­dánkból merítenek erőt, hogy megszabaduljanak az elnyo­mástól. Egvmás mellett hala­dunk mindazokkal, akik világ­szerte tüntetnek ma a béké­ért. a szocializmuséi't. a sza­badságért. minden ember bol­dogságáért. Örömmel tölthet el bennünket az a tudat, hogv egvre nagvobb a száma azok­nak. akik szabadon ünnepei nek. A szocializmus, a haladás eszméje űinbb és űinbb né­peket hódít. Fzek rébánv év­vel ezelőtt még hiányoztak a felszabadult népek ünnepi me­• • A MUNKA ÜNNEPEN írta: ifj. Dudás Antal, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője netéből, ma örömujjongással emelik magasba zászlóikat, amelyekre végre szabadon ír­hatták fel a függetlenség, a szabadság, a kizsákmányolástól mentes társadalom jelszavát. De sokhelyütt a betiltott fel­vonulások és gyűlések, roham­ra kész rendőrök sem rettentik vissza a kapitalista országok munkásait, hogy figyelmeztes­senek mindenkit: május elseje eszméi kitörölhetetlenül élnek minden dolgozó szívében, erő­södik a dolgozók nemzeti és nemzetközi összefogása és előbb-utóbb olyan árammá da­gad. amelynek nem állhatják útját a rendőrkordonok. Ma már nincs olyan zuga a föld­nek. ahol a dolgozó tömegek május elsején, ne nyilvánítanák egVségüket, nemzeti szolidari­tásukat, ne hangoztatnék kö­veteléseiket. ne lépnének fel a reakció ellen a békééit, a akár a fegyverek árnyékában, a májusi zászlók mindenütt ugyanazokat az eszméket Jel­képezik és a jelszavakon a világ népei mindenütt ugyan­azokat a fogalmakat értik; Május elseje ma az egész világon — inkább, mint vala­ha — egyúttal békeriadó is. Hiszen nem beszélhetünk az egész emberiség boldogságáról, amikor ropognak a fegyverek, amikor egy szabadságért küz­dő népet saját elnyomói és idegen hatalmak együttes erő- .vel rabságban akarnak tarta­ni, amikor egy országon bélül faji alapon, vagy a bőrük ssü­né szerint ítélik meg az em­bereket. A munka ünnepén ez is eszünkbe ■ kell, hogy jusson. Nem lehet teljés az örömünk addig, amíg a világ bármely részén elnyomást találunk. Hi­szen é nap eggyéförrt az -el­nyomás elleni harccal is. A bé­len; küzdelmet vallják maguké­nak a világ dolgozói, emellett tüntetnek május elsején. Ezek az eszmék növelték immár le­győzhetetlen érővé az imperia­lizmus ellen harcolók, a béké­éit, a népek szabadságáért, a szocializmusért küzdők sok százmilliós táborát. A mai munkásünnepen kö­szöntjük a nemzetközi munkás- osztályt, a világ dolgozóit, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért harcoló száz­milliókat. Köszöntjük dolgozó népünket is, elsősorban azo­kat, akik 1964. évi munkájuk­kal kiváló eredményeket éltek el. Az elért eredmények azon­ban köteleznek bennünket, hogy a jövőben még gyorsabban tud­juk megvalósítani céljainkat, eredményeinkre alapozva továb­bi előrehaladás szükséges. Ehhez pedig a munkát egyre jobb >­Foto: Túri Mária

Next

/
Thumbnails
Contents