Tolna Megyei Népújság, 1965. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 102. szám. ÄRA: 80 FILLÉR Szombat, 1965. május 1. TOLNA MEGYEI VTtÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJEK* ■ bá kell tenni. A munkát, amely biztosítéka fejlődésünknek. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatában megszabta az előttünk álló feladatokat. Ezek végrehajtása alapján léphetünk csak egyre gyorsabban előre a megkezdett úton. A határozatból kitűnik, hogy egyre magasabb rendű feladatok állnak előttünk, amelyekre fel kell készülnünk. Dolgozóink képesek e nagyobb feladatok végrehajtására, bebizonyosodott ez az elmúlt évek során. Ha csak a mezőgazdaságban bekövetkezett változásokra, az ipar és a mezőgazdaság fejlődésére gondolunk, amelyet népünk munkája alapján tudtunk megvalósítani, biztosítékot láthatunk a jövő nagy feladatai végrehajtásához is. De az új követelmények egyre jobb munkát igényelnek minden szinten. Nem álmodozhatunk nyugodtan eredményeinket vizsgálva, mert a töretlen fejlődéshez egyre többet, egyre jobbat kell nyújtani. Nem volt könnyű eljutnunk a mai napig. Sok harc, vér és veríték öntözte utunkat. De az élet szolgáltatott rá bizonyítékot, hogy nem volt hiábavaló elődeink harca, áldozat- vállalása, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép erősnek bizonyult és sikerre vitte ügvét, E harcban, a munkásosztály forradalmi küzdelmében domborodott ki leginkább a nemzetköziség eszméje. Győzelmeink mindegvikében tükröződik a különböző nemzetek dolgozódnak az összetartozása. Ez az internacionalizmus és ennek erősítése gyorsítja belső fejlődésünket, nemzeti céljaink mielőbbi megvalósítását. Ugyanakkor a szocialista építőmunka eredményei, amelyet dolgozóink munkájukkal biztosítanak, az egész szocialista világközösséget gyarapítja. Sőt, ezen túl, a még elnyomás alatt élő népekben is erősíti a munkásosztály győzelmébe, a szocializmusba vetett hitet. E májusi demonstrációval is hitet teszünk amellett, hogy bízunk az emberiségben, erőinkben, a szocialista rendszer fölényében. Szép üzenete e napnak ez a bizalmi szavazás,. amellyel igent mondunk a szocialista országok és a nemzetközi rnun.. kásosztály barátságára, valljuk, hogy e barátság, amelyet minden támadástól, minden egységbontó törekvéstől védelmezünk, az emberiség békéjének és felemelkedésének egyik legfőbb biztosítéka. Hosszú és nehéz volt az út, amelyet megtettünk az elnyomás évei alatt, de nem voltak könnyűek feladataink a felszabadulás óta sem. Népünk bebizonyította, hogy meg tud küzdeni a legnehezebb feladatokkal is. Munkája eredményei dicséi-ik tetteit, amelynek alapján ma már országunk arculata alapjaiban változott meg. Amikor május elsején ünnepelünk, gondoljunk ezekre az eredményekre, de ne feledkezzünk meg a jövő nagy feladatairól sem. Milliók szorgalmas munkája építette, szépítette országunkat, az ő munkájuk tudja még szebbé tenni azt. Őket. a munka embereit a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket köszöntjük e tavaszi soiegszerp- lé®. Az ember általában ünnepel azokon a napokon, amikor valami különös, kedves, vagy szép történt az életében. A munka látszólag nem valami különös, hiszen mindennapos, állandóan visszatérő dolog. De éppen ez a mindennapos valami segítette elő, hogy az ember oly hatalmas utat járjon be, amely úton oly sok szépet, jót és hasznosat alkotott. Hogy a fadorongtól eljusson az űrhajóig, az embernek nehéz, fárasztó munkával kellett megküzdeni a természettel, és a haladást, fejlődést gátló erőkkel. Felemelő érzéssel gondolunk mindig a tudomány, a technika mai vívmányaira, vagyis az ember munkájára és annak újabb és újabb eredményei re. Arra a munkára, amely szemünk láttán hoz létre csodálatosabbnál csodálatosabb dolgokat, hogy könnyebbé, szebbé tegye életünket. Ha tehát a munka sokszor egyszerűsége mellett is ily nagy és fontos szerepet tölt be, akkor megérdemli, hogy egy évben egyszer megemlékezzünk róla, megemlékezzünk azokról, akik egész éven át fáradozva, nap mint nap elősegítik az emberiség előrehaladását. A történelemben nagyon rövid idő óta ünnep számunkra ez a megújhodást, új reményt hirdető tavaszi nap, hiszen 1890. május elsején csendült fal először Magyarországon az új, nemzetköziséget hirdető jelszó: „Nemzetközi munkásünnep, minden munkás ezt üli meg”. Azóta, sokszor nehéz körülmények között, néha vérrel öntözve. de minden évben harci seregszemle volt e nap. Olyan seregszemle, amely az elnyomás éveiben is mindig demonstrációja volt a munkásosztály, a dolgozók erejének, összefogásának és amely félelemmel töltötte el az elnyomókat. Féltek az erősödő munkásosztálytól, a dolgozók összefogásától és mindent megtettek, hogy az erő és összefogás seregszemléjét megakadályozzák. Hosszú ideig nem volt ország, ahol szabadon ünnepelhették volna meg e napot. Az emberiség történetében elsőnek a Szovjetunióban bonthatták ki szabadon a májusi lobogót. De a világ többi országában annál dühödtebben akadályozta a burzsoázia, hogy a dolgozók ünnepelhessenek május elsején. Ennek ellenére e nap mindig hirdette az összefogás, az egyesülés erejét, mindig harci seregszemle volt. Ma. amikor május elsejét köszöntjük, fűti szívünket az a tudat, hogy bekapcsolódunk a világ dolgozó millióinak nagy menetébe. Egy sorban teszünk hitet e napon a szabad társadalmat építő népekkel és azokkal, amelyek a mi példánkból merítenek erőt, hogy megszabaduljanak az elnyomástól. Egvmás mellett haladunk mindazokkal, akik világszerte tüntetnek ma a békéért. a szocializmuséi't. a szabadságért. minden ember boldogságáért. Örömmel tölthet el bennünket az a tudat, hogv egvre nagvobb a száma azoknak. akik szabadon ünnepei nek. A szocializmus, a haladás eszméje űinbb és űinbb népeket hódít. Fzek rébánv évvel ezelőtt még hiányoztak a felszabadult népek ünnepi me• • A MUNKA ÜNNEPEN írta: ifj. Dudás Antal, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője netéből, ma örömujjongással emelik magasba zászlóikat, amelyekre végre szabadon írhatták fel a függetlenség, a szabadság, a kizsákmányolástól mentes társadalom jelszavát. De sokhelyütt a betiltott felvonulások és gyűlések, rohamra kész rendőrök sem rettentik vissza a kapitalista országok munkásait, hogy figyelmeztessenek mindenkit: május elseje eszméi kitörölhetetlenül élnek minden dolgozó szívében, erősödik a dolgozók nemzeti és nemzetközi összefogása és előbb-utóbb olyan árammá dagad. amelynek nem állhatják útját a rendőrkordonok. Ma már nincs olyan zuga a földnek. ahol a dolgozó tömegek május elsején, ne nyilvánítanák egVségüket, nemzeti szolidaritásukat, ne hangoztatnék követeléseiket. ne lépnének fel a reakció ellen a békééit, a akár a fegyverek árnyékában, a májusi zászlók mindenütt ugyanazokat az eszméket Jelképezik és a jelszavakon a világ népei mindenütt ugyanazokat a fogalmakat értik; Május elseje ma az egész világon — inkább, mint valaha — egyúttal békeriadó is. Hiszen nem beszélhetünk az egész emberiség boldogságáról, amikor ropognak a fegyverek, amikor egy szabadságért küzdő népet saját elnyomói és idegen hatalmak együttes erő- .vel rabságban akarnak tartani, amikor egy országon bélül faji alapon, vagy a bőrük ssüné szerint ítélik meg az embereket. A munka ünnepén ez is eszünkbe ■ kell, hogy jusson. Nem lehet teljés az örömünk addig, amíg a világ bármely részén elnyomást találunk. Hiszen é nap eggyéförrt az -elnyomás elleni harccal is. A bélen; küzdelmet vallják magukénak a világ dolgozói, emellett tüntetnek május elsején. Ezek az eszmék növelték immár legyőzhetetlen érővé az imperializmus ellen harcolók, a békééit, a népek szabadságáért, a szocializmusért küzdők sok százmilliós táborát. A mai munkásünnepen köszöntjük a nemzetközi munkás- osztályt, a világ dolgozóit, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért harcoló százmilliókat. Köszöntjük dolgozó népünket is, elsősorban azokat, akik 1964. évi munkájukkal kiváló eredményeket éltek el. Az elért eredmények azonban köteleznek bennünket, hogy a jövőben még gyorsabban tudjuk megvalósítani céljainkat, eredményeinkre alapozva további előrehaladás szükséges. Ehhez pedig a munkát egyre jobb >Foto: Túri Mária
